Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1003
Copyright (C) HIX
2000-01-21
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Frankfurtbol jelentem (mind)  36 sor     (cikkei)
2 gravidetector (mind)  16 sor     (cikkei)
3 tortenelem (mind)  10 sor     (cikkei)
4 Re: idodilatacio (mind)  127 sor     (cikkei)
5 curie koszonet es ujabb kerdes (mind)  41 sor     (cikkei)
6 G (mind)  45 sor     (cikkei)
7 ionizator, legszuro (mind)  49 sor     (cikkei)
8 Re: erovonalkep (mind)  73 sor     (cikkei)
9 termodinamika (mind)  12 sor     (cikkei)
10 Immunglobulin az anyatejben (mind)  8 sor     (cikkei)
11 Re: atomora idodilatacioja (mind)  15 sor     (cikkei)
12 Re: idodilatacio (mind)  54 sor     (cikkei)
13 Re: atomora idodilatacioja (mind)  43 sor     (cikkei)
14 Re: Gravitacio 5. (mind)  24 sor     (cikkei)

+ - Frankfurtbol jelentem (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,
orommel jelentem, a foldrengesi tervet tulteljesitette a Fold, az
elorejosolt foldrenges egy nappal elobb (jan.20-ra virradoan 4 orakor) es
kicsit nyugatabbra, a Bonn-Koln-Koblenz tersegben megtortent.  ;o) (gyenge
volt, 3,7-es).Lehet, hogy otthon nem is harap rá az RTL-klub hiradoja.... 
Johir: a holdfogyatkozas idejet nem modositottak.
Udv
Ildiko

mfG:      Ildikó Záruba
START  AMADEUS  GmbH
> =======================================================
> Felado : Piriti János
> E-mail :  [Hungary]
> 
> > Minden termeszeti esemeny jan.21-re esik.
> > Ha jol emlexem, akkorra josoljak a foldrengest is a Mor-Komarom
> > vonalon.
> > Tud errol valaki reszletesebben valamit?
> Tudok. Feltunesi viszketegsegben szenvedo koklerek idoszaki
> hulyesegrohamanak ujabb ekes peldajarol van szo. A sajto persze bukik az
> ilyesmire, mert imadjak a felelmet, meg az ijesztgetest. Aztan ha nem
> jon be, legyintenek, mintha mi sem tortent volna, es turelmetlenul
> varjak a kovetkezo rettenetes hirt.
> Tisztelet a bevetelnek.
> Udv.
> Jano
> Ui. 1980. januar elsejen "japan tudosok elorejelzese szerint" a
> Gellerthegy foldrenges kovetkezteben a Dunaba csuszott, es Budapest nagy
> resze megsemmisult. Van aki meg emlekszik ra? Kb. ugyanilyen cirkusz volt.
> =======================================================
> 
> 
> 
mfG:      Ildikó Záruba
START  AMADEUS  GmbH
+ - gravidetector (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Csak, hogy tovabb borzoljam a kedelyeket a newtoni es nem-newtoni
gravitacioval kapcsolatban:

A *Scientific American* januari szamaban van egy erdekes cikk, hogy
hogyan lehet hazilag, de megis meglepoen erzekeny szerkezetet epiteni,
ami allitolag meg a hold gravitacios hatasat is kepes kimutatni.
Az egesz allitolag kijon $100-bol es a hozzavalokat postan meg is
lehet rendelni. Persze, ebbol az is sejtheto, hogy a laboratoriumi
muszerek ennel nyilvan messze tobbet tudnak, de talan megis erdemes
lenne nehany pillantast vetni ra. ( kulonosen az (amator?)
gravitaciokutatas uttoroinek ajanlanam figyelmebe, hatha javitani
tudjak a kiserleteikben a meresek pontossagat  ;-) )

egyebkent a neten is elolvashato:  http://www.sciam.com/

m
+ - tortenelem (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Segitseget szeretnek kerni Toletek.
Azt szeretnem megtudni, magyarorszagon vagy a kornyezo orszagokban pontosan
hol voltak nagy csatak, haboruk. ( Torok csatak, Romai kori csatak,
Osszecsapasok.) Nem amit a tankonyvek irnak, meg mohacsi emlekmu, mert azok
nem irjak pontosan a helyszint az biztos. Regi terkepeket, leirasokat
keresek. (esetleg linkeket, oldalakat.)

