(Peter) irta:

> Ez az egesz AIDS-HIV hulyelkedes azert van, mert az emberek nagyon felnek
> az AIDS-(szo)tol. Az influenzanal nem alkalmazuk kulon nevet a betegsegre
> es a virusra. Ennek csupan pszichologiai hatasa van : Az ember elkabithato
> azzal a dumaval, hogy habar virusfertozott, azert meg nem beteg (ami igaz
> is), de a kulon nev meg egy "plusz lelki tamasz", hogy HU! LEHET HOGY NEM
> LESZEK AIDS-ES? (pedig eleg kevesen vannak (sajnos (?)), akik
> virushordozok, de sose fejlodik ki naluk a betegseg).

Amikor valaki megfertozodik, akkor meg tenyleg nem beteg. Evekig gond
nelkul egyutt elhet a virussal anelkul, hogy tudna rola. Nem lehet
ramondani, hogy beteg, ha tenyleg nincsen semmi baja.
Hasonló a helyzet az Epstein-Barr virussal, amit az emberek 95%-a mar
kisgyermekkoraban beszerez a puszilkodo szuloktol es rokonsagtol. Normal
esetben mindenki ugy eli le az eletet vele, hogy fogalma nincs rola,
hogy ezt a virust cipeli magaban, es fertozi vegig vele o is a
rokonsagat anelkul, hogy tudna rola, mert az immunrendszer a vírust
folyamatosan kordaban tartja, nem engedi, hogy a virus altal atalakitott
sejtek elozonoljek a szervezetet.
A HIV eseteben azonban egy ido elteltevel, talan ahogy a virus valtozik
(az
egyik leg valtozekonyabb virus), kicsuszik az ellenorzes alol, es pont
azt a rendszert teszi tonkre, ami ot kordaban tartani hivatott.
Ekkor alakul ki az AIDS, az immunhianyos allapot, amikor mindenfele
egyebkent artatlan kozonseges fertozes tombolni tud a szervezeteben
(vagy az eddig hasonlo modon kordaban tartott raksejtek lesznek kepesek
elszaporodni benne), es vegul a halalahoz vezet. 
Amugy a virus neve tenyleg HIV. A kongresszusokon sem vennek komolyan
azt az eloadot, aki AIDS virusrol beszelne.  
Vagy egy analogia. Teged Peternek hivnak, és tegyuk fel az az egyik
jellemzod, hogy barna szemed van. Nem vagyok benne biztos, hogy
szeretned, ha mindenki csak barnaszemunek lenne hajlando szolitani ezek
utan.

Gogy
(Ment maganba is)

Koszonom a hasznos eszreveteleket! A lottosorsolas altalam felvetett megkozelit
ese
valoban hagy nemi kivannivalot maga utan. A veletlenszeruen elofordulo esemenye
k
adott idoszakban bekovetkezo elorejelzesenek azonban mar hagyomanya van a mai
mernoki tervezesben is, ezert probaltam meg igy megkozeliteni a sorsolast.
Nagyon fontos: az eddigi huzasok alapjan nem tudom megmondani, hogy mi lesz
a kovetkezo huzas eredmenye, de vannak olyan kombinaciok, amelyek
valoszinubbek. Ezek kihuzasa nem garantalt, de szerintem javitja a nyeresi esel
yeket.

Az altalam pillanatnyilag elkepzelt modell harom adatra tamaszkodik:
- a szamkombinacio atlaga (ez az egyetlen olyan parameter, amelynek van elmelet
i
  tetelen alapulo magyarazata)
- a szamok kihuzasanak gyakorisaga
- a szam legutolso huzasa ota eltelt ido

Minden eszrevetelt es kiegeszitest szivesen veszek!!

> Felado : Takacs Ferenc
> Mi van akkor, ha a 90 szamot nem linearis szamsorozatnak takintem, hanem
> egy 90 hosszusagu gyurunek,  amelyben a 90-es szam utan az egyes kovetkezik?
> Egy ilyen gyuru sokkal inkabb kifejezi a szamok egyenrangusagat.
Ebben az esetben a 45.5 valojaban a gyuru kozepen helyezkedik el. Ha a gyurun
kijelolt pontok altal meghatarozott otszog sulypontjat kiszamitjuk az osszes ed
digi
huzasra, es a gyakorisagokat abrazoljuk, terbeli harangfeluletet kapunk. Minel
kozelebb esik a sulypont a gyuruhoz (mint 1,2,3,4,5 eseten) annal kevesebb 
alkalommal fordul elo olyan kombinacio, es minel kozelebb a kozepponthoz,
annal tobbszor.

