Szalma Sandor  > irja (Nov 18 01:40:06 EST 1996 KULTURA #133):
>
>pkatona jovoltabol kiderult, hogy milyen melyre tud sullyedni az un. "KULTURA"
.
>Ezek utan reszemre nincs mas hatra mint: unsubs.
>
Valoban sajnalatos, hogy a KULTURA hasabjait is elontotte az a stilus, amely
mas moderalatlan HIX-listakon honos (szandekosan nem nevezek meg semmilyen
forumot). Kar lenne azonban emiatt elhamarkodva lemondani.
Ezzel kapcsolatban Fischer Istvan, NSzK  > kerdi:
>>>Handeszmann-fele "bogatya, barackpalinka" hazaarulas-szeru kijelentes...<<
>
>En ugyanis nem ismerem, sohasem hallottam, s erdekelne: ki ez a Handeszmann,
>mit jelentett ki, s hol arulja a hazat? Veszik tole? Megy az aru?
Nos, kedves Istvan, Handeszmann nevu urrol nem tudok. Volt azonban egy
Landeszman(n) nevu (ha jol tudom) budapesti forabbi, aki valamikor 91-92
tajan a Magyarorszag c. hetilapnak adott interjujaban kb. ugy fogalmazott,
hogy "ha a magyar kulturabol kivonjuk azt, amit az itt elo zsidosag
alkotott, nem marad mas, mint a bogatya es a futyulos barackpalinka." Hogy
ez miert hazaarulas, azt nem tudom, de azt igen, hogy a magyar kulturat
melyen serto kijelentestol Landeszmann tobb rabbitarsa is elhatarolta magat.
(Jalsovszky Gyorgy, Budapest)
A KULTURA legyen mindenfele kultura szamara nyitott, beleertve (talan :-) a
kereszteny/keresztyen-zsido kulturat is. Engedjetek meg, hogy ennek jegyeben
egy szuletesnapi koszontot es egy verset adjak kozre, mindketto az Uj Ember
c. hetilap nov. 10-i szamaban jelent meg:
SZERETETRE EPITETT VILAG
Csanad Bela hetveneves
A masodik vilaghaborut kovetoen, a kommunista rendszer egyhazellenes es
ateista tendenciai alig-alig engedtek teret a katolikus szellemu irodalom
kibontakozasanak es mukodesenek. Az a teny, hogy egy paranyi oazis megis
letrejohetett es elettel telitodott a leszukitett keretek kozott is, az
joreszt az Uj Ember hetilap 1945 augusztusaban torteno megindulasanak es a
Vigilia folyoirat 1946-os ujjaeledesenek volt koszonheto.
A Sik Sandor es Ronay Gyorgy szerkeszteseben megjeleno Vigilia - a legendas
havi talalkozok kereteben is - tobb katolikus nemzedeket maga kore gyujtott
abban az idoben. A mintegy nyolc-tiz fiatal kolto es prozairo koze egy
pap-kolto is tartozott, aki hamarosan e csoport vezeto szemelyisegeve valt:
Csanad Bela. Csanadot koltoi tehetsegen kivul elmelyult, komoly habitusa is
alkalmassa tette arra, hogy egy hiteben es gondolkodasaban elkotelezett
fiatal, katolikus nemzedek elere alljon.
Sokretu, igenyes palyaja koltoi, irodalmi, teologiai es szervezoi teren
egyarant ervenyre jutott az elkovetkezo evtizedekben. Mint kolto a Pilinszky
altal kitagitott spiritualis, tobbnyire az emberi let principiumait kutato
lira iranyaba indult el. A Pacsirta szallj (1964), a Veronika kendoje
(1976), a Viragga lettunk (1981), a Kozmosz ablakai (1987), a Kutak es
emlekek (1991) es a Boldog unnepet, hazam! (1995) cimu verseskotetei egy
sovargo lelek orok szomjuhozasarol, az ember jobba tetelerol es a
"szeretetre epitett vilag" kereszteny utopiajanak megvalositasarol szolnak
elmelyult es szines ciklusokban.
Muforditoi munkassaga karoltve halad a folytonosan emelkedo lirai palyaval.
A Haldoklo bilincsek (1968) a harmadik vilag lirai kincsestarat foglalja
ossze szinvonalas osszeallitasban. A versekkel parhuzamosan jelentkezo
himnuszforditasok es a jelen szazad jelentos koltoinek (peldaul Rilke)
arnyalt tolmacsolasa reven Csanad ebben a mufajban is kiemelkedot alkot.
Teologiai munkassaga es tanari palyaja a szegedi hittudomanyi foiskolan kap
nagyobb teret 1958-ban. Ezt kovetoen 1969-ben magantanar, majd 1971-tol a
lelkipasztorkodastan es a liturgia rendes tanara a budapesti Hittudomanyi
Akademian. Miszterium es megujulas cimmel 1970-ben liturgiatorteneti kotete
jelenik meg. Emelkedeseivel, valamint a "Lelki elet mesterei" cimu
sorozatanak tarsszerkesztesevel a spiritualis proza teren is emlekezetesse
teszi nevet.
Csanad Bela egyik "fomuvenek" tekintheto az 1989-ben letrehozott es azota
orszagos meretuve fejlesztett Kereszteny Ertelmisegiek Szovetsege. Regota
melengetett tervek es elkepzelesek valtak valora e szovetseg nehany eves
mukodese altal. Csanad az evangelizacio elmelyiteset es a hazai kereszteny
tarsadalom mozgositasat tartotta es tartja a katolikus hivok legfobb
feladatanak. A KESZ sokretu tevekenysege es nemreg lezajlott III. orszagos
kongresszusa - benne szamos kereszteny szellemiseg ertekes eloadasaval es
utmutatasaval - hiven utal arra az ertekes munkara, amely a hetveneves
Csanad Bela kiveteles eletutjat es alkotokeszseget a multban es a jovoben
egyarant jellemzi. (Szeghalmi Elemer)
CSANAD BELA: TELI ESTE
Vadliba jajgatassal eljott
a szabadito hoeses.
Leszall az eg a haztetokre,
a feloldozo szenvedes
felemeli a nema varost,
a jegviragos ablakok
szelid tuze fent a magasban,
mint egi utcasor ragyog.
Melyik utcan bolyongok en mar,
nagy bekessegre ehesen?
Hol van az otthon, hol az ember
hontalanul is megpihen?
Hol van a haz a hoesesben,
mely befogadja a vilag
vandorait es megteriti
kifogyhatatlan asztalat?
|
On Mon, 18 Nov 1996 11:31:04 EST,  wrote:
>Tisztelt Katona ur,
>
>a Halloween-vitaba nem kivanok beleszolni, (sok erdekeset tudtam meg belole,
>kosz mindenkinek!) csak szeretnem megkerni, ha nem esik nehezere,
>vilagositson fel, hogyan hangzott eredetiben az On altal emlitett:
>
>>>Handeszmann-fele "bogatya, barackpalinka" hazaarulas-szeru kijelentes...<<
>
>En ugyanis nem ismerem, sohasem hallottam, s erdekelne: ki ez a Handeszmann,
En ugyan nem a Katona ur vagyok, de azert szivesen tajekoztatom.
Landesmann forabbi (azota mar mas tolti be ezt a poziciot) egyszer
odanyilatkozott, hogy az un. magyar kulturat teljes egeszeben (magyar)
zsidok hoztak letre, es a (nem zsido) magyarok a kultura fejlodesehez
csak a bogatyaval es a barackpalinkaval jarultak hozza, massal nem.
Ez eleg nagy botranyt keltett akkoriban.
Demeter Lajos
|
