Kedves HIX olvasoK!
Tobben is felhivtak a figyelmemet arra, hogy a Magyar Honfoglalas 1100.
evfordulojara tervezett mecses gyujtasi javaslatom hibas volt. Ezert,
szeretnem kijavitani a hibaimat. Itt kovetkezik az ujjabb valtozata a
felhivasnak.
MINDEN MAGYAR CSALADHOZ ES SZEMELYHEZ.
A KOZEP-EUROPAI KISSEBSEGEK EMBERI JOGAIERT VANCOUVERI TARSULAT
FELHIVASA:
Az egesz foldkereksegen ez ev augusztus 20.-an a gyertyaink fenyevel
unnepeljuk a honfoglalas 1100. evfordulojat.
Ahol csak magyar csalad el a Foldunk barmely reszen, tegyen
ablakaba egy szal gyertyat, vagy mecsest, es gyujtsa meg,
-- a maga idozonaja szerint -- 21 orakkor, amikor a szentistvannapi
unnepelyes jubileumi tuzijatek is fog kezdodni Budapesten.
Ez a feny jarja be a Fold minden zugat,
-- eszaktol delig, kelettol nyugatig -- es vigye hirul
EGYUVE TARTOZUNK !
Mialatt e gyertyak majd csonkig egnek, boruljon 15
millio magyar gondolatban egymas valara, lelekben megbocsajtva, egy
pillanatra felidezve tortenelmunk minden bujat - oromet, balsorsat -
dicsfenyet. Igy lesz a gyertyafenybol.
MAGYAR SZOLIDARITAS !
Ahhoz, hogy e gondolat celba erjen, most 15 millio "szervezore "van
szukseg. Legy partner Te is kedves olvaso!
GYUJTSD MEG A MAGAD KIS MECSESET !
A szervezobizottsag neveben,
Laborfalvi Benke Tibor
u.i.
Arra kerlek kedves olvaso, terjeszd a gondolatot, hogy minnel tobben
kifejezhessek egyuve tartozasukat azon a napon, amikor a vilag majd "rank
hangol".
Ha valaki le tudna forditani a fenti felhivast a vilag barmelyik nyelvere
es igy tovabbitani azon nyelven mukodo listara, legyen szives tegye meg
es tovabbitson egy peldanyt nekem a  cimre is. Elore is
koszonom.
|
Nagyon sajnalom, hogy Paller Gabor megjegyzeset helyesbitenem kell.
Sokkal szivesebben vennem, ha logikai ervekkel alatamasztott velemenyet
a tenyek is megerositenek. Sajnos azonban Lajcsi beszamolojanak van
valosagalapja.
Az allami erdoket korantsem kimelte meg a rendszervaltas. A
gyaszos emlekezetu MDF kormany egyik foldmuvelesugyi allamtitkara
nyilvanosan hangoztatta, hogy addig nem nyugszik, amig Magyarorszagon
minden allami erdo magankezbe nem kerul. Bar o keves volt ahhoz, hogy
(feltetlenul nemes es joszandeku :-) elkepzeleseit vegre is tudja
hajtani, a meglehetosen elfuseralt Karpotlasi Torveny az allami
erogazdalkodok kezelese alol is kivett jelentos nagysagu teruleteket.
Ezeknek nagy resze jo uzleti erzekkel (ertsd: sok penzzel es/vagy jo
kapcsolatokkal, viszont annal kevesebb gatlassal) rendelkezo uj
tulajdonosok kezebe kerult, sokszor valoban bagoert.
Az Erdotorveny hatalya ugyan valoban kiterjed a privatizalt erdokre,
viszont az allami erdofelugyelosegek es az Erdorendezesi Szolgalat
nem bir lepest tartani az ugrasszeruen megnovekedett teherrel. A
tulajdonosok ill. kezelok szama nagysagrendileg megnott, az atlagos
teruletnagysag ugyanakkor lecsokkent. Gyakorlatilag valtozatlan targyi
es szemelyi ellatottsag mellett a felugyelosegek alig kepesek a
tulajdonvaltozasokat kovetni, erdemi tevekenysegukkel (marmint a
gazdalkodas szakmai felugyeletevel) szinte behozhatatlan hatranyban
vannak. Ahol eddig egy tobb tizezer hektaros erdogazdasag
szakembereivel kellett egyuttmukodni, terepi bejarason resztvenni es
jelenteseket, terveket felulvizsgalni, ott most (az erdogazdasag
mellett) tobb szaz, a szakmahoz nem erto, sokszor nehezen elerheto es
gyakran gyanakvo uj tulajdonossal kell tenni ugyanezt.
