Ma voltunk a Ferihegyi repuloteren "uzemlatogatason", pontosabban 
az LRI-ben (Legiforgalmi es Repuloteri Igazgatosag). Ott meseltek, 
hogy a madarak gyakran okoznak zavart, ill. a repulogepek elutik 
oket, de foleg a "buta" siralyokat. (Bocs, Jenny :-) ). Rengeteg a 
varju is arrafele (kulonosen amikor bekoszont a hideg es eszakrol 
idehuzodnak), de nem ismernek olyan esetet, hogy varju esett volna 
a repulogepek aldozataul, mivel eszes allat.

Errol jut eszembe az a lista, amit egy konyvben olvastam, es a 10
legintelligensebb elolenyrol allitottak ossze tudosok. Majd 
megprobalom eloszedni, de most csak annyit, hogy a helyezettek 
kozott elokelo helyen szerepelt a patkany (talan a 2. helyen), a delfin, 
a csimpanz, a kutya, a hollo. Az ember nem szerepelt rajta, az indoklas 
szerint azert nem, mert folyamatosan pusztitja sajat elohelyet, a Foldet :-(

Emoke

>Ahogy J. Cousteau-t ismerem, nem a vadaszokra, hanem az orvvadaszokra
>gondolt. Szavainak kiferditese senkire sem vet jo fenyt.
Valoszinuleg az orvvadaszokra is, de ha pl. a tengeri allatok (delfin,
balnak) mertektelen vadaszatat nezzuk (legyen az akar engedelyezett 
is, de manapsag mindenkeppen ellenorizhetetlen), vagy a sok-sok 
kihalofelben levo - netan kihalt - allatot (amikbol regen annyi volt, 
hogy senki nem gondolta, hogy ki is lehet oket irtani) azert jocskan 
van ebben valami igazsag.

Egyebkent volt mar szo korabban tobbfele megkozelitesben a vadaszatrol,
ezert en most nem erre ternek ki reszletesen.

>fellengzos, demagog ordibalason kivul semmire sem kepesek. A fenti iras
>ennek remek peldakepe.
>A mindenfele-vedoknek az lenne a dolguk, hogy megoldjanak egy problemat.
Szerintem tulbecsulod az allat-, termeszet-, stb.-vedoket. Altalaban
maroknyi csoportrol van szo, allami (erkolcsi/anyagi) tamogatas nelkul.
Hatalom nelkul a hatekonysaguk elegge lecsokken, maximum a figyelem
felhivasara kepesek. Az, hogy ezt a gyengecske fegyvert megprobaljak 
maximalisan kihasznalni, en nem irom a karukra. Lehet, hogy az anyagaik 
kicsit demagogok, kicsit brutalisak, de ha mar elerik azt, hogy valaki 
egy picit is elgondolkozzon rajtuk, akkor mar nem volt hiaba az egesz.

Ha valaki az alapcellal egyetert (valamilyen formaban az allatok javat
szolgalni), akkor azon belul nagyon sok lehetoseg kinalkozik. Ha pl. 
ugy erzed, hogy Te jobban irnal az adott temaban (targyilagosabban, 
erthetobben, stb.), az is egy lehetoseg. Mar irtam korabban, hogy ez egy
kiragadott reszlet egy hosszu irasbol (ami nem csak a vadaszatrol szol!),
es az egesz nagyon elgondolkodtato. Lehet, hogy kicsit a lo tuloldalara at 
vannak esve, de a szandek szerintem tiszteletre melto. Az iras elejen 
ugy jellemzik az allati jogok mozgalmat, hogy szeretnek felnyitni az 
emberek szemet, hiszen attol, hogy valami a mai tarsadalomban 
elfogadott, az nem biztos, hogy erkolcsileg helyes (regen pl. a 
rabszolgasag, a nok elnyomasa  termeszetes es helyes volt a 
tarsadalom szemeben). 

Probalok majd tobb, inkabb elmeleti temaju forditast bekuldeni, hogy
megertsetek, mire gondoltam. Talan nem is volt helyes igy a kozepebe
vagni a dolgoknak, de sajnos nincs annyi idom, hogy annyit forditsak, 
amennyit szeretnek. Ezert varom az onkentes jelentkezoket is!