> Felado : Levente Meszaros
> Uhum, es az vajon feltunt, hogy a 45.5-es atlagu szamkombinaciobol nemileg
> tobb van, mint mondjuk a 3-as atlagubol?
Errol szol a kozponti hatareloszlas tetele.

> >Ezek alapjan az a kombinacio valoszinu, amely atlaga kozel van
> >a 45.5-hoz (minel tavolabb esik, annal valoszinutlenebb), es a szamok
> >eloszlasa az egyenletes fele mozdul el.
> Ez egyszeruen nem igaz. Addig jo, hogy a 45.5-os atlaguak csoportjanak van a
> legnagyobb valoszinusege, de tobben is vannak... :)
? Ezt sajnos en nem ertem.

> Felado : Math
> nalunk alottosorsolas gondolatkiserlet, tehat idealis lottosorsolasrol beszel
unk.
Elnezest, nem olvastam el az elozmenyeket. Erre termeszetesen nem vonatkozik
amit irtam.

> Felado : Sandor
> A lottohuzasok egymastol fuggetlenek, hogy eddig mi tortent az 
> egyaltalan nem befolyasolja a mai huzast. Amit te mondasz, az _hosszu_ 
> tavon, _atlagosan_ ervenyes... 
Pontosan. Ezt a hosszu tavu modellt szeretnem kicsit rovidebb tavra alkalmazni.
Ha tiz egymast koveto sorsolason kihuzzak az 5-os szamot, egyre kevesbe
hiheto, hogy a kovetkezon is kihuzzak. Ezt konnyu belatni, viszont nem lehet
matematikai torvenyekkel megfogalmazni, szamszerusiteni (tenyleg nem?).

Udvozlettel:
Baranyai Laszlo


SZIE Fizika - Automatika Tanszek
http://www.physics.kee.hu

T. Tommyca!

>>A hullamegyenletnek egyik ismert megoldasa a
>>sikhullam, amely gyorsulas nelkul, allando fenysebesseggel egyenesen halad
>>valamely tetszoleges iranyba. A tovabbi fellelheto megoldasok csupan ezen
>>tetszoleges iranyu megoldasok szupperpozicioit tartalmazzak.
>Ezt nem ertem. Minimum a gombhullamot elismerhetned -

Eloszor en sem igazan ertettem, hogy milyen gombhullamra gondolsz, hiszen en
a hullamegyenlet megoldasairol beszeltem. Olyan gombszeru fuggvenyekrol,
amelyek megoldasai a hullamegyenletnek. En is irtam, hogy mennyire vagyom
valami centralis jellegu megoldasra, de a mersekelt szamu fizika-, es
matekkonyveimben nem talaltam ra peldat. Arra is gondolhatok, hogy neked van
olyan konyved, amelyben ez az egyenletmegoldas le van vezetve. De inkabb
gondolhatok arra, hogy a hullamegyenlettol fuggetlenul csak altalanos
ertelemben beszelsz a gombhullamrol. Ilyen ertelemben valoban eleg sok utalas
talalhato erre, illusztraciokkal egyutt, mivel a hatasok kauzalis terjedese
csak a fenygombon (fenykupon) belul ertelmezheto, igy minden hatas
kapcsolatba hozhato evvel a fogalommal. Ennek ellenere a megjegyzeseden
felbuzdulva ujra nekilattam a hullamegyenlet megoldasanak, pedig mar hetvegen
felbehagytam, es vegul is megtalaltam a hullamegyenlet gombhullam jellegu
megoldasat. Mar a sikhullamrol is irtam, hogy a valosagra elvi okokbol nem
alkalmazhato. Sajnos a gombi megoldasnal ezt sokkal inkabb el lehet mondani.
De nezzuk a megoldast, hatha mast is erdekel. Nem leszek tul reszletes, hogy
az ellenorzes is elvezetes lehessen masoknak.

