>Errol jut eszembe a C-net. Sajat agyrem: kapszula-net.
>Ahol nem IP csomagok rohangalnak, hanem valos csomagok,
>kis (D 20cm?) csovekben. Pl. itthon beteszem a kapszulaba
>a csomagot, beirom a cimzett "IP" cimet, es a csomag a csoben
>routereken at elobb utobb megerkezne a cimzetthez.
Elsetalsz a legkozelebbi tecso hipermarketbe, es szemugyre veszed az osszes pen
ztartol felfele indulo 10cm atmeroju muanyagcsovet, ami kb 4 m magasan egy kozo
sbe torkollik, es eltunik egy fal mogott. A fal "masik oldala" a fopenztar, ugy
anis a penztarosok ebben a csoben csopostazzak el a kasszajuk lefolozesekor kiv
ett bankjegyeket. A bankig viszont nem er el a csovezetek, igy penzszallito jon
 erte...

>Hoakku hokapacitasa, ara es kornyezetszennyezese milyen aranyt mutat?
>Az is megfagyos-olvados fazisvaltasos cucc?
A hoakkuval egy altalanos eszkozre utaltam, nem konkretumra. A hutotaskad hoakk
uja egy folyadek/szilard fazis kozott oda-vissza jarkalo folyadek. A hotarolos 
villanykalyhaban van van vagy 80-100kg samott-tegla, a cserepkalyha teste kozon
seges egetett agyagcserep, a bubos kemenceben a mar emlitett uvegtormelek lakik
, a kavestermoszban viszont a jo hoszigetelessel oldjuk meg, hogy a homennyiseg
 sokaig benne legyen.
Kornyezetszennyezes mindegyik eseben csak a gyartassal osszefuggo, mert utana g
yakorlatilag vegtelen elettartamuak.

>>A legalacsonyabb homersekletet futeshez a padlofutes igenyli,
>>de itt is kb. 38 °C szukseges.
>En max 32C fokrol tudok, de biztonsagi okokbol allitolag 29C a jo.
>De nem padlofutes lenne. Es furdeshez is kellene viz..
Nekem 35-38at mondtak padlora, es 55-60at radiatorra. Mivel a ketto kombinalodi
k, van egy jo bonyolult keveroszelep, ami szetvalogatja a mindenfele homersekle
tu vizeket. Furdesnel meg azt kell eldonteni, hogy futesz keves vizet 90 fokosr
a, es a hozzakevert hidegvizzel ered el a kellemes zuhany-homersekletet (ami me
llesleg 40 fok alatti szokott lenni), vagy csak eppen jora futod es hideg viz h
ozzaadasa nelkul zuhanyzol. Ekkor ciki lehet, ha az asszony kozben elkezd mosog
atni a konyhaban, mert nalad a leeso nyomas mas homersekletet eredmenyez. Ezert
 nem jok a kozvetlen atfolyos kazanok sem, csak a forroviztaroloval egybeepitet
tek/egybekotottek.

>>viz fagyasakor annyi ho szabadul fel,
>>mint amennyi 80 °C-rol 0 °C-ra huleskor.
>Szoval ha a jeg pumpalhato :-)) 
Ha eleg aprora daralod, pumpalhato. Ettem mar -40 fokos jegkremet, ami gyakorla
tilag egy 3mm szemcsenagysagu granulatum volt. A baromi hideg miatt nem ragadt,
 gyakorlatilag folyadekkent viselkedett. (=csovezetekben pumpalhato, stb).

>Az asztal nem fogyaszt, miközben áll. Miért fogyaszt az ember vagy a 
>ló, akkor is ha áll ? Csökken vagy no az energiafogyasztása, ha a 
>környezeti homérséklet magasabb a testhomérsékleténél ? Miért ?
Ezeket olvasod valahol, vagy magadtol jonnek? (Es a hixre nem irunk ekezettel!)
 
