Udv,
Felhaboritonak tartom az uranlovedekek koruli huzavonat. Valamelyik nagyokos
'zod' kitalalta, hogy ha uran akkor az sugaroz is, es ezt a media-ban minden
tovabbi kontroll nelkul atveszik es minden hivatasos cafolatra legyintenek.
Szerintem boszorkanysagot, szemmelverest is lehetne ugyan ilyen
bizonyitekokkal alatamasztani. Elmondtak, hogy uranbanyaszok tenyleg haltak
meg rakban, de az nem leukemia, hanem tudorak volt. A uran mint elem pedig
vesebetegsegeket okoz. Ezek a tenyek persze nem zavarjak a media-t mert ott
mar kulon eletet el ez a remhir!
Elkepzelheto, hogy az elofordulo halalesetek osszefuggesben voltak a katonai
cselekmenyekkel (ezt persze bizonyitani kene!), de szerintem elofordulhatnak
megbetegedesek a civil populacio koreben is csak akkor nincs esely
karteritesre (persze a dohanygyarakat esteleg ekkor is meg lehet
vadolni....).
Valoszinubbnek tartom viszont, hogy a kulonbozo hadseregek hasznalnak
veszelyes, ismerten vagy nem ismerten rakkelto anyagokat, amelyek erre az
eredmenyre vezethetnek. Erre utal az is hogy a kulonbozo haderoknel igen
eltero volt a megbetegedettek szama.
A prekoncepcio zavar nagyon !
Mivel tobb helyen, fogjak vizsgalni az 'uran lovedekek' hatasat, biztosak
lehetunk benne, hogy lesz olyan vizsgalat amelyik nem zarja majd ki az
oksagi kapcsolatot. Mellesleg ez tenyleg korrekt csak persze lehet hogy a
sugarzas csak 10^-10-es faktorral novelte a leukemia elofordulasanak a
valoszinuseget....
Mellesleg egy hadjarat egyutt jar aldozatokkal. Ha az ellenseg  esetleg
visszalo az szerintem tobb aldozatot szedett volna....
Szerintem ez az elofelteves meg akadalyozza is a tenyleges felelos (mar ha
van ilyen a karteritesi igenyeken kivul) megtalalasat!

Az obol szindromaval kapcsolatban legjobban egy magyar orvos felvetese
tetszett, aki szerint a homok okozta a katonak megbetegedeset! (Arra a
kerdesre, hogy az ott evezredek ota elok miert nem betegednek meg, azt
valaszolta, hogy azok mar hozzaszoktak...:-))
Biztos, hogy otven even belul a haboruban resztvettek 90% meg fog halni,
persze a tobbseg nem leukemiaban...;-)

Hasonloan meg kene vizsgalni a kergemarhakor valodi kockazatat! Szerintem
ennek a veszelyet is a media fujta fel. Kivancsi vagyok osszesen hany emeber
halt bele a marhatol kapott Kreuzfeld-Jacobs korba (remelem jol irtam)?
Nincsen ez tuldimenzionalva? Meg azt is el tudom kepzelni, hogy tobb ember
halt meg szivinfarktusban a gazdasaga tonkremenetele miatt mint a 'fertozo'
betegsegben.
Mas elelmiszerek is okoznak szorvanyos megbetegedeseket, esetleg halalosat
is (pl. nem dokumentalt mogyoro tartalma miatt nem engedik a balaton
szeletet Canadaban forgalmazni, mert egy allergent tartalmaz es meg tudja
olni azt aki erzekeny ra...).
Nem azt mondom, hogy halalos veszelynek kell kitenni a lakossagot, hanem azt
hogy remisztgetessel lehet a bolhabol (amugy pestist terjeszt) elefantot
csinalni (must-on kivul egy bekes allat)! A medveket, farkasokat azert
irtjak, mert 'veszelyesek az emberre', holott a mehek tobb ember halalat
okozzak mint az osszes 'vadallat' egyuttveve!
Amit ki akarok hozni az az, hogy fontos kockazati tenyezok helyett,
mellekesekkel remisztgetik az embereket es nem latok semmlyen tarsadalmilag
elfogadott modszert ami ezt megakadalyozna.

(Masik pelda az agyhartyagyulladas, mint jarvany! Kiderult hogy naponta tobb
ember hal meg pneumococus fertozesben mint agyhartyagyulladasban evente.
Oltas is van ellene, megis az agyhartyagyulladassal remisztgetik az
embereket, mig a pneumococus elleni oltasra ugy kell rabirni a
lakossagot...)

