ezt a MOKAbol olloztam.  Vajon igy van ?

     Egyetlen pelda: mint tudjuk oxigen a fold legkorebben egyatalan nem
volt (pont mint a Venuszon)
az elet megjelenese eltt, ma 21%. Tovabbi erdekesseg, hogy 19%-os oxigen
koncentrcio mellett nem lehet tuzet gyujtani, 25%-nl pedig a zold nvnyi
rost is ongyulladassal eleg.

Igazan praktikus. Egybol a sikloernyot is feltekercseli. Vagy nem ez a
cel? Akkor hogyan kerulod ki ezt a nem feltetlenul kivanatos
mellekhatast.
Udv: Takacs Feri

 valaszan kb. 10 percig razkodtam a rohogestol.
Gratulalok, el meg a muszaki humor ! 

De komolyra forditva a szot: Viz alatti uvegvagas olloval szerintem is
komolytalan otlet, de mondjuk sorosuveget szepen lehet vagni olajjal.
Ez a mese ugy tortenik, hogy az uveget feltoltjuk a vagasi szintig
tiszta motorolajjal majd egy tuzesre felhevitett vasdarabot dugunk be az
uveg szajan bele az olajba egyenesen. Nyilvanvalo, hogy az olaj felhevul
a vastol, a hot atadja az uvegnek, es az olajszint feletti resz
hidegebb.
A homersekletkulombsegbol eredo belso feszultseg elpattintja az uveget
szep egyenesen. Itt nincs uvegszilank, de nem art a muvelethez
vedokesztyut es vedoszemuveget hasznalni, mert Murphy torvenyei elnek es
hatnak orokkon orokke !
Efraim

> Temakor: az ellipszis kerulete, az ero fizikai definicioja

Sziasztok, Tudosok!

Az ellipszie keruleterol:
A HIX TUDOMANY korabbi szamaiban szoba kerult az ellipszis
kerulete. A terulet keplet jol ismert a kozepiskolai fuggveny
tablazatokbol: T = pi *a * b. Az ellipszis keruleterol
matematikailag bizonyitott, hogy nem fejezheto ki elemi keplettel.
Az itt megadott közelito ellipszis kerulet keplet meglepoen jo,
a relativ hibaja nem tul lapos ellipszistol eltekintve 1 – 2 
szazalekos.
A kepletet Bodonyi Laszlo miskolci epiteszmernok baratom
javasolta, en csak a pontossagat ellenoriztem. Tehat az
ellipszis kozelito kerulete:

K = 2*a*pi / [(pi / 2 – 1) * (a – b) / a + 1]   (a >= b)

( A ? megegyezik a minusz jellel.) 
Az ero fizikai definiciojarol:
Newton az erot dinamikusan definialta az  F = m * a  keplettel.
Definialhatjuk az erot sztatikusan a gravitacios torveny
ismereteben: F = m * M / r^2 formaban is. Ha megfelelo modon
valasztjuk meg a tomeg, tavolsag es ido egysegeit, a ket ero
nagysaga egyenlo lehet peldaul m = 1, M =1, a = 1, r = 1
valasztas eseten. SI, vagy cgs rendszerben a ket erot
a G gravitacios allando kapcsolja ossze.
Mivel a dinamikus és a sztatikus ero definicio mindket
esetben ero dimenzioju fizikai mennyiseget definial, akkor a
G-nek elvileg dimenziotlannak kellene lenni.
Mi a velemenyetek a felvetett problemarol?
1999-02-19.
Udvozlettel: Sarkadi Dezso

Az 1984-es bhopal-i esetben (feltehetoen szabotazs eredemenyekeppen)
egy novenyvedoszer-gyarbol metil-izocianat gaz kerult a levegobe,
tomeges katasztrofat okozva. A Union Carbide (nalunk az UCAR tartos
elemekrol ismert ceg) 1989-ben kb felmilliard dollar karteritest
fizetett a baleset miatt, de a penz jo reszen azota is az indiai
kormany ul.

                                ***

Kb 1985-ben Pasadenaban egy karbantartas miatt csak reszben uzemelo
polietilen-gyarban egy kezelo kinyitotta azt a szelepet, amely a ket
polimerizacios reaktort koti ossze. A szelep altalaban nyitva van, de
akkor eppen azert volt lezarva mert az egyik reaktor felig szet volt
szerelve. Tobb tonnanyi etilen, izobutan es hexen-gaz kerult a
levegobe, ahol a karbantarto hegesztok szerszamaitol szinte azonnal fel
is robbant. A robbanas altal felszakitott tobbi csovezetek es tartaly
tartalma tovabbi, meg nagyobb robbanasokat okozott, a gyar darabjai kb
20 km atmeroju korben szorodtak szet (az USA-ban tobb Pasadena is van,
ugy remlik hogy es az eset Texasban tortent).

                                ***

Kb 1992 nyaran egy vasarnap delutan egy magyarorszagi vegyigyarban egy
rutin bejaras soran feheres elszinezodest eszleltek egy csovezeteken.
Kiderult, hogy az elszinezodes zuzmara, es a csobol kiszoko, lehulo gaz
okozza. Amikor a csovet megmozditottak a gaz nagy erovel aramlani
kezdett.  A cso kozvetlenul egy jo nagy gaztartalyhoz csatlakozott,
elzaroelem koztuk mar nem volt. A kiaramlo gazkeverek fokent etilenbol
es valamennyi propilenbol allt, mindketto robbanasveszelyes, az etilen
surusege kb megegyezik a levegovel. A tonkrement cso kijavitasara a
nagy nyomassal aramlo gaz miatt nem volt mod, a kezelok a tartaly
biztonsagi faklyara torteno leuritese melett dontottek, ez azonban eleg
idoigenyes folyamat volt. Egyes becslesek szerint a tartalyban levo
gaznak akar a fele is (20-30 tonna), de a gyar kesobbi kozlemenye
szerint kb egy tonna kerult a levegobe. A tuzoltok azonnal a helyszinre
vonultak es nagynyomasu porlasztott vizsugarral megkezdtek a gazfelho
higitasat (a mindossze nehany nappal korabban tartott biztonsag-
technikai proba soran ezt a muveletet is gyakoroltak). Az enyhe de
veszelyes iranyu szel miatt a kozeli strand evakualasat is elkezdtek.
Az erintett megye osszes tuzolto egyseget riadoztattak mert "egy
esetleges robbanas eseten a helyszinen dolgozo egysegek harckeptelenne
valtak volna" (a tuzoltoparancsnok szavai). A gyarban a gazfelhovel
fenyegetett uzemben es kozvetlen kornyeken nehany tizezer tonnanyi
robbanasveszelyes anyag volt (benzin, etilen, propilen stb) A
katasztrofat vegul fokent a tuzoltoknak koszonhetoen sikerult
elkerulni, de szerepuk volt a gyar oreg, de jol karbantartott
biztonsagtechnikai berendezeseinek es jol kepzett alkalmazottainak is.
A robbanas nehany szaz - nehany ezer ember halalat okozhatta volna.