Az ember azert fogyaszt allasaban is, mert van uresjarati teljesitmenyfelvetele
. Mint egy autonak, ami ugyan nem mozog, amikor a pirosnal allsz, de jar a klim
a, vilagitasz, szol benne a radio, energia kell a gyujtasnak, kenesnek, kulonbo
zo folyadekok mozgatasahoz.  Ezeknek a rendszereknek (vegetativ funkciok: legze
s, keringes, idegrendszer mukodese) a fenntartasa energiat igenyel, illetve a t
est folyamatos 37 fokon tartasahoz is egetni kell a cukrot rendesen. 
Ha a kinti homerseklet magasabb, mint a testhomerseklet, a legzes es keringes s
zaporabba valik, vagyis tobb energia kell a hajtasahoz. A tobb energia tobb "hu
lladek"-hot is termel, de a sziv- es rekeszizom altal termelt hulladek-hot sajn
os nem tudod visszaforgatni semelyik szerv mukodtetesere, igy aztan az itt kele
tkezo hotobbletet a borfelulet hutesevel (->izzadas, parolgas) el kell tuntetni
. 

>Nagyon nagyon furcsa lenne, ha a bioszfera kapacitasa pont eleg lenne
>a termeszetes elnyelesere, de egy picivel tobbet mar nem birna.
Szerintem nem lenne az olyan nagyon furcsa. Gondolj az uveghaz-hatasra, mint a 
CO2 egyik hatasara. Jelenleg ugye attol csokiz a gatyajaba az illetekesek egy r
esze, hogy az uveghaz miatt jobban melegszik a foldfelszin, elkezdenek olvadni 
a jegsapkak, emelkedni a tengerek, pa-pa Hollandia, pa-pa Maldiv szigetek, pa-p
a London, NY, LA, SF... Ez lenne ugye a helyzet, ha a CO2-t kirugjuk a jelenleg
i helyzetebol. 
Az illetekesek masik fele viszont azt mondja, hogy emelkedik a homerseklet, ese
tleg elkezdenek noni a tengerek is, de a magasabb atlaghom. miatt magasabb paro
lgas is lesz, a felhozet bezarja az eget, a felszin nem melegedik tovabb. Ha so
kaig felhos, csak hul-hul lefele, egy ido utan az eso helyett ho esik, a feher 
foldfelszin meg kevesebb hot tud felvenni, tovabb hul, kesz a jegkorszak. Ahogy
 ma reggel (JULIUS 16) Gyorben 11 (tizenegy) fok van es esik az eso, ez utobbi 
forgatokonyv hihetobbnek tunik. Bangkokban viszont annak ellenere, hogy elvileg
 esos evszak van, hetente egyszer van egy ejszakai zivatar, semmi tobb, vagyis 
itt baromi meleg van. Akkor most hol az igazsag?

>Analogia: Szaharaban az esot felszivja a homok. Nagyon meglepo lenne, 
>ha a kis ontozokannaddal kimennel es *azt* mar nem birna elnyelni.
Nem-nem: van egy nagy szivacsod, amire magatol csordogal egy patak, az egesz fe
luleten meg ugy parolog, hogy soha nem csordul ki belole semmi. Ha erre hirtele
n raontesz egy vodor vizet, akkor az azonnal tulcsordul, elaztatod az also szom
szedot...
Ha a bioszfera ugyanugy tudna megenni a CO2-t, ahogy a Szahara a vizet, akkor a
z osszes noveny "ehezne". Most pont annyi noveny van, ami ennyi CO2-n megel. Ha
 lassan noveljuk, no hozza tobb noveny, de ha hirtelen megtoljuk, nem tud hamar
 annyi fa keletkezni, hogy mindet elnyelje. Ha meg irtjuk az erdot izombol (bar
 ennek merteket szerintem csak az latja at, aki sajat szemevel latta), azzal ke
t vegen egetjuk a gyertyat. Noveljuk a CO2-t es nemhogy nem engedjuk hogy koves
se a novenyzet, meg csokkentjuk is a meglevo elnyelo kapacitast. 

