Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 1461
Copyright (C) HIX
2012-06-12
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 al-Kademia (mind)  182 sor     (cikkei)

+ - al-Kademia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Sziasztok!  Attila, az el-Kaida milyen szabalypont szerint irodik igy?

  Szabálypontot nem tudok megnevezni, Marky, de al-Kaida. A
következőképpen. 1. A klasszikus arabban három magánhangzót tartunk
számon: a, i, u. Az e csak az ai diftongus népnyelvi változataként
szerepel: bajt vagy bét = ház. (Az o pedig az au változataként.)
Régebben gyakori volt az e is, főleg a névelőben, de ma már rögzült az
egységes a. 2. A névben igazából qáf betű van, nem káf, de a magyarban
csak egyféle k fonéma van, ezért a kettő között csak tudományos igényű
szövegben teszünk különbséget. Köznapi célra csak k-t használunk. 3. A
káf (és a qáf is) azon arab hangok közé tartozik, amikhez a névelő nem
hasonul. As-samsz (nap), de al-qamar (hold). 4. A névelőt kötőjellel
kötjük a szóhoz, leginkább azért, mert csak. Így alakult ki. 5. Az ai
eredetileg két szótag, köztük egy mássalhangzóval, de ez a faringális
frikatíva, amit az arabokon kívül senki nem tud kiejteni, ezért a
nyugati nyelvek egyszerűen eltüntetik a szavakból. (Maga az arab
népnév is ezzel a mássalhangzóval kezdődik arabul, nem a-val.) 6. A tá
marbúTát jelen esetben a-nak ejtik. Igazából a szóban szereplő három a
betű három különböző árnyalatú a hangot jelöl, de mindegyik a magyar
a-hoz áll legközelebb, ezért ezzel írjuk át.

> Az en elkepzelesem szerint kotojeles tulajdonnevnelminden tag
> nagybetu.

  Hát ez ugye attól függ, hogy milyen az a tulajdonnév. Karl-Marx-Stadt
is meg az Indiai-óceán is más.

> Tovabba az el hatarozottnevelo, es mint ilyet, nem irjuk at (nem a
> 'The New York Times' tegnapi szamanak vezercikke ).

  De, bizonyos esetekben átírjuk. Francia újságcímek: L'Humanité, Le
Monde, Le Parisien, ezek névelősek. Olaszok: La Repubblica, L'Unit?,
németek: Die Zeit, Die Welt. Nem mondjuk, hogy a Weltben olvastam.
Viszont az angol újságcímeknél tényleg szokás elhagyni a The-t, ámbár
nem kizárólagos szokás. A New York Times már önmagában három szó,
ezért előtte ritka a névelő, pláne ha még magyar névelő is kell a
mondatba, de a The Observer gyakoribb, mint az Observer.

> Tehat szerintem a Kaida es nem az a-Rendorseg minta alapjan kellene
> vonulni.

  De mégse így vonulunk. Al-Dzsazíra katari televízió, Burdzs al-Arab
dubaji torony, Satt el-Arab (hagyományosan) földrajzi terület stb.
Viszont al-Halídzs al-Arabí magyarul Perzsa-öböl, mindenféle névelő
nélkül.

> De ha 1000 evigelvoltunk dz es dzs nelkul

  Elvoltunk ló nélküli kocsi nélkül is.

> A gy betut egyebkentnem inkabb dy-nak kellene irni?

