Amikor én iskolába kezdtem járni (1951) Kína népessége 600 millió volt. 
Ma 1,3 milliárd. India hasonló állapotban van. Az USA lakossága kb. 150 
millió volt, ma 300. 1951-ben egy sor dolog hozzáférhetetlen volt az 
átlagember számára: autó, telefon, elektronika, stb. Ma minden 
seggfejnek autója, telefonja, tévéje van. És Magyarországon rengeteg 
adóssága. Az USA-nak is hatalmas államadóssága van. Ez a növekedés? Hova 
vezet ez? Kínának 750 millió személygépkocsija lesz és 1,3 milliárd 
mobilja? A közgazdaságtan és a politika alaptörvényei teljesen 
megalapozatlanok. A növekedés erőltetése biztos csődbe vezetnek.

Sziasztok!

A felreerteseket elkerulendo: engem nem a kozgazdasagtan szocialis-moralis 
oldala erdekel, hanem kizarolag a matematikaja (ezert irtam a TUDOMANYra).

Tehat veszunk egy allamot, ahol matematikailag egyszerubben atlathato a 
dolog, nincsen inflacio es nincsen deviza, csak a sajat allami 
fizetoeszkoz. Az allam veretett 100 tallert. Ez lakossagi forgalomban van. 
Az allamnak van 100 lakosa, mindenkinek van 1 tallerja. 50 lakos 
bemegy a bankba, beadja az 1 tallerjat evi 10% kamatra, majd 1 ev mulva 
mindenki ki szeretne venni a betetjet. A maradek 50 lakos otthon a 
parnahuzatban tartja a tallerjat. Keresztkerdes: honnan szerez a bank 5 
tallert, hogy ki tudja fizetni a kamatokat?

Papiron tok konnyu novekedest csinalni. Leulunk ketten egy iroasztalhoz, 
te egy aranyruddal, en pedig egy zsak penzzel. En megveszem toled az 
aranyat, es mindketten elkonyveljuk a forgalmat. Ezutan te veszed meg 
tolem az aranyat. Ezt eljatsszuk meg parszor. A definicio szerint a GDP-t 
irtozatosan megnoveltuk, de semmi tenyleges novekedes nem tortent, 
maradt az 1 zsak penz es az 1 rud arany.

Szamomra az egyetlen tenyleges novekedesi modszer az allami beruhazas, 
aminek a finanszirozasahoz az allam uj penzt veret.

Udv,
marky