Kedves Lista!

Amikor megláttam az újságban a hírt, mérget mertem volna venni rá,
hogy ma itt lesz a Listán, mint fő érv, bizonyíték. Ennek ellenére
továbbra is tartom magam a véleményemhez, hogy nem kell farkast
kiáltani, ha még nincs itt.

Kedves Zoli!

Mint nagy tudású mérnökember, aki ért a statisztikához, légy szíves
nézz utána nekem az alábbi kérdéseknek statisztikailag!
- Hány milliárd ember él a Földön?
- Ebből hány milliárd  nő?
- Ebből hány millió hal meg évente rákban?
- Kb. hány milliónak kellene a statisztika miatt csonkoltatni magát?
(talán ez már sacc számítás és nem statisztika, de akkor is érdekelne)
Szóval ez is egy nézőpont lehetne.

Tudod, néha nevetnem kell, amikor azt olvasom, hogy ilyen és ilyen
vírus miatt meghalt 10 ember a 7 milliárdból, itt a járvány, irtsuk ki
a tyúkokat, stb. Azzal senki sem foglalkozik, hogy Magyarországon
vészesen nő az AIDS-s betegek száma. Ez nem statisztika, hanem tény!
Arról nem is beszélve, hogy rengeteg esetről nem is tudnak az
illetékesek, mert nem mennek vele orvoshoz, csak tovább fertőznek.
Szeretettel, István. (Bp.)

Kedves Lista!

"Amire rezonálsz azt vonzod!" Kb. 10 napja többek között, ez a téma a
Listán. Erre "véletlenül" egy ismerőstől ezt az írást kapom. Sajnos a
forrás nincs pontosan megjelölve. Az első 5 sor az érdekes!!!!! A
többi bekezdés lehet a "csónak", ami segíthet a megelőzésben,
gyógyulásban.
Szeretettel, István. (Bp.)
>
>
Feldolgozni, nem pedig csonkítani: Mellrák - kialakulásának lelki okai

Megélni, nem levágatni! Az alábbi cikket azért teszem közzé mert, mint
lelki összefüggésekkel dolgozó szakembert, megdöbbent, hogy egy
tudatlanságból és nemtörődésből fakadó testi csonkítás ilyen
publicitásnak örvend!

A mellrák az egyik leggyakrabban előforduló női megbetegedés. A
legszebb és a legpuhább helyen keletkezik. Az érintett szerv helye és
speciális jelentése, megmutatja azt a szintet, amelyen a történés
zajlik. Amikor a mell puha mirigyszövete, a természetes biztonság, az
öröm és a kéj számára fenntartott hely megkeményedik, akkor ez az
anyaság, az érzékiség és a kapcsolatok témáját veti fel. "Az a valami"
a legérzékenyebb helyen, a szív közelében találta el az érintettet, és
a beteg megtartja magának, nem árulja el senkinek, hogy mennyire
megsebezték. Így a testnek kell megmutatnia, hogy valójában mi is a
helyzet. Az érintett Nő, a keblébe temeti a benne tomboló érzelmeket!

A mell nemcsak hogy érzékeny, hanem a formájánál fogva szexuális
jellegű. Így az illető nemiségét megélő gondolkodására is figyelmet
kell fordítani.

A mellrák esetében gyakran akkor omlik össze az immunrendszer, és
akkor tör ki tulajdonképpen a betegség, amikor egy mély, számára
önerőből feldolgozhatatlan bánat éri, ami sokáig fennáll. Így az
immunrendszer állandóan dolgozik, majd belefárad, és akkor esélyt ad a
testnek, hogy az "ott" tárolt fájdalom megjelenjen. Hogy ez mekkora
horderejű és milyen nagy bánat, azt az illető még saját magának sem
vallja be. Többet vesz a szívére, mint amennyit bevall magának. A
keblére szorítja a bánatát, nem azért, hogy közel engedje magához,
hanem hogy elrejtse. Nem kiabálja ki magából, hogy mennyire aggódik,
vagy dühös, és mekkora szégyen érte. Ehelyett a keblében őrzi, ahol
az, testet ölthet, és rákká változhat.