  Ez egy érdekes kérdés. Többféle lehetséges válasz van. Az benne a
szép, hogy mindegyik teljesen helytálló.
  1. Nem, mert az áll a szabályban, hogy gy-vel kell. A betűket
gyakorlatilag ötletszerűen rendelhetjük a hangokhoz, az a lényeg, hogy
mindenki ugyanazt olvassa. Miért írják a walesiek f betűvel a v hangot
(fideo) és w-vel az u-t (albwm)? Miért hagyták ki a lengyelek a v-t az
ábécéből és használják helyette a w-t, ami kétszer annyi tintát
fogyaszt? Miért tesznek a máltaiak pontot a z-re, ha z hangot akarnak
leírni, és miért használják a bonyolult gh (a h áthúzva)
betűkapcsolatot egy gyakorlatilag néma hang jelölésére? A válasz
mindegyik kérdésre: mert ez a hagyomány.
  2. De igen, hiszen a gy hang voltaképpen a d palatalizált változata.
Nyelvek tökmelege jelöli valamiféleképpen lágyított d-vel: hacsekkel,
áthúzással, lágyító betűvel, mindenfélével jelölik a palatalizációt.
Éppenséggel a lovári helyesírásban pont dy kettősbetű jelzi (miközben
az ly, ny, ty megegyezik a magyarral).
  3. Ugyanakkor viszont az albánok, a lettek és a cirillel író macedónok
a g betűből származtatják a gy hangot, nem a d-ből, és számos más
nyelvből is van rá példa, még ha csak allofónként is. Ez a hang tehát
az emberi pszichében gond nélkül megjelenhet a g hanggal kapcsolatos
valami gyanánt.

> Tovabba ez az 1 hang 1 betu elegge mesterkelt hozzaallas , mertnem
> mindig jon be.

  Persze hogy nem. Az eszperantóban annyira komolyan vették, hogy
megpróbálták az n betűhöz az alveoláris n-et (mint német) társítani,
csakis és kizárólag azt. Csakhogy a beszédszervek természetes működése
azt okozza, hogy mássalhangzó előtt veláris lesz (mint senki), ha
tetszik, ha nem. Ahhoz, hogy alveolárist ejtsen az ember olyan
szavakban, mint _esperanto,_ az kell, hogy az n és a t közé szünetet
iktasson be, glottális plozívát, pont mint a németben olyan szavaknál,
mint einander az a előtt.

> Ilyen alapon komolyan kerdezem,hogy miert nincsen tsz betu a latszik
> szoban(szoelemzo irasmod dacara) vagy nbbetu a kulonbsegben?

  A dzs és a dz affrikáták, nyelvek tömegei kezelik őket egyetlen
hangként; ezeket is meg a többi affrikátát is. Az angol a dzs-t
egyetlen j vagy g betűvel írja, és a cs-t se bontja szét tsh-ra. A c-t
viszont csak ts formában ismeri. A német a cs-t csak tsch-val tudja
leírni, és a zöngétlen labiodentális affrikátát is két hangnak tekinti
(pf), de a c-re egyetlen betűt használ: z. Az Európában ismeretlen
zöngétlen alveoláris laterális affrikátát, ami úgy hangzik, mintha
cs-t mondanál benne egy l-lel, a legtöbb nyelv tl betűkapcsolattal
írja, de azt kettős betűnek tekinti; a kiejtésének ugyanúgy semmi köze
a látlak szóban levő tl-hez, ahogy a magyar cs sem egyenlő c+s-sel.
  A látszik helyes kiejtése láccik, de a szóelemző írásmód látsziknak
íratja. Ha nem lenne szóelemző írásmód, lácciknak írnánk (a horvátok
pontosan így is tesznek). Tsz betű felvételére semmi ok, ha egyszer
van már betűnk a zöngétlen alveoláris affrikátára.
  A különbség viszont sehogy se ad okot nb vagy nbs betű felvételére,
mert ilyen fonéma nincsen a magyarban.

> A felesleges betukrol komolyan: azokra gondoltam,amik mas
> betukombinaciokkal helyettesithetok, pl.x- k+sz, c- t+sz, cs- t+s
> (hogy ujakat mondjak).

  Helyettesíthetők, de mégse helyettesítjük. Van még bőven: gy=d+j
(tudja), ugyanígy nj, tj; az ly-ből lehetne lj, de egyszerűen j is.
Elhagyhatnánk a szóvégi néma h-t a cseh, juh szavakból.
Alkalmazhatnánk egyjegyű ékezetes mássalhangzókat a latin alapábécében
nem szereplő hangjainkra. Sok mindent megváltoztathatnánk, de nem
tesszük.