Fogash

>Na de mi a helyzet az uttal/sinnel? Odaig jutottam, hogy sinek
>eseten egy jo szam az 50-60 kg/m a sinre (de kerdes, hogy ez egy sin
>vagy sinpar). Ebbol tudnek durvan becsulni: mondjuk percenkent 
>kovetik egymast a szerelvenyek, 250 km/h sebesseggel. 

A sin "meret" mertekegysege az 1m sinszal tomege, vagyis a 60kg egesz pontosan 
1db 1meteres gyorsvonati palyara valo sinszal tomege. A lassu (csak szemelyvona
ti palya) asszem 48kilos sinbol van. 

>Ebbol nekem az jon ki, hogy *ha* jol ki van hasznalva a sin, akkor
>lenyegesen kevesebb 'anyag' kell hozza (ut/sin + jarmu) mint az autohoz.
>(...)Akkor miert halodik a vonatkozlekedes? Mik az ut/vagany epites
>koltsegei?
Leginkabb a rugalmassaga miatt. Az autodba ugyanis beulsz a hazad elott, elmesz
 a masik varosba, ott konkretan a celhoz hajtasz es kiszallsz. Ha vonatozni aka
rsz, el kell jutnod az allomasig, ill. a celallomastol a te uticelodig is. 

A teherszallitasban ez nem lenne ekkora gond, bar a haztol-hazig szallitas itt 
is problema. Ezt viszont kezelhetne a Ro-La, vagy a kontener-jellegu jarmu-fele
pitmenyek szeleskoru hasznalata. A Ro-La (legalabbis a magyar) full kapacitassa
l uzemel, nincs eleg vonat a tovabbi fejleszteshez. (Eleg spec. vagonok kellene
k, hogy a rajta allo kamionnal egyutt is beleferjen a vasuti urszelvenybe).

>Tudom, ki kene epiteni az infrastrukturat iranyonkent 3 sinparra
>(egy gyors szemely, egy lassu szemely, egy teher vagany iranyonkent).
Ket halozat eleg. Kell egy nagysebessegu (TGV/ICE), meg egy masik. A sima haloz
aton jarhatnak a gyors- es szemelyvonatok, meg a tehervonatok, vagyis minden, a
mi 150-180kmh alatt kozlekedik. Ha jol tudom, a DB jarat sima IC/IR vonatokat i
s majdnem 200-zal. A tehervonat viszont nem torvenyszeruen lassu. A vasut ismer
i a gyorstehervonat fogalmat is. Az Audi logisztikai vonatjai (amik az alkatres
zt hozzak-viszik Gyor-Ingolstadt kozott) pl. az IC vonatokkal megegyezo sebesse
ggel es prioritassal mozognak, vagyis adott esetben orszagon beluli szemelyszal
lito gyorsvonatot is visszatartanak azert, hogy ez a tehervonat elobb elmehesse
n. 

>Ez annyira draga? Nemeteknel volt szo rola, hogy a sin ugyanugy
>'ingyenes' allami szolgaltatas kene legyen, mint az autopalya (es
>utana barki hasznalhassa, ne csak az DB).
Nalunk ugye az ut se ingyenes allami szolgaltatas, hiszen autopalyadijat kell f
izetni rendesen. Viszont a nemzeti vasuttarsasagok altal uzemeltetett palyakon 
nem elveznek monopoliumot, meghatarozott dij elleneben kotelesek mas vallalkozo
kat is a palyara engedni. Unios szabalyozas. Mo-on a majus 1i csatlakozas ota 3
 maganvasut-tarsasag alakult, amelyek MAV sineken, de sajat mozdonyokkal es vag
onokkal akarnak penzt keresni. Illetve ezota a DB vallalhatja a fuvarjat akar M
unchenbol Gyulara is, es a hataron nem kell mozdonyt cserelni, ove az egesz von
szolas + az egesz fuvardij is. 
Az ilyen mutatvany elszamolasa viszont erdekes kerdes. Pl hogyan tudjak, mennyi
t villanyt evett meg a nemet mozdony a magyar felsovezetekbol? Merugye a kamion
os tankol, ha kell neki kakao, az tiszta ugy...