Koszi elore is.
+ - Re: idodilatacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

T. Benyo!

Ne haragudj, de kicsit nehez a felfogasom. Mar majdnem ket eve abba a hitbe
ringatom magam, hogy ertegetem az idodilataciot, de valahogy nem vilagos
nekem, amit irsz. Remelem sikerul eloszlatnod ezeket a homalyos foltokat.
Szoval lenne nehany kerdesem az elso irasoddal kapcsolatban.

>szoval az ido "lassabban tele'se"-nek a
>keplete'ben a vak is latja a pitagorasz tetelt, amiben a c az atfogo, az
>egyik befogo pedig a v.
>
>Tudjuk, hogy a sebesseg a mi 3D terunknek egyik iranyaban sem lepheti
>tul a c-t.
>
>De az egyszeruseg kedveert egyelore a 3D ter helyett kepzeljunk csak egy
>2D sikot magunk ele.
 ...
>Legyen ebben egy allo tomegpont.
>
>Ekkor a tomegpont  _csak_  a sikra meroleges iranyu idoben "mozog",
>egyebkent all.
>Magyarul telik az ido. Ez a sikra meroleges vektor c hosszu. (Ki fog ez
>jonni..nyugi !)
>
>A tomegpontnak "vizszintes" (altalunk erzekelt/megfigyelt) sebessege a
>v-vektor.
>Ha ez a v-vektor no, akkor az eddig meroleges c-vektor egyre inkabb
"eldol".
>A hossza c marad, csak a vetulete no, mint az arnyek. De ez a vetulet
>termeszetesen soha nem lehet nagyobb, mint maga a vektor, vagyis mint a c.
>
>Ez magyarazza az ido maskeppen tele'set, mert a v-vektor novelesevel a
>c-vektor "fuggoleges" komponense csokken. Ez a komponens az ido reciproka.

Mi az ami fenysebessegu? Egyaltalan van-e jelentosege a sebesseg mertekenek,
es egyaltalan mitol sebesseg az, amirol beszelsz? Vagy megis inkabb, itt az
ido mulasarol van szo, amely mulik, ahogy mulik. Esetleg megis inkabb az ido
mulasanak a reciprokarol beszelsz?

Ugy tunik tul sok mindent akarsz egyetlen dimenzioban abrazolni.
Fenysebesseget, idot, es annak reciprokat. Szerintem ehhez nem egy, hanem
harom dimenziora van szukseg. Minden kulonbozo minosegu mennyisegnek
szuksege van egy fuggetlen dimenziora.

A leirasodnak, ahogy latom egyetlen ertelmezese lehet. Adtal egy grafikusan
abrazolhato formulat az idodilatacio kiszamitasara. A fenysebesseg vektorra
azert van szukseged, hogy a vizszintesen abrazolt mozgasi sebesseg vektorral
haromszoget kepezhess. Nyilvan a masik befogo is sebesseg dimenzioju lesz.
Pedig az idodilatacionak dimenzio nelkuli aranyosagi tenyezonek illene
adodnia. Ezt akkor kapjuk meg, ha a fenysebesseget osztjuk ezzel a
befogoval. Es ekkor kiderul, hogy az eredmenynek semmi koze az idohoz, vagy
a reciprokahoz, az csak egy aranyosagi tenyezo.

De nem art hangsulyozni mindezek melle, hogy az abrazolasi modszerednek
nincs semmi koze sem a minkowszky-fele koordinatakhoz, sem a valosag
terbeli, vagy teridobeli abrazolasahoz, ugyanis ugy latom, nehanyan maris
felreertik irasodat. Az egy masik kerdes lehetne, hogy mit is ertunk az
idodilatacio megertese alatt. Egy uj, grafikus levezetese a szamitasi
kepletnek mindenkeppen kozelebb visz hozza, de ez meg koran sem jelent
teljeskoru megertest. Ilyen talan nem is letezik, de ha igen, akkor annak a
mozgasok terbeli abrazolasaihoz (vagy azok lenyegehez) kell szorosabban
kotodnie.

