> Felado :  [Hungary]

<<Hat nem tudom, en most megkerdeztem a szamitogeptol, hogy tudja-e, hog ymi
van a D winchesteren, es tudta!>>

Gondolom egy jol nevelt gep, nem olyanokat amit nem kerdezel, nem kotyog
bele a dolgokba. Hat ilyen egy robot. Szokta-e mondani, hogy ezt nem tudom,
mert elfelejtettem, vagy most nincs kedvem vele foglalkozni?

<<<egyedi? az en gepem teljesen egyedi>>>

Biztosan mindent maskep csinal, mid az enyem. Mas a velemenye, amikor a
winchester megtelik? Csodalatos geped van.

<<>nem lesz "Ego-ja". E nelkul nincs termeszetes
definialnod kellene, hog ymi az ego, megint nem hhinnem, hogy tudsz olyat>>

Pld az en egom, egyenisegem azt mondja, hogy nem ertek veled egyet. Nem
mondom, hogy marhasagokat beszelsz. Biztosan a Te geped is igy cselekszik,
az enyemmel szemben. Beutom " lusta vagy", es o megsertodik. Szegenyke?!

<<finialni, amilyena geek soha nem lehetnek>>

Nem lehetnek sertodo, gogos, diktatorikus gepek. Banataban elpusztulo, stb!

<<2) onnan veszunk tudomast a kimenet nelkuli bemenetrol, hogy bejon, es
bent van>>

Bocsanat a kifejezesert, de te "hulyeul" nezhetsz ki, ha az izmaid nem
kovetik mindazt ami az agyadban megfordul.

<<<csak eppen ezt nem tudtad igazolni, es egy csomo minden cafolja. az
akcios potencial nem kisero jelenseg, >>>

Ha tudsz mondani olyan elektromos potencialt, amit nem aram (tolteshodozo
mozgas) vagy ion
koncentraciokulonbseg hoz letre, akkor tedd meg itt.

<<ha nincs akcios potencial, akkor ott elhal az informacio,>>>
Az emberi szovetek jo vezetoek, miert tunik el, egy demielinizalt
idegszalon. Maskulonben az elv nem valtozik ettol.

<<<jo lenne, ha belatnad vegre, hogy nem tudsz eleget a temaban, es ezert
nagyn
na iv dolgokat talalsz ki.>>

Itt a kulonbseg koztunk. En ugy is tudom, ahogy Te, csak maskep ertelmezem,
mert nem tudtam egy idegmechanizmust megtervezni a hagyomanyos elv szerint,
de meg tudtam tervezni, es megepitettem gyakorlati formajat, es mukodik. En
pedig  nem "minositelek" soha, bar ugy
viselkednel, mind egy szamitogep.

Szocs




---
Xnet scaneaza automat toate mesajele impotriva virusilor folosind RAV AntiVirus
 .
Xnet automatically scans all messages for viruses using RAV AntiVirus.

Nota: RAV AntiVirus poate sa nu detecteze toti virusii noi sau toate variantele
 lor.
Va rugam sa luati in considerare ca exista un risc de fiecare data cand deschid
eti
fisiere atasate si ca MobiFon nu este responsabila pentru nici un prejudiciu ca
uzat
de virusi.

Disclaimer: RAV AntiVirus may not be able to detect all new viruses and variant
s.
Please be aware that there is a risk involved whenever opening e-mail attachmen
ts
to your computer and that MobiFon is not responsible for any damages caused by
viruses.

Kedves Szocs,

A bejutott információbol úgy lesz döntés hogy az infót az agy beilleszti a
meglévő világképbe modellbe, pl. az ismeretlen állat példájánál maradva, ha
egy kis aranyos szörcsimbókot látsz az agyad arra asszociál hogy az nem
veszélyes, de nem mész oda simogatni mert számodra ismeretlen, ha viszont
egy 3méter magas 5 fejü nyáladzó véresfogú szörnyeteget látsz valószinüleg
futásnak eredsz... Ha belegondolsz az életben ez így müködik. A
tapasztalataink modifikálhatják viselkedésünket.
Mégegyszer ha látsz egy ismeretlen állatot, eljut a receptoraidon keresztül
az állat látványa hangja, szaga, ezek az információk a kéreg különböző
részeibe futnak, és a limbikus rendszerbe, ott feldolgozás történik egy
komplex elemzés, az előző tapasztalatainkkal való összehasonlítás, aztán
döntés és cselekvés, vagy pánik, és akkor futás vagy úgymond
földbegyökerezik a lábad... :))
Összefoglalva ha ismeretlen dolgot látsz azt az IR feldolgozza elemzi
tárolja, ha nem kapcsolódik hozzá valami más inger pl az ismeretlen állat
jól belédharap, akkor máskor már lehet hogy fel sem figyelsz rá.

