Kedves Eva!

	(Re: Felsooktatasrol. A szamokat a 967-es Szalonbol idezem.)

	1/  Az az erzesem, Bathori Gyorgynek igaza van; kb 15,000 kutato
(a megmaradt 30,000 aranyos resze) nagyon keves.  De ez csak "gut's feeling",
egyelore nem tudom jobban alatamasztani.
	2/  Abban viszont teljesen biztos vagyok, hogy a durvan 1:2 arany
(kutatok/teljes szemelyzet) strukturalis szempontbol nonszensz.  Tarsadalom-
tudomanyi intezetekben talan rendben van, muszaki, orvosi, termeszettudoma-
nyos intezetekben viszont garantalja, hogy a kutato nem dolgozik hatekonyan,
ideje zomeben egy laborans, technikus, programozo, stb. munkajat vegzi.
Egyenes kovetkezmeny, hogy hasonlo eredmenyek eleresehez viszonylag tobb
"kutatora" van szukseg.  (1:4, esetleg 1:5 tunik jo aranynak.)
	3/  Ugy gondolom, ma meg nem fair a magyar kutatok reszaranyat a
nyugati "allam altal eltartott kutatointezetek"-kel osszehasonlitani.
A szigoruan vett termekfejlesztes kivetelevel Magyarorszagon a kutatas min-
denestol, de meg a fejlesztes egy resze is allami "monopolium" volt, es
tudomasom szerint lenyegeben meg ma is az.  Nyugaton kevesbe, az USA-ban
(es azt hiszem, Japanban) pedig kulonosen nem az.  Noha az osszegek drasz-
tikusan csokkentek ujabban, nagy magancegek meg mindig sok-sok (tiz?)milli-
ardot koltenek abszolut "eletidegen" alapkutatasra is.  Olyasmire, ami
termekben legfeljebb husz ev mulva realizalodik.  Esetleg.  Trivialis peldak
az IBM, az AT&T  --  ujabb keletu peldaul az AmGen.
	4/  Megkerultem azt a kerdest, hogy mindezt Magyarorszag megengedheti-e
maganak.  Nem tudom.  Szivem szerint ravagnam, hogy "nem engedheti meg maga-
nak, hogy ne engedje meg maganak", millio okbol, de az eszem egyelore nem
tudja, mit gondoljon.

	Udvozlettel:

	Toth Tamas