Udv, vitazok|
A Mars-vitaba szeretnek beszallni par szo erejeig.
1: Az egyiptomiak munkaerokerdese. Ugy tudom, hogy az ottani idojaras
kovetkezmenyekent (mint ismert, a NILUS aradasaihoz igazodtak) volt par olyan
honap, mikor nem volt szinte semmi dolguk a nepeknek: A termes mar betakaritva,
de az aradas meg nem jott. (persze a 'szinte semmi' viszonyitas kerdese)
A farao szamara kifejezetten elonyos volt, hogy ebben az idoszakban volt dolga
a nepnek, es ez nem szolt bele az elelmezes kerdesebe se.
2: Amikor a napi 1000 kotombrol beszelunk, erdemes figyelembe venni, hogy
Egyiptom joval delebbre van, mint Magyarorszag, es akkoriban egyaltalan nem
trefa volt a 'latastol vakulasig'. Egyebkent a homokot is nagyon jol lehet
tomoriteni, plane, ha egy keves friss agyagot is belekeverunk. Sajat
tapasztalataim alapjan ilyenkor szinte semekkora besuppedessel elbir, meg ha
labujhegyre allok is. Ilyenkor a nyomas osszehasonlithato a kotomb alatti
nyomassal. A piramisnak pedig egyszerre mind a negy oldala rendelkezesre allt,
ugyhogy szerintem helyhianyban sem szenvedtek. A kotomboket nem fatorzseken
gorditettek, hanem a sivatagban jobban alkalmazhato szanokon, persze a
siklofelulet joval nagyobb volt, mint a maiake.
3: Ugy tudom, tobb helyen talaltak korabeli kepeket a piramisok epiteserol.
Sot: ha jol emlekszem, megtalaltak az epitok szallasait is.
4: Par evvel ezelott egy csoport nekifogott, hogy bebizonyitsa, igenis fel
lehet epiteni barmit oskori eszkozokkel (itt persze pl. a dolmenekre gondolok).
Par szaz kilometert tettek meg nem tul nagy ido alatt (<1/3 ev), egy korulbelul
3 tonnas kotombbel, ca. 25-en. Azt hiszem ehhez nem kell kommentar.
5: Nehezen tudom elkepzelni, hogy egy urjaro kultura a szogmeresnek ne a
termeszetes modjat hasznalja, megpedig a radiant. Az persze mas, ha par
okori ipsenek meg is akarjak tanitani ezt: ekkor mar tenyleg jobb a
(valamilyen) fokbeosztas.
Egyebkent az, hogy piramisokat tobb foldreszen is talalni, tenyleg gondolkodoba
ejtette a tudosokat is. Van viszont par jelentos kulonbseg, megpedig a
hasznalat modjaban. Az ujvilagi piramisok tobbnyire csak kultuszhelykent
szolgaltak, mig az egyiptomiak temetkezesikent.
Valo igaz az is, hogy bizonyitekkent csak a szamrendszerektol fuggetlen
egybeeseseket szabad elfogadni.
Tisztelettel: Balogh Mihaly
|
Vegh Laszlo levele1re
>mechanizmusa (kb. 10^-3-rol 10^-10-re csokken a megmarado mutaciok szama),
>sok "csondes marad", mert a DNS kod degeneraltsaga miatt lehet,
>hogy ugyanazt az aminosavat kodolja tovabbra is, csak mas triplett, sok
>mutacio pedig a DNS olyan szakaszaira jut, ami nem kodol feherjet es igy
>tovabb.
E1s ne feledkezzu2nk meg a legfontosabbro1l: az o2ro2klo3de1s
szempontja1bo1l csak az ivarsejtek ke1pzo3de1sekor bero2vetkezo3
muta1cio1kra szabad tekintenu2nk, a testi sejteke1re nem.
VL> Azt kerdeznem akkor, hogy mit jelent a mutacio veletlenszerusege?
VL> Az jozan, hogy a sejt szintetizalo mechanizmusa a hibak, kulso hatasok
VL> legnagyobb reszet hatastalanitja, gondolom ezt jelenti a szintetizalo
VL> mechanizmus. Tehat ha a sugarzas vagy az agressziv gyok a DNS egyik
VL> szalat szettepi, a masikrol a sejt a szalat helyreallitja. Ha a
Van ilyen is, de biztos vagyok benne, hogy ez csak ege1sz kis ke1sze1t
adja az e1szlelt "mutacio1knak. Azok az uto1dsejt DNS-e1nek
ke1szi1te1sekor keletkeznek, e1s ezzel a mo1dszerrel nem
korriga1lhato1ak.
VL> rombolas ketteszeli a DNS-t, mindket szala azonos helyen elszakad,
VL> akkor nincs mirol helyrehozni, az mar egy potencialis mutacio. Hogy
Ez nem muta1cio1. Fragmenta1cio1, dele1cio1, inverzio1, transzloka1cio1
lehet belo3le, a1ltala1ban komoly va1ltoza1sokkal a fenoti1pusban. Uj
faj ke1pzo3dhet i1gy ha tu1le1li.
VL> De honnan johetnek az adaptiv mutaciok? Ezeknek a veletlenszerunel
Konkre1tan hol olvasta1l erro3l? E1s milyen fajra veti1tve?
VL> nagyobb gyakorisaga azt kell hogy jelentse, hogy a bakteriumon belul
VL> mukodik egy elozetes kontrol, amely az "eselytelen" mutansok szamat
VL> csokkenti, nem engedi oket a vilagra jonni, "abortalja" oket.
Sose hallottam olyan mechanizmusro1l, amely ke1pes lenne elo3re
eldo2nteni, hogy a keletkezo3 ko3dbo1l mi jo2n ki, pla1ne hogy
elo3nyo2s, vagy elo3nyelen lenne. Persze az "e1let"en ki1vu2l ;-) mely
viszont uto1lagos.