Emoke

- A kutya az odajon, ha hivod. A macska veszi az uzenetet,
es majd visszater ra kesobb.
(Ez bizony a filozofikusabb kutyaknak is igy van.)

- A macskak mindig eppen azon ulnek amit olvasni akarsz.
(A kutya meg lapozza orraval.)

- Dorombolas: az eddig ismert leghatasosabb stesszlevezeto
gyogyszer.
(Kutyasimogatas, az eddig ismert leghatasosabb stresszlevezeto.)

- A macskak kivaloak az emberszeliditesben.
(A kutyak kivaloak az emberszeliditesben.)

- Minden ami nincs leszogelve az a macska jateka.
(Minden amin a szagodat erzik az a kutya jateka - ha csak el nem tudod
venni toluk.)

- A macskak tudjak, hogy a draga uj borkesztyud az tulajdonkeppen
egy hatalmas merges pok, amit meg kell olni.
(A kutyak tudjak, hogy a meregdraga borcipod arra van, hogy allandoan
hordozzak utanad meg akkor is, ha nem latnak.)

- Altalaban akkor masznak a mosogatoba, amikor mar elmosott
edenyek vannak csak benne.
(A kutyak akkor rohannak be teljes orommel es csapzottan, ha mar
felmostad a padlot.)

- Mindig akkor van a legsotetebb amikor ralepsz egy macskara.
(Mindig akkor van a legsotetebb, ha ralepsz a kutyadra.)

- Mindig akkor tamad kedvuk a labadhoz dorgolodzni, amikor
a horrorfilmben a gyilkos hatulrol a foszereplo nyakahoz er.
(A kutya mindig akkor teszi terdedre a fejet, amikor lasd mint fent.)

Marta

Bermuda-haromszog pszichozis fogta el a kozep-angliai Newbold
Verdon falu harom, egymast haromszogben metszo utcajanak lakoit,
miutan a tersegben ot ev alatt mintegy 70 macskat "nyelt el a
fold. Julie Bailey egymaga 11 cicat vesztett el, az elmult
honapban minden heten egyet. A 70 eltunt mellett 8 masik macska
sorsa nem titok, oket megmergeztek. A Preston Drive, Gilliver
Street es Cadle Street altal alkotott haromszogben, ahol 150 haz
van osszesen, tiz cirmos maradt.

Sziasztok
Jenny

Sziasztok! 
Koszi az otleteket, remelem nem neztek most total ostobanak, de
az elozo konzerveinkbol siman ki lehetett razni, szinte magatol
csuszott kifele, de a mostaniakkal megszenvedtem. 

Udv:  Andi

>Talaltam par jopofa allatos fotot, ha erdekel valakit felraktam
oket a
>www.dev3.com/allat/foto.html cim ala. Ha nektek is vannak jo
>kepeitek, akkor kozkincse tehetnetek, a fenti cimre fel tudjuk
rakni,
>csak kuldjetek el nekem. ;-)
>Udv M@t
Tobbszaz kepem van es meg gyujtok :-)
Mind nem kuldhetem el mert eldugul a postaladad es minosegileg
sem egyformak. Azt ird meg, hogy inkabb milyen fajok erdekelnek
es a jobbakat elkuldom. ( a  cimre ?)
Kantor-nak probaltam ragadozomadaras kepeket kuldeni
de mindig visszajottek.( megtelt a postaladaja)
Udv. go'be'

Udv!


--- ha valakit nem erdekel, nyomjon pgdn-t vagy 9-10 alkalommal,
bobeszedu leszek---

Olvasgatom itt a vadaszat temaju leveleket ... az elso levelvaltasokba
meg sikerult nem belefolyni, de most mar kenytelen vagyok - eleg sok a
...hm... hogy is mondjam? ... naiv megkozelites. Hogy nez ki a dolog
szerintem?

1. A vadaszat olyan tevekenyseg, amit az emberek valasztott
kepviseloik utjan gyakorolnak (ez tartalmi idezet valakitol, nem tudom
pontosan, bocs). Magyaran szolva: a vadaszat kivaltsag. Ha valaki
emlekszik meg a Werboczy-fele Harmaskonyvre ugy 1500 kornyekerol ...
nos, abban mar benne foglaltatik egesz egyertelmuen. Regebben nemesi
cim kellett hozza, ma vagy pozicio, vagy penz.
Nevezzuk ezeket a kivaltsagos embereket - szigoruan csak a
megkulonboztetes vegett - Nagyvadaszoknak. A tovabbiakban
ismertetendok szempontjabol teljesen mindegy, ok milyen okbol
vadasznak, igy ezert erre nem terek ki - fogadjuk el, hogy azert
csinalja, mert neki ugy jo, egyeb racionalis magyarazat nincs ra.
2. Nagyvadasznak nyilvan erdeke, hogy ha ugy tartja kedve, vadat
ejthessen el. Ehhez vad kell. Hogy minel biztosabban legyen _ott_ es
_akkor_ vad amerre es amikor o vadaszni jar, annal tobb vad kell.
Kovetkezeskepp igyekszik magas szinten tartani a vadletszamot -
megvedi oket a csucsragadozoktol (medve, farkas, hiuz, roka, _mas
vadaszok_, stb.), eteti oket, mestersegesen szaporitja oket.
3. Persze Nagyvadasz minderre egyszemelyben nem kepes es nem hajlando.
Letrehozza tehat az apparatust, akinek a tagjait - ismet csak a
megkulonboztetes vegett, nem valamifele ertekiteletet tukrozve -
nevezhetjuk Kisvadasznak. O az, akit regebben uradalmi vadasznak,
vadornek hivtak, ma meg mondjuk keruletvezeto vadasznak.
4. Es innentol kezdve minden ugy mukodik, mint a piacon. Ha nincs aru
(nem termelem meg, raktarozom, kinalom megfeleloen), akkor nincs
bevetelem, ehenhalok. Azaz Kisvadasz nem azert tart fenn vadallomanyt
(sokszorosat annak, amit egyebkent a rendszer vadaszok nelkul el tudna
tartani), mert "jo", ha van olyan, hanem azert, mert ebbol el, nem is
rosszul.


Latni kell, hogy ez mar reg nem okologiarol es hasonlo szepen hangzo
meggondolasokrol szol, hanem penzrol a Kisvadasznak, poziciorol es
kivaltsagrol a Nagyvadasznak. Ennyi.

Eszter (iqbt@...) szerint:
****
A vadaszok leginkabb az oreg es/vagy beteg allatokat olik meg.
Idonkent
rengeteg penzert alt. kulfoldi vadasznak eladnak jo trofeaju vadat is,
ezek altalaban epp elkezdtek oregedni, vagyis mar genetikailag
megszol-
galtak az idejuket. Ebbol a penzbol van lehetoseg pl. az allatok
etete-
sere, szaporitasara, a vadorzok elleni vedelemre.
****
A fentiek szellemeben a dolog ugy fest, hogy a "termek" igenis a nagy,
szep, eros trofea/zsakmany. Ennek erdekeben dolgoznak a Kisvadaszok,
_ezert_ etetik, stb. az allomanyt, nem pedig _ez teszi lehetove_ a
vadgazdalkodast.
Ahogy Eszter kesobb irja: "...a vadasztarsasagok kifejezetten a
nyeresegre hajtanak..." Pont.

****
A vadaszok kilovik a beteg vagy tulszaporodott rokakat is, pedig
azoknak
sem a husuk, sem a szormejuk nem hasznalhato. Tovabba ragcsaloirtast
is
****
Kerdezd meg toluk, hogy miert? A valasz kb. annyi lesz, hogy "Mert
kart okoznak (nyulban, facanban, hasonlokban, azaz a vadaszhato es
hasznot hozo fajokban)". Aztan kerdezd meg, hogy ezen az alapon miert
nem szoritjak le a jelenlegi 15-20 %-ara a gim-, dam-, muflon- es
disznoallomanyt (tudniillik jelentos, tizmilliokban merheto kart
okoznak)? A valaszt nem reszletezem, helyette csak annyit, hogy ezt a
kart nem a _vadaszoknak_ okozzak.

****
> vadfajoknak. Miert irtjak ki a ragadozokat, ha azok biztositjak a
> vadak termeszetes kivalogatodasat es szabalyozzak a vadallomanyt?

:-0 A vadak termeszetes ellensegeit nem a vadaszok irtottak ki, hanem
azok a parasztok (foldmuvelok, allattartok), akik feltek toluk. A
mezo-
gazdasagi teruletek novekedesevel ugyanis a ragadozok termeszetes
elet-
tere lecsokkent, ezert azok gyakrabban jelentek meg a
kulturteruleteken
****
Ez egy erdekes kerdes, es ismet feloldalas (egyoldalu) a magyarazat. A
mezogazdasagi teruletek es a nepsuruseg novekedesevel ugyanis nemcsak
a ragadozok, hanem a jelenlegi vadgazdalkodas kedvezmenyezett fajainak
(szarvasok, oz, diszno, muflon, aprovadak) elettere is csokkent, megis
letszamuk sokszorosa a - mondjuk - 200 evvel ezelottinek. Igy aztan
pusztan ezzel a jelenlegi helyzet nem magyarazhato :).

****
szor a legmesszemenokig ellenzik. A gond az, hogy nem minden
termeszetes
terulet tartozik a vadasztarsasagok fennhatosaga ala. Gondoljunk pl.
****
Az igazi gond az, hogy evek hosszu soran keresztul nem a
foldtulajdonos rendelkezett a vadaszati joggal. Es sajna ma sem
korlatlanul rendelkezik vele. Ha igy lenne, akkor eldonthetne, mit
akar: bevetelt a vadbol, vagy bevetelt a kukoricabol, erdobol, stb -
es ennek megfeleloen szabalyozna a vadallomanyt.
Isten mentsen attol, hogy vadasztarsasagok rendelkezzenek minden
felett...

****
Mint mar az altalam fentebb irottakbol kiderulhetett, a vadgazdalkodas
feladata nem a vadallomany csokkentese, hanem optimalis szinten
tartasa.
****
:) "Mint mar az altalam fentebb irottakbol kiderulhetett" :) , a
vadallomany "optimalis szintje" mast jelent egy gazdalkodo
(erdogazdalkodo, vagy mg-i termelo) es egy vadasz (ha jobban tetszik
vadgazdalkodo) szamara. Lehet tippelni, melyik a magasabb...
Ma, Magyarorszagon ott tartunk, hogy erdoket felujitani donto
tobbsegben csak ugy lehet, ha a fiatalosokbol _kizarjak_ a
tulszaporodott/tulszaporitott vadat (kerites kerites hatan, baromi
nagy koltsegekkel, amit _nem_ a vadgazdalkodo visel). Egyebkent jonne
a joszag es leragna/kiturna az egeszet. A mezogazdasagi vadkarrol
nincs tul sok informaciom, de onnan is hangzik panaszszo.
Csak osszehasonlitasul: egy kb. ketszaz evvel ezelotti iromany
felsorolja, hogy az _akkori_ Mo. teruleten hany vadat ejtettek egy
evben: kb. 180 szarvas, 400 diszno, es igy tovabb, ez a nagysagrend
(ismetlem, az akkori Mo. teruleten). Ma ez egy nagyvadas teruleten
fekvo erdeszet (legyen mondjuk 10-15 ezer hektar) masfel eves adagja.
Es ez csak a kilovesek szama, nem az allomanye :( .
Ja, es meg annyit: pillanatnyi ismereteim szerint a hazai - mar
egyebkent is serult, nem komplett - okologiai rendszerek egesz jol
meglennenek novenyevo nagyvadak nelkul, azaz az ilyen iranyu
szolamokat is kesz vagyok ketkedve fogadni...

A vegere csak annyit, hogy itt ugyan Eszter levelebol ideztem, de a
dolog nem szemelyes, pontosabban nem _vele_ akarok vitatkozni, ot
kijavitani. Annyi tortent, hogy o reagalt egy nezopontra, amit
demagogianak tart (van benne valami :) ). Jo szandekuan kozzetett egy
allaspontot, ami egy mas nezopontbol szinten tartalmaz demagog
elemeket, igaz egy "masik" demagogiajaet (hozza kell tenni, hogy ez
utobbi joval tobb gyakorlati es konkret ismeretet es tenyt tartalmaz,
mint az elozo, de sajna eleg egyoldalu a talalas. A vadasz-lobby
viszont az ilyen fel-ismereteket nagyon hatasosan kommunikalja ...
bocs, ez nem magyarul volt). Na, ehhez a kettohoz tettem hozza sajat
demagogiamat :)))). Csak kisul belole valami. Akar maganban is, ha meg
akarjuk kimelni a listat a hasonlo terjedelmu irasoktol (ismet
elnezest, abba lehet hagyni a pgdn-t).

Minden jokat

          Laci

Hello mindenkinek!!

Nem szorosan a temahoz tartozik, de en
meg regebben lattam, hogy a vakok reszere
fenntartott balatoni udulobe nem lehetett vakvezeto
kutyat bevinni!
Szerintem ez eleg *** dolog azokkal szemben, 
akik teljes mertekben a kutyajukra hagyatkoznak.
Valami olyannal magyaraztak azt hiszem, hogy a tobbi
vak nyaralot zavarhatja a kutya.
De nem tudom, hogy egy vakvezeto kutya, aki pont arra 
van kikepezve, hogy minden parancsot pontosan teljesitsen,
miben zavarhatna a tobbieket.
S raadasul ez a kutya eppen egy sorstarsuknak segit.


Udv:
Tamas

Szevasztok!
Talaltam egy szepen kivitelezett oldalt: http://www.zoo.hu/ , ahol tobb
allatkertbe latogathatunk el. Izelitoul a veszpremi oldalrol idezek:

Erdekessegek a veszpremi allatkertbol:
Bobe ota az emberszabasu majmok allatkertunk leghiresebb lakoi. Az 1970-ben
atadott majomhaz felujitasra szorul - tagas, korszeru kulso kifutokat, s
atalakitott belsot kapnak majd az ottlakok – igy az erdeklodok egyelore
csimpanzainkat a bejarattol jobbra, egy tagas ketrecben tekinthetik meg.
A csimpanz (Pan troglodytes) az egyenlitoi Afrikat lakja. Leginkabb az
esoerdoket kedveli, de elofordul fas szavannakon is. Kisebb-nagyobb hordakban
el, melyeknek vezetoje mindig egy eros, kozepkoru, tapasztalt him. Az o feladat
a
a rend fenntartasa es az utodok nemzese. A vezerhim csak igen-igen ritkan enged
i
meg "alattvaloinak", hogy nostenyeivel parosodjanak. Az egyes hordak kozott
gyakori a haboruskodas. Megfigyeltek, hogy sok egyeb emlossel ellentetben a
harcok verre mennek. (Latszik, a legkozelebbi rokonainkrol van szo...) A nosten
y
csimpanz atlag nyolc es fel honap utan egy kolykot, ritkan ikreket hoz vilagra.
Ujabb kolyok csak harom-negy ev elteltevel szuletik. Ha azonban az anya
kicsinyet valamilyen oknal fogva elveszitette, hamarabb vemhesul. Amennyiben a
csimpanzkolykot mamaja nem hajlando nevelni - ez allatkertben sajnos
elofordul -, akkor a csecsemot az embergyerekhez hasonloan tapszerrel etetni es
pelenkazni kell. A csimpanz a termeszetben mindenevo, kevesen tudjak, hogy
kisebb antilopokra, mas majomfajokra is vadaszik, es a hus az egyik
legkedveltebb csemegeje, noha alaptaplaleka termeszetesen novenyi eredetu.
Afrikaban a csimpanzok szama mindinkabb csokken, jelenleg kettoszazezerre
teheto. Az emberszabasuak ketrecevel szemben, kulonfele kisebb majmok lathatok.
Az azsiai javai Makakok (Macaca fascicularis), es az Eszak-Afrikaban honos
galleros pavianok (Papio hamadryas) mellett a huszarmajmot (Erythrocebus patas)
lathatjuk. Nagy testu, hosszu labu faj, mely taplalekat tobbnyire a foldon
keresi. Afrika kozepso teruleteit lakja. 6-20, ritkan 30 fos hordakban el. A
csoportok 20-30, ritkan 80 negyzetkilometeres territoriumot birtokolnak. A
taplalekbosegtol fuggoen naponta 1 /2- 12 kilometert vandorolnak. A huszarmajmo
k
reggel es keso delutan igazan aktivak. Az ejszakat az erdo szelen, a fak
lombkoronajaban toltik. Amikor a csoport taplalkozik, egy idos him mindig ort
all. A nosteny huszarmajom 170 napig tarto vemhessegi ido utan egy kolykot hoz
vilagra, melyet igazi majomszeretettel nevel. E cerkof az egyik leggyorsabb
majomfaj, futasi sebessege elerheti az 50 km/orat. Allatkertekben gyakran
lathato.
A vidra (Lutra lutra) kifutojahoz es medencejehez erunk. E menyetfele medenceje
t
uveglapok hataroljak, melyeken at latogatoink vidraink uszasat is
megfigyelhetik. A vidra hazank egyik legtermetesebb menyetfeleje. Leginkabb
halakkal, bekakkal, ragcsalokkal, madarakkal es vizi gerinctelenekkel
taplalkozik. A vidra allatkertekben nem ritka, szaporitani azonban csak ritkan
sikerul.
Allatkertunk legnagyobb ragadozoja a barnamedve (Ursus arctos). A medve
hazankbol mar kipusztult, koborpeldanyai azonban elofordulhatnak. A faj
Eurazsiat es Eszak-Amerikat lakja. Fogsagban 30-50 evig is elel. AIlatkertunkbe
n
az europai alfajon kivul lathatnak meg nagy testu kamcsatkai medveket (U. a.
beringianus) is. A barnamedvenel kisebb testu az orvos medve (Selenarctos
thibetanus), mely feheres vagy sargas V alaku nyaksavjarol konnyen felismerheto
.
Leginkabb Azsia hegyi erdeit lakja.
A farkas kulonb, mint a hire. Arra vonatkozoan, hogy egeszseges farkas
egeszseges embert valaha is a termeszetben megtamadott volna, egyetlen
megbizhato leirast sem talalni. Ennek inkabb a forditottja igaz; igy ma mar jo
nehany farkas alfaj kipusztult, vagy eppen veszelyeztetett. A farkas (Canis
lupus) Eurazsiaban es Eszak-Amerikaban el. Taplaleka kisebb-nagyobb allatokbol
all, az egertol a szarvasig mindent szivesen elfogyaszt. Allatkertunkben
alaszkai feher farkasok (Canis lupus tundraroum) elnek, melyektalan a
legnagyobbtermetuek az oszszes a!faj kozul. Az oroszlan (Panthera leo) Afrikaba
n
es csekely szamban Indiaban el, mig a tigris (Panthera tigris) csak Azsiaban
honos. A legnagyobb ma elo nagymacska a sziberiai tigris (P. t. altaica), amely
Oroszorszagban, Kinaban es Koreaban fordul elo, mig a legkisebb a szunda vagy
mas neven szumatra tigris (P. t. sumatrae) Szumatra szigetenek egyre csokkeno
esoerdeit lakja. A szumatra tigris fogsagban viszonylag ritka. Az ocelot (Felis
pardalis) Kozep- es Del-Amerikaban el. Zsakmanylistaja valtozatos, az egertol,
madartol az orvos pekariig szinte mindent megtamad. Az ocelot allatkertekben
viszonylag gyakran lathato, epp ugy, mint a mocsari hiuz (Felis chaus), amely
allatkertunkben is rendszeresen szaporodik. Elterjedesi terulete Kis- Azsiatol
Indiaig terjed. Nevevel ellentetben nem csupan a mocsarak kornyeken, hanem mas
biotopokban, igy zart bozotosokban, esoerdokben stb. is elofordul. A mocsari
hiuz nem hasonlit kulonosebben a hiuzhoz (Felis lynx).Bar a hiuz Europaban is
elofordul, allatkerti tartasa megsem egyszeru, valtozatos taplalekot, tagas
ferohelyet igenyel.
Az allatkertek kedvelt lakoi az ormanyos medvek. Az allatkertunkben is lathato
voros orru ormanyos medve (Nasua nasua) elohelye Kozep- es Del-Amerika. A
mosomedvefelek masik faja, a "nevado" mosomedve (Procyon lotor) szinten lathato
allatkertunkben. A mosomedvefajok Amerikaban elnek. Hallatlanul eletrevaloak,
meg a nagyvarosok parkjaiban is megtelepednek. Az ovilagi suloket, mint amilyen
peldaul a tarajos sul (Hystrix cristata), gyalogsuloknek is nevezik, mintegy
megkulonbozteteskeppen az ujvilagi kuszosuloktol. Allatkertekben sokaig el es
jol szaporodik.
Allatkertunk legnagyobb lakoja, az indiai elefant (Elephas maximus). Az indiai
elefant kisebb afrikai rokonanal. Marmagassaga ket-harom meter, sulya ketto-ot
tonna. Del-, Delkelet-Azsiaban el.
A davidszarvas vagy milu (Elaphurus davidianus) egykori hazaja Eszakkelet-Kina
volt, am onnan mar tobb, mint 300 esztendeje kipusztult. Mindossze egyetlen
populacio maradt fenn egy Peking melletti csaszarl vadasparkban. A davidszarvas
"rendhagyo" szarvasfaj. Agancsa a maga ket foagaval egyedulallo.
A zebra hatalmas menesei a szavannat lakjak. Sikerrel keresztezhetok lovakkal e
s
szamarakkal, a hibrideket zebroidnak nevezzuk. A felszamarak Azsia lakoi.
Allatkertunkben ot antilopfajt mutatunk be. A kardszarvu antilop (Oryx dammah) 
a
Szaharaban, illetve a sivatag kornyeken elt. Allatkertekben szerencsere jol
szaporodik igy teljes kipusztulasatol egyenlore nem kell tartanunk. A
viziantilop (Kobus ellipsiprymnus) a Szaharatol delre fekvo teruletek vizkozeli
erdeiben el. A nilgau antilop (Boselaphus tragocamelus) gyakran lathato
allatkertekben. A nilgau antilop Indiaban es Kelet-Pakisztanban el. Elohelyen
meg meglehetosen gyakori, nemigen vadasznak ra, mivel husa - allitolag -
elvezhetetlen. Hosszu, dugohuzoszeru szarvarol az indiai antilop (Antilope
cervicapra) bika konnyen felismerheto. Mozgekony, de allatkertekben jol tarthat
o
antilop, mely tagas ferohelyet igenyel.
Allatkertunk legnagyobb ropdejeben kulonfele vizimadarak lathatok, igy szurke
gem (Ardea cinerea), bakcso (Nycticorax nycticorax), feher golya (Ciconia
ciconia), es az igazan ritka fekete golya (Ciconia nigra).
A nagy ropde mellett, egy tagas, tavacskaval ellatott "kifutoban" el - a recek,
ludak, golyak mellett - a rozsas godeny vagy mas neven pelikan (Pelicanus
onocrotalus). Hazaja Delkelet-Europa, Azsia es Afrika. Kifejezetten halevo
madar, ezert a tengerpartokat, tavakat, mocsarakat, folyodeltakat lakja.
A chilei flamingo (Phoenicopterus ruber chilensis) Del-Amerika lakoja, ahol az
Andok 4000 meteres magas sagaban is megtalalhato. Gazlomadar, igy a
partszegelyeken, lagunakban, sekely, sos, felsos vizu tavakban jut taplalekhoz.
