Kedves Feri!
Nem gyoztel meg.
1. Egy tud. elmelettol elvarjuk/elvarjak, hogy magyarazatot
adjon a megfigyelheto jelensegekre, valamint azt is, hogy
jobb legyen mint az addigiak - pl. tobb jelenseget magyarazzon
meg, illetve tegyen pl. kiserletileg ellenorizhetove
vagy megjosolhatova mint a konkurrens elmelet(ek).
A te elmeleted a feketelyukak nemletevel kapcsolatban 
milyen magyarazatot ad pl. galaxisok centrumaban levo
(a teljes EM spektrumban) onmagaban nem lathato, de a
kornyezeteben levo anyagban megfigyelheto jelensegek
alapjan becsulhetoen, akar tobbszor szazezer naptomegnyi
objektumokra? Es erre?
> Ha jol tudom, lattak olyan kettoscsillagot, amelyikbol csak az egyik
> latszott. Ennek az egynek a viselkedesebol kiszamolhato a masik
> tomege. Es fekete-lyuk tomeg jott ki. 
2. Masreszt a fizikai valosag matematikai modelljeivel ovatosan
kell banni - pl. egy masodfoku egyenletnek (leginkabb) ket
megoldasa adodik, de az esetek tobbsegeben, ha azt egy
fizikai pelda megoldasara hasznaljuk csak az egyik megoldas
felel meg a fizikai valosagnak.
> Nincs szukseg publikacio idezesere, csupan az eziranyu tankonyveket
> kell figyelmesen atnezni.(a masodik kerdesedre is valaszolva peldaul:
> Landau-Lifsic: Elmeleti fizika, 2. kotet, Klasszikus eroterek cimu
> konyvebol). Bar a gravitavio nem EM sugarzas, azonban a terido
> gorbuletet leiro tenzor eppen ugy transzformalodik a
> koordinatarendszer valtasakor, mint az EM sugarzast leiro vektorok. A
> terido ezen parameterei semmilyen modon nincsenek kituntetve. Elvben
> barmely teridoponthoz talalhato olyan egyuttmozgo koordinatarendszer,
> ahol legalabb ezen egyuttmozgo pontban a gravitacios tenzor az
> euklideszi simasagu ternek megfelelo, bar a tenzor differenciaja (es a
> terido gorbulete) esetleg nem nulla. A fekete lyuk esemenyhorizontjan,
> vagy azon belul  levo tetszoleges mozgasallapotu pontokhoz rogzitett
> koordinatarendszerekbol viszont olyan transzformaciora lenne szukseg a
> kulso (parameterterhez igazodo) terido koordinatarendszerere
> attereskor, amely nem felelhet meg valosagos fizikai sebessegviszonyt
> leiro konverzionak, hiszen az alkalmazott sebessegvaltasnak meg kell
> haladnia a fenysebesseget. Ez a teny ugyan ismeretes a fekete lyuk
> magyarazoi elott is, de keptelenek eszrevenni ennek kovetkezmenyeit,
> marmint azt, hogy itt a terido kapcsolatai egyiranyuva, es fizikailag
> ertelmetlenne valnak.
3. Mibol gondolod, hogy a mar ismert fizikai torvenyek minden
tekintetben ervenyesek a vilagegyetemunk minden tartomanyara?
Vagyis miert kellene maradektalanul ervenyesnek lenniuk a fekete
lyukakban is (felteve, hogy azok leteznek). A feketelyuk esemeny-
horizontjanal kezdodik a szingularitas - nem tudjuk mi van azon
belul, nem ismerjuk azokat a torvenyeket amik ott ervenyesek,
de tapasztaljak, ill kimutatjak azt, hogy van gravitacios hatasuk.
Es, ha letezik a Hawking sugarzas, akkor megsem teljesen
egyiranyuak a terido kapcsolatai. Persze egyebkent sem
teljesen egyiranyuak a terido kapcsolatai mert a grav. az
kolcsonhatas feketelyukaknal is (bar akad aki ezt is ketli, es
mindenaron 0 eredo erott akar kihozni belole ;-)     
> Nem szabad osszekeverni az esemenyhorizont, es a fekete lyuk fogalmat.
> Az esemenyhorizont lehet egyfelol az eszlelesek legtavolabbi korlatja
> barmely eszlelo szamara, vagy masfelol lehet egy objektum
> eszlelhetosegenek is a legtavolabbi korlatja is. Az esemenyhorizonthoz
> a terido gorbuletere van szukseg,
Ketlem. Euklideszi terben is lehet esemenyhorizont egy megfi-
gyelo szamara, ha az informacio terjedese veges sebessegu, es
elegendoen nagy (mondjuk - fekvo nyolcas) az a ter. Vagy eppen
kod van ;-)
Egyebkent, csak eltersz a targytol a masfele esemeny-
horizontokkal. 
 hasonlatosan, ahogy a hetkoznapi
> horizonthoz a foldfelszin gorbuletere. De ahogyan a normal horizontnal
> is a horizont, es a szemlelo kozotti foldfelszin gorbulete a lenyeges
> parameter, ugyanugy az esemenyhorizontnal is a szemlelo, es az
> esemenyhorizont kozotti terido gorbulete szamit. Az esemenyhorizonton
> tuli tomegek nem kepesek akkora gorbuletet produkalni a szemlelo
> iranyaban, amely elrejthetne oket, ehhez mindenkeppen az
> esemenyhorizonton inneni hatalmas mennyisegu tomegre van szukseg. Es
> amig a normal horizont csupan a feny terjedeset gatolja, addig az
> esemenyhorizont mindennemu fizikai kapcsolatot megszuntet, igy semmit
> se szipkaz be az eszlelotol.
Es mi van akkor, ha a gravitacio terjedeset megsem gatolja meg?
Kesz a feketelyuk....
Udv: Sandor Zoltan
http://www.enevjegy.radio.hu/sandorzoltan
http://sandorzoltan.xw.hu/index.html
http://www.fw.hu/sandorzoltan
http://www.ekvilaw.ini.hu

