T. Voros Jozsef !

Idokozben megegyszer beleneztem Landau es Lifsic konyvbe, es allithatom,
hogy azonos elojelu toltesekrol beszel. Meg is mutatja, hogyan esik ki a
toltes a dipolus momentum meghatarozasanal.

d = summa(e(i)*r(i))    ->    d = summa(e(i)/m(i)*m(i)*r(i)),
es mivel minden fajlagos toltes azonos, azaz e(i)/m(i)=e/m, ezert
d = e/m*summa(m(i)*r(i)).

A fajlagos toltes az idotol, es helytol fuggetlen allando, es ezert nem
szol bele a sugarzasba. A valtozo mennyiseg pedig csak az impulzus
momentum maradt.

A tovabbi megjegyzeseidhez a tovabbi megjegyzeseimet fuznem. Ha az
egyszeruseg kedveert ujbol vesszuk a helium egyszerusitett elvi
modelljet, azaz a mag korul kozeppont szimetrikusan kering a ket
elektron, akkor messzirol nezve mindig azt tapasztalhatjuk, hogy a ket
elektron allandoan ellentetes iranyban mozog azonos pillanatnyi
sebesseggel.
ezert a tavolhatasaban az egyik eppen ellentetes sugarzasi mezot hoz
letre, mint a masik. Mivel a sugarzas meghatarozasanak kepletei eleve a
tavolhatast veszik alapul, es ebbol kifolyolag a levezetesben
egyszerusiteseket is alkalmaznak, ezert nem is meglepo, ha a ket
ellentetesen mozgo elektron sugarzasa nullanak adodik. Ez a megfontolas
kiterjesztheto nagyobb szamu elektron esetere is, tehat peldaul a
szupravezeto gyuruben keringo elektronokra is. Sajnos Landau sem, es
gondolom mas sem foglalkozik azzal, hogy mi a helyzet, ha nem annyira
tavolrol nezzuk ezt a szituaciot. Ilyenkor mar nem latszik annyira
szimetrikusnak a ket elektron mozgasa. Ugy, hogy ezert sok kerdojel
maradt bennem a sugarzassal kapcsolatban. De ezek inkabb azt sugalmazzak
szamomra, hogy ez a kerdes nem csak szamomra rendezetlen, hanem
altalanossagban is nyitott kerdes. Bar tevednek.

Udv: Takacs Feri