>>Nem sokat alkalmazkodik az ember, inkabb atalakitja kornyezetet, igenyei
szerint
Való igaz, de azért még mindig többet alkalmazkodik mint átalakít. Menj el
egy sivatagba, vagy az antarktiszra ha a szervezeted, IRed nem alkalmazkodna
nem sok esélyed lenne. De elég egy új környezet munkahely, társaság,
helyzet. Az ember alkalmazkodik. Formálhat is, de ez már a habitustol is
függ, de nem formálhatsz úgy semmit hogy azt nem ismered meg, máskülönben
hova formálsz???? :))) Amúgy itt az egyénröl beszélünk le kéne szögezni,
mert amit az emberiség egésze csinál az egy másik tudomány.

Igazad van az izommal kapcsolatban hogy nem önmüködő, de müködhet az IR
nélkül is, pl elektromos ingerléssel. Ezt ki is használják azoknál az
embereknél akiknek gerincvelejk valami oknál fogva megszakadt.Amúgy meg
energetikailag az izom jobban hasonlit a motorhoz mint az agy , csak ezt
mondtam. (Benzin -> kémiai energia, Dugattyúk, -> aktin, myosin, Tengely->
csont, Slusszkulcs, inditókártya -> Reflekör, kipufogógázok -> metabolikus
termékek)

Továbbolvasva hozzászólásod, "egy sejt úgy viselkedik mint egy motor" ...
Lehet jó az analógia, és a termelt energiát arra használja fel a sejt ami
éppen a feladata. OK.
Ha egy sejtböl indulsz ki tévutra jutsz mert a többsejtü eukariótákban a
sejtek nem csak úgy egymás mellé vannak pakolva, mindegyiknak van saját
funkciója, és kommunikál a környezetével. Igen bonyolult egy motor. Tehát
egy sejtböl kiindulva nehéz megérteni a müködést, de a megértésben
segít.Ajánlom hogy mindennek ellenére felejtsd el az analógiákat, mert egy
idő után csak korlátozni fognak, máris korlátoznak. E helyett inkább arra
törekedj hogy átlásd az IR-t.

Mi a tudatosulas, ha nem az erzes? Hogy iranyitod a cselekedetet?

ad 1. A tudatosulás egy új információnak, a megértése, eddigi modellünk
felhasználásával. Pl. ha elkezdenél olvasni egy vitát mondjuk két
astrofizikus között amikor jól járatják a szakzsargont és tételezzük fel
fogalmad sincs a dolgokról, akkor hiába próbálnád megérteni miröl van szó.
Egyszerüen a bejövő információ nem jelentene semmit, maximum okos képet
vágnál hozzá és bólogatnál. Ahhoz hogy valamilyen info tudatosuljon ahhoz
szükség van arra hogy azt az információt beleilleszd valahová, és épitsd
valamire. Valahol itt kezdődnek a tanuláselméletek és a pszichologia.

ad 2. Cselekedeteidet te irányitod, a tudatod, legjobb esetben. Amit meg
akarsz vagy meg kell tenned mérlegeled a cselekedeted, aztán cselekszel.
Vagy a pontos folyamatra vagy kíváncsi?
pl. elolvasod a hozzászólásomat, szemeiddel felfogod a monitorból jövő
fotonokat, aztán egy pár lépést kihagyva azok a látókéregbe jutnak, onnan
asszociativ pályákon keresztül a kéreg sok más területébe, pl. a kognitiv
területekre. Aztán miután elolvastad vagy közbe eldöntöd hogy visszaírsz,
mérlegeled a dolgod, ránézel az órádra, elgondolod hogy belefér e most az
idődbe, meg még sok más dolgon is gondolkodsz közbe... Aztán amikor
nekifogsz nyílván végigondolod mit akarsz írni, és  nekifogsz, a gondolatok
megjelennek az agyadban, a kognitiv áreákbol utasitás megy a pre- motor
onnan a motoros kortexbe onnan meg a piramispályán le egészen az újjaidig,
közbe a kisagyad meg összerendezi a mozgást és az ott tárolt mintákbol
mindig előveszi a megfelelőt, és míly csoda az általad megjelent gondolatok
megjelennek a képernyődön. Közben még a limbikus rendszered küldi a jeleket,
és megéled az érzelmeket írás közben. Persze a fenti folyamatban kihagytunk
egy pár struktúrát...