Tisztelt Dr. Burgonya



Orommel vettem valaszod. Ez mar nem mas, mint szintiszta, kaotikus es
szemelyeskedo hiszti.
A miatyankot meg miazmast talan zsebre kellene vagnod, mert igy meg
visszatetszobb az a stilus mellyel zurzavaros butasagaidat eloadod.
Koszonom, hogy drukkolsz nekem, hogy irjak olyasmit amiben hibaztal, de hat
eppen ezt tettem, csupan nagymellenyu tudatlansagod meggatol abban, hogy ezt
megertsd. Hovatovabb, latom tamado hisztidet miszerint tetelesen mutassak ra
butasagaidra, de hat eppen ez tortent e tekintetben is.
Ugyanakkor nyilvanvaloan nem varhato, kedves Burgonya, hogy
"szubkvantumokrol", "elektromagneses gravitaciorol", no meg "bezart
fotonokbol eredo sulyrol" vitazzak veled, mert ami okorseg azzal szemben nem
ertelmes dolog ervelni, csupan ra kell mutatni. Felolem nevezhetsz inkorrekt
propagandistanak, amde ettol a butasagaid butasagok maradnak. Ez van, a
vilag mar csak ilyen.
A sebesseg vektormennyiseg mivoltarol irt kiteromet tovabba, kerlek felejtsd
el, pusztan azert irtam, mert, hogy oszinte legyek, nem voltam biztos abban,
hogy eme tennyel tisztaban vagy, hiszen ertelmedet lathatoan az Univerzum
melyebb osszefuggeseinek feltarasa foglalja le  - a fenysebesseg allando/nem
allando kerdeskorehez ennek kozvetlenul nincs koze.
Masreszrol, kerlek, engedd meg nekem, hogy a valaszod tekintelyes reszet
kepezo agressziv szemelyeskedeseidre hadd ne reflektaljak, hiszen az
minositi is az irot onmagaban - kulonosen irasai tartalmanak ismereteben...
Maradjunk tehat a szaraz tenyeknel es vegyuk at ujra:

En igy irtam legelebb:

<<Lemaradtam esetleg meg valami MASROL is???? Amig hibernalva
szunyokaltam kiderult, hogy a feny sebessege csokken "mikozben
test fele kozeledik"??? >>

Erre te surun bologatva harsany igennel feleltel, majd a kovetkezo
TUDOMANY-okban sem felejtetted el ujra es ujra kategorikusan kijelenteni
ezt.
En eme, fenti kerdesemben - tisztelt Burgonya ur - ertelemszeruen arra
szandekoztam utalni, hogy "ezek szerint a feny sebessege nem allando"? Ugy
gondolom, hogy ez mindenki szamara nyilvanvalo volt akkor is, de ugy latszik
szamodra nehezseget okozott. E kerdesben termeszetesen az a gondolat
foglaltatik benne, hogy a feny sebessege allando. Szajbaragosan tehat,
csakis a te kedvedert: ez a kerdes ugyanaz, mintha azt kerdeztem volna,
hogy: "Amig hibernalva szunyokaltam kiderult, hogy a feny sebessege megsem
allando"???
Bizom benne, hogy tudtal kovetni.
Ehhez kepest jelen irasodban pitianer es korlatolt modon abba kotsz bele,
hogy "nekem nem volt ilyen allitasom, en nem azt allitottam, hogy a feny
sebessege allando". Komolyan elkeserito, Dr. Burgonya. Igy igen nehez...
No, de menjunk tovabb, igy folytattad:

<<A késobb erre adott igenlo válaszomat vérforralónak, stb.-nek
nevezted a #2062-ben. Tudsz még róla...? >>

Hogyne tudnek rola. Mint ahogy verforralonak nevezem a tovabbi ilyen
allitasaidat is. Lasd:

<<Méghogy állandóan c lenne ? Hát ez biz nem igaz!>>

Vagy:

<<Másrészt, ha azt írom, hogy test mellé célozván fényelhajlás
tapasztalható,.........s ebbol következik, hogy nem hibáztam, amikor írtam:
a test gr. terében kisebb a terjedési sebesség c-nél !>>

Nos, kedves Burgonya, nemhogy termeszetesen tudok rola, de tovabbra is
kovetkezetesen azt allitom, hogy verforralo amiket itt es ahogy irsz.
Espedig azert verforralo, mert te viszont kovetkezetesen ugy beszelsz a
kulonbozonek tapasztalt fenysebessegekrol, mintha ez abszolut lenne! Lasd:
"A tomeg fele halado EM hullam lelassul.Pont! A test gr. terében kisebb a
terjedési sebesség c-nél! Pont!" etc,etc. Marpedig mindez csupan relativ
tapasztalat, te azonban azt gondolod, hogy a feny "valoban" es abszolut
modon lelassul a tomeg kozeleben, es igy is beszelsz.
Maskepp: azert verforralo, mert a relativitasban eppen a relativitas
mibenletet nem erted, es noha nagymellennyel beszelsz a relativitasrol,
kovetkezetesen egy abszolut vilagot irsz le - cseppet sem zavartatva magad
attol, hogy igy onellentmondasos zurzavarba kerulsz. A relativitasrol
hablatyolsz, de abszolut modon allitod, hogy: "A test gr. terében kisebb a
terjedési sebesség c-nél!" - es passz.
No, ez az ami a verforralo, tisztelt Burgonya, meg akkor is, ha esetleg nem
erted amirol beszelek.
Egyszeruen fel kellene fognod, hogy a kulonbozo gravitacios mezok
eltorzitjak a vilagot, es amit latsz, az relativva, vonatkoztatasi-rendszer
fuggove valik. Hat errol szol a relativitas.
Te magad is kijelented, hogy termeszetesen tisztaban vagy ama tennyel, hogy
lokalisan abszolut modon mindig c-t kapunk, igy egyetertesz azzal is, hogy a
tomeg mellett elgorbulo feny sebessegere is c-t kapnank, ha lokalis
rendszerben mernenk meg. Ezzel szemben megis, gorcsosen, abszolut modon
harsogod, hogy a tomeg mellett elhalado feny sebessege kisebb c-nel! Nem
igazan bizom benne, hogy latod az onellentmondasodat, kedves Dr. Burgonya,
de az attol meg ott van. Most, hogyha a tomeg mellett elgorbulo feny
sebessege lokalis rendszerben c, akkor mikepp lehet a tomeg mellett
elgorbulo ugyanazon fenysugar sebessege megis, egyszerre kisebb mint c, mint
ahogy azt abszolut modon kiabalod?
Onmagad hazudtolod meg a kulonbozo kijelenteseiddel, de egyszeruen nem
latod.
Meg kellene ertened, hogy egy adott rendszerben mozgo feny sebessegere te a
sajat vonatkoztatasi rendszered fugvenyeben mindig mast es mast kapsz majd,
es ezert nem tehetsz olyan abszolut kijelenteseket, miszerint a tomeg
mellett elhalado feny lelassul es pont.

