 irta:
Igen elfoglalt ember vagyok, egyszerre harom allasban dolgozom
(most jon a negyedik is ;-). Oszinten bevallom, hogy munkamanias
vagyok, oromemet lelem abban amiket csinalok es nem annyira a
penz vezerel. Mindemellet 28 eves koromra a szuleimmel lakom.
Ennek az a fo indoka, hogy igen bonyolult nalunk most a csaladi
hatter (egy ideje) es tudom, hogy ha elkoltoznek, az egesz
darabokra hullana. Ebbol fakadoan tehat meg inkabb le vagyok
terhelve. Ha van egy kis szabadidom, akkor azt a csalad
osszetartasara is szannom kell. Hab a tortan, hogy mindemellett
magamnak valo tipus vagyok. Ez azt jelenti, hogy szuksegem van
arra, hogy neha senki se legyen a kozelembe es elbujhassak minden
es mindenki elol.
A fentiek utan talan mar nem is kerdes, hogy miert nincs igazi
kapcsolatom. Eddig egy lany birta ket evig, de aztan o is
besokalt. Nem csoda... Altalaban a helyzet az, hogy
megismerkedek valakivel, elmondom a korulmenyeket, a holgy
beleegyezik (a szerelem elvakit??) aztan turokepessegtol fuggoen
a kapcsolat tarthat 2 hettol 2 evig...
Tudom, a megoldas csak drasztikus lehet (marmint a korulmenyeim
helyrerakasaban), de ezt most nem tudom meglepni. Gondolom egyeb
megoldas meg nincs. Azert jo lenne hallani a velemenyeteket, vagy
esetleg van valaki,
aki hasonlo cipoben jar.
Kedves CyberDj!
Megoldas mindig, mindenre van!
Legeloszor is azt kellene eldontened, hogy ez valojaban a Te
szamodra mennyire sajat problema, es mennyire "nevezted ki" Te
azza. Ha a szuleid kapcsolatarol van szo, nagyon nehez meghuzni
ezt a hatarvonalat, hiszen minden gyemeknek fajdalmas, ha a
szuleinek komoly gondjai vannak. Ilyenkor mindenkit gyotornek a
felelmek, hogy szetesik a csalad es mindenki szeretne segiteni,
tenni valamit, hogy ezt elkerulhesse. De aki bele is avatkozik a
konfliktusba, szamolnia kell azzal, hogy darazsfeszekbe nyul, es
nem "szallhat ki" csak ugy hirtelen ebbol a folyamatbol. Hiszen
akik eddig segitseget kaptak, azok ahelyett, hogy meltanyolnak
azt a segitseget, amit eddig is kaptak, serelmezni fogjak azt,
hogy ezutan megszunik ez a segitseg, amelyet ok teljesen
termeszetesnek vettek es a tovabbiakban is jogot kivannak ra
formalni. Termeszetesen nem vonom ketsegbe, hogy kotelessegunk a
valamilyen modon elesett csaladtagjainkon segiteni, en is
megtettem es meg is teszem. Mindenkeppen vegig kell azonban
gondolnunk, hogy mirol kell lemondanunk ennek kovetkezteben, es
mi az a tobblet, amit ezaltal nyujtunk a masiknak. Kit er nagyobb
veszteseg: azt, akin esetleg nem segitenek, es ezaltal az o elete
az addigi medreben csordogalna tovabb (tehat rosszabb nem lesz az
elete), vagy engem, aki esetleg lemondok a normalis elet
lehetosegerol, megfosztva magam a boldogsagtol (tehat az en
eletem rosszabb lesz)? Tudom, tul sarkitottnak tunik ez igy, de
hidd el, nincs atmenet. En is azt hittem, hogy turelemmel, jo
szervezessel, odafigyelessel es szeretettel mindent meg lehet
oldani. De egyvalamivel nem szamoltam. Azzal, hogy meg a
legangyalibb turelmu lenynek is szuksege van egy nyugodt
otthonra, mert kulonben nincs meg a feltoltodesnek, a
megnyugvasnak a szintere. Es akkor hiba telsz csordultig
szeretettel, hiaba tennel meg mindent a szuleidert (vagy a
hozzatartozoidert), egy ido utan legszivesebben a falra masznal
toluk. Ma mar ugy latom, hogy ha csak nem mozgaskeptelen a szulo,
helyesebb egy kicsit messzebbrol segiteni. Ha megvan a sajat
otthonod, ahova barmikor visszahuzodhatsz, lehet, hogy ritkabban
tor majd Rad, hogy elbujj minden es mindenki elol. Hiszen amire
megvan a lehetoseged, arra nem erzel kenyszert. Mindenkeppen
gondold at meg jobban: megvan-e a realis lehetosege annak, hogy
erdemben segiteni tudsz? Tehat helyreallhatnak-e a normalis
allapotok a csaladban, vagy sem? Ha kell, keszits magadnak egy
merleget, amelynek ket oldaloan felsorakoztatod az eselyeket es a
gatlo tenyezoket. Ne az illuzioidat sorold fel, hanem a tenyeket.