Bakte1riumok esete1ben is a rekombina1cio1k adja1k a tu1le1le1s
sza1ma1ra a nagyobb ese1lyt, DNS-u2k egy re1sze ui. extrakromoszoma1lis,
u1n. plazmidokon kap helyet, melyek "o2na1llo1" DNS-karika1k, e1s
ke1pesek egyik bacibo1l a ma1sikba va1ndorolni, so3t, sze1tesett
bacibo1l is ke1pesek egy ma1sikba bejutni. NAgyon sok gyo1gyszer-
rezisztencia1t ko1dolo1 ge1n ilen plazmidokon u2l, e1s ezek me1g ma1sik
bakte1rium- to2rzsbe is a1t tudnak jutni egyes esetekben.
dr. Balog Pa1l
---
Vegh Laszlo i1rta, hogy
VL> Valoban, egyre tobb torvenyrol derul ki,
VL> hogy csak meghatarozott feltetelek mellett ervenyes.
Nos, ez szerintem egy mero3ben felfordi1tott gondolkoda1smo1dot tu2kro2z.
Azok a "to2rve1nyek" melyeket a terme1szettudoma1nyok, pl. a fizika
felta1r, men ma1s, mint bizonyos ko2ru2lme1nyek ko2zo2tt vizsga1lt
jelense1gek alapja1n levont o2sszefu2gge1sek, absztrakcio1k. Melyeket
uta1na jo1sla1sra lehet haszna1lni, vagyis tova1bbi megfigyele1sekkel,
ki1se1rletekkel igazolni.
Viszont a keletkeze1s mo1dja eleve meghata1rozza e1rve1nyesse1gi
ko2ru2ket is: ez nyilva1n az a ko2r, melyben a megfigyele1seke e1s az
elleno3rze1st ve1gezte1k. Vagyis minden to2rve1ny szo2vege1hez mindig
hozza1 kell gondolnunk, hogy "amennyiben xxx va1ltozatlan, vagy
elhenyegolhato1", "amennyiben xxx bizonyoh hata1rok ko2zo2tt mozog",
vagy valami hasonlo1.
Persze van egy-ke1t o2sszefu2gge1s, amely nagyon sze1lesen
extrapola1lhato1nak tu3nik, meg egy-ke1t a1llando1 amelyet egyetemesnek
mondunk. Ezek mellett nem a1rt megemle1kezni azon "elhullott"
to2rve1nyekro3l, melyekro3l 1 e1ve, 10 e1ve, 100 e1ve, stb ugyanezt az
a1llando1sa1got hittu2k, ami1g meg nem jelent egy jobb me1re1stechnika,
vagy ami1g meg nem pro1ba1ltuk az eredetihez ke1peset valamennyire
"extre1m" ko2rnyezetben kipro1ba1lni o3ket. Ele1g sok esetben az eredeti
ke1pleteket ki kellett ege1szi1teni olyan tagokkal, melyek az eredeti
ko2ru2lme1nyek ko2zo2tt a me1re1sek hibahata1ra alatti elte1re1seket
eredme1nyeztek, illetve bizonyos esetekben alapjaiban u1j koncepcio1t
kellett kitala1lni.
A fizika fejlo3de1se1re tekintve eze1rt e1n nem igyekszek egyetlen
"to2rve1nyt" sem leco2vekelni e1s minden ko2ru2lme1nyek ko2zo2tt,
mu1ltban, jo2vo3ben egyara1nt e1rve1nyesnek tekinteni. Megele1gszem az
eredeti jelente1su2kkel: hogy ma, az ismert vila1gink keretei ko2zo2tt
jo1sla1sra haszna1lhatjuk o3ket, hidakat, ge1peket, stb tervezhetu2nk
a1ltaluk, melyek megbi1zhato1 eredme1nyeket hoznak.
Persze a ma1sik oldalro1l tekintve lehet abszolu1t e1rve1nyu3
to2rve1nyeket is megfogalmazni, melyek nem a vila1gra, hanem egyma1sra,
vagy valamely defini1cio1kra vonatkoznak. Ezeket viszont i1gy csak a
fogalmak o2sszeko2te1se1re lehet hszna1lni.
Van egye1bke1nt sza1mos "para"jelense1g, melyeket kiele1gi1to3n meg
lehet magyara1zni azzal, hogy az anyag viselkede1se1t lei1ro1
ke1pletekben egyes a1llando1k e1rte1ke1t bizonyos ideig va1ltozni
hagyjuk. Vagy a vila1g jelen a1llapota1t u1gy tekintju2k, hogy egy
bizonyos mennyise1g <pl. 4. dimanzio1, vagy hasonlo1> szempontja1bo1l
"potencia1lgo2do2rben" van, ennek e1rte1ke ele1gge1 a1llando1, eze1rt
a1ltala1ban nem la1tszik, nem sza1molunk vele.
dr. Balog Pa1l
---
Horvath Pista levele1re:
HPPS> Igenis vannak olyan torvenyek (elmeletek) -- pl az alt. rel. --
HPPS> amelyek a terido minden pontjaban ervenyesek.
O2o2o2o2o2, speciel e1ppen az A1RE egy megleheto3sen "gyenge" alapon
levo3 _felte1teleze1sen alapul, miszerint a tehetetlen e1s a su1lyos
to2meg azonos. Ezt -- egyre prci1zebb me1re1stechnika1t alkalmazve --
esetleg ne1ha1ny e1vtizeden belu2l meg is ca1folhatja1k.
E1n mindenesetre az utolso1k ko2zo2tt extrapola1lna1m az ege1sz
te1rido3re ;-)
dr. Balog Pa1l
--- Blue Wave/Max v2.12
|
