Jedlovszki Pal irja:
> Szerintem ertelmi-
> segi az a magasan kepzett ember,  aki munkajaban elsosorban
> ezeket az ismereteit hasznalja, es EBBOL EL, vagy legalabbis
> fo megelhetesi forrasa a fejeben levo tudas.

Mit szolsz ehhez a definiciohoz:
Ertelmisegi az, aki felsofoku vegzettseget igenylo szakmat muvel,
foglalkozast uz, es/vagy az adott tarsadalom ilyen retegenek megfe-
lelo muveltseggel rendelkezik es annak eletmodja szerint el.

> A 'leertekelodes' fogalmaval kapcsolatban
> ket kerdest lehet felvetni, ket teljesen kulonbozo gondolatot:
> 1. A kozelmult magyarorszagi rendszervaltasa kapcsan az akkor az
> 'ertelmiseg'
> kategoriajaba tartozo szemelyek - statisztikailag nagyobb szamban,
> mint mas reteg - vesztesek voltak-e?
> 2. A kozelmult magyarorszagi rendszervaltasa kapcsan az 'ertelmiseg',
> mint tarsadalmi/foglalkozasi kategoria vesztes volt-e?
> Szerintem az elso kerdesre a valasz talan, vagy inkabb jo valoszinu-
> seggel, "nem", mig a masodikra egyertelmuen "igen".

1. Igen - nagyon keves ertelmisegi tudott uzleti palyara atlavirozni,
emellett egesz ertelmisegi szakmak sullyednek a letbizonytalansagba
(altalanos- es kozepiskolai pedagogusok peldaul, an block)

2. Igen - de a magyarazatom egyszerubb. Az elozo rendszerben a poli-
tika a gazdasag fole volt definialva, a politikai felepitmeny mokus-
kerekenek forgatasaban az ertelmiseg tevekeny es meghatarozo szerepet
jatszott.
Az uj rendszerben a politika es gazdasag partnerek, egyenranguak,
egymast kiegeszitik,a tenyleges hatalmi sulypont a ketto kozott inga-
dozik ide oda.
Az ertelmiseg a politikai egyeduralmanak, illetve az egyeduralomban
valo reszvetelnek reszleges elveszteset elhetne meg akkor is, ha ez
nem jarna egyutt tovabbi objektiv okok miatt okozta elszegenyedessel,
anyagi hatrannyal.

Tamas

Kedves Pali!


     Nagy elvezettel olvastam, amit irtal, es a legtobb
dologban igazad van.  Kettonk kozott a nezetelteres tenyleg
ott van, hogy mast ertunk ertelmiseg alatt.  Nem mintha a te
meghatarozasoddal nekem barmi bajom lenne, csak ebben a
cikkben en Korosenyit kovetem, aki ezt irja:

"Az ertelmiseg fogalmat az alabbiakban meghatarozott
ertelemben hasznalom. Nem a diplomasokat, hanem ennel joval
szukebb kort, az ideologia es szimbolumtermelo, human es
tarsadalomtudomanyi ertelmiseget, a "tudaselitet" ertem.
Hagyomanyosan az irok, koltok, muveszek, ujsagirok,
filozofusok, tarsadalomkutatok tartoznak ebbe a korbe. Az
ertelmiseg fogalmat (intellectuals) elhatarolom mind a
specializalt szaktudassal rendelkezo szakember
(professionals), mind pedig az alkalmazott adminisztrativ-
igazgatasi tudassal rendelkezo hivatalnok fogalmatol.
Tovabba nem tartozik hozza a klerikussag tradicionalis
szerepkore, igy a papsag mint tarsadalmi csoport sem."

     Ebbol kiderul, hogy, pace Korosenyi, matematikusok es
termeszettudosok NEM ertelmisegiek, hanem szakemberek.
Korosenyivel szemben az egyik lehetseges kifogas eppen az,
hogy tul szukre szabja az ertelmiseg kategoriajat.