>>Ha nem erzed, egeszeben, hogy mit csinalsz, akkor hogy tudatosul a
cselekedeted?
Maradjunk a futásnál, Kocogok és jaj de jó nekem tudok arrol hogy kocogok,
ha sprintelek annak is tudatában vagyok, azt is tudom hogy olyankor több
energiát fogyasztok, és fejletlen izomzatommal nem teszek meg nagy
távolságot olyankor de azt legalább jó gyorsan. Érzem hogy futok, tudatosul
is, és érzem hogy sprintelek az is tudatosul, meg utána meg lihegek 5 percig
az is tudatosul. Abban igazad van hogy nagyobb erőkifejtéshez az IRnek is
alkalmazkodnia kell, pl már csak azért hogy rávedd magad arra a nagyobb
erőkifejtésre. A szivfrekvenciádat és a légzésfrekit nem te irányítod, még
szerencse. A kifejtett erő, meg nem arányos az érzéklettel, pl a futás
kapcsán. De ha mondjuk ugyanazt az erőt arra forditják hogy jól sípcsonton
rugjanak ott már az érzékletben is lesz különbség :)))
Tehát, ülök otthon és meditálok, IRem kognitiv részei nyugalomban, ha ebéd
után meditálok akkor az enterális IR neuronjai tüzelnek, tüzelnek mindazok a
neuronok amelyek a vitális funkciókért felelősek, és azok és amelyek ahhoz
szükségesek hogy felvegyem a lótusz ülés pózt, vagy a gerendán fejjel lefelé
lógó pózt vagy mittudomén :)) ha jó meditátor vagyok a kognitiv funkciókért
felelős neuronok nem nagyon tüzelgetnek, ha egyáltalán nem tüzelnének megint
bajban lennék mert akkor az nem meditáció lenne hanem kóma :)) Nem
szaporítom tovább a szót, lényeg hogy ha az energiafelhasználásoddal arányos
lenne az érzékelés akkor akkora mennyiségü infó áraszatana el egyszerre
amivel nem tudnál mit kezdeni. Ezért az IR válogat, azaz tk. te válogatsz,
figyelhetsz pl a futás közben a mozgásodra, de figyelhetsz pl a
madárcsicsergésre, és akkor a futás programot a kisagy veszi át teljes
egészében, ha a technikádon akarsz javitani abban a kéreg is részt fog venni
de egy idő után a módositott futásprogramot fogod használni mert az lesz
letárolva a kisagyadban. Amúgy egy adat a kisagy kérgében több neuron van
mint a nagyagykéregben. (mondjuk kisagy nélkül lehet élni) :)))

Üdv.: Azzi
Bocs a SOK dumáért :))

Udv. mindenkinek!

Mar regebb is elorukkoltam a temaval, kaptam egy-ket tippet, de
sajnos azota sem jutottam sokra: kepletek kellenenek, amelyekkel
az ido fuggvenyeben tobbe-kevesbe pontosan ki lehet szamitani,
hogy hol vannak a bolygok (esetleg a holdjaik, kisbolygok,
ustokosok stb.). Tippeket kaptam honlapokra, szoftverekre, de
sehonnan sem tudok kepletet kihamozni beloluk. A szoftverek
szepen elaruljak nekem, hogy t idopontban hol talalom az x
bolygot (de csak az EGEN!), de a keplet az titok!

Probaltam total leegyszerusiteni a dolgokat, vagyis mondjuk hogy
a bolygo atlagtavolsaga a Naptol x, tehat ugy tekintem, hogy
egyenletesen halad egy x sugaru kor felszinen, aminek a Nap a
kozepe. Igy megvan ugyebar harom fontos adat kozul ketto:
tavolsag a naptol es a keringesi ido (sebesseg). De hianyzik meg
a faziseltolodas, vagyis x es y bolygo mikor all ossze? Ebbol
talan lehetne tovabbmenni. Meg ezt sem tudtam kihamozni
egyetlen szoftverbol sem, mert azok inkabb csak csillagaszati
jelleguek, vagyis a Fold felszinerol nezve (x hosszusagi, y
szelessegi fok) adjak meg a poziciot es ismetlem, nem aruljak el,
hogy honnan tudjak :-). De mi van, ha en a Naprendszert nem a
Foldrol, hanem valahonnan "kivulrol" szeretnem latni? Valami
keplet kene olyan koordinata rendszerben, amelyiknek a Nap a
kozeppontja es vagy polaris vagy Descartes koordinata rendszerben
megkapom a poziciot (ami kizarolag csak a t idonek a fuggvenye!).
Szoval tud valaki segiteni? Csillagaszok! Ti honnan tudjatok,
hogy a bolygot hol kell keresni? (hogy bar a innet mukodjon a
dolog). Van kepletetek vagy ti is franya szoftvert hasznaltok?