T. Istvan (mgkm)!

>De van itt valami, amit nem ertek: Miert nem mondja ki a fizika
>egyertelmuen azt, (amit jeleztel is az ido menti c vektorral), hogy a
jelenlegi
>terido szemleletunk szerint a haromdimenzios ter c sebesseggel, vagyis
>fenysebesseggel mozog az idotengely menten. Egyszeruen nem ertem. Minkowsky
>ota tudjuk, hogy ez igy van, megsem olvastam ezt igy leirva sehol.

Ez egy kis ertelmezesi zavar a reszedrol. A _sebesseg_ az _ut_  _ido_
szerinti derivaltja. E harom fogalom ebben a tulajdonsagban definialja
egymast, es nincs is mas fizikailag elfogadhato definiciojuk. Tehat a
sebesseg a teridoben mozgo objektumok tulajdonsaga. Ez az osszefugges
befolyasolja azokat az erzeteket is, amelyek ezen fogalmaknak empirikus
megismeresere vezetnek, es kialakitjak bennunk a ter, es ido erzetet. Ezek
az erzetek vezettek el a fizikai tartalom tisztazasaig, de ez egy nagyon
hosszu tortenelmi folyamat eredmenye. Az utnak is es az idonek is
definialhatjuk a mertekegysegeit, es ezek egyben meghatarozzak a sebesseg
mertekegyseget is. Egy olyan koordinatarendszerben, ahol az idot, es az ut
valamely kiterjedeset feltuntetjuk, abrazolhatova valik az objektumok
mozgasanak tortenete. Egy terbeli pont kepe egy vonal lesz, az ugynevezett
eletvonal. A vonal meredekseget nevezzuk az objektum sebessegnek. Az
idotengelynek, vagy a ter dimenzioinak ellenben nincs sebessege. A dimenziok
egymastol fuggetlen kvalitasok ertekkeszletet jelentik. Azok az objektumok
teremtenek kapcsolatot a kulonbozo dimenziok kozott, amelyek rendelkeznek
mindeme kvalitassal. Es ahany objektum, annyi kulonbozo osszefugges
lehetseges. Az ido mulasarol csak a mozgast vegzo objektumokon keresztul
mondhatunk valamit. Peldaul kimondhatjuk, hogy azonos elem azonos sebessegel
mozgo atomjai mindig azonos frekvenciaval sugaroznak, amikor azonos
allapotvaltason mennek keresztul. Ezt azert emlitem, mert ez a jelenseg
alkalmas az ido mertekenek meghatarozasara. Ez egy viszonylag uj
meghatarozas, regebben peldaul a napok hosszahoz igazitottuk az idonket, de
ma mar tudjuk, hogy a fold forgasa nem teljesen szabalyos.

Es ha mar a pitagorasz tetel, illetve a kepzetes idokoordinata is szoba
kerult, kovetkezzek egy kis szemleltetes.

Az origobeli gomb egyenlete mint tudjuk: x^2+y^2+z^2=r^2
Ez egyben a 3D pitagorasz kepletet is jelenti, hiszen a kozeppont, es a
keruleti pont tavolsagat irtuk fel. Ha a gomb fenysebesseggel tagul, vagy
szukul, akkor az r helyebe c*t kerul. Mivel a hatasok barmely
koordinatarendszerbol nezve fenysebesseggel haladnak minden iranyban, igy
nem meglepo, hogy a hatas terjedeset a fenysebesseggel szukulo, vagy tagulo
gomb irja le:
x^2+y^2+z^2-(c*t)^2=0
Ennek a kepletnek az atalakitasabol kapjuk meg a Minkowszky ter metrikajat,
vagyis egy tavolsag elem kepletet:
ds^2 = dx^2+dy^2+dz^2-(c*dt)^2 = dr^2 - (c*dt)^2
A hasonlosag szembeotlo, ket esemeny negydimenzios tavolsagan kvazi a
hatasgombjeik tavolsagat ertjuk, bar ez nem szo szerint ertendo, mert ami
szembeotlo, az nem biztos, hogy konnyen megmagyarazhato. Akkor szemleletes a
helyzet, ha vagy a terbeli tavolsagot, vagy az idobeli tavolsagot nullava
tesszuk megfelelo azonos ideju, vagy egyutt mozgo koordinatarendszer
megvalasztasaval, de a keplet azert mukodik barmely koordinatarendszerre.
ds meghatarozasahoz gyokot kell vonni, es mint lathato az ido negativ
elojele miatt ebben a muveletben dl kepzetesse valhat. Ezert beszelhetunk a
kepzetes idotengelyrol. Ha ennek megfeleloen a dT=c*i*dt jelolest
hasznaljuk, akkor a tavolsag keplet a
ds^2 = dx^2+dy^2+dz^2+dT^2 alakot olti, ami szabalyos negydimenzios
euklideszi ter metrikajakent kezelheto (igaz komplex szamokkal:). Es a
lenyeg az, hogy ez a negydimenzios tavolsagelem invarians, tehat nagysaga
fuggetlen a koordinatarendszer megvalasztasatol.