Ami önzetlen visszafogottságnak és megértésnek látszik az, sokkal
inkább a félelem attól, hogy odacsapjon, panaszkodjon, és a saját
érdekeiért harcoljon. Gyakran a büszkeség is megakadályozza a
kitörést. Az egoizmus különösen távol áll az önfeláldozó anyától, és
így aztán tudatosan el is nyomja. A testben azonban ismét
kitüremkedik, és méghozzá pontosan azon a helyen, ahol a valódi
lágyszívűség, a mindenki iránti anyai megértés lakik. Ezek ellen a
magas ideálok ellen persze semmit sem lehet mondani, csak éppen az
érintett nincs (még) nyilvánvalóan abban a helyzetben, hogy fenntartás
nélkül ezekért a célokért éljen. A be nem vallott fenntartás testet
ölt és elárulja, hogy mennyi pokoli energia szunnyadt ott eddig és
ébredt fel most a saját keblében. Az összes ki nem fejezett agresszív,
pusztító, összekuszáló és kíméletlen érzés most a test síkján kezdi
meg a támadást.

A mell puha szövete, amelynek az adás, a gondoskodás és a táplálás a
feladata, olyan egoistává válik, amilyen a beteg tudatosan sohasem
szeretne lenni. A test ezzel leveszi válláról azt a terhet, hogy
ezeket a dolgokat kiélje. Nem azért nem éli ki, mert nincs neki, hanem
mert nem vallja be, vagy nem engedi meg magának.

Ami a mellet, mint a kapcsolatok szervét illeti, a mellráknál a
támadás maga is gyakran az árnyékba süllyed. A rák gyakran a bőr
behúzódása formájában mutatja, hogy az érintett feladta a
kezdeményezést, és a visszavonulás pólusába helyezkedett.
Visszavonulni azonban a testi síkon nem lehet, csak a lelkin, és ott
is csak a dolgok visszamenőleges végiggondolásának és a religio
keresésének értelmében. Mint kimagasló, a testből kiálló szervnek, az
orrhoz hasonlóan többek között a mellnek is az lenne a feladata, hogy
támadó jellegű legyen. Hogy ez milyen fontos, az abból is látható,
hogy ez az a két szerv, amelyet a leggyakrabban változtatnak meg
sebészeti úton, hogy kifelé jobb minőséget tudjon kiállítani az
illető.

A tudatosan ki nem élt támadó-agresszív elem ugyanúgy kifejeződik a
rák történésében, mint a manapság használatos terápiás formákban. Ha a
csomót, ami a szimbólumok nyelvén mindig egy megoldatlan problémát
jelent, sebészi úton kivágják egy késsel, akkor a vérig menő
agressziót nem lehet nem felismerni. De az energiában gazdag sugarak
(a sugárterápia) is agressziót sugároznak ki, és a ráksejtek mellett
számos egészséges sejt halálát is okozzák. Ugyanez áll a cisztákra is,
amelyeknek pokoli agressziója mérgezéssel és blokkolással jár együtt.
Szimbolikusan a ciszták hasonlítanak leginkább magára a rákra. Ezek a
visszataszító módszerek valami olyant hoznak be a rákos beteg életébe,
ami ott eddig hiányzott.
Ha ilyen gondod van, inkább időben keress fel, segítek feloldani,
megoldani!
(az írás alapját a Kínai medicina képezi)

Szeretettel ajánlom nektek ezt az interjút
Tallós Rita szinművésznővel.

http://hix.hu/YJdiT-life.hu

Kívánok mindannyiótoknak akkora erőt, hitet és
akaraterőt, amennyi Ritának van.

Egyre jobban, Forgószél

Kedves Forgószél!
(Kedves István!)

Látom, támadásnak vetted a soraimat, holott csak értetlenül álltam a 
kifejezésed előtt. Sajnálom, hogy ennek hangot adtam, mert nem volt 
semmi értelme.

