Kedves Jo'zsef!

E'n lei'rtam a folyamatokat, okokat, amik miatt a kuponos privatiza'cio' nagyon
kocka'zatos. Nem azt mondtam, hogy azonnal o~sszeomlik to"le a gazdasa'g.
E's nem minden az, mint aminek la'tszik.

Ne'ha'ny megjegyze's:

1. Tavaly a cseh gazdasa'g megleheto"sen kis re'sze't osztogatta'k ki
   kuponokra, a dolognak sokkal nagyobb a fu~stje, mint a la'ngja. Ha u'gy
   csina'lja'k, hogy csak a gazdasa'g kis re'sze't e'rinti, akkor persze a
   ko~vetkezme'nyei sem lesznek nagyok. Sem az infla'cio'ban, sem a
   privatiza'cio'ban. Eddig az a'llami vagyon sokkal nagyobb re'sze't adta'k el
   ke'szpe'nze'rt, mint kupone'rt (boltok, vende'glo"k, hazati va'llalati
   vezete's, ill. ku~lfo~ldiek a'ltal megvett nagyobb ce'gek), e's ez - pl.
   Magyarorsza'ggal szemben - jelento"s ko~ltse'gvete'si beve'telt jelentett, 
   ennek ko~vetkezte'ben (is) a cseh ko~ltse'gvete's pl. kimondottan
   defla'cio's, infla'cio' fe'kezo".

2. A cseh korma'ny gyakorlatilag befagyasztotta a to"kepiacot, i'gy nem lehet 
   eladni a re'szve'nyeket, nem deru~lhet ki, mennyit is e'rnek. Emellett
   ele'g szigoru' a'llami elleno"rze's alatt tartja'k mind a forma'lisan
   kuponokkal ma'r privatiza'lt va'llalatokat (amiknek i'gy semmi ko~ze sem
   kellene legyen az a'llamhoz), mind a privatiza'cio' sora'n fela'llt maga'n
   befektete'si alapokat. Ez egyre'szt szu~kse'ges, hogy ne lehessenek (nagy
   sza'mban) Lengyelorsza'gban a'ltala'nossa' va'lt csala'rd alapok, bankok.
   (Vagy magyar pe'lda a 3 bankot cso"dbe vitt magyar Hunor-birodalom.) 
   Azonban nagyon ke'rde'sesse' teszi, to~rte'nik-e egya'ltala'n valami e'rdemi.
   Tova'bbra is az a'llam veze'nyel, a "befekteto"knek", vagyis tulajdonosoknak
   nincs mo'dja do~nteni tulajdonukro'l.

3. A kuponos privatiza'cio' saja'tos megvalo'si'ta'si mo'dja a gyakran a
   va'llalat-igazgato'kat tette tulajdonossa': o"k eleve kaptak re'szve'nyeket
   nagyon kedvezme'nyes a'ron, e's nagyon sok kupont olcso'n felva'sa'roltak,
   mert nekik volt pe'nzu~k. (Ritka'n szo'l a fa'ma arro'l, milyen sokan adta'k
   el - gyakorlatilag fille'reke'rt kuponjaikat. I'gy valo'ja'ban egy 
   viszonylag szu"k ko~r va'lt a kuponokkal tulajdonossa'.) Nekik persze 
   to~bbnyire az az e'rdeku~k, hogy megtartsa'k a re'szve'nyeiket. A saja'tos
   megvalo'si'ta'si forma gyakorlatilag a va'llalatigazgato'k kora'bbi
   gyakorlati tulajdonjoga't formaliza'lta. Nincs elvi kifoga'som ellene.
   E'n 90-ben valami ilyesmit ta'mogattam volna, hogy adja'k el a magyar 
   va'llalatok jelento"s re'sze't nagyon kedvezme'nyesen az akkori
   igazgato'knak. Ez egy viszonylag zo"kkeno~mentes privatiza'cio'.
   Nem biztos, hogy nem okoz majd politikai zavarokat, amikor a csehek
   ra'jo~nnek, hogy jo're'szt a Klausszal kiegyezett gazdasa'gi nomenklatu'ra
   tagjai va'ltak nagyto"ke'sse'.