Es most a fenysebesseg allandosagarol ami ugye a kiindulo temank:
Te azert allitod, hogy a fenysebesseg nem allando, mert abszolut modon
ragaszkodsz ahhoz, hogy tomeg kozeleben a feny lelassul es persze szamodra
ezert evidens, hogy ha lelassul akkor nem lehet allando. Logikus, nemde?
Marmint neked...
Te azonban egyszeruen abszolut valosagga emeled azt amit latsz - es
melyebben nem is erted az ebbol kovetkezo ellentmondasokat. Ez onmagaban meg
nem baj, mindent meg lehet tanulni es megerteni. A baj akkor kezdodik,
amikor valakinek a fejeben ekkora katymasz van, de azt hiszi, hogy erti es
nagykepuskodni kezd.
Marmost azonban a valosag az, hogy amit te abszolutnak irsz le, az csupan
relativ. A gravitacio altal keresztul kasul gorbitett teridoben kepzelj el
vegtelen szamu vonatkoztatasi rendszert, es az ezekben elhelyezkedo
megfigyelok mind-mind relative mast es mast fognak kapni a tobbi rendszerben
halado feny sebessegere a sajat es a masik rendszer viszonyanak,
parametereinek fuggvenyeben. Meg kellene ertened, hogy ez mind-mind csupan
vegtelen szamu relativ tapasztalat - amely relativ tapasztalatoknak egyike
peldaul az is amirol folyton beszelsz, miszerint a Foldrol nezve pl., a Nap
mellett elhalado fenysugar sebessege megvaltozik mert elgorbul. Ez igaz! De
csupan relativ tapasztalat!
Mi hat akkor az abszolut?
Termeszetesen az, hogy e vegtelen szamu vonatkoztatasi rendszerek
mindegyikeben - lokalisan - egyarant, ugyanugy minden megfigyelo abszolut
modon c-t mer a feny sebessegere rendszerfuggetlenul.
Amig a specialis relativitasban a feny sebessege minden vonatkoztatasi
rendszerben, lokalisban-nem lokalisban egyarant abszolut modon allando - es
ugye mas lehetoseg nincs is - , addig ez az altalanos relativitasban ugy
modosul, hogy a feny sebessege a lokalis rendszerekben abszolut allando, mig
egyebkent relative valtozik.
Az altrelben, a fenysebesseg allando/nem allando kerdesben innentol kezdve
mar csak azt kell eldontened, hogy milyen alapon kivanod vizsgalni a
kerdest, es ez mar tullep egy kicsit a matematikan, egy kisse
tudomanyfilozofia is. Magyaran, hogy a kerdes eldonteseben a teljesen
relativ, vagy pedig a rendszerfuggetlenul abszolut tapasztalataidat veszed e
alapul?? Ha az elobbit teszed, akkor persze mondhatod, hogy az altrelben a
feny sebessege nem allando - de meg ez esetben sem!!! tehetsz olyan abszolut
allitasokat mint amiket te tettel es teszel, mert azok egyszeruen nem
lesznek igazak.
Ha viszont az utobbit teszed, akkor meg azonnal kijelentheted, hogy a feny
sebessege az altrelben is egyertelmuen allando, csupan a terido gorbulete
eltorzitja ezt!
Hogy melyik hozzaallas a helyes?
Egyertelmuen az abszolut tapasztalatainkra epulo utobbi. Ergo, kedves Dr.
Burgonya, a feny sebessege bizony az altrelben is allando - meg akkor is, ha
ezt te nem erted.