Ha egy Tescós fórumon hangzik el a kifejezésed, teljesen hétköznapinak 
minősítem, sőt, mondhatni elfogadottnak, ha a pénztáros a kecsketejet 
háromszor üti be és Te felháborodva megjegyzed, hogy kitépnéd a szívét, 
eltörnéd a kezét, vagy éppen az orrát belenyomnád a hülye agyába. De 
tényleg :)

Viszont most is azt állítom, hogy ez a megjegyzés illetlen az 
agykontrollhoz. Akkor is, ha Forgószéltől ezt nem így kell értelmezni, 
hanem érdemei kidomborításával, mint István írta, másképp :) (Kérem a 
mínuszokat :)

Köszönöm az építő jellegű megjegyzéseket, mint

*.*"azért nem érted, mert végig sem olvastad"
*.*"talán fuss neki még egyszer"
*.*"ha akkor sem érted, nyugodtan kérdezz"
*.*"Én kérek elnézést, hogy .. nem jön, nem jött át neked"
*.*"Én sem sértődtem meg Évára, pedig igen nagy hibát követett el azzal"
*.*"Ilyet, csak akkor tesz valaki, ha szándékosan félre akar értelmezni 
valamit, vagy..."

Ezentúl, ha kíváncsi lennék valamire, megkérdezném tőled, mint 
szakembertől. És megtanulnám, hogyan is értelmezzem az agynyomit, ha nem 
negatívan :) De csak ha ragaszkodnál hozzá.

Két nap alatt háromszor írtad le, hogy szakember vagy, gondolom, eddig 
sem titkoltad. Ha valóban ennyire szakember vagy és még AK-s is, talán 
nem kellene szándékos félreértést feltételezni, vagyis rosszindulatot a 
részemről. Hiszen nem is ismersz és nem is írtam semmi rosszat :)

És kedves István, a listát sokáig nem tudtam olvasni bizonyos levelezési 
problémák miatt, aztán - mikor már azt hittem, hogy rég nem is vagyok a 
lista tagja -, egy rakás hírlevél bejött.
Ezeket nem olvastam át, mert nincs ennyi időm, de örültem, hogy itt 
lehetek újra.

"Ha vannak gondolataid, igazán megszólalhatnál néha."

Akármilyen meglepő, vannak gondolataim :)
És még néha sem fogok megszólalni, mert ez az egyetlen észrevétel éppen 
csak átkot nem hozott a fejemre :)

Szeretném, ha ez a téma itt befejeződne, nekem nincs mit magyaráznom, 
aki rosszindulatúnak gondol, az bátran tegye azt, semmi probléma. De ez 
a lista többet érdemel, mint holmi szemrehányásokat, vagy torzsalkodásokat.
Részemről itt be van fejezve, senkivel nem akarok szópárbajokat vívni.

További szép napot Mindnyájatoknak, Éva

hogyaszongya...köszi barátom az időt nem sajnáló,
kimeritő értekezést a gyomorrol, valóban így van,
ahogy irtad, nekem is megvan az a könyv sőt mondhatnám
nagy kedvencem, már többször elolvastam...remélem
meg is értettem:)...igen a 7.pont, nevezetesen a gyerekkor,
no ott van nagy gondom az tutti, uis nekem az nem mint
biztonságos zónát jelent, inkább korbácsot, nádpálcát,
ezt ne csináld, azt nem szabad, megint össze kócoltad
a szőnyeget - volt bojtja, arra gondolt anyám ...stb
no és ehhez hozzájön plusz kb harminc év termése,
természetesen átgondoltam több dolgot is, hiszen 
tán van aki emlékszik, az éft-vel is kezelem magam,
nem csak a torna, és laborban is igyexem feldolgozni
az eszembe jutott emlékeket, ám a hosszu idő alatt
lerakódott impulzusokat nem lehet pár hét-hónap alatt
semmissé tenni...azért igyexem
amugy nem hinném hogy sok mindenbe belefogok és
csak egyre kéne koncentrálni, ahogy javaslod, a fenti
dolgok segítik egymást - sőt konzultálok Margóval,
akinek sokat köszönhetek ötleteivel, ismeritek, ő a
delfin-tanuló a listán - és nem is sok...éft, torna,
hangok, labor...szerintem egész klasz mix