Udv: Takacs Feri
+ - curie koszonet es ujabb kerdes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Mindenkinek nagyon szepen koszonom a Curie ponthoz valo hozzaszolasokat.

A 'legszimpatikusabb', de az igazsagtartalma miatt a leglesujtobb valaszt
Kalmantol kaptam maganban:

>Ujra magneses lesz. De nem makroszkopikus skalan lesz magneses, hanem
>tartomanyonkent (domenenkent), melyek magnesessege mas es mas iranyba
>mutat, igy ezek magneses terei kiejtik egymast. Ez van, ha a lehulo vas
>nincs magneses terben. Az egyes domenek magneses tere tul gyenge ahhoz,
>hogy kolcsonosen modositsak egymas magneses terenek iranyat. Ezert
>kell eros kulso magneses ter az ujramagnesezeshez.

Ugy tunik, az orokmozgo, ami mar-mar felvillant a fejemben, megsem fog
mukodni : ((

De van egy ujabb kerdesem:

Egy magnesgyuru ha berant egy hengermagnest a kozepebe, akkor pont annyi
mozgasi energiat ad neki, amivel az me'g eppen kijon, de eredoben persze nem
fog gyorsitani rajta.

(Tetelezzunk fel most egy muanyag megvezeto csovet a gyurun at.)

A kerdes, hogy hogyan lehetne eseteleg a keletkezett mozgasi energiabol
(me'g a gyuru belsejeben) egy kicsit arra forditani, hogy a rudmagnesnek
csokkenjen a magnesessege, de ha kier (immaron gyorsabban, mint ahogy befele
indult), akkor nyerje vissza magatol. A Curie pont koruli 'lebeges' kiesett.

Vagy esetleg, nem lehet, hogy a mozgasnal az F eronek az elmuzdulas szerinti
integralja valahogyan megiscsak fugg a mozgas sebessegetol?
Elvileg nem fugg, de gyakorlatilag hatha..

Magnes szakertok !!!

Ha igen, az nagyon jo lenne !
Nem fordulhatna elo, hogy azok a domenfalak kicsit lustak vagy ilyesmi....?
Bar ha lustak, az se latom, hogy hogyan segitene..

Otletek?

Benyo
+ - G (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Dezso:

>2./ Ha valaki az Interneten kozolt dolgozatunkban igazan
>elmelyedt es megprobalta tovabbfejleszteni, konnyen
>rajohetett volna a kovetkezo kepletre is:
>
>E(grav.csat.)=alfa * (M - m)^2


En rajottem. Meg arra is, hogy pont azert kell az elojelet elcs... rontani,
mert egyebkent nem lehet teljes negyzette alakitani, ugyebar :-)
De arra is, hogy csak ket feltetellel igaz a fenti keplet:

1. Elb...rontjuk az elojelet.
2. Csak az egymastol R tavolsagban levo R sugaru gombhejak esetet
vizsgaljuk.
    (Figyeljetek meg, Dezso soha sem hasznal kis "r"-t, mint valtozot.
    Mindig egy adott "R"-el szamol. Amirol onkenyesen dont.)

A tovabbiakban Dezso maganlavelezni ohajt.
En viszont nem vagyok hajlando maganlevelben folytatni.
A vita nyilvanosan kezdodott, nyilvanosan is fejezodjon be.
A jelenlegi allasban egy nagyon kemeny kifejezes remlik
fel a billentyuzetemen: "tudomanyos csalas".
Egyelore szandekossagot nem feltetelezek.
Ha legalabb a 2. pontra nem kapok valaszt, akkor
viszont igen.


a ellenben egyik fel visszavonul, mert rajon, minel tobbet ir,
annal tobb hibat vet, am legyen.
A masik (en) viszont nyilvanosan, es ezuttal buszken is
kijelenti, hogy ervelese szigoru tudomanyos alapokon
nyugodva gyozott.

