A felsorolásban megadtad a mennyiséget, az egységet és a dolgot. Mi van, 
ha megpróbáljuk "megtekerni" a  gondolkodásunkat és olyan "dolgot" keresünk 
ami értelmes a "könyv" egységhez. Például: 5 könyv bet?. Furcsa, mert nem 
szoktuk meg a könyvet mint egységet. Ha belegondolunk, a felsorolásban 
szerepl? els? két tagon kívül a többi is furcsa lenne, csak már megszoktuk.
Pl. az 1 kg kenyér az igazság szerint 1 kg tömeg? kenyér. A 3 méter vászon
pedig 3 méter hosszú vászon, stb. Így beszélhetnénk akár 5 könyv(et 
megtölt?) bet?r?l, estleg 3 zsemle (megkenéséhez elegend?) vajról, stb. 
Csak azt kell definiálni hozzá, hogy a könyv mint egység az egy könyvben 
lev? valamik számát, a zsemle mint egység pedig az egy zsemle megkenéséhez 
elegend? valamit jelenti. Lehet, hogy érdemes lenne azt is észrevenni, 
hogy a "darab"-on kívül az összes többi felsorolt mértékegység definició 
kérdése.

Most vagyok bajban, mert nem emlékszem az eredeti kérdésre: az volt-e, 
hogy a könyv az egység-e, vagy az, hogy lehet-e egység. Az els?re azért én 
sem mondanék egyb?l "igen"-t.

Persze, lehet ezen még spekulálgatni egy darabig.

Ujj Réka
> A "darab (piece)" mint mertekegyseg ertelemvesztes nelkul elnyelheto es 
> emiatt tamad az az erzesunk hogy a "dolog (entity)" pl konyv, kavics 
> onmagaban eleg mint mertekegyseg. De persze ez csak a mindennapi beszedben 
> van igy, tudomanyosan szo se lehet rola. 

> mennyiseg egyseg dolog 
> 5 darab konyv  (7 konyv ok) 
> 7 darab zsemle (7 zsemle ok) 
> 1 kilo kenyer  (1 kenyer akkor ok, ha kilosak a kenyerek, atmegy darabba) 
> 3 meter vaszon (3 vaszon nem vilagos, csak ha meteres darabok lennenek 
>                 es ekkor atmegy a hosszegyseg darabszamba) 
> 5 liter benzin (5 benzin nem jo mert lehetne gallon is) 
> 2 het ido      (2 ido ertelmetlen egyseg nelkul) 
> 7 kilometer tavolsag (2 tavolsag ertelmetlen) 
> 36 celsius homerseklet (36 homerseklet nem mukodik)

Szerintem mertekegseg az, ami egy szammal
egyutt leirja a letezo mennyiseget, es a
letezo mennyisegek a szamok szabalyai szerint
adhatok ossze, azaz

5 meter + 3 meter = 8 meter

5 meter + 3 kg = ertelmetlen

5 konyv + 3 konyv = 8 konyv

5 konyv + 3 alma = ertelmetlen

A "darab" ennek nem felel meg, mert az,
hogy "5 darab" nem ir le semmit, csak
az, hogy "5 darab konyv". Tehat ha a
fenti utolso egyenletet atirom darabra,

5 darab + 3 darab = 8 darab

Abbol ugy tunik, mintha a konyv es az alma osszeadhato
volna, pedig az legalabb olyan ertelmetlen, mint
a meter+kg.

A "darab" leginkabb egy elotag (dimenziotlan szorzo):

darab = 1
tucat = 12
hekto = 100
kilo  = 1000
stb.

Hogy miert irjuk ki neha, annak szerintem csak
hagyomanyi okai vannak. A Kelvin-hez is neha
ohatatlanuk hozzamondjuk, hogy "fok", pedig
nem kellene.

De nem mindig hasznalhato meg igy sem, pl.
nem mondhato, hogy egy hadseregnek
1 millio darab katonabol all, hanem csak
1 millio katonabol all. Tehat a katona
a mertekegyseg, nem a darab.

Az, hogy az SI-ben nincs benne a katona, vagy
a konyv, mint mertekegyseg, szerintem nem mervado.
A forint sincs benne, de azt hiszem kevesen vitatnak,
hogy a forint mertekegyseg.

Udv,
Jozsi.

Ui.: A gyerek kapott egy pipat a feladatara, tehat
     a tanitoneni elfogadta a konyvet mertekegysegnek,
     bar tudom, hogy ez azert nem donto erv. ;-)

Kedves Lajos!

A deci is elnyelheto a kocsmaban, pontosabban a fel deci. Kerek fel deci 
unicumot, vagy fel unicumot, a csapos ugyanugy megerti.
-- 
Hofferek Attila

A darabot tenyleg elnyeljuk, de ha hivatalos felsorolasban van, akkor
ki kell irni...
Amugy a homerseklet mertekegysege nem a celsius, hanem a fok, es annak
vannak kulonbozo mertekvaltozatai, attol fuggoen, hogy ki talalta azt
ki... Celsius, Kelvin, Fahrenheit... Es itt is ha nem mondjuk ki,
akkor a helyi mertekegyseg-skala szerinti homersekletre gondolunk...
Pl. itthon eszembe nem jutna Fahrenheitban, vagy Kelvinben mondani a
36 fokos homersekletet. Kiveve, ha amerikai, angol, vagy fizikus
vagyok. :)

Sücy