Vegul hadd terjek ki egy masik, ujabban irt kijelentesedre, ami ugyancsak
azt a hitet erositi, hogy valami nagyon nagy zur van a fejedben es
egyaltalan nem erted amirol szonokolsz. Ezt irtad:

<<Én sem, de miután Einstein szerint nem ero okozza a feny
elhajlását, hanem a terjedési sebességének csökkenése gravitációban,
így ezt figyelembe kell venni.>>

Nem, tisztelt Dr. Burgonya, megintcsak nem.
A feny elhajlasat a terido gorbulete okozza, nem pedig a "feny terjedesi
sebessegenek a csokkenese". A sebesseg tapasztalt megvaltozasa - amit okkent
jeloltel meg - eppenhogy az okozata ennek - az elhajlassal egyutt.
Teljes kaosz es zurzavar.


Fotiszteletem



Voland

>Azt szokás mondani, hogy egy tudománytalan korban élünk.
>...
>Magyarországon az energiaellátás negyven százalékát
>a Paksi Atomeromu biztosítja.

Ha tudomanyos korban elnenk, akkor ma az energiaellatas 40%-at a Paksi
Fuzios Eromu biztositana.

Az a baj a fizikusokkal, hogy a szajuk nagy, de 1947 (tranzisztor) ota
gyakorlatilag semmi ujat sem tettek le az asztalra. Nagyon szomoru.

A mernokok azok, akik ugy a II. vh. vegeig felhalmozodott elmeleti tudast
ma is atultetik a gyakorlatba, miattuk van GSM es 3 gigaherzes Pentium
4-es. A mernokok viszont nem tudosok es elobb-utobb mar nem lehet majd
tovabb csiszolni a regi elmeletekre epulo technologiakat. (Azert minden
tiszteletem a mernokoke, akik csodakat muvelnek. A nyolcvanas evek vegen
megjosoltak, hogy nem lehet 80MHz-nel gyorsabb procit csinalni, az i486DX
lesz a procik vege. Ma megis van sok GHz, pedig az elmelet ugyanaz).

Ha a tudosok megbecsulest es minosegi emberanyag utanpotlast akarnak,
akkor kapjak ossze magukat es fedezzenek fel valamit az alapkutatas teren,
ami annyira forradalmi, mint a relativitas vagy a kvantummechanika. Akkor
majd oket is annyit fogjak sztarolni, mint Albert bacsit es ozonlenek a
lelkes tanitvanyok. Addig aki sikerre vagyik, mernoknek megy.

Ha viszont nem jon ossze a nagy felfedezes, akkor valami komoly gond van.
Ki kell dobni a regi egyhazi alapu egyetemi szervezetet, kukaba a
magisterrel es famulussal. Versenyszellemet kell bevinni az odon falak
koze, hogy ujra legyen felfedezes!

Udv: Feher Tamas.

Javítok ( 2 szót felcseréltem legutóbb):

E modellben taszításról beszélni kevésbé abszurd, mint  vonzásról

Csaba:
>Ezt allando jelleggel, vagy csak probakent, az esetleges zarlat
>kimutatasara? Veszit e erot a tekercs az allando jellegu elenallas
>hasznalatanal?

