> Felado :  Szép teljesítmény az egyes
> ízekről szóló elmélkedés. Vajon mi az eredmény,
ha úgy teszel fel kérdést, hogy nem ellentét párat használsz. A kérdésem erre irányult nem pedig az pár kiválasztására.
> Az is érdekes lehet, hogy miért hivatkozol előszeretettel az édesre,
cukorra. Mert az is egy kristályos fehér por, amit megeszünk?
> Heccből kérdeztem az utamba kerülő ismerőseimet - némelyik kicsit meg
is
ütközött - hogy mi a tapasztalatuk, a só növeli-e az étvágyukat. Többség szerint nem, volt néhány talán, és néhány aki szerint irreleváns.
> Szóval ezek mind megbuktak nálad, pedig volt sovány, túlsúlyos, férfi,
nő,
okos meg kevésbé.
Azert az edes es a sos kozott kellett kulonbseget tenniuk, mert az edesrol, vagyis cukorrol osztonosen, osidok ota el az a "tudas" az emberekben, hogy rovid ido alatt energiat ad, anelkul, hogy kulonosebb emesztesi folyamatnak kellene vegbemenni a hasznosulasa elott.
Azert nem etvagygerjeszto hatasu a cukor, mert "gyorsan" energiat ad.
A sorol is lehet ilyen osi "tudas" bennunk, miszerint semmi haszna, mert ertekes energiat megdezsmalo folyamatot okoz a szervezetunkben.
Valamint tapasztalataink, emlekeink vannak nagy zabalasokrol...
Es mindezt jol tudja az elelmiszeripar + a vendéglösök!!!
Leirtam, milyen kerdest kell feltenni. Ha nem ugy kerdezted, akkor heccbol ostoban tetted fel a kerdest! Es akkor nem ök buktak meg, hanem te, de alaposan!
> Azzal az alapvető válasszal adós marad az általad ismertetett teória,
vajon
a "padlógázon működő pumpa" energia éhsége meddig képes fenn maradni, mennyi ion cseréje után válik telítetté a sejt? Nyilván véges mennyiségről eshet csak szó.
> És mi történik a sejttel eme magasabb energia szintű állapotban? Így
marad
mindörökké? És ha nem, akkor mi is történik, megfordul a pumpa?
Meg mindig nem erted, hogy miert kell folyamatosan mukodni ennek a pumpanak. Az arvizes hasonlatra gondolj!. Ki beszelt itt telitett + magasabb energia szintu allapotban levo sejtrol?? Az onkent vegbemeno folyamatban a magasabb cc-ju oldalrol (kivulrol) folyamatosan az alacsonyabb cc-ju oldal iranyaba (befele) torteno diffuzio miatt, folyamatosan (energia raforditassal) munkavegzessel kell eltavolitani a folosleges Na ionokat a sejtek belsejebol, hogy odabenn kb. konstans szinten megmaradjon a kivant, a sejt optimalis mukodesehez szukseges ALACSONY Na koncentracio (a K + forditva). Es ez az energiazabalo folyamat az, ami miatt a so etvagynovelo hatasu, es minel tobb a foloslegesen lenyelt so annal tobb (tobblet) energiat zabal a pumpa (+ a vesenk +...) Minel tobb a so, annal nagyobb az etvagynovelo hatasa, hiszen potolni kell az elhasznalt (ertelmetlenul elfecserelt) tobblet energiat.
A szervezetunk erzekeli az ATP "zabalast", ami = energiahiany, es ez az, ami taplalkozasra kesztet, meghozza tartosan, es ha nincs kellö "leallito" inger (pl. a gyomor telitettsegenek jelzese), akkor johet az elhizas.
Ha megnezed a 2001-es Osaka et al. cikk abrait lathatod, hogy mar kb. 20 perccel a sos viz bejuttatasa utan kozel 20 %-al megemelkedik az energia fogyasztas, es az elhasznalt ATP ujratermelese a biologiai oxidacioval, ami egyidejuleg hötermelest is (thermogenezis) eredmenyez. Kb. "ugyanezt" a glukoz oldattal is elertek, de oriasi kulonbseg, hogy mire megy el az energia a so, es mire a cukor hatasara. A so altal kivaltott energia zabalas arra megy el, hogy a folos Na ionoktol megszabaduljanak a sejtjeink, es a vesenk reven a szervezetunk is. A cukor hatasara felhasznalt, es termelt energiat pedig hasznos folyamatokra fordithatja a szervezetunk, pl. a masodpercenkent elpusztulo 1 millio sejtunk maradvanyainak eltakaritasara es a kieso sejtek ujratermelesere.
Roviden: a regeneraciora. Maskeppen fogalmazva arra, hogy a termodinamika masodik fotetelenek mindenfele rombolo hatasabol eredo karokat elharitsuk, es ujratermeljuk a szervezetunk magasfoku rendezettseget.
> Itt van az eb elhantolva. NINCS evidencia, ami bizonyítás nélkül megáll.
> Euklidesz óta
Nagyon tevedsz! Van evidencia! Csak a tudasod es/vagy a gondolkodasod nem elegendo, hogy ezt (az altalam irottakat, meg azokat az ismeretterjeszto es egyeb cikkeket, amiket linkeltem) megertsd es elfogadd annak, vagyis evidencianak. Azonkivul, valojaban ott vannak minderre a bizonyitekok is azokban a cikkekben.
Csak fel kell fogni oket, es osszerakni hibatlanul a kirakos "jatekot"
:-)
Idezek a Lombik es Reaktorban megjelent cikkembol, persze az eredeti az A. L. Lehningertöl szarmazik:
"Önrendező, önszabályozó, önreprodukáló, izoterm, molekuláris rendszer, amely környezetével anyag- és energiakicserélődésben áll.
Önmaga termelte szerves katalizátorok segítségével nagyszámú, egymással kapcsolatban levő (konszekutív) átalakulási folyamatot valósít meg, melyek mind a folyamatok, mind az anyagok felhasználásának maximális gazdaságosságát biztosítják. A pontos önreprodukciót lineáris felépítésű molekuláris kód teszi lehetővé."
Na, ezt is + kell erteni, + egy kis Dawkinsi gondolkodas kell hozza az önzö génröl, es vilagossa valik, hogy miert tokeletes taplalek a tej, meghozza minden szempontbol. Beleertve azt is, hogy a szopos bebikben CSAK "alapjaraton" ketyegjen a Na/K pumpa + a vese is.
S.Zoli
|
> > [...] kunyhókkal, kályhákkal, kertekkel, szivattyúkkal példálóznod.
> > Hallottam membrán transzporterekről, antiporterekről, feszültség
> > kapuzott, és más módon aktiválható ioncsatornákról, akvaporinokról.
> > Leakage csatornáról egyelőre csak a kálium ionokkal kapcsolatban
> > hallottam.
> > Tudom viszont, hogy a 30 évvel ezelőtti középiskolás celofános
> > membránmodell jócskán meghaladott már. A foszfolipid kettős membrán
> > ioncsatornák nélkül gyakorlatilag nem permaabilis az ionok számára.
> > Az ioncsatornák meg csak akkor nyílnak, ha kell.
>
> Ugy tunik, megsem elegge ertesz hozza. Es sajnalatos modon, a Natrium
> es a Kalium ionok tojnak arra, hogy szerinted mikor nyilnak ki az
> ioncsatornak :-)
Nos, ha Gogy nem ert hozza, akkor valoszinuleg sokan masok sem.
Nalunk a konyvespolcon tobb sornyi anatomia, fiziologia es neuro- biologia konyv talalhato. Mindjart lekapom az egyiket, mondjuk Dale Purves et al: Neuroscience, 4. kiadas, 2008. Alapszint, tankonyv neurobiologus es orvosi egyetemi hallgatoknak.
Mindazonaltal az elegge reszletesen benne van, hogy a kettos foszfolipid membran *nem* atjarhato az ionok szamara. Vannak rajta csatornak, amelyek meghatarozott ionokat atengednek, a koncentracio gradiens es egyeb parameterek fuggvenyeben.
Van ezen felul aktiv transzport, ami aztan majd beallitja a pontos aranyokat, elsosorban a K, Na, Cl es Ca ionokra.
Persze lehet, hogy a konyv marhasagokat beszel, es az osszes tobbi a polcon mind, meg az is, amelyik kb 10 oldalt tolt el, hogy a voltage gated Na csatorna strukturalis transzmembran feherjeinek intim reszleteit taglalja. De azert talan lehet, hogy megiscsak a konyveknek van igazuk. Amennyiben ez utobbi lehetoseget legalabb mint munkahipotezist elfogadjuk, akkor pedig meg az is elofordulhat, hogy nem Gogy az, aki megsem ert elegge hozza.
|