Ez az altalanos hullamegyenlet:
 d^2f/dx^2 + d^2f/dy^2 + d^2f/dz^2 - d^2f/(c^2*dt^2) = 0
ahol f=f(x,y,z,t), es a parcialis derivalast d betuvel jelolom.

A megoldast ebben az esetben kozvetett fuggveny formajaban keressuk.
f = f(g) egyvaltozos, es g = g(x,y,z,t) negyvaltozos fuggveny.

A sikhullam megoldasnal is ezt a modszert alkalmazzak. A sikhullamnal f egy
teljesen tetszoleges fuggveny, g viszont egy fenysebesseggel mozgo siktol
valo elterest adja meg:
 g = c*t +- A*x +- B*y +- C*z, ahol A^2+B^2+C^2=1, es A,B,C>=0
Igy a sikhullam fuggvenyertekei a teljes sikban (amelynek iranykoszinuszai
A,B,C) azonosak.

A gombi megoldasnal adott fuggvenybol indulunk ki.
 g = x^2 + y^2 + z^2 - c^2*t^2
Ez az origo kozeppontu fenykup (fenygomb) feluletetol valo tavolsag negyzetet
jelenti, es a Minkowski-fele terben gyakran talalkozhatunk vele.
A hullamegyenletbe valo behelyettesites, es a derivalasok elvegzese utan a
kovetkezo differencialegyenletet kapjuk eredmenyul:
 2*f'(g) + g*f"(g) = 0
A vesszok a g szerinti derivalast jelzik. Tehat f nem lehet tetszoleges, mint
a sikhullam eseteben, de ebbol meghatarozhato:
 f(g) = K/g, ahol K tetszoleges konstans.
Vagyis a hullamegyenlet gombi megoldasa:
 f(x,y,z,t) = K / (x^2+y^2+z^2-c^2*t^2)

A megoldas ugyan gombi, de nincs ertelmes fizikai tartalma. A fenysebesseggel
tagulo gomb feluleten a tererosseg vegtelenne valik, es elojelet valt. K-tol
fuggoen mondjuk kivul pozitiv, belul negativ.

Eppen ilyen ertelmetlen a hullamegyenlet egy masik megoldasa, ahol a
hullamegyenletben szereplo masodik derivaltakat vesszuk allandonak:
Vagyis legyen
 d^2f/dx^2 = A,
 d^2f/dy^2 = B,
 d^2f/dz^2 = C,
es a diffegyenletet felhasznalva kapjuk, hogy
 d^2f/dt^2 = (A+B+C)*c^2
A masodik integralas utan a vegeredmeny:
 f = A*x^2 + B*y^2 + C*z^2 + (A+B+C)*c^2*t^2 + D*x + E*y + F*z + G*t + H
Ennek a megoldasnak szinten keves fizikai ertelme van.

A megoldasok mindenesetre kifejezhetnek valami invarianciat. A
hullamegyenletet ugyanis a Maxwell egyenletekbol lett levezetve azon
feltetelezes mellett, hogy a terben nincsenek toltesek, illetve anyag. Ez a
kiindulasi feltetelezes tulajdonkeppen abszurd. Ilyen nincs a valosagban, de
olyan fizikai modellben sem, amelyben elektromagneses jelensegeket
tanulmanyozunk. A hullamegyenlet megoldasai is pontosan ezert ennyire
szerencsetlenek. Az ures ter ugyan megengedi az elektromagneses mezo nagyon
bonyolult hullamzasat, de ez a hullamzas semmi olyanhoz nem hasonlit, ami a
valosagos toltesek mozgasaval osszefuggesben keletkezik. Mindeme bonyolult
hullam csupan variacio az ures terre. Bizton tudhatjuk, hogy ahol csak ilyen
hullamokat talalunk, ott nincs semmi. Ezert a valosagos hullamok leirasahoz a
Maxwell egyenletek azon formulait kell hasznalni, amelyek tartalmaznak
legalabb egy toltest. De ez mar egy ujabb fejezet.