Minden jokat!
Laci

P.S. A cola automata mellett erdemes varakozni, mert biztos hogy fenntartas
miatt fel fogjak keresni: Utantoltes, illetve a penzkivetel miatt.
Valoszinuleg jelzi a kozpontnak amikor szetbarmoljak. Gondolom draga dolog
ez ahhoz hogy magara hagyjak...

A tengerszint meresenel a hold milyen allasaval szamolnak?

Sziasztok !

Ha az idegsejtekre altalaban nem jellemzo az osztodas, 
akkor az agytumor mifele szaporulat ?

Udv: zoli

> > formatumot sem a proci. (CDDA) De pont az ilyen bithibak kijavitasara
> > hasznaljak a Red-Solomon hibajavito kodot, amit minden cd ismer.
>   AudioCD-t nem vedi akkora hibajavito kod, mint az adatCD-t; sot csak a
> felsobb biteket vedik igy, az also biteket bithiba eseten nem is veszi
> eszre. Ezert van neha az, hogy egy CD-ROM mas-mas adatot olvas le egy
> CD-rol.

Es monokristalyos rezkabelen vezetik a jelet a pickup-tol...

Az audio cd-ket nem egy hanem harom egymasba agyazott hibajavito
kodolassal vedik. A kodolas neve Cross Interleave Reed-Solomon Code
(CIRC) Eloszor (28,24)rs kodolas, majd interleaving jon, vegul
(32,28)rs. Az elso kodolas utan a biteket osszekeverik (interleaving)
igy az egymas mellett keletkezo bithibak deinterleaving utan
szetszorodnak, ezert egy byte-on belul ritkabban lesz kijavithatatlan
mennyisegu hibas bit. Vegul jon meg egy rs kodolas, amivel a hibajavitas
hatekonysaga 200hiba/sec. 

forras: http://www.cs.tut.fi/~ypsilon/80545/CD.html

udv
Csaba

>  AudioCD-t nem vedi akkora hibajavito kod, mint az adatCD-t; sot csak a
>felsobb biteket vedik igy, az also biteket bithiba eseten nem is veszi
>eszre. Ezert van neha az, hogy egy CD-ROM mas-mas adatot olvas le egy
>CD-rol.

Ne haragudjatok, de ennek azert eleg konnyu utana nezni! Ha valamiben nem
vagytok biztosak, miert vitakoztok rajta es irtok be zoldsegeket? Azert az
AudioCD-t nem egy ember tervezte es akik a tervezesben reszt vettek, azert
tudtak, mit csinalnak.

A CD lemezen az informaciot un. keretekben (frame) taroljak. Egy frame a
kovetkezokbol all:

Sync Pattern               24+3 bit
control and display byte   14+3 bit
data bytes                 12*(14+3) bit
Error correction bytes     4*(14+3) bit

Osszesen:              588 bit (ebbol a hasznos adat 192 bit, azaz 24 byte)

14 bit <= Eight-to-fourteen-bit Modulation (EFM) (8 bit 14 bitben
modulacio) /pl. sok nulla egymas utan ne legyen, es mas egyeb okok.../
+3 bit <= elvalaszto bitek (nem hordoznak informaciot)

A hibajavitasra Cross Interleave Reed-Solomon Coding (CIRC)-ot hasznalnak.

Minden egyes beolvasott "keret" (az EFM decodolas utan) tartalmaz 32
byte-ot, amibol 8 hibajavitasra szolgal. Ebbol 4-et hasznal az elso fazisu
Reed-Solomon decodolo, ami egy hibas byte-ot tud javitani a 32-bol.
A masik negy byte-ot a kovetkezo Reed-Solomon decodolasnal hasznaljak, de
ehhez midenfele kesleltetesekkel a biteket (vagy byte-okat) mas sorrendben
kell "egymas melle rakni". (Egy-egy mintahoz tartozo bitek, jol szet vannak
szorva).
Ezt hivjak interleaving-nek. Nagyon jol mukodik csoportos (burst) jellegu
hibak ellen.
Ez a masodik Reed-Solomon decoder a masik negy byte-ot hasznalva es az
interleaving-el parositva akar 450 byte hosszu hibat is kepes javitani.

Talan felesleges megemliteni, hogy ezek a technologiak mar eleg regota
ismertek es nagyon szeles korben alkalmazzak kulonfele digitalis
adatatviteli problemak megoldasara. Kivaloan tervezheto ismert minosegu
digitalis csatornakra.
Az ilyen rendszerek tipikusan ugy mukodnek, hogy vagy tokeletes az atvitel
vagy egyaltalan nincs atvitel.