Unneples helyett megkoszonom az olvasok szeleskoru tamogatasat.

Dezsonek bucsuzoul azt tanacsolom, hogy tartsa meg azt a jo szokasat,
hogy publikacioi tobbsegeben a klasszikus torvenyt hasznalja.
Tovabba hasznalja ingajat arra, hogy probalja meg egy tizedessel
pontosabban kimerni a G erteket, mint az eddigiek.
Ha sikerul, megemelem a vaskalapomat elotte.
Addig nem.

 Janos (Vaskalap)
+ - ionizator, legszuro (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Janos, Zoli,


>Ne vedd kekeckedesnek, de nem merult fel, hogy
>a keszulek a levego aramoltatasaval alattomban inkabb
>pozitiv ionokat kelt, melyek aztan lebego porszemcsekkel
>utazgatnak a levegoben, s amikor ujra betevednek az ionizatorba,
>akkor a negativ fesz csapdazza oket ?
Nem igy mukodik !


>Egy masik, es roppant sunyi kerdes:
>A keszulek felnyitasa es a mukodesi elv kifurkeszese
>megtortent-e mar, es ha igen, akkor kozreadod-e ? :)
Igen, ez sunyi kerdes. Azt feltetelezni rolam,
hogy nem vagyok annyira kivancsi egy berendezes belsejere,
 hogy bele ne nezzek, meg utana eltitkolom a teoriat....
hat ez nehezen megbocsathato. Meg vagyok sertve.
Legalabb egy ures sort ki kell hagynom itt. :-)

Azert (meg Janos kedveert, aki ugy megkacagtatott ma reggel: "Tisztelet a
bevetelnek":-)
elmondom mi van benne (ez egy regi, magyar gyartmanyu kutyu,
de az ujak is ilyesmik, csak szebbek es dragabbak, nehany tizezer Ft-ert
lehet kapni,
szerintem megeri).

Szoval egy majdnem kocka alaku doboz, egyik falan egy szurovel kezdodik, ez
egy tull anyag, kozte muanyagvatta. Utana vizszintes drotszalak jonnek,
nagyfeszultsegre kapcsolva, gondolom, negativra. Parhuzamos lemezekbol allo
sikkondenzator kovetkezik, a lemezek kozott megint ott a nagyfesz. Aztan
megint egy szuro, aktivszennel dusitott muanyagvatta toltettel, egy
zajtalanol jaro kisfogyasztasu ventillator, majd ismet egy szuro a levego
kilepooldalon. Minden szuro kiveheto, kiporszivozhato, a kondi is kiveheto,
le lehet mosni az elektrodakat, iszonyatos mennyisegu, finom fekete kosz jon
le rola.
A belepo es kilepo szuroket lebego potencialon levo femracsok zarjak le.
Ezek jol feltoltodnek, eddig glimmlampaval neztem, de ha hazamegyek,
megmerem, hogy pozitivra vagy negativra. Remelem, ez utobbira, mert ez
jelzi, hogy - ionok jonnek ki belole.

Akkor szereztem be, (vagy tiz eve, es azota egyfolytaban megy!) amikor az
asztma felutotte a fejet a csaladban. Azota nincs panasz.
(Persze orvosnal is voltunk.)

Ha valami nem vilagos, kerdezzetek, azert irok ide, es nem maganba, mert ez
biztos sokakat erdekel.