Csak próbaként, mert kb. 1/2 áram folyik a nagyjából azonos 
ellenállású elotét miatt a tekercsen.  Viszont sajnos a vasmag is 
viselkedhet úgy, mintha rövidzár gyuru lenne, ha nem speci, nagyon 
kis fajlagos vezetésu ötvözet, vagy más különleges anyag. 
Amikor lükteto-egyenáramú mágneseknél acélt alkalmaznak, jobban 
melegszik a tekercs, a benne indukálódó örvényáram miatt.
Nagyobb az áramfelvétel is persze. A tekercs pedig vastagabb huzalú
kell legyen,  hogy elviselje a többlet áramfelvételbol eredo disszipációt.
(A nemkívánatos örvényáram a tápáram periodikus ingadozása miatt 
van) Acél  esetén sokkal nehezebb kimutatni (gyorsan) a belso 
zárlatot, az eltávolítása nélkül. 
A melegedés mikéntje alapján olykor ki lehet mutatni, 
hogy gond van, foként, ha nem a tekercs közepe táján van a hiba, 
hanem jóval arrébb (az aszimmetrikus holeadás gyanús).
A sorzárlat többnyire aszimmetrikusan jelentkezik, a menetzárlat pedig 
kisebb valószínűséggel esik a tekercs középso harmadába, mint 
kintebbre. (a tekercsek középso része viszont hibátlan állapotban is 
melegebb szokott lenni) Lükteto egyen- vagy váltóáram esetén lesz 
csak melegebb az a rész, ahol hiba van, mert örvényáramot csak az 
áramváltozás indukál.
Viaszos papírcsíkot kötve hideg tekercsre hosszában, a bemelegedés 
után a viasz olvadása egyszercsak megmutatja, hol fu''t szokatlanul.
Ha nagyon nem középen, akkor biztos hibás a tekercs.

Egy ötlet. Nagy tekercsnél ki kéne próbálni: letenni (vasmag nélkül), és 
1-1 egyforma alu vagy réz/sárgaréz fémlapot lógatni elé és mögé, jó 
közel, szimmetrikusan, fentrol, széttartó függesztoszálakon. 
(mindez mégjobb trafó-olajban, de lehet másmilyenben is,
ha a tekercs el van tole zárva valahogy). Rövid ideig váltóárammal 
táplálva (amit nálad szabad vasmag nélkül is tenni, mert egyenáramra 
van méretezve) - a lemezek eltéro mértékben távolodnak el tole, ha 
valahol zárlatos volna, de nem pont középen. Ami ritka. 
Ha nincs kéznél menetzárlatos, fogni kell egy jót, és tenni rá egy 
huzalkarikát, hogy az elvet ellenorizzük. Szerintem muködik a dolog. 

Burgonya

Marcus:
>Ez valoszinuleg nem a program, hanem a felhasznalo hibaja. ;-)
>Utana jon egy AC csatolo kondi, aminek a tulvegen nincsen 
>meghatarozott DC potencial, igy a munkaponti szamitaskor (ha nem 
>nyavalyog a szimulator, hogy nem tudja meghatarozni) barmit 
>kiszamolhat. Normalis szimulator ilyenkor leall egy
>hibauzenettel.

Mibol számol ki DC-t, ha nincs ?
Hogy meri ?
Szerintem programozói hiba !

Burgonya

Kedves Jozsi!

>Ha jol tudom, lattak olyan kettoscsillagot, amelyikbol csak az egyik
>latszott. Ennek az egynek a viselkedesebol kiszamolhato a masik tomege.
>Es fekete-lyuk tomeg jott ki.


Sajnos nincs idom, es lehetosegem, hogy utana nyomozzak, mi is az ilyen 
jellegu hirekbol a valodi tenyadat, es mi a belemagyarazas. Nekem mindig ugy 
tunt, hogy fekete lyukakrol szolo hiradasok megalapozottsagukat tekintve 
nyugodtan odasorolhatok a fenysebesseg meghaladasat bizonyito kiserletek 
sorozatahoz. Bonyolult eszmefuttatasok sorozata egy olyan profan 
megfigyeleshez, amit egyszerubben, es masfelekeppen is lehet magyarazni.