A nyolcvanas evek vegeig M.o. erdeinek kb 2/3-a volt allami kezelesben.
ez az arany most kb. 50%-ra csokken ill. csokkent (remelhetoleg tovabb
csokkenni nem fog). A magyar erdoket ert (reszben mennyisegi, de foleg
minosegi) veszteseg csak Trianonnal merheto ossze. Magyarorszagon II.
Jozsef ota mindig a kincstari erdok allapota volt a legjobb. Voltak
mintaszeruen kezelt egyhazi es magan nagybirtokok, de a kistulajdonosi
ill. erdobirtokossagi erdok szinte soha nem reszesultek megfelelo
kezelesben es ez a lemaradas a mai napig eszlelheto. Ket, negyven eve
azonos elvek alapjan muvelt szomszedos erdoreszlet kozott mellbevago
lehet a kulonbseg csak abbol adodoan, hogy amig az egyik korabban is
(a szo nemes ertelmeben vett) kincstari kezeles alatt allt, addig a
masikon egy erdobirtokossag folytatott nem feltetlen rosszandeku, de
szakmailag erosen kifogasolhato gazdalkodast. Bizonyos tevekenysegek
a termohely es/vagy a faallomany olyan leromlasat okzhatjak, ami soha,
vagy csak nagyon sok ido alatt es/vagy dragan hozhato helyre. Jo okkal
foltetelezheto, hogy a kozelmultban magankezbe kerult erdok zomen nem
fognak szakmailag elvarhato modon gazdalkodni, igy azok minosege
belathatatlan idore (gyakorlatilag vegleg) le fog romlani.
Az erdesz szakemberek ket (viszonylag) pozitiv fejlemennyel vigasztaljak
magukat:
- Mivel az uj tulajdonosok zome nem kepes az erdejere vigyazni (varosi
emberek, sokan nem is talalnak meg a teruletet szakmai kisero nelkul),
az erdoket karosito illegalis tevekenysegek (falopas, szemetlerakas,
homokbanyaszat stb.) altalaban a maganerdokre koncentralodnak, igy az
allami erdeszeknek kevesebb idejuk megy el tolvajok uldozesevel,
birosagi targyalasokon valo megjelenessel es hasonlo nyalanksagokkal.
- Az erdok allami kezelesenek "felsobbrendusege" rovid idon belul a
laikusok szamara is nyilvanvalova fog valni, igy talan javulhat az
erdesztarsadalom altalaban meglehetosen negativ megitelese.
Nagyon orulok, hogy a kerdes a SZALONban folmerult es legalabb annyira
annak, hogy mindket elottem szolo tisztaban van az erdok kulonleges
szerepevel. Nagyon fontos belatni hogy a hosszutavu es nagyteruleti
gazdalkodas szuksegessege akkor is az erdok allami kezelese mellett szol,
amikor a tarsadalom es a gazdasag mas teruletein eppen az ellenkezo
tendencia a meghatarozo. Ezzel nem akarom azt allitani, hogy az allami
erdok mindig a leheto legjobb kezelesben reszesultek. Sajnos tobb
olyan tendencia is megfigyelheto volt az elmult evekben (1968 ota
fokozodoan), amelyek a rovidtavu elonyoket a hosszu tavon tartamos
gazdalkodas ele helyeztek. Ez a szakma onzetlenebb reszet es a
kulonfele kornyezet- es termeszetvedo csoportosulasokat is aggasztotta
ill. aggasztja. De ezek a problemak eltorpulnek a maganositas veszelyei
mellett, kulonosen egy (erdoben is) szegeny orszagban, ahol az (amugy sem
valami jo) torvenyek betarttatasaval alapveto problemak vannak.
Koszonet Lajcsinak es Gabornak a tema folveteseert. Tovabbi
velemenyeket, kerdeseket nagyon szivesen olvasnek akar itt, akar pedig
maganlevelben.
Rakonczay Zoltan
(erdomernok)
|