4. Csehorsza'gnak hozza'e'rto", felke'szu~lt e's elsza'nt gazdasa'gi vezete'se
   van, o~ssze sem lehet hasonli'tani a magyarral. Mindent megtesznek, hogy az
   a'tmenetet sima'va' tegye'k, e's megteremtse'k a va'llakoza'shoz a
   felte'teleket. I'gy, mellesleg, me'rse'klik a kuponos privatiza'cio'
   kedvezo"tlen (melle'k?)hata'sait is. Emellett - a la'tszat ellene're -
   nagyon-nagyon o'vatosak is. Csehorsza'gban me'g nem va'ltoztatta'k piaciva' a
   sza'mviteli to~rve'nyt, nincs e'rdemi cso"dto~rve'ny. Az a'llam nagyon sok
   va'llalatot tart ta'mogata'sokkal e'letben. Ez hosszu' ta'von nem maradhat
   i'gy (pl. mert egy olyan, politikailag is kocka'zatos, a'llammal
   o~sszefono'dott oligarchia kialakula'sa'hoz vezet, ami mellesleg a gazdasa'g
   e'rdemi a'talakula'sa't is megakada'lyozna'). Ha viszont elkezdo"dik az a
   cso"dhullam, ami a magyar gazdasa'gon tavaly ve'gigvonult, e's amit
   Csehorsza'gban is csak nagyon drasztikus a'llami beavatkoza's akada'lyoz meg,
   e's a to"kepiacot is szabadda' teszik - amit elo"bb-uto'bb szinte'n meg kell
   tenni, ha te'nyleg mu"ko~do" maga'ngazdasa'got akarnak -, akkor az is
   kideru~l majd, mennyit e'r a kuponos privatiza'cio'. To~bbnyire azokat a
   ce'geket adta'k (adja'k) el kupone'rt, aminek ma'ske'ppeni elada'sa'ra 
   ese'ly sincs, ezek nagy re'sze pillanatok alatt to~nkremehet, maga'val 
   ra'ntva a befektete'si alapok nagy re'sze't is. Ezeket a va'llalatok nagy
   re'sze't a kuponosi'ta'ssal Klause'k gyakorlatilag lei'rta'k, de etto"l meg 
   nem biztos, hogy cso"dbemenetelu~k nem okoz majd gazdasa'gi e's politikai
   zavart. (A to"kepiac felszabadi'ta'sakor mindenke'pp ve'rfu~rdo" lesz a 
   befektete'si alapok ko~zt: gyakorlatilag kiza'rt, hogy egy olyan kis 
   gazdasa'gban, mint a cseh, mu"ko~do"ke'pes maradjon a jelenlegi to~bbsza'z
   befektete'si alap. A piac felva'sa'rla'sok e's cso"do~k to~mege'n 
   keresztu~l fog konszolida'lo'dni.)

Igaza'n nem ki'va'nok a cseheknek semmi rosszat. Van ese'lyu~k arra, hogy
keve'sbe' legyen fa'jdalmas az a'talakula's ott, mint ma'shol. De ennek nincs
sok ko~ze a kuponokhoz. A cseh ipar iszonyatos lerobbantsa'ga ellene're sem
felte'tlen ha'tra'ny, hogy a mu'lt rendszer ott olyan konzervati'v volt 
a gazdasa'gi ke'rde'sekben is: az u'j rendszer viszonylag rendezett 
pe'nzu~gyeket o~ro~ko~lt. Nekik szerencse'ju~k van a demokratikus korma'nyukkal.
Egya'ltala'n nem mindegy, hogy o"k sokat kihaszna'ltak azokbo'l a 90-91-ben 
megnyi'lt leheto"se'gekbo"l, amiket a magyar korma'ny oly lehangolo'
rendszeresse'ggel elszalasztott. Ez komoly anyagi e's politikai to"ke. 
Zsenia'lis volt pl., ahogy Klaus megszabadult a szlova'k ke'rde'sto"l. 
Ez o~nmaga'ban jelento"sen cso~kkenti pl. Csehorsza'gban az infla'cio's 
nyoma'st, le'nyegesen javi'tja a lakossa'g anyagi helyzete't, e's ezzel 
ko~ze'rzete't, mert komoly te'tel volt a csehszlova'k ko~ltse'gvete'sben a 
szlova'k re'sz ta'mogata'sa. 

Ko"ro~si Ga'bor