"Eurót kiváltani idehaza (mennyit?),
vagy vinni magammal a bankkártyát? "

A kettő együtt. Itthon érdemes legalább annyi eurót
kiváltani, ami a várható, számítható fix költségeket
fedezi. (pl. autópályadíj, mosdó használat, metró-,
vonatjegy, kis boltokban vásárolt élelmiszer, stb.)
Franciaországban rengeteg helyen lehet kártyával
fizetni. Készpénzt felvenni külföldön ATM-ből csak
végszükségben érdemes, mert magasabb a konverziós díj,
mint vásárláskor. Vásárláskor ugyanis devizaárfolyamon,
készpénz felvételkor valuta eladási árfolyamon
számítják a konverziós díjat. Az utóbbi a magasabb.)

Üdv mindenkinek: Zoltán

Az a vizsgálógáz aligha hidrogén volt. Még hélium sem lehetett, mert a 
szintetikus tömítéseken az is áthatol, pedig kétszer akkora :-)
Az "EN 437:2003+A1:2009  MSZ EN 437:2003+A1:2009  Vizsgálógázok. Vizsgálónyomás
ok. Készülékkategóriák" szabvány rendelkezik erről a  vizsgálati módszerről.
Noha nem a kérdésre válaszolok, talán mégis érdemes megírnom, hogy a vizsgálógá
zzal történő tömörségvizsgálatokkal az anyagvizsgálat egy külön szakterülete 
foglalkozik. Ezen belül valóban van olyan vizsgálati eljárás mely hidrogénnel 
vizsgál, de ahhoz olyan biztonsági előírások vannak, melyeknek alkalmazása, 
betartása, egy vizes vállalkozónak nem éri meg. A hidrogén ugyanis gyúlékony 
és 
robbanásveszélyes, mégpedig fokozottan.
Én inkább valami olcsóbb gázra, vagy gázkeverékre tippelnék, amely se nem 
gyúlékony, se nem robbanásveszélyes. Lakásban ez igen fontos szempont! 
Csakúgy, 
mint az is, hogy ne legyen mérgező, s ezzel a halogén gázokat is kizártuk. 
Fontos a jó érzékelhetőség és hogy a levegőnél könnyebb legyen, tehát vizsgálat 
után jól kiszellőztethető legyen. Inkább nitrogénre tippelnék, amelyet 
könnyű 
félrehallani is, hidrogénnek értve azt. Nem túl vastag falon keresztül 
is 
detektálható.
Mégegyszer elnézést kérek, hogy nem a kérdésre válaszoltam, de a hétköznapi 
ember számára kevéssé ismert, ugyanakkor esetleg fontos területet érintettünk 
ezzel. Mindenesetre, ha egy akkreditált anyagvizsgálati képesítéssel nem 
rendelkező vállalkozó nálam a vízvezetéket hidrogénnel akarná vizsgálni, 
még 
az 
utcából is elzavarnám, ez biztos. Meg abban is biztos lennék - így látatlanban 
is! - hogy milliónyi indikációt találna, hiszen a hidrogén még a fémen 
is 
átdiffundál egy idő után, nemhogy egy kóccal, vagy teflonnal tömített kötésen. 
Ezért ilyen vizsgálatra teljesen alkalmatlan is!

S hogy az eredeti témánál maradjunk, egy visszacsapó szelepet mindenképpen 
érdemes és nem drága beépíteni, beépíttetni a rendszerbe. A fantomfogyasztástól 
függetlenül!
Az egyes vízfogyasztási helyeket egyenként kizárogatva, elég jól körülhatárolha
tó a szivárgás helye. A WC tartály folyását, túltöltését nyilván észrevennéd, 
de pl. a villanybojler szivárgását, túlfolyását nem biztos. Ezért érdemes 
erre 
egy kis időt áldozni. Mivel a csővezeték szivárgása a vizsgálatnak köszönhetően 
kizárható (most ne foglalkozzunk a vizsgálógázzal, higgyük el a szakinak 
hogy 
jól csinálta :-) ), ezért a fogyasztókra kell koncentrálni. Esetleg a mosógép 
környékét is érdemes lenne megvizslatni, lehet hogy átereszt valahol?

Szerintem.

25 C fokos kellemes napot!
Péter

> Azt a tippet kaptuk, hogy szereltessünk be a vízóra után egy visszacsapó
> szelepet, hátha a jelenséget a folyamatosan ingadozó hálózati nyomás 
okozza,
> s
> a 2011-ben cserélt óra esetleg csak a befelé áramló folyadékot méri,
> visszafelé
> nem forog (gondolom, gonosz emberek elleni védekezésként). Az órában 
egyébként
> egy golyó mozgását halljuk, ahányszor megindul befelé a víz.

Ez nagyon érdekes tipp, és műszakilag reálisnak is tűnik.

Szívesen venném, ha ez lett a megoldás, azt is beírnád!

Valóban, ha változik a víznyomás, netán lüktetés-szerűen, és van a ház
vízrendszerében bármiféle légpárna valamelyik készülékben, akkor ez
visszafelé-áramlást is tud generálni. Pl egy fixen (visszacsapó szelep 
nélkül 
bekötött villanybojler, vagy bármilyen bojler lehet ilyen.)