Szoval, ha egy CD lejatszo egy lemezen egy hibas bitet nem tud javitani,
akkor igen-igen valoszinu, hogy sok masikat sem. Annak a valoszinusege,
hogy csak az LSB bitek hibasak (tehat nem/alig hallhatoak) igen-igen kicsi
a valoszinusege.

De, ha mar az LSB biteknel tartunk:
Ujabban (lehet, hogy regebben :-) mar nagyon sok HDCD-t lehet kapni.
Ezt szerintem, kifejezetten a HiFi orultek kedveert fejlesztettek.
Ez a CD teljesen kompatibilis a regi CD-jatszokkal. Minden egyes mintanak a
legalso bitjet hasznaljak valamifele extra informacio tarolasara (azt
hiszem a dinamikat tudjak igy novelni). Termeszetesen ez csak egy kicsit
nagyobb zajkent jelentkezik egy hagyomanyos CD-lejatszo eseten (de hiszen
ezt ugysem lehet hallani, mert elnyomja a bejaratatlan halozati kabel zaja
;-).


En azt egyebkent elhiszem, hogy a hiendesek halljak ezeket a dolgokat,
mint ahogyan en is mar lattam es hallottam szellemeket, miutan a fiam tobb
napon at alig hagyott aludni minket, mikor jott a foga. De en soha nem
gondoltam, hogy azok a szellemek tenyleg ott is voltak ;-)

Azt hiszem vitan felul all, hogy a (hiend eseten is a) lanc legbonyolultabb
lancszeme ez esetben a legutolso, azaz az emberi agy. Errol pedig nagyon
keveset tudunk. De az a tudat, hogy az a kabel meg nincsen bejaratva
valoszinuleg (egy hiendes fejeben) sokkal jobban hat a hangzasra, mint a
halozati zaj a kimeno jelre. (Ha nem igy lenne, akkor a dupla vak teszteket
egy laborban is eredmenyesen el lehetne vegezni. Es elnyerni az egymillio
dollart :-)


udv,
miklos

Kedves 'Mozgatorugo', es mas 'Kozelito Integratorok'!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: integral ( 42 sor )
> Idopont: Tue Jan 2 10:24:00 CET 2001 TUDOMANY #1347

> > Felado :  [Hungary]
>
> > > > #3. Kiszamolom
> > > > r_i(t+Dt) = r_i(t) + v_i(t)*Dt
> > > > v_i(t+Dt) = v_i(t) + a_i(t)*Dt
> > > > a_i(t+Dt) = gamma * M / R_i^2
> > > > Esetleg (mivel a_i csak r_i-tol fugg) ezert lehetne
> > > > v_i(t+Dt) = v_i(t) + ( a_i(t) + a_i(t+Dt) ) / 2 * Dt
> >
> > Szep, hogy gondolkodtok, de nem kellene ujra feltalalni a kulonfele,
igen
> > jo kozelitest ado integralasi (diffegyenlet megoldo) modszereket.

Megprobaltad mar a problemara alkalmazni? Szerintem akkor ra fox
jonni, hogy nem is olyan egyszeru. Teny, hogy nem vegeztem preciz
matematikai analizist, de nem tartom valoszinunek, hogy Feynman is
alkalmazta azt a modszert, amit en irtam multkor. (Nem a fentit,
mert ez valoban meg nem eleg hasznalhato.)


:

> Masreszt a dolog nem ilyen egyszeru, hiszen n darab egitest Dt elteltevel
mar
> nem lesz ugyan ott, ezert nem igazan tunik szerencsesnek, hogy Dt/2, Dt-t
a
> tobbitol fuggetlenul csak 1 testre szamitom ki. Inkabb mindegyikre ki kell
> szamolni az elmozdulasokat minden allapotba.

Nem biztos, hogy erre gondoltal, de azert felhivom a figyelmet,
hogy az altalam mutatott modszer termeszetesen minden testre
kiszamolta a hipotetikus uj koordinatakat, es aztan ugy atlagolta
a ket gyorsulast a kovetkezo idolepeshez.


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

Tudja vki, hogy mi az a szegenyitett uran?

Bulcsu

> 
> Ehhez tudni kell, hogy az irhato CD-k reflexiokulonbsege (a beirt biteknel)
> mindossze 30% kozeli, ennel jelentosen tobb a prestechnikaval keszolt gyari
> CD-k reflexiokulonbsege. Ehhez jarul, ha nagyobb sebesseggel irok, kevesebb
> ido marad arra hogy rendesen beporkolodjon a bit, azaz tovabbi
> reflexiocsokkenes van.


A CD nem bitenkent, hanem un pitekkel tarolja az informaciot

Bulcsu

Szevasztok!

Olvasva/hallgatva a hiradasokat kiegeszitenem elozo cikkemet.
Ha a lovedek kemenyfem magjanak elulso reszet lagy urankopennyel latjak el,
a becsapodaskor a pancelra felkenodo uran kinetikai energiajanak nagy resze
termikus energiava alakul (nagy suruseg => nagy lendulet => nagy energia). A
meglagyitott reszen a karcsu es kemegy lovedekmag konnyebben athatol.
Legalabbis nem pattan le rola kisebb szogeknel sem!
Video felvetelen lattam egy A10-es repulot amint gepagyujat hasznalta (ez a
fegyver is megerne egy kulon cikket, de nem hiszem, hogy sokakat erdekelne).
A harckocsi tornyarol eloszor csak kis darabok repkedtek szanaszet, majd
egyszercsak szetment az egesz.
A becsapodaskor valoszinuleg tobb (tiz?)ezer fokra felhevulhet az uran.
Elgozolog es mindenfele - mergezobbnel mergezobb - vegyuletet kepez, amik
raadasul finom por formajaban sokaig a levegoben maradnak. Igy - mint a
nehezfem vegyuletek altalaban - igen mergezo. Ezenkivul a tudobe juto
uranpor sokkal kisebb aktivitas eseten is huzamosabb ido alat rendesen
atvilagitja az embert.

Udv!
Sipi

Tisztelt Tudomany!

Most lattam egy bizonyos TV musorban, hogy ha az ember elegendo megfelelo
orvosi papirt szerez be, a TB tamogathatja az elsodleges es masodlagos nemi
jellegek muteti megvaltoztatasat! Mindenki bizonyara hallott esetekrol
amikor beteg gyermekek kezelesere nehany 10 vagy 100 ezer forintot
sajnaltak.
A masik dolog: Ha valakinek modjaban all, szerintem nekiveselkedhet a kezi
kromoszomavizsgalo keszulek kifejlesztesenek! Ezek utan mar a Krokodil
Dundee sem tudna megallapitani!

Minden jot!
Sipi

 [Hungary]:

>Kiszamitottak, hogy maximalista erdotelepitessel is csak 30%
>CO2-t lehetne kompenzalni ma mar, a 300 eve folyo erdoirtasok, es
>a gazkibocsajtas utan.
Eleg kozkeletu tevedes hogynemondjam demagobia a CO2 csokkentese es az
oxigentermeles szempontjabol az erdotelepites. Foleg, ha ugy vetodik fel, hogy
"kiszamitjak", mennyi oxigent termel pl 1 ha erdo.
Tudni kellene, hogy az erdo sok mas szempontbol fontos, nem emiatt.
Ha egy erdo elerte az allandosult allapotot (pl egy oserdo), akkor a
faallomany tomege nem no, tehat tobblet CO2 megkotes, ezzel egyutt tobblet
oxigentermeles nem lehet benne, maximum a talajaban megkotott humuszreteg
novekedese altal. Persze ez sem jelentektelen, de eszre kellene mar venni,
hogy a foldi szendioxid elsosorban a meszkovekben van megkotve, es jelenleg is
oda kotodik a folyamat elsosorban a kontinentalis talapzatok tajan. (Neha
egy-egy neves tudos ki is mondja, de a zoldeknel suket fulekre talal).

Csak azert irtam errol mert mar tenyleg megdobbento, hogy minden kornyezetvedo
musorbol, irasbol csak ugy dol ez a felrevezetes. Ha barkit megkerdezunk,
foleg iskolas gyereket az erdo jelentosegerol, szinte biztos, hogy ezt fogja
kiemelni.

Ha folyton elhordjuk a fat az erdobol, es epuletekben, hasznalati targyakban
"taroljuk", akkor persze no a levegobol kivont szendioxid keszlet, de ez is
korlatozott. A lakossagi, epuletszerkezetben felhalmozott faallomany nagyjabol
allando, vagy csak igen jelentektelen mertekben no, inkabb cserelodik.

Szamoltam egy kicsit, csak ugy pontatlanul, nagysagrendeket keresve a temaban:
Tegyuk fel, hogy a levego jelenlegi CO2 tartalma 1%. Kerdes: mennyi uj fa
letrejotte kellene ahhoz, hogy 0,9%-ra csokkenjen?
1m2 foldfelszin folott van kb 10 tonna levego, ebbol kb 100 kg a CO2. Ha ebbol
10 kilot fava akarunk tenni :-), akkor ebbol - na most ez meg pontatlanabb
lesz - kb legyen 30 kilo fa. Mivel ez nem keletkezhet mindenutt (az oceanokra
gondoltam), es a szarazfoldek felulete kb 5-ode a foldfelszinnek (lehet, hogy
ez is nagyon slampos), akkor a szarazfoldeken egyenletesen kb 150kg/m2 fat
kellene termelni.
Na de vannak varosok, szantofoldek, hoval fedett teruletek, sivatagok, tovabb
nem suritheto erdok (oserdok, esoerdok), szoval legyen a felhasznalhato
terulet az osszes szarazulat 10%-a, es nem hiszem, hogy tul alacsonyra vettem,
akkor emiatt a nyamvadt (?) 0,1%-nyi CO2 csokkeneshez a szobajoheto
teruleteken termelni kellene 1,5tonna/m2 uj fat. Erezni lehet, hogy ez is
teljesen lehetetlen!! Tegyuk fel, hogy jo nagyokat tevedtem, es csak
500kg/m2-t kellene termelni, az is lehetetlen.
De ha sikerulne :-), utana felmerul ugyanaz a gond, mint a tobbi erdonel: mi
lesz a faval? Ha elassuk jo melyen, akkor talan elszenesedik. :-) Ha a
felszinen hagyjuk, akkor nem csinaltunk semmit (hosszu tavon.)
Mit szoltok ehhez? Ha hibas a gondolatmenet, akkor hol?

A masik dolog, amiert irni batorkodtam:
>A tengerek szintjenek meterekkel emelkedese a fold lakossaganak
>nagyobbik reszet sulytana. A szint emelkedeseben a viz hotagulasa
>is jelentekenyen kozrejatszhat, nem csak a sarki jeg megolvadasa.
Ezt sem eloszor hallom-olvasom. A sarki jeg. Legyen pl az eszaki sarki jeg.
Miert is emelkedne meg a tengerek vizszintje, ha ez aka'r teljes egeszeben is
elolvadna? Talan azert, amiert egy pohar vizben megemelkedik a vizszint,
amikor elolvad benne a jegkocka? :-))
De vegyunk egy szarazfoldi jegtakarot, pl a gronlandit. Ugye ott kb 2 km
vastag a jegtakaro. Lehet tudni, hogy az egesz terulet jo melyre sulyedt a
hatalmas jegtomeg nyomasa alatt. Ha mind felolvadna, persze csak szep lassan,
akkor ugyanigy szepen vissza is emelkedne. Az ala tolulo anyag valahonnan
kell, hogy odaaramoljon. Pl ha a kornyezo tengerek alol, akkor nagyjabol
ugyanott vagyunk: nem fog a vizek szintje emelkedni, legalabbis messze nem
annyit, mint amennyit az elolvadt jeg oceanba omlesetol varni lehetne.

Egyaltalan, mintha az oceanok szarazfoldekhez kepesti szintje nem is fuggene
igazan mastol, mint a szilardnak nevezheto resz alakjatol. Ha az egesz
"kigombolyodne" teljesen, akkor minden viz ala kerulne akar felmelegedes, akar
lehules lenne. Ha sok uj es nagy sziget keletkezne, akkor is sok meglevo
szarazfoldnek viz ala kell kerulnie akar egeszen mashol is. De ha pl az egesz
Himalajat a Joisten "benyomna" a foldbe kb 100m magassagig ugy, hogy az anyag
a szarazfoldek ala tolulna csak, akkor viszont jelentosen csokkenne a vizek
szintje. Ha az oceanok ala tolulna, akkor meg none, a ketto kozott van olyan
eloszlas, amikor nem valtozna (a partokhoz kepest).
Szoval nem egy egyszeru kerdes ez, a foldgolyo nem egy fix, kb gombolyu
szikla, aminek a melyedeseiben veletlenul vannak vizek, a csucsokon meg
jegek-havak. Mintha az atlagnezet szerint valami ilyesmi kep uralkodna:
leolvad a jeg a csucsokrol, lefolyik a vizekbe, es emelkedik a vizszint. Hat
ez igy biztosan nem allja meg a helyet.

A hotagulas okozta vizszint-emelkedessel talan egyet lehet erteni, de azt sem
a fenti szikla modell alapjan kellene szamolgatni.

hjozsi

Szervusztok!

Tud valaki egy weboldalt, ahonnan ki lehet nezni barmikor, mikor merre jar a
Mir?
Szeretnem egyszer elkapni, megnezni, amig lehet.
Annyit hallottam, hogy eleg fenyes "csillag"-nak latszik. Kiszamolgattam, hogy
kb olyan gyorsan latszik menni, mint egy szokvanyosan kb 10km magasan szallo
utasszallito gep, tehat eleg jol el lehet kuloniteni a csillagoktol,
bolygoktol. Mar csak meg kellene tudni, mikor halad el Mo-rol is lathatoan
valamikor napnyugta utan vagy napkelte elott az egen.
Eddig azt hittem, hogy a  mi tajekunkat mindig elkeruli, de valamelyik
radiomusorban hallottam, hogy neha nalunk is lathato.
Ezek utan elgondolkodtam: Nyilvan kb korpalyan halad, azt is lehet tudni, hogy
kb 300km magasan.
Talan azert lehetseges, hogy mi is lathatjuk, mert valahonnan a SZU-bol lottek
fel, tehat nem haladhat pl az egyenlitovel parhuzamos palyan , legalabbis nem
volna az oroszoknak celszeru.
Ha igy van, akkor szinte csak szerencse kell, hogy barki megpillanthassa,
talan csak a sarkoktol szamitott valamilyen koron belul nem lehet.

hjozsi

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

http://www.heavens-above.com

Sziasztok!

A TM Radio napi 24 oraban kozvetiti musorat az Interneten. Fo temakore a tudoma
nyos tudatkutatas es Maharishi Vedikus Tudomanya. Jeleblegi musorunk tartalma:

Dienes Istvan mernok, TM-tanar exkluziv 6 reszes előadasa:

1. Az előadas tartalmanak rovid bemutatasa:
-Maharishi 1958-ban nyugatra erkezik
-A TM univerzalis hatasai 
-A pszichologia gatolt helyzete, hogy a tudat tudomanyos vizsgalatat lehetőve t
egye 
-A Tiszta Tudat; a tudat legegyszerűbb allapota, a tudatkutatas hidrogenatomja 

2. Az első tudomanyos kutatasok eredmenyei:
-Fiziologia 
-EEG 
-Pszichologia 
-Szociologiai hatasok 

3. Fizikai modellek a TM műkodesere es hatasmechanizmusara vonatkozolag:
-Termodinamika 3. Főtetele 
-Spontan tisztulas-modellek 
-A tudat kvantummechanikai hullamfuggveny tulajdonsaga 
- Makroszkopikus kvantum jelensegek: szupravezetesi modell, lezer (nyitott rend
szerek), szuperfolyekonysag 
-A TM ertelmezese, mint idegrendszeri indukalt emisszio, mely letrehozza a tuda
t alapallapotat a kvantummechanikai vakuum es a Tiszta Tudat kapcsolataban
-Fiziologiai lehetősegek az egyes modellek bizonyitasara es kiserleti ellenőrze
sere 

4. A TM hatasa az ember es a Vilagegyetem kapcsolatara - Tapasztalas a kvantum 
tudatossagon keresztul: 
-A Kvantum vakuum virtualis rezgesei es a Tiszta Tudat dinamikaja kozotti kapcs
olat a Veda hangjain keresztul 
-Oktatas
-Maharishi Vedikus Tudomanya 

5. Rekonstrukcios elmelet a kvantum vakuum megertesen keresztul: 
-A vilag helyreallitasa a Tiszta Tudaton (tokeletes memoria) keresztul 
-Maharishi Hatas
-Az egyesitett mező alapú civilizacio megteremtesenek modszere, a legmagasabb r
endű Civilizacio letrehozasa 

6. Zarszo

http://www.tminfo.hu

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: kampala-24.budapest.interware.hu)

>From wrote:

>Pozitiv energiamerlegu fuzios reaktor a tobb evtizedes fejlesztes
ellenere
>nincs es nem is ugy nez ki, hogy lesz.

Sajnos, valoban igy van. Az energiafelszabadulas ugyanis olyan heves,
hogy szabalyozhatatlan, mindent szetvet. Mint ahogyan puskaport sem
lehet motor hajtasara felhasznalni...

Ferenc