Fogash

>>mitol lenne oldal-G?
>Pl. attol, hogy a fel ora alatt elfordul a Fold is. Igaz,
> idealis esetben ez az ero kicsi...
Ez jogos, de palyafuggo is. Ha K-NY iranyu a palyad akkor a Fold forgasa gyorsi
t (azonos, vagy hasonlo szelessegi korokon elhelyezkedo varosok, mondjuk Shangh
aj-Roma utvonalon), mig visszafele tobblet-energiat kellene belefektetni, ha jo
l sejtem. De nem vagyok biztos benne.

>> Lehet mashogy is? Mondj egy esetet, amikor a gombhuron mozogva NEM
>> a felutig gyorsito aztan lassito gravitacios eronek vagy kiteve...
>De közben sulytalansagot erzel! En pedig arrol irtam, hogy gyorsitasz 
>ill. lassitasz, igy fel oranal rövidebb ido alatt megerkezel.
Ha nem a kozepponton athalado palyan vagy, akkor nem sulytalansagot erzel, hisz
en csak egy tetszoleges szogu lejton zugsz lefele, nem fuggoleges kutba esel. A
 G feletti gyorsulas/lassulas meg a polgari kozlekedesben - hogy is mondjam csa
k - nem divik, mert feltetelezheto, hogy terhes kismamak, hajlott koru es hatu 
aggastyanok es kapaszkodni nem tudo gyerekek is igenybe veszik majdan. 

>Ugyanigy a megujulo energiaforrasok is *jelenleg* meg sokkal dragabbak, 
>mint a hagyomanyos modszerek - ezert kellene az allami tamogatas, hogy 
>ne legyen annyira drasztikus az atallas, meg kozben fejlodjon is - 
>amikor majd *mindenkeppen* meg kell tenni, mert esetleg nem lesz mas, 
>elfogadhato.
Ha egyaltalan nem erdekelne, arajanlatot se kertem volna. A mai magyar piacon v
iszont szo szerint meg kell kuzdeni egy olyan ajanlatert is, amit utana a rohog
estol konnyezve dobsz el, annyira nem realis a koltsegvonzata, hiaba reklamozza
k megtakaritasnak. Nekem az nem megtakaritas, hogy husz-harminc ev alatt esetle
g megterulhet a kezdeti beruhazasom, ha kozben mas feltetel nem valtozik...

>de nem valószínu, hogy 
>*valódi* véletlenszámgenerátor van benne
Errol mar tobbszor olvastam: mitol VALODI egy veletlenszam-generator? 

>Reptereken volt szo az alkalmazasarol, ahol a gepeket a felszallas alatt
>elohutik, hogy a levegoben kisebb klimateljesitmenyre legyen szukseg.
A repulogep hutese CSAK a foldon problema, felszallas utan megoldodik, sot! A 1
0.000m koruli cirkalo magassagokon -50 fok koruli kulso homerseklet es baromi s
zaraz levego van, vagyis a kabinba juto levegot futeni es parasitani kell, hogy
 "fogyaszthato" legyen. A szarnyakat meg alkoholozni, hogy ne jegesedjenek el t
eljesen repules kozben. Az anyag, amit ezekre fujnak, nagyon kozeli rokona az a
utok szelvedojere valo Rain-X es hasonlo kegyszereknek.
Fogash