>Gondolj arra, hogy a fekete lyuk megoldas es a gravitacio
>terjedese ugyanabbol az egyenletbol jon ki.

Sajnos az Einsein egyenletek meg tul magasak szamomra. Oly annyira, hogy azt 
se tudom megitelni, hogy a spec.rel.-ben megismert retardalt potencialok 
fogalma csak azert nem fordul elo az alt.rel. temakoreben, mert az 
valamikeppen a formalizmus altal automatikusan beepult, vagy csak egyszeruen 
egy sulyos hianyossag. Az emlitett LL. konyvben az alt.rel. targyalja a kis 
gravitacios tererosegek kapcsan, hogy ilyenkor az alt.rel. hatarertekben a 
Newton-fele torvenyeket kozeliti. Hivatkozik is a konyv elejen targyalt 
statikus Coulomb eroterrel valo formai egyezesre. Igen am, csakhogy a 
Coulomb torveny kapcsan kesobb eljut a konyv annak targyalasara is, hogy 
idoben dinamikusan valtozo eroter eseteben az 1/(r^2) torvenyben szereplo 
tavolsag nem azonos idoben ertendo, hanem a multbeli fenykup metszeseinel, 
vagyis a teret meghatarozo toltesek multbeli (retardalt) poziciojat 
figyelembe veve. Na most az alt.rel. eseteben efele utalast a retardalasra 
nem lattam, sot a sokat emlegetett Schwarzschild metrikaban is azt latom, 
hogy minden tenyezo kizarolag a parameter-ter valtozoinak fuggvenye, mintha 
bizony a parameter-ter valtozoi egyben fizikai koordinatak is lennenek. (Ez 
a szokasos kornyezetben megengedheto jelentektelen egyszerusites nagy terido 
deformacioknal mar sulyos elvi hibanak szamit.) De megegyszer hangsulyozom, 
ezen hianyossagok feltunese szamomra lehet az en kepzettlensegem folyomanya 
is. Talan nem kellene addig keresgelni a spec.rel.-ben megismert fogalmakat, 
amig a matematika alapokat meg nem ismertem elegge. De talan igen. En azt 
hiszem, hogy megis inkabb igen. Ha a spec.rel. az alapja az alt.rel.-nek, 
akkor az ott megismert fizikai alapelveket kesobb is szem elott kell 
tartani. Szamomra elfogadhatatlan, ha epites kozben felturjak az alapokat.

A masik hianyerzetem az alt.rel. kapcsan, hogy bar feledata szerint a 
tehetetlen tomeg kiegyszerusitese miatt jott letre, es ez a kituzott cel a 
tehetetlen mozgasokra teljesul is, de sajnos a tobbi (EM) ero altal okozott 
kolcsonhatasok tovabbra is csak a tehetetlen tomeg aranyaban hatnak. Igy 
altalanos esetben az alt.rel. meg sem tudta kiegyszerusiteni a tehetetlen 
tomeg fogalmat.

Udv: Takacs Feri

ditbaro "baromi hulye" beirasat a moderatorok miert nem moderaltak ki?!

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)

>Feladó: mizsei_uh.emb.teeIdézés HIX TUDOMANY :
>.En optimista vagyok.
>..A kovetkezo nehezebb lesz: az eltero kulturkorok kibekulese.
> Lehet, hogy megegy sulyos konfliktus elott vagyunk,..
   A baj, hogy az 'ido' surget bennunket, es biziny akadna egyeb
tennivalonk is mint az ellensegeskedes, figyelembe veve az egyre
gyakoribb termeszeti katasztrofakat, stb.
>Itt kerem a moderatort, vegye figyelembe, hogy a politologia is
>tudomany:-).
  Amint mar emlitettem, a tudomany is csak ugy fejlodne, ha egyetertenenk.
Milyen szepek az eddigi lassan halado naprendszer kutatasok is es meg
sorolhatnank, es mennyire none az elert eredmeny, ha nem haborus
koltekezeseink lennenek.
>Udv neketek, Janos
  Ugyszinten Csaba.