Janos
+ - Re: erovonalkep (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado : 

> Titusz,
> 
> >Kedves Zoli!
> >
> >> >A vasreszelekes erovonalkep kialakulasat pontosan az a
> >> >differencialegyenlet kormanyozza - irja le, mint az aramlasokat.
> >>
> >> Igen, errol tudok, de a magnesseg eseten aramlasrol
> >> nem szoktak szolni, es nincs is kimutathato aramlo
> >> fluidum.
> >
> >Azert nincs, mert egyaltalan nem az a diffegyenlet "kormanyozza".
> 
> 
> Egyeterve a vasreszelekes es egyeb erovonalkepek keletkezesere adott
> magyarazatoddal, meg a fluxusrol irott dolgaiddal (amiket egyebkent ugyanigy
> leirtam egy kicsit elobb, de ez nem kisebbiti erdemeidet :-) megjegyzem,
> hogy rengeteg aramlasi kepet "kormanyoz" ugyanaz a diffegyenlet. (Azert utom
> bele az orrom, mert a "kormanyozza" kifejezes tolem szarmazik.)

Eloszor is, hagy gratulaljak a gyorsasagodhoz, en valoban lekestem a
keddi moderalast.

Igaz ugyan, hogy nagyon sok aramlast ugyanaz a diffegyenlet kormanyoz,
de a vasreszeleknel nincs szo aramlasrol.

> Szoval, ha elfogadjuk, hogy a reszelekes erovonalkep surubb vonalakat ad
> ahol nagyobb a magneses ter (vagy a liszt az elektrosztatikus terben), akkor
> a vegen elegge ugyanaz a diffegyenlet jon ki, aminek megoldasa az
> erovonalkep magnesek es vasreszelek eseten. (Persze a konstansok es a
> fizikai jelentesek masok.)

Leirnad azt a diffegyenletet?
Vagy legalabb megvilagitanad kicsit kozelebbrol, hogy mire gondolsz?

Mert hogy hasonlo gorbeknek (egy folyadekaramlasban egy reszecske
palyajanak, vagy egy csomosodott vasporban egy laza csukloval a mintazatra
rarajzolt ivnek) lehet hasonlo az _egyenlete_. Es egy ilyen egyenletet at
lehet alakitani diffegyenlette. Es akkor hasonlo lesz a diffegyenletuk is.
De csak a gorbeke, ugyanis egy fizikai jelenseg diffegyenlete altalaban
valamilyen modellbol szokott kijonni (pl. a mozgasegyenletbol, vagy
variacios elvbol).

Es megegyszer mondom, a vasreszelek surusege attol fugg, hogy mennyi ideig
kocogtatod a talcat. Szep lassan mind odavandorol, ahol eros a ter. De nem
ettol ("az aramlastol") alakulnak ki az erovonalmintazatok, hanem ettol
mennek tonkre. Es egy ilyen mintazat sosem stabil, maganak a fizikai
rendszernek (talca, alatta magnes, rajta vaspor, kocogtatas) a
"diffegyenlete" a polusoknal sunive alakult pamacsokhoz vezet.
Ha nincs kocogtatas, akkor meg minden attol fugg, hogy hogyan szorod a port,
legtobb esetben a mintazat nyomokban sem fog hasonlitani az "erovonalakra".

> Epp ilyen alapon modeleznek elektrolitkaddal elektromos vagy magneses
> tereket, vagy ketdimenzioban sosvizzel nedvesitett itatossal.

Ennek nem sok koze van a vasreszelekhez.
Ha jol ertem, hogy mire gondolsz, akkor az ilyesmi kiserletek altalaban mas
mintazatot is adnak (jellemzoen fraktalokat, a jelenseget "diffusion limited
aggregation"-nek hivjak).

> Aki meg nem ismeri, ezen alapul a biodetektoros teranalizator: nedves foldbe
> szurt vaspalcara egy szazas izzon keresztul rakapcsoljuk a fazist (a
> kiserlet eletveszelyes, rengeteg biztonsagi eloirast kell betartani!). A
> gilisztak megerzik a tererot, es kimaszva a foldrol az ekvipotencialis
> vonalak menten helyezkednek el. Miutan kelloen kigyonyorkodtuk magunkat a
> megoldas szimmetriajaban, kikapcsoljuk az aramot, gyorsan osszeszedjuk a
> giliket, feltesszuk a vaskalapunkat, es elmegyunk horgaszni.

Ez tetszik, de mintha megint nem pont ugyanaz a jelenseg lenne.

Titusz
+ - termodinamika (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Takacs Feri!