>Azert tessek megfigyelni, hogy mit es miert kozelitenek a fizikusok! Nincs
szo
>valosagos vegtelenrol, csak modellrol
Neked is jobban kene figyelned, hogy mirol irok. Egyaltalan nem allitottam,
hogy a kozelito modszerek nem hasznalhatok gyakorlati szamitasokban. Csupan
azt, hogy a szuksegesse valo kozelitesek miatt az elvi modell nem felel meg a
valosagnak, de legalabb is nem tudhatjuk, hogy megfelel-e. Az elvi modell
helyessege pedig attol fuggetlenul fontos kerdes, hogy a sokfele, egymassal
nem konzisztens kozelito modszer egyebkent jol hasznalhato a maga helyen.
Sokszor a kozelito modszerek teremtik meg a kapcsolatot a kulonfele parcialis
ismereteink, es az elvi modell kozott, es ennek altalaban eppen az az oka,
hogy az egeszre vonatkozo elvi modell hibas.

>... Ettol meg nem latom megdolni a 'mozgo
>toltes sugaroz' klasszikus fizikan beluli ertelmet.
Valoban nem bizonyitottam be, hogy van olyan mozgas (inkabb a gyorsulast
kellene irni, de most ne szorszalhasogassunk), amelynel nem sugaroz a toltes.
De azt nyilvanvalova tettem, hogy az a bizonyitas, amely azt allitja, hogy a
gyorsulo toltes sugaroz, kozelito jellegu szamitas. Ezert valojaban nincs is
mit megdonteni a sugarzas allitasan, hiszen a gyorsulo toltes sugarzasanak
allitasa is tovabbi bizonyitasra szorul.

>Ez igy szerintem csusztatas. Nem hinnem, hogy barki tagadta volna
>az anyagfuggoseget - hiszen az optika akkor nem tekinthetne
>kulonbozo toresmutatoju tartomanyokat, es maris vakok lennenk! :-)
Megint nem figyeltel, hogy mire is vonatkozik az allitasom. Nem a kozegek
hatarain atlepo feny szembeotlo fenytoreserol van szo, hanem a kozegeken
kivul fellepo interferencia jelensegekrol. Pl. a ket reses kiserletrol, a Fre
snel-elhajlasrol, vagyis a diffrakciorol. Itt egyaltalan nem nyilvanvalo az
anyagfuggoseg, de olyannyira nem, hogy meg a kozelito szamitasok sem veszik
figyelembe az anyag elektromagneses jellemzoit. A diffrakcioelmeletben a
sugarzast befolyasolo testeknek kizarolag idealizalt geometriai
hatarolofeluleteit veszik figyelembe. Ez feler az anyagfuggoseg tagadasaval.
Ehhez kepest az en feltevesem arra vonatkozott, hogy ezeket a jelensegeket
eppen annyira meghatarozzak az uti akadalyt jelento testek, mint a sugarzas,
igy ezek anyagi tulajdonsagai eppen ugy modositjak az eredmenyul kapott
interferenciakepet, mint a sugarzas parameterei. Sajnos azota sincsenek ujabb
erveim az elkepzeleseim igazolasara, igy csak ismetelgetem magam.

Udv: Takacs Feri

Tisztelt TUDOMÁNY!

A lotto eredményének kiszámításához szükséges szórást is számolni. Nem
igazán emlékszem már rá, de az tuti, hogy kevesebb az esélye az
1,2,3,4,5 -nek, mint a jobban szórt számoknak.

Üdv
Gab

> Noveli bizony, kulonosen ha az eredmenyessegehez ossze lehet
> hangolni az intelligens egyedek celjait, hiszen ha rendkivuli
> furfangokkal epp egymas ellen folyik a kuzdelem, akkor a kipusztulas
> is bekovetkezhet.

Nem szorosan kapcsolodik ide, de nem bírtam ki, hogy ne tegyek egy
megjegyzest. Mi is intelligensnek valljuk magunkat, hiszen kepesek
vagyunk megvaltoztatni kornyezetunket, kepesek vagyunk joslasokba
bocsatkozni, stb. Az egesz a targyak, es a kommunikacio evoluciojaval
kezdodott. A biologiai evolucionk azonban lemaradt az ideaevolucionktol.
(kb. a tudasunk novekedesetol - Csanyitol). Es a biologiai evolucionk
nem keszitett fel minket hosszu tavu gondolkodasra, sot az ilyen
megapopulaciokban valo letre sem keszitett fel minket. Igy aztan eleg
remenytelennek latszik a kuzdelem a fenntarthato gazdalkodas elerese
erdekeben. Ez pedig nagyon bonyolult hatasok sorozatanak koszonheto, ami
tk. a modern tarsadalmak hatasa, bar nem igazbol csak az utolso 1-200
evre nyulik vissza. Kicsit visszakanyarodva az eredeti targyhoz: szoval
az intelligencia rendkivuli modon segitsegere lehet egy elolenynek az
alkalmazkodasban, mint pl. a varjaknal, vagy mint kulonleges eset,
nalunk embereknel. A biologiai evolucio viszont szerintem nem lehet
folkeszulve olyan merteku alkalmazkodokepessegre, mint amire az ember
szert tett. Biologiai evolucionk egyenlora stagnal, legalabbis ezt
mondhatjuk, hiszen oriasi a populacionk, mas kerdes, hogy a felszaporodo
mutagen anyagok miatt ez a kesobbiekben kis mertekben valtozhat. Ezzel
szemben az ideaevolucionk nem stagnal, hanem exponencialisan no a
tudasanyagunk. Azonban mint ahogy a biologiai evolucio sem egyenletes,
az ideaevolucionk sem az. A hosszutavu gondolkodas nem biologiai
alaptermeszetunk, hiszen korabban ilyen elorelatasra nem volt szukseg.
Jelenleg sem orvend nagy nepszerusegnek a hosszutavu felelossegteljes
gondolkodas. Ennek elterjesztese ugyanis legfeljebb racionalis erdeke
lenne a politikai hatalmaknak, am mivel nem hoz rovid tavon semmi
hasznot, sot ami ennel is roszabb igen eroteljes raforditast igenyel,
nem nagyon torodnek vele.
Mindig kicsit furan erzem magam, amikor ilyen dolgokrol beszelek, hiszen
tobbnyire egy ilyen listan a tagok ezzel tisztaban vannak, akit nem
erdekel a tema, nem is olvas ilyen jellegu dolgokat. A masik problema,
hogy manapsag a termeszetvedelem is egy hangzatos szovegge valt, amivel
embereket lehet remisztgetni, es ki lehet oket csalni az utcara, de
sajnos nagyon kis nyilvanossagot kapnak a valoban tajekozott
termeszetvedok. A media leginkabb a tajekozatlan ripacsoktol hangos,
hiszen ok a sztorik, es nagyon sok esetben csak lejaratjak az egyebkent
felelosen gondolkodokat. Biologiaban ilyenek, akik leromboljak a
genmanipulalt elolenyeken vegzett kiserleteket, a fizika teren, a
legutolso amirol hallottam, az ugye a nagy relativisztikus
neheziongyorsitoval kapcsolatos aggalyok voltak. Igazabol borzaszto
tisztessegtelen az ilyen panikkeltes, hiszen a panikra sokkal
erzekenyebbek az emberek, mint a nyugalomra.


Zeratul
@@@@@@@@@@@@@@@
Moderatorok: elnezest, amiert ez a cikk nem tul tudomanyosra sikeredett,
mindazonaltal talan megis idekivankozik. Ha gondoljatok, nyugodtan
toroljetek, megprobalom kiszurni a szigoruan etologiai/humanetologiai
problemakat, bar ugy erzem ezek magyarazatara a szoveg egeszere is
szukseg lehet... Köszi

Szakacs Tamas:

>A tudomanyos kutatas legalapvetobb, es elengedhetetlen
>jellegzetessege az allando miertek utan kutatni!
azert ezt finomitani kell. ilyen altalanossagban ez meglehetosen naiv
kijelentes. a tudomanyos kutatas legalapvetobb es elengedhetetlen
kovetelmenye, hogy egyetlen miertet sem lehet tekintelyelven
elutasitani. errol szol a vallas es tudomany osszeutkozesenek nagy
tanulsaga. de ezt naivsag volna ugy ertelmezni, hog yminden miertnek
ertelme is van. vannak ertelmetlen miertek, amik nem viszik elore a
megismerest.
peldaul: "miert piros a pirosrozsa" vagy "milyen szinu a lathatatlan
lila egyszarvu" vagy "hany angyal fer el egy tu fokan" :)
voltakolyan kerdesek, amik megoldhatatlannak tuntek. voltak
olyankerdesek, amielyekre a valaszt technikai feltetelek akadalyoztak.
az ezekre valo valasz kereses gyakorlatiatlan, viszont elengedhetetlen a
tudomany szempontjabol. de vannak olyan kerdesek, amikre elvi okokbol
lehetetlen valaszolni. ezekre a kerdesekre valaszt keresni nem viszi
elore a megismerest. ami elore viszi, az a kerdesek olyan
megfogalmazasa, vagy az elvi lehetosegek olyan kiterjesztese, hogy a
kerdes megvalaszolhato legyen.
az Univerzum keletkezesevel kapcsolatban a  fuggetlen ellenorizhetoseg
egy ilyen problema, es ezt kellene megoldani, nem pedig valaszokkal
dobalozni.

math

Gondolom ez nelkulem is eljut hozzatok. En a
http://index.hu/tech/tudomany/feny/     alatt talaltam.

A feny gyorsabb, mint a feny? 
Dr. Wang kiserlete vitatott eredmnyekkel s tanakod szakertokkel 
Igaz-e vagy sem, a legtekintlyesebb amerikai napilap, a The New York Times
arrol szamol be, hogy az utbbi idben kt  egymstl fggetlenl elvegzett -
kiserlet
is azt latszik bizonytani: lehetsges a fnynl nagyobb sebesseg
elerse. Mindez
a felfedezk szerint nem donti meg Einstein relativitselmlett, csupn a fny
klnleges termszetre utal. Egy tgla nem utazhatna fnysebessggel gy, hogy ne
doljenek meg a fizika alaptrvnyei. A fny azonban sajtos termszetu hullam
mondta a kiserlet megalkotja, Lijun Wang. 

A cikk ennel sokkal hosszabb. Olvassatok el a fenti helyen.
Bocs, hogy nem irtam be minden ekezetet, de nagyon rossz a telnet.

Horvath Pista

Zeratul irta:
> valamelyik Hawking konyvben olvastam, hogy a relativitas elmeletet, es a
> kvantummechanikat meg nem tudtak ellentmondasmentese osszeegyeztetni.
> Bar vegul is te sem mondtad ezzel, hogy letezik ilyen egyesitett
> elmelet, legfeljeb reszmegoldasok vannak. Ha jol ertem...

Itt valmai felreertes lesz. A kvantummevhanikat (Schrodinger egyenlet 1926
januar) es a (specialis) relativitas elmeletet (Lorentz 1904, Poincare es
Einstein 1905, Minkowski 1907) Dirac 1928-ban ugymond egyesitette.
Ez a Dirac egyenlet, ami egy relativisztikusan invarians hullamegyenlet.
Szerintem a mai napig jol irja le az elektront.

Nyilvan az alt.rel. es a kvmech. egyesiteserol van szo.
Ez meg valoban nincs meg. A temarol az 1982-es Csillagaszti Evkonyben irt
Lukacs Bela es Paal Gyorgy egy jo osszefoglalo cikket.
Roviden:
Relativitast tud az az egyelet amiben szerepel c.
Kvmech-et tud az amiben van h.
Gravitaciot tud amiben van a gamma grav.allando.

Egyesitesek:
1. c es h-t tartalmazo egyenlet a Dirac egyenlet.
2. c es gammat tartalmazo egyenlet az Einstein egyenletek (1916).

Azota semmi. Nincs meg a harmadik paros (h es gamma).
es nincs meg a mindharmat tartalmazo egyenlet se.

Horvath Pista

Sajnos ujra levagyok maradva 4 szammal. De Matyas kedveert elore lapoztam.
    Mi a k?
Ha vesszuk a Friedmann megoldasokat, akkor kiderul, hogy 3 van beloluk.
Van bennuk egy f(x) fuggveny, ami
k=-1 eseten shx
k=0 eseten  x
k=+1 eseten sinx
Ebben nincs se ember ese elovilag. Matematika (Riemann geometria) es
icipici fizika (amennyi az Eisntein-Hilbert egyenletekhez kell).
Kiderul, hogy ha bevezetjuk a rho/rhokrit parametert, akkor ezen
parameter-terben;
k=+1 eseten a hanyados >1.00
k=0 eseten  =1.00
k=-1 eseten <1.00
Tehat a k=0 eset amit a metematika kituntet nekunk, az ebben a
parameterterben egy nullmerteku halmazt foglal el.
Ha a meresek szerint a Vilagegyetem valamikor ennek epszilonnyi (10^-60)
kornyezeteben volt, akkor ez bizony csodalkozni valo.
Barmely mas szamra ugyanis igazak Math ervei. Kiveve erre, az egyre.
Ez ugyanis T=1 nap, azaz egy nappal a Nagy Bumm utan mar ki volt tuntetve
a Riemann geometria altal. Varom Matyas valaszat.

Kerdezem Szakacs Tamastol, hogy meg mindig olyan kulonleges
szamnak tartja a 0.578295143 -et vagy a 1.04719755119 -et,
mint az 1.00000000000000000000000000000 -t?

Horvath Pista

Kedves Tommyca !

mas malomban orlunk. A peldat nem kozvetlenul a ro/ro_krit problemara
irtam, hanem csak Math ellenerve ellenervenek szantam. Math azt kerdez-
te lehet-e kituntetett szam a (0,1) intervallumban, olyan amin meg 
lehet lepodni.

> Felado : Szakacs Tamas
> Temakor: Re: otvenkettoaminuszkilencediken ( 25 sor )

>  írta (Wed May 24 TUDOMANY #1127),
>> Megintcsak attol fugg. Ha a szam 0.578295143 akkor nem tudok mit kez-
>> deni. Ha viszont 0.50000000, akkor nem tudok nem arra gondolni, hogy

> Na, de mit szólnál, ha ez a szám 1.04719755119 volna? Nem lepodnél meg? 
> Én igen
Meglepodnek, mert Math a (0,1) nyilt intervallumbol kert egy szamot ;)

> Pl. rho/rhokrit esetén dimenziótlan a mennyiség, az 1/2-ben nem nagyon
> látnék csodálkozni valót, az 1-ben annál inkább. 

Attol fugg :). Ha 1/2 lenne, meg sokkal jobban lennek lepodve, mert arra
semmi ok sem latszik. Az 1 nem annyira meglepo, pont azert mert az 
*objektiven* kituntetett.
A hangsuly Math-nak szol, a neki szolo resszel mar nem fogom elerni a 
mai lapzartat. 

udv -- kota jozsef

folyt. kov.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: antropia ( 26 sor )

Kedves Math,

Vegyuk eszre, hogy (ellentetben a subjecttel) mar regen nem az antro-
pikus ervelesrol van szo. Hanem arrol, hogy a ro/ro_krit arany velet-
lenuk van olyan kozel 1-hez, vagy van valami mogotte, olyan termeszeti
ok, amit nem tudunk. Valami, ami azt jelenti, hogy az emberi elet ki-
alakulhatosaga lett volna a cel. Lehet, hogy mellesleg ennek is fel-
tetele. Azt allitani, hogy azert ennyi, mert az ertelmes elet volt a
cel, komolytalan. Ebben egyetertunk, a tobbiben nem.

>>Math, kepzeljuk el ugyanezt az esetet! Te vagy a gyakorlatvezeto,
>>a feladat, hogy 10 paklibol huzzunk 1-1 lapot. Az egyik diak 10 kor
>>aszt ad be. Elhiszed neki, hogy veletlen es nem direkt teged akar
>>bosszantani? Ha nem hiszed el, akkor csak azert nem, mert nem tudsz
>>objektiv lenni ?
>amennyiben objektivnek kell lenni,elhiszem. amennyiben neveles a kerdes,
>nyilvan nem, mert a diakrol feltetelezem, hogy csal. a termeszetrol nem
>tetelezem fel, hogy csal.:)

A diaknal az az ok, hogy csal. A termeszet nem csal, akkor esetleg mas 
okon kell gondolkodni. Az, hogy nem tudom, nem zar ki semmit. Csak nem
akarjuk azt deklaralni, hogy amit nem ertunk az nem lehet ?