A gépkocsik miatt van az egész, de ennek vége lesz, hiszen miért is 
kellene utazgatni, meg ingázgatni?  A jövőben szégyen lesz utazni,
mert azt mondják majd a szomszédok: ezt a szerencsétlent 
ugráltatják? Melyik cég ilyen primitív ?
A jövöben egyre kevésbé kell mozogni. Nem kell bejárni 
munkahelyekre, ha a távmunka elterjed. (Úgy tudom végeztek már 
mütétet is távmunkával.) Miért is kellene egy targoncásnak gépre 
ülnie, ha van targonca-szimulátor? (kicsikét lebutítanak egy 
repülőgépszimulátort és kész, nem ?)
Miért kell egy sofőrnek személyesen jelen lennie ? Kockázatos, 
leüthetik.
Eddig a kamerák és a computerek drágák voltak, s ez gátolta a 
fejlődést, csak mert az ellopásuk kockázata fennállt. Ahogy olcsóbbak 
lesznek az embernél, egyre tömegesebben terjednek el és kamerák 
védik majd a kamerákat - ám nem a lopástól, hanem a letakarástól! 
(A letakarás megszüntetéséért pénzt akarnának a letakarók, de őket 
aztán könnyü lesz lefülelni a rejtett lefülelő-kamerákba integrált GPS 
segítségével.) Adóemelés fejében (AFE) a távrendörségeken 
megalakulnak a KILÁTTA alosztályok. KILÁTTA = Kamerákat 
Illetéktelenül Letakaró Állampógárokat Távelfogó Távmunkás Alosztály

Burgonya

Sziasztok!

> ... viszont valamiert a hoszivattyut nem lehet gazkazannal kombinalni,
> a hoszivattyu csak villamos futesre tud rasegiteni.

> ... Kertem ajanlatot napkollektoros melegviz-csinalasra is. Az se jott
> ossze, mert az olcso gazos melegviz helyett oda is villanybojler kell
> kiegeszitesnek, es ha 3 felhos nap van zsinorban, leurul a puffertartaly,
> villannyal csinalsz mindent.

Mindket informacio hamis, nincs technikai akadalya, legfeljebb sokkal
egyszerubb es olcsobb a villamos megvalosit, es gazdasagossagi
szempontbol kis rendszereknel a kisebb bekerulesi koltseg miatt
javasolt.

Udv.
Joco

Sziasztok!


En sem ertek a CO2-hoz, de Gyula szaharai hasonlata megragadott. :-) A
sivatagban nem az szokott lenni, hogy esik 3 csepp eso, es ezt azonnal
folszivja a homok, hanem van egy nagy felhoszakadas, a kiszaradt
folyomedrek megtelnek vizzel es napokig arviz van. Viszont ezen
az allapoton az ontozokannaval sem lehet rontani...

###

A vasut vs. kozut osszehasonlitassal szerintem vigyazni kell, van nehany
buktatoja:
1) vonat tengelyterhelese 17..20tonna, teherautoke valami 11t, most
   emelik 13t koruli ertekre (az alapozas koltsege kvazi exponencialisan
   no a tengelyterhelessel)
1a) vasutnal a toltest rendszeresen felujitjak (jon a sinauto, folemeli a
   talpfakat, osszegereblyezi finom a zuzalekot es durva zuzalekkal
   helyettesiti, valamint az oldalra kinyomott zuzalekot megint
   visszahuzza kozepre). Nem veletlenul fut a Transrapid egy vasbeton
   alapon akkor is, ha nem oszlopokra emelt palyan halad.
2) 2*2 sav autopalya + 2*1 leallosav sokkal sze'lesebb, mint 2*1 vagany
3) cserebe a vonatnak meg kell felsovezetek
4) alagut/hid valoszinuleg tobb kell a vonatnak, bar ha fel tud menni
   4%-os emelkedon, akkor nem, mert autopalyak max. meredeksege szinten
   4%
5) palyaudvari infrastruktura vs. autopalya-pihenohely

Keresgeltem kerek-sin kapcsolatra surlodasi tenyezoket, talaltam egyet
http://ice.fb12.tu-berlin.de/gleisdaten/gleisdat.pdf
Eszerint mu=0,4, ami a negyjegyu fuggvenytablazatbeli ertek duplaja...