Apro rakokbol, puhatestuekbol, algakbol allo taplalekat kulonleges alaku
csorevel szuri ki a vizbol. E taplalek biztositja a tollazat rozsaszinu
arnyalatat ado festekanyagot is.
Bekesen megfer a flamingok- kal az Afrikaban elo koronas daru (Balearica
pavonia). A bejarattol nem messze, a hegyoldalban lathato a hazankban is
elofordulo macskabagoly (Strix aluco), gyongybagoly (Tyto alba) es erdei
fulesbagoly (Asio otus). A madarhazzal szemben, a sasok mellett elnek a
hobaglyok es az uhuk.
A hobagoly (Nyctea scandiaca), a messzi eszak lakoja, az orok jegtakaro es a
tundra hatarvideken el. Magyarorszagra csak kiveteles esetben vetodik el. A
tobbi bagolytol elteroen nappal vadaszik.
A hobagoly melletti ropde lakoja az uhu (Bubo bubo), mely Europa legnagyobb
termetu baglya. Eurazsiai es eszak-afrikai elterjedesu faj. A sas- es
bagolyropdekkel szemben talaljuk a madarhazat, melyben diszpintyek elnek. A
madarakat sem racs, sem uveg nem valasztja el a kozonsegtol, igy szinte
tokeletes az "erdei" hangulat.
Allatkertunk egyik legnagyobb madara, az ausztraliai emu (Dromaius
novaehollandiae) egy terjedelmes kifutoban el. Jellegzetes futomadar, igy
haromujjas laba hosszu, eros es izmos. A kozel ketmeteres, 50- 60 kilogrammos
madar a szavannak, bozotosok lakoja. Az emunal is nagyobb futomadar a strucc
(Struthio camelus), erdekessege, hogy csak 2 labujja van, zebraink
szomszedsagaban talalhatok.
Azsiaban, a tajga es a sztyeppzona kozotti teruleteken, valamint Mongoliaban es
Bangladesben kolt a fekete sas (Aquila clanga). A fekete sas taplaleka
elsosorban kisemlosokbol all, de madarakat, hulloket es keteltueket is
zsakmanyol. A pusztai sas (Aquila nipalensis) feszkeloterulete Eurazsia
sztyeppzonaja, valamint Elo- es Hatso-India.
Allatkertunk legszinesebb sasfaja a bukazo sas (Theratopius ecaudatus). Nevehez
melto, csodalatos repulomuveszetet Afrika szavannai felett mutatja be.
A ropdekben meg barna retihejakat (Circus aeruginosus), barna kanyakat (Milvus
migrans) es egereszolyveket (Buteo buteo) lathatnak az erdeklodok.
Helyszuke miatt egyelore a madarhazban kapott helyet allatkertunk
hullogyujtemenye. A fekete kajmanok (Melanosuchus niger) csak telen elnek a haz
egyik elkeritett kis tavacskajaban, nyaron egy szabadteri medence lakoi. A faj
az Orinoco es az Amazonas teljes vizrendszereben elofordul.
A kiallitoterem terrariumaiban tobb nagy testu oriaskigyo-faj is lathato. A
Kozep- es Del-Amerikaban elo boa (Boa constrictor) a ketto es fel-negy metert i
s
elerheti, mig a del-azsiai tigriskigyo (Python molorus) nyolc meternel, a
delkelet-azsiai kockas piton (Python reticulatus) kilenc meternel is nagyobb
lehet. A kis testu, alig masfel meteres kiralypiton (Python regius), Kozep- es
Nyugat-Afrika tropusi erdeinek lakoja, ahol kisebb ragcsalokkal, madarakkal
taplalkozik. A hullogyujtemenybol termeszetesen nem hianyozhatnak a szarazfoldi
es vizi teknosok sem.
--
                         Karcsi

En tudnek javasolni a levelironak alternativat, de akkor azt kellene 
irnom (csupa nagybetuvel:), hogy: az ivartalanitas az allatok 
erdeke:)))
Mar meg is oldodna a kihaloban levo fajok problemaja.

Bela

En szemely szerint azt tartom, hogy van valami igazsag
a horoszkopokban. Kulfoldi web lapokon lehet talalni
allatoknak keszult horoszkopot. Magyarorszagon foglal-
kozik ezzel valaki? Nem tudjatok? Egyaltalan van ennek
ertelme?;)

Sziasztok
Jenny

Koszonom Janosnak a Mongol futoegerrel kapcsolatos valaszt.
Nagyon erdekes volt! Sajnos en Floridaban lakom, es az anyukam
sem hiszem, hogy orulne, ha adnal nekem beloluk.:(

Ha meg masnak is van ilyen "ritka" allata, meseljen rola tobbet.

Ja, es felmerult bennem egy kerdes, mitol fugg az, hogy valaki
kutyat szeretne haziallatnak, a masik cicus, a harmadik horcsogot,
stb. Ez emberi tulajdonsagokhoz kotott vagy mihez?

Udv Bunny