Nekem nem eredmeny kell, hanem keplet es abbol majd produkalok
annyi eredmenyt, amennyit csak akarok. :-) Eddigi keresgeleseim
csufos kudarcot vallottak. Elfogyott a turelmem, fene az
internetbe! Pliz help!
Koszi a valaszokat.

Udv. es legyetek jok.
Athos.

Udv Math!
Azy hiszem tovabb tudom tisztitani a kepet. Az a helyzet, hogy
nehezebb valamit "megjegyezni" es kijelenteni, mint azt tudom-
"anyos"-an :))) korrekt modon bizonyitani. De most talan sikerul.
Most mar csak a lenyeget osszefoglalva:
A maximalis gazdasagossag nem = a maximalis hatasfokkal,
annak ellenere sem, hogy rokonertelmu szavak. Ha egy eloleny
"kifejleszt" egy masfele reakcioutat, masfele kozti- (es veg)ter-
mekekkel, azok a folyamatok is maximalis gazdasagossaguak,
lesznek, mert lepesenkenti izoterm reakciokbol allnanak. Igy a
maximalis gazdasagossag tekinteteben valojaban nincs valtozas,
mert elotte is max. volt utana is max. Viszont a hatasfok, ami
egyertelmuen szamszerusitheto (fizikai) fogalom - az valtozhat,
lehet jobb is lehet, rosszabb is. Energiamerleg szamitasaval
egyertelmuen kiszamithato %-ban. Es ez, tehat a nagyobb
vagy kisebb hatasfok mar a szelekcio miatt (elony ill. hatrany)
mar nem csak fizkem tovenynek, hanem egyertelmuen az evolu-
cio torvenyeinek van "alarendelve". (Kisse pocsek ez a megfogal-
mazasom, de remelem ertheto, hogy az ilyen valtozas mar
egyertelmuen az evolucios torvenyek hatasa allatt all.) Pelda
erre azok a leveltetvek, amelyek tapcsatornajanak kimeneti
nyilasan (milyen jo megfogalmazas - ez tetszik) cukortartalmu
vizes cseppek tavoznak - eme tetvek a bevitt taplalek kaloria-
tartalmanak egy reszet nem hasznositjak, tehat x% haszon-
talanul tavozik = veszteseg. Ha az osszes cukrot "elegetnek"
a veszteseg csokkenne, tehat a hatasfokuk nagyobb lenne
nint x szazalek. Es ez evolucios fejlodes lenne. Annak elle-
nereis, hogy elotte is es utana is a maximalis gazdasagossag-
gal jatszodtak ill, jatszodnak le a biol. oxidacio reakcioi.
Igen am, de a hatasfok mar nem csak fizkem, hanem evolu-
cios "kontroll alatt is all". Miert?? Mert ott a kornyezet ami
szelektal, nevezetesen azok a hangyak amelyek szeretik azt
azt a cukros "vegtermeket" A regi tetveket nem ettek meg,
sot vedelmeztek is. A nagyobb hatasfoku "evoluciosan" fej-
letteb tetveket viszont mi a feneert vedenek, hiszen azok
nem tejelnek nekik (mint nekunk a fejostehenek)?? Sot az
ilyen fejletteb tetveket inkabb megennek. Az hogy vegul is
melyik fajta tetu mered eletben majd kiderul. Mindenesetre
ilyen tetvek vannak es megeri nekik az alacsonabb %-u
hatasfok, mert fennmaradtak. Nem pusztultak ki. Es ezt a
hangyaknak koszonhetik. Nem lehetetlen, hogy ezek a
tetvek valamikor elegettek az osszes cukrot es eppen a
cukros le kivalasztasa es ezzel a hatasfokuk csokkenese
jelentette szamukra az evolucios elonyt - "fejlodest".
Barmifele ilyen kemiai valtozas a fizkem torvenyei altal
determinalt. Azt pedig, hogy ez a valtozas az egyed es az
egesz faj szamara kedvezo vagy nem (fuggetlenul attol, hogy
szamszerusitve jobb vagy rosszabb a hatasfok) az elo es
elettelen kornyezetuk hatasai fogjak eldonteni. Vagyis a
termeszetes szelekcio. Igy egy uj/masik reakciout + esetleg
masfele uj veg- es koztitermekek tobbfele modon hathatnak
pl. az eloleny izere, szinere, szagara stb. amitol vagy kivana-
tosabb lesz a ragadozoknak vagy nem vagy ez nem valtozik,
de ezek is olyan tenyezok amiket majd a szelekcio fog "erte-
kelni" vagy kiselejtezni.
> ha jol ertem, akkor az izometria az azt jelenti, hogy kis lepesben
> jatszodnak l e reakciok.
Nem egeszen azt jelenti, hogy kicsi. Hanem azt, hogy a lepesek
kozott nincs tobb intermedier. Ezeknek a reakcioknak is kisebb
vagy nagyobb (egymashoz viszonyitva) a delta H-ja, de mivel
nincs tobb lepcso kozottuk, igy az egyes lepesek delta H-ja
nem csokkentheto. A teljes reakcio eredo delta H-ja pedig az
elo vagy elettelentol fuggetlenul konstans, egyszeruen fizkem
szamitassal a vegallapot es a kezdeti allapot entalpiajanak
kulonbsege.
> reakciout is lehet, es abbol az egyik lehet gazdasagosabb, mint a
Az egesz szervezet lehet gazdasagosabb vagy nem, de ezt
szamszerusiten a hatasfokkal kell (a ketto nem ugyanaz).
A hatasfok az lehet tobb es kevesebb is, de az sosem maxi-
malis, mert az evolucio sem hozott letre 100%-os hatasfokkal
"uzemelo" elolenyeket. Es az sem biztos (lasd fentebb), hogy a
magyobb hatasfok jelenti az evolucios elonyt.
A reakciok, a lejatszodo kemiai folyamatok viszont akarhogy is
nezzuk maximalis gazdasagossaguak. Sot, az az erdekes (vagy
inkabb megse erdekes), hogy egyszeru fizkem folyamatok
pl. ioncserek (kation es anioncserek) is maximalis gazda-
sagossaggal jatszodnak le, tehat nem csak a kemiai reakciok.
> >Es Elodie sem csupan a foldi eletre vonatkozik.
> Hat nekem meg mindig ugy tunik.
Ha csak a foldire vonatkozna, akkor bizonyara leirta volna,
hogy: 1.- szenvegyuleteken alapul,
2. - folyekony halmazallapotu vizes kozegben (protoplazma)
jatszodnak le az eletfolyamatok,
3. - a molekularis felepitesu liearis kodot is neven nevezte
volna.
> Ez egy jo kerdes. Ha absztrakt entropiat
> definialsz es homersekletet, akkor lehet beszelni a
Attol felek, ez nemigen definialhato. Az entropia fizikai meny-
nyiseg es a mertekegysege ugyanaz, mint az energiae.
Amugy a "H" az nem entropia, hanem entalpia, de a gond
ugyanez. Na es az absztrakt homerseklet????
Valoban elobb voltak a kozegukkel azonos testhomersekletu
elolenyek, es azutan lettek a hoszabalyozassal rendelkezok.
> szerintem pedig az izotermia esetleg kovetkezmeny, es nem a
> tartozik a minimalhal mazba.
De fizkem kovetkezmeny, es az elettelen termeszetben
nemcsak izoterm, hanem exo- es endoterm is van - ki kell
emelni ezt a sajatsagot, mert jellemzo a kemiai eletre.
Ha ezt nem tennenk, nem lenne kelloen definialt a halmaz,
mert a fizkem torvenyei onmagukban masfele reakciokat is
megendnek es ezert nem csak ide (az elohoz) vezetnenek.
> mint >barmelyik reszhalmaza. nem. a Gantie jo, mert absztrakt,
> tehat nem csak foldi, nemcsak vegyi rendszerekrol szol. visoznt
> minden kriteriumrol kimutathato, hogy miert szuksegszeru, miert
> gondoljuk, hogy az "elet" fogalmaba foglami szuksegszerusegbol
> beletartozik
Meg mindig nem ismerem a Gantit, szoval erre nem tudok
mit mondani. De, abban mindenkeppen igazad van, hogy
a (GAYA-ra) is kiterjesztett halmaz reszhalmazanak pl.
Elodi-enek nem kell feltetlenul teljes terjedelmevel benne
lennie a kiterjesztett halmazban - kisebb-nagyobb resze
"kiloghat" belole. De azert van problema a GAYA fele
kiterjesztesnek. A foldi eletben egyedek es fajok sokasagat
tud(t)juk vizsgalni. Viszont GAYA csak 1 van - (monemtan).
Valoszinu, hogy egyetlen egyed vizsgalata alapjan nehezebb
altalanosithato megallapitasokat tenni, mint egyedek es fajok
sokasaganak vizsgalata alapjan.
Ja, a redundansra: csak akkor redundans, ha egyertelmuen
oda vezet. Onmagaban a fizkem mashova is vezethet.
> lehetnek uj rekaciok, amit irtal, es azok lehetnek jobbak nem?
De igen. De ez nem befolyasolja a maximalis gazdasagossagot,
viszont befolyasol(hat)ja a hatasfokot, es egyeb kolcsonhatasok
reven (elo es elettelen kornyezet) evolucios/szelekcios
tenyezo, illetve annak hatasa alatt all. Udv: S. Zoli

>Felado :  [Romania]
>Temakor: Inteligens anyagok ( 39 sor ) TUDOMANY #2078
> Megneztem a Duna TV-n a Mindentudas egyetemen elhangzott eloadast, az
>Inteligens anyagokrol.
 Atema jonak igerkezik. Mindjart fel is tehetjuk a kerdest, hol a hatar?
Mettol kezdve sorolhatjuk az ileto nevezzuk 'tudatlan' anyagot
inteligensnek, amikor sokszor mi fejlett civilizacioju emberi elolenyek
sem felelunk meg a kondicioknak :-)
 Pl a felvezetok csoportja nevezheto e inteligensnek, amikor ugyesen
munkalkodva az elektronoknak csak egy haladasi iranyt szolgaltatnak?
 Inteligensebbnek tunnek bizonyos szenhidrat lancsorozatok, melyek az
eletformak nelkulozhetetlen alkotoelemei.
>Rengeteg termeszetes, inteligens anyag letezik a termeszetben.
Ami erdekes, hogy maga a felepitett anyag igy ezek a szenhidratlancok
bizonyos sorozatainak nagyon sok resze cserelodik az eletformak
letrejotteben. Igy pl. egyes elemek ma az en testem alkotoeleme, a multban
mase volt, a jovoben ismet mas egyeniseg alkotoeleme lesz.
 De nezzuk csak milyen erdekes, hiszen minden ustokosvizsgalatnal kiderul,
hogy olyan 'inteligens' anyagot tartalmaz, mely valamikor eletformak
alkotoelemei lehettek.
 De akkor honnan szarmazhatnak, ha ki tudja hany millio, milliard eve
koszalnak a csillagkozi terben?
 Azt tudjuk, hogy kozvetlen az osrobbanas utan ezek az anyagok nem
allhattak ossze. Idok elteltevel, es megfelelo korulmenyek kozott viszont
valahol megiscsak letre kelett jojjenek.
 Itt bukkan fel az a kerdes hogy hogyan?, vagy miert?, es meg kerdezhetnenk.
 Ami meg erdekes a lancsorozatokban, hogy nevezhetjuk 'torvenyszeruek'-nek.
Hacsak a nemreg megfejtett emberi genterkepekre gondolunk, tudjuk mirol is
van szo. De honnan annyi inteligencia? Mintha valaki tervszeruen alakitja
vagy keszitette volna. Meg ha csak egyszeruen biologiai evolucios
alakulasoknak is nevezzuk, akkor is elgondolkodtato.
 Egy az a tudat amit mi eletunk soran begyujtunk, es mas az a 'tudat',
mely minket es egyeb eletformakat 'inteligens' anyagokbol inteligense
formal.
 Mennyire megnyugtato lenne szamunkra egy mas civilizacio lete valamely
kozeli csillagkoruli bolygon, de ugy latszik egyszeruen a tavolsag es az
idobeli egybeesesek egyenlore kitartoan es kegyetlenul elszigetelve
tartanak bennunket.
      Udv. Csaba.