Gyula irta:

: Na de mi a helyzet az uttal/sinnel? Odaig jutottam, hogy sinek eseten
: egy jo szam az 50-60 kg/m a sinre (de kerdes, hogy ez egy sin vagy
: sinpar).

Egy sin keresztmetszete a fenti PDF szerint 76,87cm2 es 7700kg/m3
surusegu, ez egy sinparra 2*76,87cm2*7700kg/m3 = 118,4kg/m -> szuper
becsles. Mondjuk ehhez hozzajon 60 centinkent egy betontalpfa (kb. 330kg)
 + toltes (0,3m vastag, 1800kg/m3).

Meg egy adat mashonnan: sinpar betontalpfaval 6000t/km, aceltalpfaval
214t/km (az ICE betontalpfas). Ezen szam valoszinuleg egy komplett
sinpar+talpfa+toltes tomeget jelent, mivel a fenti adatokbol a sinpar +
betontalpfa parositasra 668,4kg/m jon ki, tehat a toltes 5331,6kg/m.
Ehhez a toltesnek 2,96m2 keresztmetszetunek kell lennie, ami 0,3m
vastagsagnal 10m szeles toltest jelentene, tehat valami nadjon djanusch...
Marad a konkluzio, hogy nyomdahibas az adat es 600t/km -t akartak irni,
toltes nelkul. Toltessel meg a 214t/km sem jon ki.

: Ebbol tudnek durvan becsulni: mondjuk percenkent kovetik egymast a
: szerelvenyek

Ebben most nem vagyok biztos, de nekem valami 15perc kovetesi minimum
remlik olyan alapon, hogy egy palyaszakaszon belul egyszerre csak 1 vonat
lehet. Biztos ki lehet jatszani ezt elektronikaval (ha az elottem 1
perccel halado vonat veszfekez, akkor szol az osszes tobbi vonatnak
mogotte, hogy ok is fekezzenek), de manapsag ilyen meg nincsen.

: Tudom, ki kene epiteni az infrastrukturat iranyonkent 3 sinparra (egy
: gyors szemely, egy lassu szemely, egy teher vagany iranyonkent).  Ez
: annyira draga?

Tehervonatnak tudtommal csak 0,8% emelkedot kell tudnia, tehat 2*3
sinparnal a 2) pont mellett a 4) pont is problemas lesz (vagy csak a
tehervonatnak epitunk alagutat, a masik 2 sinpar meg folmegy a hegyre).

A masik, hogy mit szol ehhez a villamosenergia-ellatas. Jon az ICE
6MW-tal, a szemelyvonat 0,5...1MW-tal es a megpakolt tehervonat
2...4MW-tal, ha eppen egymas mellett haladnak. Ergo nem eleg a toltest
kiszelesiteni, hanem a transzformatorokat is le kell cserelni ill. a
szamukat megduplazni (1 trafo az ICE-nek, 1 trafo a masik ket vaganynak),
tehat gyakorlatilag semmit nem nyer az ember ahhoz kepest, hogy ha a
meglevo palyatol fuggetlenul epul egy ICE-palya (a jelenlegi sporolas
ott tortenik, hogy a meglevo vaganyt korszerusitik ICE-alkalmassagura).

Hasrauteses alapon azt mondanam, hogy a 2*2 sav is elegendo lenne (1 sav a
tehervonatnak, a masik a tobbieknek). Berlin-Frankfurt(Oder) kozott epul
2*1 sav ICE-palya, amin jelenleg 30 perces idokozonkent jar szemelyvonat
(1-1 RB es RE orankent, egymashoz 30 perccel eltolva), amik allitolag
megmaradnak. Tehervonatokkal nem tudom, mit csinalnak majd, lehet, hogy
ejszaka fogjak oket jaratni (23-05 ora kozott nem jar szemelyvonat most
sem).


Udv,
marky

> Altalaban noveli-e a szolgaltato ceg nyereseget a jelenlegi 
> kontrollalatlan szamadasi modszer?

