1. A fatolvajok tenyleg a maganerdokre koncentralnak. Korabban az allami
erdok "kerulese" kotelezo feladat volt. Az elprivatizalt erdok uj tu-
lajdonosai nem akarnak penzt kolteni az erdeszre, a fatolvajok pedig
vigan dolgoznak.
Egyebkent nagyon nem ertek az erdogazdalkodashoz, ezert inkabb ker-
deznem: az erdo, mint vallalkozas jovedelemtermelo kepessege mennyire
versenykepes? Ez persze csak az egyik parameter, a nagyon hosszu to"ke-
megfordulasi ido miatt a magantulajdonos barmikor kaphato a rablogaz-
dalkodasra (kulonosen, ha a faallomany ertekenek ezreleket fizette az
erdoteruletert).
2. A kanonizalt szentiras (HVG) gazdasagi adattaraban idoszakosan meg-
jelenik a TB koltsegvetes pillanatnyi allasa. Legutobb kabe harom eve
olvastam (lehet hogy volt frissebb...), akkor a fenntartasi koltsegek
az *osszes* kiadas 5 (ot) szazalekara rugtak. Az onkentes kolcsonos
nyugdijpenztarak ezzel szemben megelegszenek szereny 16%-os koltseg-
rataval. Ennek ellenere a nyugdijrendszer reformja (tehat a befizetett
tokevel mukodo nyugdijpenztarak bevezetese) szerintem elkerulhetetlen,
bar az atmeneti korszakban kisebb nehezsegek lesznek: vagy dupla ja-
rulekot fizetek (egyet azert, hogy a mostani nyugdijasok ne haljanak
ehen, egyet meg azert, hogy en ne haljak ehen, ha nyugdijas leszek),
vagy a jelen es a kozeljovo nyugdijasai fognak nagyon rosszul jarni.
Azert valahogy jo lenne korlatozni a kulfoldrol betelepulo biztositok
tokekivitelet, igy is nagyon tokeszegeny orszag vagyunk...
Udv: Laci
|
Meszaros Laci 1. pontban szereplo kerdesere valaszolva:
Az erdo jovedelemtermelo kepessegenek kerdese nagyon bonyolult es en
nem igazan ertek hozza. A legfontosabb tenyezok:
1 A Laci altal is emlitett hosszu megterulesi ido. Magyarorszagon a
vagasfordulo ugy 25-tol 120 evig terjed. (Ki tervez ma 70 evre?)
2 Nagyon sok az externalia. Az erdonek sok olyan szerepe van, ami a
gazdalkodasban nem, vagy csak tobbszoros attetellel jelentkezik.
A futohomok megallitasa a kiskunsagi erdotelepitesekkel pl. nagyon
gyenge, rafizeteses erdoket eredmenyezett, nemzetgazdasagi szinten
viszont minden bizonnyal busasan megterult az eletkorulmenyekre es
a mezogazdasag termohelyi viszonyaira gyakorolt kedvezo hatasa reven.
3 Orokos vitatema az, hogy az erdogazdalkodas mikor tekintheto
tartamosnak (divatos angol szoval sustainable). Az erdo kepes onmagat
bizonyos korlatok kozott megujitani, es a jovedelmezoseget ugy indokolt
vizsgalni, ha a termelesi rendszer a termokepesseget hosszu tavon nem
csokkenti (hanem lehetoleg noveli). Ezt azonban nagyon nehez egy
pillanatnyi allapot alapjan megitelni. (A drasztikus romlas eszlelheto,
de altalaban lassu valtozasok a jellemzok.) Egyesek (altalaban
nyeresegerdekelt gazdalkodok) tartamossagnak nevezik, ha a teruleten
fonnmarad az erdo (a minosegtol fuggetlenul), masok (szelsoseges zoldek)
lehetetlen minosegi kovetelmenyeket tamasztanak, melyek alapjan szinte
semmilyen, muveles alatt allo erdo nem minosul tartamosnak. Igy persze
az altaluk szamolt jovedelmezosegi mutatok kozott is jelentos (sokszor
elojelbeli) kulonbseg van.
4 Nagyon specialis kerdes az erdomuveles finanszirozasa. Magyarorszagon
egy olyan sajatos rendszer van ervenyben, hogy az erdomuveles (uj erdo
telepitese, korabban letermelt erdo felujitasa, fiatalosok nevelese) a
gazdalkodo szamara nyereseges tevekenyseg lehet (es az esetek zomeben
az is). Ez azert van igy, mert az allam az orszag osszes erdo-
gazdalkodojatol a kitermelt fatomeg aranyaban elvon egy bizonyos osszeget,
amit azutan az erdomuvelesi munkak aranyaban ujra eloszt. A karcagi sziken
tolgyfat ultetni magatol sohasem lenne nyereseges, Zalaban viszont nem
is kell fat ultetni, no az mint a gomba. A jo teruletek jovedelmevel
a gyenge videkek erdogazdalkodasat igy meg lehet finanszirozni.
Hogy gyorsan befejezzem: Magyarorszagon az erdogazdalkodas ma penzugyileg
nyereseges, de nagy a teruleti szoras. Az erdoteruletek zomen lehet ugy
hosszutavon es nyeresegesen gazdalkodni, hogy az erdo termokepessege nem
csokken. Van azonban sok olyan terulet (kulonosen az Alfoldon), ahol csak
a 4. pontban emlitett ujraelosztas teszi lehetove a gazdalkodast. Ha ez
megszunne, akkor Szonok megye erdosultsege hamar visszaeshetne 1% ala,
ahol a haboru vegen is volt. Es barhol gazdalkodik is az ember, a hosszu
tavon kiegyenlitett, jovedelmezo gazdalkodashoz tekintelyes teruletnagysag
(tobb ezer, de inkabb tizezer ha) szukseges.
Zoli
|