Irasodban sok ertekes gondolat volt, ami megindokolta, hogy a statisztikai
modelleknel az eloszlasfuggvenyek szelsoertekei mennyivel bizonytalanabbak,
mint a centralsi ertekek. Ennek reszleteit en nem is tartom fontosnak, nem
is elemeznem az erveidet, be is kell vallanom, hogy ehhez nem is ertek.
Elfogadom a konkluziodat.
Csakhogy amit en allitottam, hogy a valos eloszlasnak is vegtelen farkai
vannak, akar jol kozeliti a modellezett eloszlas, akar nem. Csupan az a
kerdes, hogy zerus, vagy nagyobb. Azt hiszem, egyertelmu, hogy nem zerus.

math
+ - Immunglobulin az anyatejben (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Tudosok!

Hatha van a listan egy hozzaerto, aki el tudna nekem meselni, hogy hogyan
mukodik az anyatejben levo immunglobulin. Kicsiny fiam ugyanis nem kapta el
tolunk azt a korsagot, amitol mi mindketten lestrapalodtunk. Ha ennyire jo,
vajon hasznaljak a gyogyaszatban is? Ha igen, hol, ha nem, miert nem?

Gyuri
+ - Re: atomora idodilatacioja (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok !

Ha mar mindenki erti az idodilataciot, akkor jo,
mert en most me'g mindig nem egeszen. :)
Regebben felvetettem itt, hogy nem tudom megmagyarazni
az utaztatott atomorak lassubb jarasat. Most sem.
Annyit tudok, hogy a cezium atomorakban a cezium atom kis energiaju
( mikrohullamu ) allapotvaltozasainak jelet hasznaljak fel
uregrezonator gerjesztesere. Node mi hangolodik el
a relativisztikus sebessegen ? Eleg, ha a rezonator
geometriailag megvaltozik ? Ez nekem kevesnek tunik.
Az atomnak is mas hullamhosszt kellene produkalnia,
ha nem tevedek.

Udv: zoli
+ - Re: idodilatacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Vass Zoltan:
>Nem merolegesen vilagitunk, hanem elore egy bizonyos szogben?

De igen, merolegesen. 
A fenyforras a tukorre merolegesre van allitva indulas
elott, es ha vele egyutt utazna egy mgfigyelo, akkor
mindvegig merolegesnek is talalna.

A tukornel allo megfigyelo rezsutosan erkezo fenyt erzekel,
mely termeszetesen a beesesevel szimmetrikusan verodik vissza,
ahogy a nagykonyvben meg van irva.
( A feny visszaverodeset nem befolyasolja , hogy allo,
 vagy mozgo fenyforrasbol szarmazik-e, mint ahogyan az 
 abszolut sebessege't sem befolyasolja a fenyforras mozgasa. 
 Az iranyanak modosulasa tapasztalhato csak.

A feny uthossza a mozgo fenyforras eseten oda-vissza tobb, 
mintha allna a fenyforras.

Erdekes, hogy ket egymasnak szembevilagito lezer fenye sem 
eshetne egybe, hanem metszene egymast:
m1           
00*        stop     A lampak(*) mellett egymassal farkasszemet 
    \     /         nezo, egyutt mozgo megfigyelok is vannak. 
      \ /           (m1 es m2)  Ok mintha a semmibe revednenek. 
      / \           ( Lerajzolni nem tudtam oket, mert en 
    /     \          csak a muszaki rajzokhoz ertek. :)
00*         stop  
m2           
             
 A stop-pal arra utalok, hogy a feny nem megy a _semmibe_,
 mert meggatolja ebben az eppen idoben odaerkezo fenyforras.
 Az eloretekintonek velt szemek pillantasai is talalkoznak.
 
 Azon viszont erdemes lenne ragodni, hogy mi tortenne,
 ha az egyik mozgo megfigyelo hirtelen felkapna egy jo vastag
 uvegbol keszult szemuveget, mielott tekintete
 talalkozna a masikkal. Az uvegben ugyanis lassabban
 terjed a feny. ( gyemantban meg lassabban) 
 
>Lehet, hogy megis el kellene olvasnom Eistein konyvet? :)))

Leopold Infeld - Einstein egykori munkatarsa irta,
hogy amikor Einstein elkeszult a specialis relativitaselmeletet
nepszerusiteni szandekozo kis konyvecskejenek kezirataval,
s a kiadoval egyeztettek, ugy dontottek, hogy a konyv cimlapjara 
ra kell irni: kozertheto
Infeld elolvasta a keziratot, es magaba folytotta a velemenyet,
miszerint inkabb azt kellene rairni: kozerthetetlen.   :))
Ettol fuggetlenul azert erdemes elolvasni, de vele parhuzamosan
a HIX TUDOMANYt is. Allitolag a parhuzamosok valahol
talalkoznak...  Hol is ? :) 

Udv: zoli
+ - Re: atomora idodilatacioja (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Jano ! 