  Tulajdonkeppen NEM. Lotto eseten egyszeru a dolog, fogadok befizetnek
X forintot. Nagyjabol X/2 a nyeremenyalap, amit elosztanak (ha jol
emlekszem egyenloen) a nyeremeny kategoriak kozott. Amelyik
nyeremeny kategoriaban nincs nyertes, ott az a penz atmegy a
kovetkezo hetre. A masik X/2 amibol az uzletet fentartjak es ebben
van a profit is. Azaz a ceg szempontjabol tok mindegy, hogy ki mennyit
nyer, neki megvan a fixje. Amiben erdekelt, az a minel tobb fogado
becsalogatasa. Ebben segithet a gep, ami veletlenszeru szamokat
general. Meg talan egyszerusiti a feldolgozast.
  A lenyeg: a cegnek tok mindegy, hogy nyersz-e. Az a lenyeg, hogy
fogadjal...

Gyula

P.S.: Hotechnika, ki szines hir. Tudtommal a Bush texasi hazaban ilyen
hutes/futes van (foldbol hoszivattyu). Az Al Gore hazaban nincs.
Kovetkeztetest keretik nem levonna (foleg, hogy lehet, hogy kacsa).

http://index.hu/tech/urkutatas/hawking0715/

"Közel harminc év után Stephen Hawking bejelentette, hogy tévedett, amikor azt 
állította, hogy a fekete lyukak minden beléjük hulló anyagot és információt elp
usztítanak. Úgy tűnik ugyanis, hogy a fekete lyukakból mégis képes informá
ció kiszökni. Hawking jövő héten beszél új elméletéről egy írországi 
konferencián."

...

en azt hittem, hogy ertem Hawking elmeletet. most megzavarodtam. tovabba ugy tu
dom, hogy az, hogy a fekete lyukbea esetttargy "Megsemmisul" joval regebbi dolo
g. ez vegulis a fekete lyuk "lenyege". Hawking elmelete szerint meg eppenhogy n
em semmisulmeg vegleg.

most meg uj elmelete van, de a tortenetrol mindent forditva allitanak, mint aho
gy en azt gondoltam volna.

szakertok?

kosz: math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)

Fogash:
1.
> Szetfuthetnek egesz lakotelepeket (meg az utcat a rosszul szigetelt
> vezetekekkel), mert SEMMIT nem sporolsz a panelben, ha
> termosztatos radiatorszelepeket raksz fel.  Akkor minek
> kuzdeni, inkabb kinyitom az ablakot, ha meleg van... :(((

Legjobb tudomasom szerint ezek a panelos termosztatok nem
arra lettek kitalalva hogy 1 lakas sporolhasson vele a hokozpontbol
ellatott 30-100 lakas kozul, hanem arra, hogy a lepcsohaz mint
egesz szabalyozza magat: ha kint eppen meleg van, meg rasut
a nap a haz oldalara, hokozpont szinten kevesebb lesz az
elfogyasztott homennyiseg ami megjelenik egy lakasra lebontva is.
(altalaban a a hokozpont fogyasztasat legkobmeter aranyaban
fizettetik meg a lakasokkal)
 Felteve, hogy nem fogja mindenki maximumra felcsavarni a 
termosztatjait az osi ablakkinyitos modszert hasznalva...
 Ha az elterjedt vizejteses rendszerben egyatalan meg lehetne
oldani a lakasonkenti homennyisegmerest, nem biztos hogy ez jobb 
vagy igazsagosabb lenne. Mivel a tomblakasok igen jelentos %-ban
egymast futik (intenzivebb a hocsere az also-felso-oldalso 
szomszed lakasokkal mint a kulvilaggal) valahol racionalis a
hokozpont alapu elszamolas. Lakasonkent merve egy legfelso emeleti
saroklakasban elo akar 3x annyit is fizethetne mint egy majd' minden
oldalrol korulvett lakas gazdaja - mikozben a homennyiseg fele a 
szomszedokat futi.
De a tombhazak egy lakasra kiatlagolt hovesztesege meg mindig
kisebb mint az atlagos csaladi hazake. Ha a kulso falakat normalisan
szigetelnek, meg jobb az arany.

2. Fold belsejen atmeno cso mint gyorsvonat:
A legkomolyabb es elvileg is megoldhatatlan problema a homerseklet.
500-1000 km melyseg korul mar >3000 fok van, minden megolvad.
A foldkopeny anyaga csak az ottani irdatlan (csillagaszati nagysagu)
nyomason kepes szilard halmazallapotban maradni.  A nagy 
nyomastol joval surubb asvanymodosulatok fordulnak elo, amik 
csak azon az extrem nyomason tudnak letezni. Ha ott lecsokkented
a nyomast, azonnal megolvad a kozet es duplajara feldurran.
Ha valahogy megszilarditasz egy jo vastag falu csovet aminek a 
tengelyeben tfh. normalis (zsilipelheto) nyomas es baratsagos 
homerseklet van, ez a "szivoszal" sohasem tudna termikusan 
egyensulyba kerulni a kornyezetevel: egy koncentrikus savban 
megolvadna es -mivel joval konnyebb lenne mint a kornyezete- 
elkezdene folfele szallni, amig darabokra nem szakad, es alulrol bele
nem csapodik a litoszferaba. A termikus konvekcio is allandoan
gyurja a kopeny anyagat, eleg komoly erok ebrednenek amik 
arrebb akarjak tolni a cso egyes szakaszait egymashoz kepest.
 Nem foltetlen kell egyenes alagut, lehet(ne) relative felszinkozelben
halado is - hogy ne kelljen tul melyre menni. A gravitacios hajtas igy
is mukodne elmeletben, csak az kell hozza, hogy metssze az alagut
a gravitacios potencialfeluleteket, felutig lefele, felutig folfele. Kis
melysegnel az elerheto gyorsulas is nagyon kicsi, a menetido tul
nagy. Ha rasegito hajtas is van, az mar majdnem metro - amit vagy
100 eve feltalaltak:-)

Gyula:
>Akkor miert halodik a vonatkozlekedes?
Mert a mai trend az, hogy senki semmit nem raktaroz. A vonat nem
tud olyan rugalmassagot elerni a szallitasi hataridokben mint amikor
kamionra rakjak az arut/anyagot az egyik gyarudvaron, kirakjak
a masikon, percre idozitve. Raktarkeszlet semmi, hiszen 0.03%
termelesi koltseget lehet igy lefaragni:-)
Nagy anyagigenyu iparagakban (pl. kohaszat) meg igy sem erdemes
megsporolni a vasutat.
Manapsag egyetlen munkafazisert erdemes kamionra rakni az arut
es elvinni 3 orszaggal arrebb, egyetlen targyalas miatt kontinenseken
at roptetnek embereket -mert hajon/vasuton menni "nincs ido". 
De ki fog derulni hogy ezek nem valos szuksegletek, mihelyt $100
korul lesz hordonkent az olaj - es az egesz tulporgott kozlekedes,
kereskedelem leepul egy racionalisabb szintre. Rogton kiderul, hogy
nem is kell feltetlenul annyi arut/embert mozgatni es olyan gyorsan.
Nem biztos, hogy ez nekunk jo lesz -sot biztos hogy rosszabb lesz,
de nincs valasztas: nem lehet minden jarmube akkut, hidrogenpalackot,
uzemanyagcellat rakni:) Az lenne az igazan szennyezo.
A benzin es gazolaj fenntarthato alternativajakent vsz egyedul az ipari
alkohol johet szoba, de hat az egesz vilagot nem lehet cukorrepaval
bevetni...

Vasutazni lehet gazolaj helyett villannyal -ami atomenergiabol is
johet-,
de repulni, kamionozni nem lehet. Akkor jon el megint a vasut ideje.

VAti