     A te szelesebb ertelmiseg fogalmad alapjan viszont
ketsegkivul igaz mindaz, amit leirtal.  Nagyon tetszik az
ertelmisegi egyedek es az ertelmiseg mint kategoria
kulonvalasztasa.  Tenyleg sok ertelmisegi nagyon nagyot
nyert, de ezert palyat kellett valtoztatnia.  Erdekes, hogy
ebbol milyen uj burzsoazia fog kialakulni, mert nem hiszem,
hogy a tortenelem soran valaha is az ujburzsoazia ennyire
muvelt lett volna. Az ertelmisegibol lett ujgazdagokhoz
kepest, aki ertelmisegi palyan maradt, valoban nem el jol.
     Itt van viszont egy pont, ahol lehet, hogy nem
gondolkozunk egyforman.  Korosenyi azt allitja, hogy az
ertelmisegnek a helyzete romlott a szocializmushoz kepest.
En azt mondom, hogy sok ertelmiseginek a helyzete nagyon
rossz, de nem a szocializmushoz kepest.  (Meg azt is
megengedem, hogy olyan is van, aki a szocializmushoz kepest
is lecsuszott, de ez egy kisebbseg.)  Ket egyetemi oktatoi
fizetesbol a szocializmusban sem lehetett megelni, kellett
KK-munka, forditas, lektoralas stb.. Ha egy ertelmisegi csak
harom evente egyszer akar utazni nyugatra, hajlando Zsigulit
vezetni es megelegszik egy 60 m2-es budai lakotelepi
lakassal, ugy valoszinuleg ma is elegedett.
     A konyvek valoban dragabbak.

          Biztos ismered a hires Marxista kerdest: Valaki
panaszkodik, hogy az elet borzaszto, mire Groucho: Mihez
kepest?
     A kerdes tehat az, hogy mihez kepest megy rosszabbul az
ertelmiseginek.  Ezzel nem masok bajait akarom letagadni.
Szo sincs rola! Nem is a panaszok jogosultsagat kivanom
elvitatni.  Pusztan a hamis Kadarista nosztalgia ellen
emelek szot.

     Ami a piaczugot illeti, az nem akkora naivitas, mint
gondolod.  Egy biztos, homogen de szuk piac sokszor jobb,
mint egy bizonytalan, heterogen, de szeles piac.  Kerdezd
meg uzletbe elvandorolt volt kollegaidat. Ezert van az, hogy
mikor egy nagyvallalat kijon egy tomegcikkel, akkor a
kovetkezo lepes -- ha lehet -- mindig az arudifferencialas.
     Itt egyebkent a mondandom lenyege az, hogy naiv dolog
azt gondolni, hogy a piac mindig 'demokratikus,' hogy csak
tomegigenyeket elegit ki.

     A tranzitologia: tarsadalmi atmenettan, egy enyhen
ironikus kifejezes.

     Vegul egy naiv kerdes. Pali, most mar tudjuk, hogy mi a
tranzitologia, de ki a Maria Treben?


          Rona-Tas Akos

Jo volt olvasni gondolatokkal teli cikked, ha nem is voltunk telje-
sen egy hullamhosszon mindenben. Csak egy issue-t szeretnek megvitatni. Az
ertelmiseg definiciojanal tul nagy hangsulyt adtal annak, hogy "abbol e'l".
Nem akarom az olyan trivialis eseteket felhozni, hogy "es ha visszavonul,
nyugdijbol e'l?" , mert erre konnyen racafolsz ("a nyugdijalapja abbol
volt", ami ugyancsak gyengecske erv). De szerintem, ha valaki, horribile
dictu, a tozsdei befektetesebol e'l, viszont eletet "ertelmisegi tevekenyseg"
tolti ki (definialjuk, ahogy csak akarjuk), en bizony ertelmiseginek titu-
lalnam. (Megha nem is ehezik amellett ;-)).

	Saccolom, hogy a tranzitologia egy zsargon kifejezes arra vonatkozo-
lag, ami leirja/megmagyarazza azokat az esemenyeket, amelyek a politikai
spektrum egyik vegletebol a demokratikus intezmenyek rendszerebe valo at-
menet idejen tortenik.

	F. Miki