>> Node mi hangolodik el
>> a relativisztikus sebessegen ?

>Semmi.

>Miert kellene? Az "idodilatacio" jelensege nem azert eszlelheto, mert
>valamely fizikai folyamat egyszer csak elkezd maskent vegbemenni. A
>szived ugyanugy ver, az ora ugyanugy ketyeg, a cezium- vagy
>ammoniamolekula ugyanugy rezeg tovabb haladas kozben, mintha allna. Az,
>hogy a hozza kepest mozgo megfigyelo mas idotartamokat (periodusidot)
>mer, az egy egeszen masik kerdes. Nem arrol van tehat szo, hogy maga a
>folyamat valtozik meg. (Ha vele egyutt utazol, eszre se veszel semmi

Valahogyan megis kulonbseget kell tenni a latszat, es
a valosag kozott.
Ha az egyik rendszerbeli korrekt meresi eredmenyek azt 
mutatjak, hogy a masik rendszerbeli ora lassabban jar, 
akkor ezt el kell fogadni valosagnak.
Hasonlokeppen el kell fogadni a hosszkontrakciot is 
valosagnak. 
Ha a mozgo rud ket veget sajat idonk szerint egyidejuleg kivannank
eltalalni lovedekekkel, akkor a hossziranyu relativisztikus 
sebessege eseten okvetlenul maskeppen kellene inditanunk a lovedekeket, 
hogy a kettos talalat sikeruljon. 

Ezzel szemben - hogy a latszatra is hozzak egy klasszikus
peldat -  az allo vonatsinek a tavolban latszolag osszeernek.
Ha a sinek kozeli pontjainak megcelzasa utan tavoli pontjait 
kivannank eltalalni 1-1 aknavetovel, nem kellene valtoztatni 
az aknavetok parhuzamos beallitasan.
( Azon viszont el lehetne gondolkodni, hogy mozgo vonatrol 
  nezve a sinek osszeeresenek helye kozelebbinek latszik-e 
  relativisztikus sebessegen. :)

A mozgo atomoraval, ill. a hullamhosszhoz altalam velt novekedesevel
kapcsolatban viszavonulot fujok, mert pillanatnyilag
meg az is osszezavar, hogy egy allo megfigyelo - ha me'rne,
helyzetetol fuggoen eltero hullamhosszokat kapna 
a Doppler effektus miatt. 

Udv: zoli
+ - Re: Gravitacio 5. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

On Wed, 19 Jan 2000  wrote:

> E(grav.csat.)=alfa * (M - m)^2
> 
> ahol M es m a kolcsonhatas elott kompakt tomegek, elegendoen
> tavol egymastol. Az alfa parameter tartalmazza az R kozeli
> tavolsagot es termeszetesen G-t.

Nehany megjegyzesem lenne csak roviden.

1) Ha nem 1/R -es a gravitacios potencial (kiveve az R^2)-et, akkor a
bolygok es muholdak nem zart ellipszis palyan keringenenek, meghozza
nagyon nem zarton, s az nagyon feltuno lenne.

2) Ha az R fugges jo is a fenti elmeletben, a gravitacios csatolas ilyen
durva atirasat az Apollo program eszrevette volna, ugyanis nem tudtak
volna Hold koruli palyara allni. A palyat ugyanis a Newton-torvenyek
alapjan szamoltak. A Hold tomege nem hanyagolhato el a Folde mellett,
ezert, teljesen teves holdtomeget teteleztek volna fel a Fold koruli
mozgas alapjan, ha a fenti osszefugges igaz lenne. Ezen teves holdtomeg
miatt nem jo sebesseggel kozelitettek volna meg a Holdat, ami igy nem
tudta volna befogni az urhajot.

Hidas Pal

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS