*.:  irja :
>En ugyan nem tudom, hogy mi az az ATM kartya, de termeszetes
>elvaras lenne az OTP (es minden) kartyatol, hogy ne engedjen tobbet
>lehivni, mint amennyi zsozso van a szamlan...

  Az ATM az "Automatic Teller Machine" aminek a forditasa "Automatikus
Bankkisasszony Gep", vagyis, nem kell bemenni a bankba es beszelni
a pofa-val, mert a dolgot computeren is el lehet intezni. Ez kevesebb
alkalmazottat, de leginkabb bank munkaido utani tranzakciokat tesz
lehetove - az utobbiak mar nyilvanvalok a magyar ATM kartyasok
(zsugasok) szamara.
  En speciel utalom, hogy a magyart elszennyezik angol
szakkifejezesekkel, legtobbjuket a fonetikus helyes (vagy helytelen)
irassal tarkitva.    
  A termeszetes elvaras egy ATM kartyatol az, hogy a vilag minden
gepen mukodjon, esetleg extra kezelesi koltseget szamoljon fel. A
problema az, hogy a kulonbozo rendszerek nem csak hogy extra koltseget
szamitanak fel, hanem sokszor nem is ertik egymast. Mintapelda a magno
kazetta, amit akarhol veszel a vilagon, ha hazaviszed teljesen
visszaadja a rajta levo zajt. Hasonlo rossz pelda az ATM kartyahoz
a kulonbozo programredszerek, programozasi nyelvek es komputerek
kavalkadja, ahol a compatibilitas olyan messze all meg mint a vilagbeke.
Szerintem az elkovetkezo 10 ev komputeres fejlodese (ATM kartya is
benne foglaltatik) a compatibilitas megoldasa lesz.

                                Dr.Dr.K.S. 1994.VII.3, USA

Kedves Hunor:

Lehet-e keresztyen hivo az aki az Urvacsorat kannibalizmusnak veli?

Tomo'ka,

Koszonom frappans es tomor valaszodat (VITA #4)!  
A razos reszeket ugyesen megkerulted, minden elismeresem a tied!
A 60-fokos derekszog forradalmian uj gondolat, me'g nem tertem magamhoz.
Remelem, Newcastle eghajlata javult utolso vizenjarasod ota...  (Az otlet
Galileaban nem praktikus, helyi eroforrasokbol szinte megoldhatatlan)  

Ha tenyleg mindenben egyetertunk, akkor most egy ateistaval megint tobb van,
ha'la istennek!  Erheti ennel nagyobb orom a magamfajtat egy napsutotte
vasarnapon? 
           Udvozlettel,   Gabor

Kedves Laszlo,

Erdeklodessel olvastam fejtegetesed elso harom reszet, es meg kell mondanom,
nagyon varom azt az epizodot, melyben a tarsadalom normalallapotat igyekszed
majd korulirni.  Az ugyanis el fogja donteni, hogy a klasszikus liberalis
tarsadalomfilozofia nyomdokain jarsz vagy pedig a durkheimi szociologia 
patologikus jelensegek miatti aggodalma't osztod.

    Az elobbi paradigma kulcsszava a "laissez-faire," felfogasa szerint minden 
tarsadalom akkor jar a legjobban, ha magara hagyjak, a spontan onszervezodes 
automatikusan kialakitja a funkcionalisan legmegfelelobb intezmenyeket.  Az 
utobbi eppen ettol fel, mert a magara hagyott tarsadalom mindenfele anomias, 
patologikus jelensegeket termel, ugymint ongyilkossag es bunozes.

    A klasszikus liberalizmus filozofiai es politikai aramlat, nem ismeri el 
az allam letjogosultsagat, ekeppen kozel all az anarchizmushoz.  Viszont a 
tarsadalom modelljekent a tokeletesen onmukodo piacot tetelezi, es ezt a 
sulyos tevedeset a mindenfele autoritassal szemben gyanakvo anarchistak nem 
vallanak magukenak.  Tokeletes piac ugyanis nincs, mindig elofordulnak olyan 
piachibak (market failures), melyek eppenhogy a spontaneitas korlatait hozzak 
letre.  Ilyen korlat peldaul a monopoliumok kialakulasa, melyre a finnyas 
anarchistak nemet mondana'nak.

    Eppen a monopoliumok kialakulasa jelzi azt, hogy az onszervezodeseben 
magara hagyott tarsadalom (annak is a gazdasagnak nevezett szferaja) elobb 
vagy utobb megassa sajat idealjanak sirjat.  Mit lehet tenni?  Megiscsak kell 
valami allamfele, amely szabalyoz, egy kulso autoritas, melyet a tarsadalom 
minden (majdnem minden) tagja elismer.  Hogy melyek a minimalisan szukseges 
allam ismervei, arrol kesobb me'g folytathatunk eszmecseret.

    A durkheimi szociologia a tudomanyossag igenyevel fellepo elmeleti iskola 
- de termeszetesen vannak rejtett politikai uzenetei.  Egyenlore maradjunk 
annyiban, hogy Emile Durkheim szamara annak a tanulmanyozasa volt a fontos, 
hogy mifele szolidaritas tartja ossze a tarsadalmakat.  Nagyjabol arra a 
megallapitasra jutott, hogy kulonbozo mindenki altal elfogadott tarsadalmi es
kulturalis intezmenyekben testesul meg ez a szolidaritas.  Durkheim meglatasa 
szerint a mult szazad vegen mar megszaporodtak azok a patologikus jelensegek, 
melyek ennek a tarsadalmat osszetarto szolidaritasnak az elleneben hatottak.

    Durkheim termeszetesen olyan pozitivista tudos volt, aki igyekezte magat 
tavol tartani a politika vilagatol.  Ennek megfeleloen maga is azok koze a 
tarsadalomkutatok koze tartozik, akik meggyozo diagnozisokat kepesek a vilag 
ele tarni, de a gyogymodok kidolgozasaban ahhoz kepest igencsak el vannak 
maradva.  A rejtett politikai uzenet persze egyfajta konzervativ szocializmus 
(az osszetartas, a szolidaritas ertekeinek megorzese):  allitom, hogy Szekely 
Zoli imadna.

    Laszlo, optimizmusod magaval ragado:  azt gondolod, hogy a magara hagyott 
tarsadalom a sokszinuseg, a diverzifikacio, a multikulturalizmus fele veszi 
az iranyt.  A kulturalis kulonbsegek tiszteletehez nagy adag tolerancia kell, 
kulonosen egy olyan vilagban, ahol egyre tobb iranyba kellene turelmesnek 
lenni.  Kivancsian varom az erre vonatkozo modelledet.

Minden jot,
Miklos.