Szia Peter, es mindenki!

Nemregiben en is feltettem egy konkret, es nem tul bonyolult informacioelmeleti
 kerdest, de 
arra nem erkezett valasz. Ugyhogy azt gyanitom, be kell erned az en szegenyes v
alaszommal. 


"Namarmost mi a helyzet, ha a 16 bites felvetelt MP3 formatumra tomoritem? Ekko
r is veszitek 
adatot? Es ha igen, mennyit az ATRAC-hoz viszonyitva? Es mi a helyzet akkor, ha
 egy analog 
felvetelt konvertalok digitalissa? Veszitek informaciot? Ha igen, mennyit? Egya
ltalan mennyi az 
analog felvetel eredeti informaciotartalma? Udv, Peter" 

Minden azon mulik, mit nevezunk informacionak, egy analog jel informaciotartalm
a kvazi 
vegtelen nagy, aminek viszont az ember csak toredeket hasznositja. Tehat szerin
tem nem is 
lehet valaszt adni az utolso kerdesedre, vagyis hogy mekkora az analog jel entr
opiaja, hacsak 
nem az emberi erzekelesbol kiindulva tesszuk ezt. A. A. Moles: Informacioelmele
t es esztetika 
cimu konyveben targyalja a hallas repertoarjat (vagyis hogy hany hangfrekvencia
t, 
hangmagassagot tudunk megkulonboztetni), es allitasa szerint 340000 ertekvantum
mal 
rendelkezunk. Ezek eloszlasa a hangmagassagban es hangeroben valtozo, es meg fi
gyelembe 
kell venni mindenfele idore vonatkozo kuszoboket (0,05 secundumnal rovidebb jel
et nem 
erzekelunk), tehat egy adott jel "szubjektiv informaciotartalma"-nak kiszamitas
a eleg bonyolult 
volna.


Minden tomoritesi eljaras azon alapul, hogy a tomoritendo jel informaciotartalm
a kisebb mint 
amekkora helyet foglal, vagyis a redundancia elhagyasarol van szo. Egy digitali
s jel 
tomoritesekor nem veszik el informacio (pl. egy wavot bezippelunk), az MP3, es 
egyeb 
hangtomoritesek viszont, a tomoritesen kivul az ember szamara kevesse hallhato 
jeleket 
elhagyjak, ebbol adodik az informaciovesztes. Mint mar emlitettem, pontos adato
kat nehez 
volna kiszamitani, de nem lehetetlen, hogy az MP3 es az ATRAC alkotoi ezt megte
ttek.  

Udv.: Sebestyen Balazs

Letezik-e mar olyan technologia amivel az otthoni szamitogepemre
bejelentkezhetek egy masik geprol? A szamitogep nincs allandoan az
internetre kotve, de sajat telefonvonallal rendelkezik faxok fogadasara.
Ugy kepzelem, hogy ha egy szamitogep faxot tud fogadni technikailag semmi
akadalya nincs, hogy egy masik szamitogeprol is be lehessen jelentkezni
(vagy megis?). Ha tud valaki hasonlo letezererol kerem irjon nekem.
Koszonettel:
Vanamee Scheuring Éva
> ---------------------------------------------------------------
Eva Scheuring Vanamee

Mount Sinai School of Medicine
Structural Biology Group, Box 1677               Tel: (212) 824-7522 or
Department of Physiology and Biophysics                      824-8220
One Gustave L. Levy Place                            FAX: (212) 849-2456 
New York, NY 10029                                   E-mail:

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: 4. dimenzio ( 23 sor )

> egy baratommal elgondolkoztunk, hogy hogy nezhet ki egy hiperkocka, es arra
> jutottunk, hogy kellene csinalni egy 4D-s forgatot. es itt jonnek a gondok.
> addig eljutottunk, hogy 16 csucsa, 32 ele, 24 felszine van, es 8 3D-s kocka h
at
> arolja.
> azt is tudjuk, hogy sik korul kell forgatni, de azt pl mar nem, hogy hany sik
 k
> orul.

Ahany korul akarjatok. Valasztek van boven, mint a 3D kocka eseten 
(vegtelen sok).

> ha valaki foglalkozott mar ezzel, es hozza tud szolni, akkor lecci segitsen.
> egy 4D->3D algoritmust, es egy forgatot is kell majd irni, 

Hogyan tervezitek a 3D-s megjelenitest? Sztereogramm-szeruen, vagy
szines 
szemuveggel? 

> de eloszor az alapokkal legyunk tisztaban :)

Akkor egy 3D --> 2D vetitessel lehetne gyakorolni. 


Udv, 

Varga Joska

Kedves Zoli - geonauta -

Akarhogy probaljuk, Maxwell nem hagyja magat. A Maxwell egyen-
letek makacs dolgok -- mondana Lenin ?

> Villanyfejtoro elektonsugarral, vagy ...

> Azonban terjunk ki arra az esetre is, amikor 2 megkozelitoen
> parhuzamos elektronsugar, vagy "toltesvonat" van.
> Itt lesz a gondom.
> A sugarak kozott 2fele ero hat. Egyik az azonos tipusu 
> toltesek kozti taszito ero, a masik - ezzel ellentetes ero a
> kozosen gerjesztett magneses ter hatasa.

> Ezen utobbi vonzo ero nagysaga az elektronarammal egyenesen 
> aranyos.  A sebesseg manipulalasaval eloallithatunk olyan 
> hataresetet, melynel a 2 elektronsugar parhuzamos marad, 
> mert az emlitett 2fele ero eppen kompenzalja egymast.

Ez mar nem ilyen egyszeru. A sebesseggel manipulalhatunk, de
a ket ero kozul az elektromos mindig nagyobb marad. Az arany
nagyjabol (v/c) negyzet. A mozgasnal az elektromos es magneses
ter egymasba transzformalodik, de nem manipulalhatunk megszo-
ritas nelkul. Nevezetesen, E**2-B**2 ugyanannyi marad, minden
sebessegre, vagyis ha egyik rendszerben az elektromos ter a
nagyobb, akkor barmely rendszerben nagyobb, lesz. Ha mondjuk
egyik rendszerben van elektromos ter, de nincs magneses (ez
az amelyikben egyutt mesz a toltesekkel), akkor minden rend-
szerben az elektromos a nagyobb. Igy a magneses ter nem 
kompenzalhat.

> De mit szolna ehhez a toltesekkel egyutt utazo
> megfigyelo ?   Az o iranytuje szerint ugyanis nincs magneses
> ter.  O csak elektrosztatikus teret erzekel, tehat elvarna,
> hogy a sugarak szettartsanak, azonban ezt nem teszik, s
> ez a gond.

>                              -geonauta-

Mivel az elektromos ter nagyobb, barhonnan nezi, mindig szet 
kell tartani.
Egyszerusitve, egy mozgo toltesre (persze allora is) mindig a
Lorentz ero hat. Addig, amig a sebesseg nem relativisztikus,
a Lorentz ero pont olyan, hogy ha mozgo rendszerbe mesz, akkor
E es B ugy valtozik, hogy a Lorentz ero ugyanaz marad. 
Relativisztikusra arnyalattal bonyolultabb, pont annyival, hogy
a kep egysege megmaradjon (ott bejon a kontrakcioi is). 

udvozlettel
kota jozsef