Szamolj azzal is, hogy 5 ev mulva esetleg meg fogod banni, hogy
nem magaddal torodtel es nem a sajat csaladodat, eletedet
epitetted fel most. Tudom, ilyenkor nem lehet jol donteni, csak a
kevesbe rosszat valasztani. Kivanom, hogy legyen eleg kitartasod
es lelkierod, hogy vegig tudd csinalni azt, amit helyesnek
gondolsz.
Szeretettel
Julcsi
|
Buchmuller Norbert  ) irta:
>A nagy muvekhez kell a magany.
Ne viccelj! Hany nagy muvet alkottal meg maganyosan? Ha
megismerkedsz nagy muveszek, tudosok eletrajzaval (ami egyebkent
remek szorakozas), azt fogod latni, hogy ok is ugyanugy emberek,
mint mindenki mas. Az ember pedig tarsas leny. Nem vitatkozni
akarok Veled, csak a tenyek mast mutatnak, mint amit Te allitasz.
Esetleg egy gimis irodalomkonyv, v. egy lexikon sokat segihetne.
A lexikonok tomorebbek, targyszerubbek, tehat ha valoban csak az
adathalmazra vagy kivancsi, az utobbibol gyorsabban
megszerezheted. Ha tobb idot szansz ra, az (on)eletrajzi regenyek
is nagyon jok. Igy tobbet megtudhatsz az illeto nagysag
szemelyisegerol, es emberkozelibbe is valik. Az ilyen konyvek
kulon erdekessege meg, hogy -mivel egy-egy adott korszak nagyjai
valamilyen kaocsolatban alltak egymassal- megtudhatod azt is,
hogy egymasrol hogyan velekedtek. Jo olvasast!
Julcsi
|
> : EMBEREEEK! A Tamaska Zoli nagyon ugyesen massziroz
> : talpat! :-))))
Szerinted ez hany embert erdekel a listan?
Bocsassuk szavazasra, Clau? (Ha mar minden leveled elejere bemasolod.) :-)
EMBEREK, ki nem olvasta meg, hogy arany kezem van, es masszirozassal
kellene foglalkoznom!? :-)
---
Ja, es ezt is ajanljuk a koz figyelmebe, mert ha csak neked irogatok, akkor
lemoderalnak minket magan levelezesert :
< < > Igaz is, megvan mar az idei hercegno?
Olyan meg nincs, aki a celnak igazan megfelel.
Olyan lany kell nekik, aki nem fe'l megregulazni
nehany szaz sracot, otletesen tudja oket szecskaztatni,
_es meg elvezi is_! (Kis gonosz!...)
...Van javaslatod? :-) > >
> Meg hogy az a lany a kis gonosz! Nem inkabb te? :-)
> (Szegeny golyak!) :-)
Jaj, teged sem kell felteni, amiket hallottam rolad! :-)
Es speciel en ott sem leszek.
Zoli
|