> ezt meg Renyi Alfred talalta ki, fej vagy irasban. az ismetlodo
> sorozatok varhato erteken alapul az eljaras, amit az ember alabecsul.
Itt meg igencsak felul lett becsulve, azt miert kisebb baj  :) 

>>Megintcsak attol fugg. Ha a szam 0.578295143 akkor nem tudok mit kez-
>>deni. Ha viszont 0.50000000, akkor nem tudok nem arra gondolni, hogy
>>ez bizony nem veletlen, hanem pontosan 1/2 -- hogy miert azt nem tu-
>>dom, de kezenfekfo es racionalis arra gondolni, hogy ennek "oka" van.
> nem racionalis. foleg azert nem, mert utana jon az 1/3-ad, a 2/3-ad, az
> 1/4-ed stb.. barmely veges tizedes tort racionalis szam, es a
> gondolatmeneted szerint gyanus. azaz minden emberi meresi eredmeny.:)

Pontosan. Sot a pinegyzetpertizenketto is. Ezert par tizedesbol nem is
gondolnek semmi melyebbre. 

Math, neked mint matematikusnak nem kell magyarazni, hogy random szam
rendkivul veletlenul, nulla valoszinuseggel lesz egesz, sot racinalis.
Pedig vegtelen sok egesz vagy racionalis szam van. 

Az kituntetettseg kriteriumara az lenne a (szubjektiv) javaslatom, hogy
a (0,1) intervallumban legyen egy szam. Otven jegyre ird le, es mondd
meg az elso 25 jegyet. Akkor rakerdezhetek, ha eltalalom, nyertem es 
mukodo munkahipoteziskent racionalisan feltehetem, hogy nem  veletlen.
Erzesem szerint ha meglatjuk, hogy 1,000000000000000000000000000 ...
nos majd mindenki -- well, teged kiveve ;)  -- ugyanugy folytatna. 

udv -- kota jozsef

Hat a megmaradasi torvenyekre miert nem vetodik a finomhangoltsag 
gyanujanak arnyeka?
Ha van egyaltalan ertelme alternativ vilagegyetemeken gondolkodni, 
azt is vizsgalhatnank, milyen is volna, ha nem tokeletesen
ervenyesulne pl. az energiamegmaradas.

Most megint epp kigondoltam egy paradoxon-gyanus esetet, 
mely arra utal, hogy ebben a tekintetben a sajat vilagunk is 
alaposabb atvilagitasra  szorul:

Allitolag egy pohar viz felszinenek kozepen magasabb a vizallas, 
mint a peremenel.
Ha a pohar szele kozeleben lenyomunk egy viznel kisebb surusegu testet,
akkor ahhoz x energiat kell befektetni.
Ha a targyat odalent betoljuk kozepre, es hagyjuk felszallni,
magasabbra emelkedhet kozepen, mint ahonnan lenyomtuk.
Csekely emelesi munka nyereseg lesz, ugy tunik. 
A nyereseg fokozasara, a felszin magassagat meg emelni is lehetne 
kozepen. Pl. egy fuggoleges vastagfalu csovet erintve elozetesen 
a felszinhez, az adhezio kihasznalasaval megemelheto valamelyest 
a vizszint kozepen. 

Udv: zoli


ogassunk csovet a pohar fenekeig, es 
azon 
engedjunk le egy szalon logo nehezeket
a pohar vizszintes fenekeig ugy, hogy a nehezek egy ketkaru merleg 
egyik karjarol logjon le, es a merleg legyen tokeletesen 
kiegyensulyozott a leeresztes alkalmaval.
Gyakorlatilag helyzeti-energiavaltozas nem tortent.
Ekkor toljuk el a merleget ugy, hogy a egyuk fel, hogy odalent gyakorlatilag 0 
energiabefektetessel
kozepre toljuk, majd egy cerna segitsegevel kozepen felhuzzuk
a felszinre.  Minthogy a vizallas kozepen magasabb, igy 
feltetelezhetjuk, hogy a felhajtoero hosszabb uton rasegitett
az emelesi ma felemelestdomboru