Az alattomosság ott van ilyenkor, hogy ha a szolgáltató ezt felismeri, 
tudja,
hogy mindenkinél van valamiféle rugalmas elem a vízrendszerben, ami erre 
képes,
és emiatt lüktető nyomást produkálva valahogy előidézi ezt a fantom
vízfogyasztást, ezt még talán fogyasztóvédelmi bejelentéssel is lehetne 
honorálni.

Úgy lehetne rájönni, hogy egy jó nyomásmérőt felrakni, és nézni, van-e
nyomás-kóválygás, esetleg pont a fantom fogyasztás ütemében.

Aztán, ha az egész nem igaz, csak rosszindulatú feltételezés, és tényleg 
csak 
a
wc-tartály szelepe eresztgeti a vizet, akkor visszaszívtam, na de az ugye 
eléggé
folyamatosan tenné, nem ilyen szakaszosan. Sőt, semmiféle szivárgás nem 
ilyen
ütemes szokott lenni ugye.

hidvegi

Helló!

Az előző hozzászólásom valamiért (valakiért?) nem jelent meg.
Megismétlem, hátha most...

Lézo kérdezte:
>Mi a jobb? Eurót kiváltani idehaza (mennyit?),
>vagy vinni magammal a bankkártyát?

Bankkártyás pénzfelvétel előnyösebb, mivel ennél középárfolyamot
számolnak fel. (Eladási-, és Vételi árfolyam között)
Bankja és csomagja válogatja, nekem a Citi -nél külföldön, havi két
alkalommal ingyenes a pénzfelvétel.
Saját bankod esetében utána kell nézni, és úgy kalkulálni!

Valakik hitelkártyás pénzfelvételről is írtak! Csak azt ne! Az nem
pénzfelvételre való! Lehet, de nagyon drága, azzal vásárolni kell!

Jó nyaralást: Géza

Helló!

Lézo kérdezte:
>Mi a jobb? Eurót kiváltani idehaza (mennyit?), 
>vagy vinni magammal a bankkártyát?

Bankkártyás pénzfelvétel elonyösebb, mivel ennél középárfolyamot
számolnak fel. (Eladási-, és Vételi árfolyam között)
Bankja és csomagja válogatja, nekem a Citi -nél külföldön, havi két
alkalommal ingyenes a pénzfelvétel. 
Saját bankod esetében utána kell nézni, és úgy kalkulálni!

Jó nyaralást: Géza

Beküldöm ismét, mert ez sem jelent meg:

Köszönöm a TIPP-eket a témában.

1. A gázos szivárgás-felderítést végző szakember honlapja:
http://hix.hu/dEPfW-vizszivargas.hu

A gázt illetően pontosítok, nem tiszta hidrogén gázról van szó, hanem hidrogén 
tartalmú gázelegyről. Elnézést a pontatlan fogalmazásért.

2. 3 WC-tartály boldog tulajdonosai vagyunk, 1 falon kívüli, 2 beépített 
GEBERIT.
A WC-csészékben nincs szivárgás ill. folyás nyoma (csont szárazra töröltük, 
majd szemre- és ujjbegyre vételeztük).
A beeresztőszelepeket Én is gyanúsítottam, de a mért 8 deci/10 perc értékkel 
egy átaludt éjszaka után
egy szivárgó beeresztő szelep esetén színültig töltött illetve túlcsorgó 
tartályt kéne találnom, ilyen viszont nincs.
A Zotya által említett túlfolyót nem találtam. 

3. Maguspr-hez hasonlóan Nálunk is van műanyagcsöves rész, a vízóra például 
egy
kb. 4 méteres műanyag csőszakasz közepén ül a vízóra aknában, tehát előtte 
és 
után is
úgy 2-2 méter biztosan műanyag. A vízóra aknánkat a szivárgásmérő szaki 
erősen 
kritizálta, szerinte 2x2 méteres
épített akna lenne az igazi, s a kerti csapot is ott kéne bekötni.
Az akna egy földbe süllyesztett jó 2 és fél méteres, alulról zárt cső (kb 
mintha egy 240 literes kukát ástak volna a földbe).
Ebben van spirális összetekerve a bejövő vízcső, majd következik az óra, 
s 
ismét spirálisan összetekert simafalú
műanyag cső távozik a föld alatt a kerti csap és utána a ház főelzáró irányába.
Építéskor a kivitelező a magas talajvízszinttel indokolta ezt a kialakítást 
(a 
kerti fúrt kútban 1.5-2 méteren MINDIG van víz).
A teljes telek illetve maga a ház is meg van emelve a környező telkekhez 
képest, a szomszédnál tavasszal és ősszel
belvíz van a kertben (jó 20-30 cm), Nálunk kicsit süppedősebb olyankor 
a 
pázsit.

4. Szintén Maguspr: tehetem a visszacsapó szelepet a garázsba a ház vízelzáró 
szelepe után (esetleg a szilárdtest szűrő után is)?
Vagy minél közelebb az órához, ez esetben valahogy a műanyag csőszakaszra 
kéne 
szereltetni.
Fagyvédelem és fizikai behatások miatt a garázsban jobb helyen lenne (kb. 
10 
méterre lenne az órától), az órát és a csöveket
leolvasáskor kiemelik, majd visszaeresztik...

5. Van-e valamilyen kritérium a visszacsapó szelepet illetően, amire ügyeljek? 
Golyós legyen vagy előfeszített rugós tányéros?
Kerüljek-e valamilyen gyártmányt vagy kialakítást, illetve ajánlott-e valamelyi
k típus?

Köszönettel, Bazsi