> Tovabba szerintem nincsen olyan magyar szo, ami ertelmet
> valtoztatna, ha i' - ies u - u: valtoztatast eszkozolunk.

  Minimális pároknak hívják őket. Az u-ü gépeléshiba lehet, ilyen
minimális pár bőven van, fut-fűt, gyújt-gyűjt, sut-süt. I-í, u-ú és
ü-ű minimális párokat nehéz találni, egy darabig keresgéltem a neten,
nem jutottam előbbre, de valahol könyvekben utána lehet nézni. Lényeg,
hogy két hang akkor különálló fonéma, ha minimális párokat képezhetsz
belőlük, olyan szópárokat, amik csak ebben a két hangban térnek el.

> En ezeketnem akarom kirugni az abc-bol, csak azon vagyokmar hetek
> ota, hogy olyan szabalyokat allitsunkfol a nyelvtanra, ahol a
> kivetelek, stb-k szamaminimalis.

  Ez megoldható, csak a minimális mércéjét elég magasra kell állítani.
:) Egyébként nem hiszem, hogy sikerülne. A nyelv bonyolult,
öntörvényű, félig-meddig szabályozhatatlan rendszer.

> Ha tehat tovabbra is van latszikt+sz alapon, akkor a land+zsat is
> kibirtuk volna.(Ez nem fonetika, ez logika itt, kar 2 kulon hangrauj
> betut bevezetni, a masik nemtommennyit meghagyni tovabbra is.)

  A látszikot támogatja a szóelemző írásmód, és csak az. Érezzük benne
az alkotóelemeket. A lélegzik másfél századdal ezelőtt még lélekzik
volt, de a részleges hasonulás győzött a lélek szóval való
kapcsolatának meglazulása miatt. (Közben kialakult belőle a légzés szó
is, a lég hatására.) A lánd+zsát nem támogatja még a szóelemző írásmód
sem, ellenkezőleg, eredetije az olasz lancia, ahol a cs zöngésült. Már
az olaszban is egy hang volt tehát.

> Ergo a 10. es 11.paragrafusok helyett 1 paragrafust kell bevezetni,
> miszerint a magyar abc-ben 44 betu van. A kisbetukrendje ez, a
> nagybetuke pedig az. Ez Neked gondolomnem faj, engem meg teljesen
> megnyugtatna, hogy ataxi x-e magyar betu ezutan, es a Wekerle
> w-jenekis tudom az abc-beli helyet. :-)

  Nem, nem fáj. Teljesen logikusnak tartom.

> Igy az ekezetben tovabbra iseros nekem a diszito elem . Az en
> javaslatom: modosito jel.

  De ez meg hosszú. Használják a diakritikus jelet is, de az meg görögül
van és még hosszabb.

> Az eredeti nyelves irasmoddal tovabbra is az a bajom,hogy egyreszt
> Rajtad kivul senki nem tudja oket leirni.

  Azért ez túlzás. :)

> Ha veletlenul Lodznak olvassa,akkor irhattak volna eleve igy is
> (lasd a logikat, miszerintL/o'dz' lengyel varos Varso mintaju magyar
> neve Lodz). Tehat ez nem hibas helyesiras lenne, hanem ez lenne a
> varos magyar neve.

  Akkor az a magyar neve. Az megint más. De úgy tűnik, hogy a magyar
városnevek képződésének szakasza lejárt. Ma már változtatás nélkül
vesszük át a neveket. Milyen egyszerű lenne San Franciscóból Szent
Ferencet, Los Angelesből Angyalvárost, Seattle-ből Szitlit képezni! De
már az egykori magyar nevek is kezdenek visszafejlődni, Guatemalaváros
és Mexikóváros még valamelyest tartja magát, Salvadornak ezt a nevét
viszont a Wikipédia még használja ugyan, de lábjegyzetben helytelennek
minősíti, mondván, hogy az spanyolul és nemzetköziül is El Salvador.
Pedig az ország, nem város.

Láng Attila D., író, Láng Krisztina +, http://lattilad.org

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS