Sziasztok!

 Kezdem a lenyeggel, egy regi, emocionalis kapcsolat er veget a napokban,
koztem, es Preludium B32 hangdobozom kozott. Kettos kabelezheto, tomitett,
valodi gyapot belso csillapitasu 32 literes doboz, kifogastalan allapotban
elado. Opcionalisan eredeti vagy modositott valtoval, csatolva, vagy
beepitve.
 Utoda, egy JPW AP2 amely osszessegeben jobb doboz, de jopar szempontbol
alul marad a javitott kivitelu Preludiumon. Peldaul joval kevesebb a
melye. Viszont ami van az szebb. Ami miatt megis a csere mellett
dontottem, azok a finomabb magasak, es a jobb kiegyenlitettseg.
 Erdeklodok leveleit maganba varom.

 Udvozlettel:
		JURECZ Laszlo Miklos
	         publicist--student

 University of Miskolc
 Department of Electrical Engineering
 Faculty of Telecommunication Technology
 http://toscan.ini.hu

Kedves Hangosok!

Egyszerre olvastam el az elmult harom HANG szamot, igy latom, hogy
Viletel Istvan mar minden lenyegeset leirt, amit en szerettem volna,
igy igyekszem rovidre fogni.

> Felado :  [Hungary]
> sajnos azt a kovetkeztetest kell levonnom, hogy nem olvastad el
> figyelmessen az irasom. kerlek tedd meg a kedvemert, hogy figyelmesen
> elolvasod!
> en arrol irtam, hogy van egy gyari cd, es annak masolata. mindegy, hogy
> ezeket cd-romrol grabbeljuk, vagy asztali audio cd-jatszoval jatszuk le,
> mind a negy esetben UGYANAZT a bitfolyamot kapjuk.

En viszont arrol irtam, hogy NEM UGYANAZT a bitfolyamot kapjuk, csak a ket
bitfolyam bizonyos tulajdonsagai megyegyeznek, es ez elegendo a bithiba
mentes atvitelhez.

> ez igaz, de amig csak digitalis jelfolyam van, addig teljesen felesleges
> megemliteni a jittert. itt csak a felfuto, meg lefuto elek meg azok
> esetleges hianya szamit. ne talaljuk mar ki a digitalis-jittert! :-) pedig
> jol hangzik mi? :-)

Ezt mar Istvan elmagyarazta.

> az elso pont ahol a jitter szamitasba johet a dac orajele. de senki nem
> mondta, hogy ezt az s/pdif orajelebol kell eloallitani! sot eleve a
> bitfolyam ami lejon a cd-rol soros. gondolom ezt parhuzamositani kell
> mielott a dac-ra kuldom.

Nem gondolni kell, hanem utananezni !

> igazabol szeretnem, ha valaki lerakna az asztalra egy jo cd-lejatszo
> kapcsolasi rajzat, termeszetesen az ic-k belso kapcs. rajzaival egyutt.
> ekkor tenyleg tudhatnank, hogy mirol beszelunk!

Ha teljes CD-lejatszo kapcsolasi rajzot nem is tudok mutatni, de vazlatot
es az abban szereplo IC-k kataloguslapjat szerencsere konnyen megtalalhatod
az interneten. Termeszetesen az IC-k pontos belso kapcsolasi rajzat nem
fogja megadni senki, de mukodesi vazlat mindig van.

> szerintem ezek a trehanysagok sokkal tobbet ronthatnak egy hangzason,
> mint parmelyik pikoseces jitter.

Ez lehet, de ez ellen egyetlen dolgot tehetsz, hogy nem vasarolsz a
CD-jukbol.

> > Ugyancsak a www.audioreview.com-on egy masik erdekes cikk, amely azt
> > allitja, hogy a modern DAC-okban alkalmazott chipeknel a *futomu* altal
> > okozott jitternek semmi eselye :) nincsen
> kb. erre szerettem volna ramutatni...

Azert nem artana az emlitett cikkre, ugyanott irt valaszokat is elolvasni.

Jo zenehallgatast mindenkinek, Gabor
---
Abraham Gabor
7+ Szamitogep Halozati Kft.     1122 Budapest, Biro u. 15
Tel : (06-1) 457-3214           Fax : (06-1)  457-3216

Sziasztok!

Szerintem a hifi ingovanyos talajan egy megfeleloen kivitelezett
kettosvakteszt-sorozatnal kevesbe szigoru tesztnek _semmilyen_ bizonyito
ereje, es ennelfogva ertelme sincs.

Ha valaki egy kabel jellemzo hangkepet meghallja digitalis es analog
pozicioban is, az nagyon nagy valoszinuseggel a kabelrol alkotott ke'pe't,
elvarasait vetiti bele a hang_elmeny_be. Igy mukodik a tudat. Regebben volt
a BBC-n egy film, ahol olyan embereket mutattak be, akiknel ez a tudati
kolcsonhatas me'g erosebben mukodott, es szinhallasuk volt, pl. egy adott
hangszer adott regisztere mondjuk a szamukra egyertelmuen es nyilvanvaloan
narancssarga volt, a masik pedig ke'k. Ez a szinhallas nem betegseg, hanem a
mindenkiben meglevo tudati iranyitas a'tlagosna'l erosebb megnyilvanulasa.

Kivancsi lennek, hogyan lehetne tudomanyosan magyarazni az ugyanolyan
szinezest digi-analog modban. Eleg volna igazolni is, de nem egy egyszeru
meghallgatassal. Magyarazat lehetne me'g persze, bar roppant valoszinutlen,
hogy nem a kozvetlen jelutban okoz valtozast, hanem valamilyen furmanyos
modon ugyanazt a zavart szedi altala ossze egy _nem jol megepitett_ fokozat,
annak ellenere, hogy a ket funkcioban a drot mas helyen van bekotve a
lancba.

A kabel digi modban meglevo csoportfutasi hibai altal a lanc vegen okozott
hallhato hiba meg ugy viszonyul a hangszorok es a szoba altal okozott
csoportfutasi, fazis, frekimenet, es foleg impulzusvalasz hibakhoz, mint a
homokszem a Gellert-hegyhez.

Masolt CD ugyben is ket egymasnak ellentmondo _szubjektiv_ tapasztalatot
olvashattunk:


>>>SOHA nem tudtak olyan masolt CD-t hozni,amelyrol maga a TULAJ ne ismerte
volna el,hogy az eredetinel tobbe-kevesbe rosszabb. No igen,a rendszerem
felbontasa eleg jo. Es persze a CDk tulaja is normalis volt,
azaz nem akarta jobbnak hallani a rosszabbat.
A fenti "kefet" en viszont  "megettem" a nevezett ismert szemelynel,csakhogy
az O demorendszere egy kicsit prezenszes es ekkor a masolt CD fatyolossaga
jotekonyan a kedvezo iranyba tolja el a hangkepet. A mar ismert modon:
egyik hibat egy masik hibaval kompenzalunk<<<

Tehat a fenti szoveg alapjan, tobb esetbol leszu"rve, a masolt CD mindig
fatyolos.


>>>A masolt CD meg "tranzisztorosabban", erdesebben,
magasabban, alreszletgazdagabban szolt. Nixon enekhangjan nagy volt
a kulonbseg. <<<

A ket _tapasztalat_ szoges ellentetben all egymassal.
Ezert kellene a tudomanyos tesztmodszer. Dehat az errol szolo vitat a HANG
archivumban biztos meg lehet talalni, (valamint a kozelmultban a HIX
tudomanyban, nem tudom, annak van-e archivuma) szerintem csak ismetelni
tudnank magunkat.
udv, Sanyi

> Felado :  [Hungary]

> A CDrol olvasott
> adatokkal ezer matematikai muveletet vegeznek, sorbarendezik,
> hibajavitjak, stb. Mindezt a jatszo kvarcvezerelt ramjaban. Onnan
> kvarcpontossaggal jon ki a bitfolyam.

Tenyleg igy van, van ott kvarcvezerles? Vagy a fejrol erkezo jelekkel van
idozitve az egesz?

Tamas

Sziasztok,


Uj vagyok itt a listan.  A cd-masolasos temahoz lenne egy  megjegyzesem.
Erdekes lenne kiprobalni egy olyat, hogy lemasolni egy cd-t mondjuk 1x. 2x,
4x es 8x-os sebesseggel, majd ezeket masternek hasznalva mindegyikrol a
gyarban legyartani 1-1 db-ot (rendes nyomott cd-t). Es ezeknek a - szinten
gyari -  daraboknak a hangminoseget osszehasonlitani az eredeti gyarival,
amit lemasoltak. Mert en gondoltam mar olyanra is, hogy ez az eredeti-masolt
kozti hangminoseg kulonbseg esetleg a masolt cd-knek a gyaritol eltero
fenyvisszavero tulajdonsagabol (illetve az emiatti jitterbol??? nemtom)
ered. Lehet, hogy hulyeseg, de kivancsi lennek erre...

Hello,

a 3. fiam szuletese koruli traumat tulelve :-) en is beleszolnek ebbe a jitter 
dologba.
....egyszeri szulesi tamogatas =< halapenz...

>> Nekem ugy remlik, hogy a jitter az a hibajavito.
>
>A jitter az idozitesi hiba. Pl. jitter az amikor a digitalis hangmintak nem
>1/44100 secenkent kovetik egymast, hanem nehany minta kicsit siet, nehany
>kicsit kesik.

A tavkozlesi vilagban, ahol a digitalis atvitel ma mar egyeduralkodo, ezen belu
l az optikai atvitel jelentos teruletet fed le, alaptema a digitalis hangatvite
l es a hozzavalo korites.
A jitter egeszen pontosan a _faziszaj_, a periodikusan ismetlodo elektromos jel
ek jellemzo mennyisegeinek ismetlodesenek idobeli elterese az idealistol.
A jellemzo mennyisegek pl. egy adatbit fel es lefuto e'le, annak meredeksege, e
s pl. az 50%-os pont, ahol a "bit" kezdodik ill vegzodik.
A bit felismereset altalaban belso orajellel (szabadon futo, vagy a bejovo jelb
ol eloallitott "izokron") kapuzott (ablak-)komparatorok vegzik, melyekben vegul
 is statisztikus eloszlasu elektronok/lyukak vagy mittudomen milyen reszecskek 
dontik el szinten statisztikusan az 1-0 atmeneteket. A jitter nem szuntetheto m
eg, hanem az egyik jelfolyam jitteret taroloelemek segitsegevel csokkenteni ill
. atalakitani lehet. A ket jelfolyam bitszinten megegyezik, de idoben el vannak
 tolodva. Ott van az orajelben, mindenhol.
A jitter goromba hibat akkor okoz, ha a zaj erteke a jelfelismero elemek turese
bol (halszem a'bra) kiesik. Ilyet szerintem meg senki sem latott, vagy begerjed
t valami a rendszerben....
Sokkal nagyobb hibanak erzem, ha a kuldott es a vart jel, jelfolyam kozott kis 
sebessegkulonbseg van (Pleizokron egyuttfutas). 
A _slip_ javithatatlan hibat okoz, mert adatot kell beszurni, vagy egy adat ido
rol idore elveszik.
A telefoniaban ez halk, (majd egyre hangosabb) bugaskent jelentkezik. No modem,
 No Fax ...
Fenykabel eseten a feny diszperzioja a problema, amikoris a fenyimpulzusban lev
o eltero utvonalon halado fotonok az uveg vegen ellaposodott felvillanast hozna
k letre. Emiatt zavart a detektalas. Elszinezodest is merhetunk, (kromatikus di
szperzio) de ez elenyeszo. 
Mindezek kb. 70-100 esetleg 1000 _km_ utan zavarjak a jelfelismerest az 50 mikr
on atmeroju uveg vegen 600Mbit/s kornyeken. 1 m-es 1mm vastag muanyagban valami
 mas tortenhet 1Mbps-en...
Maga az adatatvitel hibabara'nya altalaban 10 -6 vagy jobb (10 -9), tehat NEM h
ibamentes. A hibak elfedesenek feladata a felsobb szintu protokoloke es pl. az 
SPDIF-ben nincs hibajavitas. Szol/nemszol, esetleg ka'sa'sodik, mert a DSP komp
onal valamit....
Az eredeti/irt CD hangzasbeli kulonbsege egyebkent sok esetben jol hallhato, de
 szerintem ez a legkisebb baj. Jol felvett anyag ritka, mint a feher hollo. A h
ordozhato Md wokmenemmel + egy jobb mikrofonnal lemosok barmilyen audiofil kiad
ot. Persze kell egy hangszer+ eloado is :-)
A minap a fiuk farsangjan videoztam (D8, 16bit sztereo hanggal), es annak a han
gjat hallgattam meg. Iszonyu jo, az ember ott erzi magat a helyszinen (kep nelk
ul is). (Sajnos a mikrofonok elrendezese azert messze van az idealistol) Atjats
zottam MiniDiscre is, de megsem lett olyan puffogos, csorgos, grizes mint egy a
tlag CD, pedig itt nem csak egy A/D mocskolt bele! S a terhatas/tererzet sem pu
sztult ki a felvetelbol, igaz jocskan kisebb lesz a szoba.... Erdekes... Leszam
itva termeszetesen a beszurodo fejmotorhangot...

>spektrumanalizatorral megnezve lathato egy 15 dB-es tuske 15.6 khz-nel.
>ezt nem csak ugy mondtak nekem, sajat szememmel lattam!!
mint pl. a Bochkor-Boros Nyomja meg a gombot c. opusza. 2001-ben, milliardos cu
ccokon.
Me'g a radion is atvisit... 
A Dire Straits Money for nothing lemezen az egyik szamban (Brothers in Arms?) m
assziv sipolas van. az LP es a CD kiadasban is... vegig :-(((

>kapaszkodjatok: analogban is van jitter, csak eppen csoportfutasi
>idokulonbsegnek, vagy ki tudja minek hivjak...
nem teljesen, mert ez fazistorzitas, s mint ilyen, nem _zaj_ jellegu, hanem kes
leltetesjellegu torzitas.

>Kiserlet: fogjunk egy hegedust, allitsuk a szoba kozepebe, kezdjen el
>jatszani. Valoszinuleg igy eloben eleg meggyozo lesz a hangzasa. Adjunk ala
latom magam elott a tavalyi ovodai unnepseget. Ilyet nem sok hajend cuccbol leh
et hallani.
Az ala'tolt zaj meg egyszeruen nem onnan hallatszik. _Ott_ csak a hegedu szol. 
Nem zavaro.

NZoli



Tisztelettel:

Németh Zoltán
V-com
műszaki támogatási osztályvezető
1/2361324, 20/9225938

> Felado :  [Hungary]

irta a nosztalgiambol kifolyolag:
 
> Szia Zoli!
> Nem akarok a lelkedbe taposni,csak elmondanam a velemenyem:
> Nekem a hatvanas evekben is hanyingerem volt a Korda-Nemet-Vamosi-Zarai-fele 
te
> hetsegtelen
> ripacsokbol,akik a tiz evvel azelotti szirupos,gusztustalan szalonzenet nyoma
tt
> ak ezerrel,

Szo sincs rola,  nem tapostal sehova. Mar csak azert se, mert 
akkor is "lelkifajdalom" nelkul tiszteletben tartanam a velemenyedet, ha az 
_mindenben_ ellenkezne az enyemmel. Elvegre izlesrol van szo, miert lennenk 
abban egyformak? De en azt irtam a regiekrol, hogy  _sokukat_ ma is szivesen  
hallgatom-hallgatjuk. Az altalad felsoroltak donto tobbsege nalam sem 
tartozik  ezek koze, bar  Zaray Martanak azert volt egy-ket szep "villanasa", 
angyalfoldi sracokkent pedig szinte himnuszkent enekeltuk anno a Vamosi-fele 
Jarom az utam-at....

Amugy szerintem a  magyar szocreal szirupnak azert volt egy igen nagy 
"pozitivuma": az ifjusag ellene taplalt ellenszenve (is) segitette a rock 
betoreset, az uj iranyzatok viharos terjedeset. Ezt a mai "chipses" rettenetet 
vajon mikor es mi fogja elsoporni?.....

Udv mindenkinek: Zozo

Hallo hallo !

Korabban, talan ket eve felvetettem mar a temat, de az reg volt.
Egyre tobben foglalkozunk HANGfeldolgozassal szamitogepeinken.
Erre sajnos rakenyszerit az a teny, hogy a hangtechnikai vegtermek
egyre inkabb a CD. Masik oka az, hogy a hangszerkesztoprogramok
annyira fejlettek, hogy analog modon szinte megoldhatatlan problema-
kat lehet veluk konnyeden athidalni.        Amin viszont csodalkozom:

Ugye minden hangstudioban a technikai helysegben ott a computer.
Ez egyben a lehallgatohelyseg is. Nagyonis odafigyelnek a hangdo-
bozok parametereire, sokhelyen a kabelezesre is,  am egyutt tudnak
elni a szamitogep hangjaval. Mindigis csodalkoztam azon, hogy nem
tesznek ellene valamit. Igaz, hogy a szamelejei csendeket mar inkabb
kepernyorol nezegetik meghallgatas helyett, de jobb lenne belehallgatni
is. Ez,   es egyeb finomsagok pontos lehallgatasa is lehetetlen a jelen-
levo szamitogep zugasa miatt. Magam epp gepvasarlas elott vagyok
es megosztom veletek egy primitiv otletemet:    Keszittetek egy 80
centi magas es 50x50 centi belso meretekkel egy amolyan ejjeliszek-
reny szeru butordarabot elol nyithato ajtoval. A belseje alulrol is es az
ajto belseje is 4 centi vastag kozetgyapottablaval lesz kibe'lelve. Hatul
lesz rajta nehany punciszeru szivaccsal belelt lyuk a vezetekeknek.
Vincsi-CD-Flopicsere eseten egyszeruen kinyitom a szekrenyke elejet.
Tervezek meg egy belso homersekletmerot kulso kijelzovel is. A tetejere
majd remekul lehet pakolni, ami mindig szuk keresztmetszet szokott 
lenni. Tulajdonkeppen csakis direkt gepbe valo hangfelvetelkor vagy
figyelmes visszahallgataskor kell az ajtocskat csukva tartanom, de
ezen esetekben viszont nagy szukseg van a lehetosegre.  

Kisse nem idevalo tema, de talan nem vagyok vele egyedul.
Azt tervezem meg, hogy harom fiokos wincsihely lesz a gepen.
Egyszer kialakitok egy rendszerwincsit feltelepitett programokkal.
Veszek nehany pargigas olcsobb wincsesztert ilyen celokra.
Keszitek rajuk par masolatot. Uj programokat nemigen fogok hasz-
nalni egy bizonyos ideig, tehat amolyan kobe vesett alapot kep-
viselnek ezek a lemezek. Internetezni es levelezni mindig es csakis
egyetlen lemezen fogok. Annyira, hogy mas fiokokban levo anya-
gfajljaimat tartalmazo fiokokat ilyenkor fizikailag is ki fogok huzni.
Ha virust szednek ossze, igy vedve vagyok a terjedesetol es egy
masik szuz rendszerlemezrol barmikor tovabb tudok dolgozni. A
virusos lemezre pedig legyalulas utan egyszeruen fel lehet masol-
ni egy hibatlan rendszerlemezt. A levelezest es az addressbook-ot
persze neha mentegetni kell.  Tovabbi tanacsokat szivesen fogadok.


A hatvanas evek slagereivel kapcsolatos felvetesrol es hozzaszolasrol:
Igen. Itt a listan tobben akkor voltunk fiatalok. Kulturank reszet kepe-
zik ezek a slagerek. Ismerjuk, tudjuk oket. Mondhatom, hogy amolyan
varosi folklor lett beloluk. En nem kapok toluk hanyingert. A slagerradio
tenyerbemaszo hangnemetol mar inkabb, de most nem errol beszelek.
Engem meg tud hatni egy olyan regi szam, amit 20-30 eve nem hallot-
tam es ugymond nincs meg lecsumazva. Azonnal beugrik egy regi
jatszoter vagy fagyizo vagy egy miniszoknyas nagylany kepe, vagy
orromban erzek akkori szagokat. Jol elvagyok ezekkel az erzesekkel. 
Es valoban. Ezeket a szamokat meg nagyreszt hivatasos profi
zeneszerzok alkottak. Neha igen jo zenei betetek vannak a versszakok
kozott. A beat-es generacio kedvencei kezdetben rendkivul primitiv
hangszerelesben es hangszertudassal szolaltak meg. Am szovegeik
kozelebb alltak hozzank. Gondoljunk csak az Illesek szovegeire.
Az uj slagerek megjeleneset figyelemmel lehetett kiserni, mert befo-
gadhato mennyisegben jelentek meg. Nyilvan aporodott volt a levego,
korantsem jelenhetett meg minden es persze voltak preferalt csapatok.
Am megis az a velemenyem, hogy a legjobbak vegulis minden falat le
tudtak donteni es nepszeruek lehettek. Akkor egy uj Illes LP megjele-
nese orszagos esemeny volt. Szereny meglatasom szerint manapsag
hianyoznak az uj ilyen kvalitasokat felmutatni kepes csapatok. Nyilvan
fel lehet sorolni ezer uj es jo nevet, de olyan jelentosegu eloado, mint
akkor Szorenyi Levente es masok voltak, ma nemigen vannak. A vilag
persze nagyot fordult azota. Akkor a lelkesseg es a mondani akaras
torette at a falakat,    ma a penz.    Valasztani valoban lehet,   bar a 
margora szoritott talan 5%-ban erdemes inkabb keresgelni.    100%-
nak az osszes koncerten-kazettan-CDn-radio-tvcsatornan elhangzo 
zeneket kell tekinteni.   Az igazsaghoz hozzatartozik az is, hogy ha
a teljes lakossagot 100%-nak tekintjuk, akkor azt a bizonyos 5%-nyi
jobb zenet lehet, hogy csak 5%-nyi igenyesebb lakossagresz keresi.
Akkor igy vegulis minden rendben van ?                      Udv, Agoston

> Mindezt a jatszo kvarcvezerelt ramjaban. Onnan
> kvarcpontossaggal jon ki a bitfolyam. Persze a kvarc sem
> tokeletesen pontos es allando, de lenyeges, hogy ez hatarozza
> meg a jittert es nem az arkok hossza es jittere.

Sajnos nem egeszen... A kozponti orajelet valoban egy kvarc adja,
de ami bitfolyamot vezerli, az mar egy osztott es pll-ek altal is
megeroszakolt jel, aminek a minosege mar nagyban mulik az egesz
rendszer kivitelezesen (beleertve a futomuvet is). Ha a ramot
_fuggetlen_ orajellel olvassak ki, akkor nem szamit csak, hogy mi
volt korabban, viszont a rendszerek tulnyomo resze nem igy
mukodik.

> >Bithiba miert lenne?
> >Jitter pedig biztosan van...
>
> Semmit nem magyarazol meg. Miert szonak maskeppen, ha maskeppen
> szolnak _azonos_merteku_ jitternel???????

A jitter egy atlagertek... Emlitettem volt a mellbosegek peldajat,
ennel jobban nem tudom elmagyarazni :)

> A fentiekbol mar latszik, hogy a jitter nem lehet oka a masolt es
> eredeti CDk eltero hangzasanak ugyanazon a rendszeren. [Mindig
> mindent erre fognak.]

De igen. A pll-eket jobban megdolgoztatja egy rossz minosegu, de
ettol meg bithelyesen kiolvashato masolat.

> bithelyes masolatot, es ugyanazon a berendezesen ugyanakkora
> jitterrel lajatszva mindkettot, osszehasonlitani a hangjukat.

Nem tudod ugyanakkora jitterrel meg ugyanazon a berendezesen sem
lejatszani, kiveve nehany specialis berendezest. Ket-harom eve meg
egy tipust is irtam (azota nyilvan van mar tobb is), de senki nem
jelentkezett, hogy na akkor egy ilyenen csinaljunk egy tesztet...

> melyik az eredeti. Es a masolt volt rosszabb. Bithiba nincs, jitter
> azonos, az egesz cuccban csak a CDt cserelgettem ugyanabban az

Nem a jitter azonos, csak a berendezes...

> Addig is tetelezzuk fel, hogy bithelyes a masolat es a jitter
> azonos. Akkor mondja meg mar valaki, [de todomanyosan!] mitol van
> ekkora kulonbseg a hangzasban?!

Nem azonos a jitter... Ez egy olyan adat, mint mondjuk az, hogy
hany loeros egy auto... De ettol meg a hangjuk, es sokminden mas
is lehet eltero...

> Hogy jon at a hangon allitolag a CD csillapito korong, a
> CDmechanika, a digit interconnect minosege? Mert ezek utan mar
> azokben sem ketelkedhetem vakon. Hogy a franc essen bele!!!

Ugy, hogy befolyasolja a jittert...

> P.S. Az igazsag kedveert meg kell emlitenem, hogy bar nekem
> mindig es egyertelmuen a masolat volt a jobb, de az
> asszonypajtast tobbszor atvagta az a bizonyos
> _al_reszletgazdagsag. Tobbszor a masolatot tartotta jobbnak.

Gondolom ez csak eliras, de az ilyen apro reszletekben rejlik a
lenyeg :))) Es miert lett volna asszonypajtas atvagva? Neki az
tetszik, ez egy szubjektiv dolog... En hiszek neki :) Egyebkent a
jobb - nem jobb vitaba tudomanyosan nem is lehet belemenni, amit
meg lehet kerdezni, az az, hogy van-e, lehet-e kulonbseg.

Udvozletem!

Elojott itt egy par szammal ezelott a jo album keszitesenek kerdese.
Ehhez kapcsolodik ez a sorozat, ami arrol szol, hogyan keszul a jo
zenekar.

http://www.magyarnemzet.com/news/fullstory.php/aid/19647

Tanulsagos lehet azoknak, akik nincsenek benne melyen a bizniszben
(nekem az volt).

						Valkai Sandor

Tisztelt Hangosok!

A 1047-es szamban közölt hozzaszolasomra eleg sok reakcio 
erkezett,melyeket örömmel vettem.Sok velemeny igazolni
latszik az altalam felvetetteket,pl.

Bese Attila irta:
Bizonyos ertelemben ez mar reg leragott csont. Voltak kezdemenyezesek CD
gyarakban ahol megprobaltak vegigvizsgalni a jitter problemakoret. Nem sokra
jutottak. Nem tudtak egyertelmuen bizonyitani, hogy a hangzasbeli
kulonbsegek a jitterre vezethetok vissza. A mi vizsgalataink es
tapasztalataink azt mutatjak, keves koze van a jitternek a valodi
problemahoz, ami a digitalis rendszerek hangzasi gyengesegeiben mutatkozik.

Viletel Istvan irta a masolt CD-k hangjarol:
Nalam is jelentkezhet. SOHA nem tudtak olyan masolt CD-t hozni,amelyrol
maga a TULAJ ne ismerte volna el,hogy az eredetinel tobbe-kevesbe rosszabb.

Gruiz Marton irta a kabelek hasonlo hangjarol digitalis esanalog reszen:
Ezt magam is tapasztaltam! (Igaz nem vegeztem sok ilyen tesztet.)
Mindenesetre erdekes.

Kövary Peter irta:
A fentiekbol mar latszik, hogy a jitter nem lehet oka a masolt es
eredeti CDk eltero hangzasanak ugyanazon a rendszeren. [Mindig
mindent erre fognak.]

Es a masolt volt rosszabb. Bithiba nincs, jitter
azonos, az egesz cuccban csak a CDt cserelgettem ugyanabban az
osszeallitasban. A masolt CD meg "tranzisztorosabban", erdesebben,
magasabban, alreszletgazdagabban szolt. Nixon enekhangjan nagy volt
a kulonbseg. Eltunt az atmoszfera, a zenges, hangjanak melyebb
osszetevoi. 

A masolat
hallgathatatlan.

Addig is tetelezzuk fel, hogy bithelyes a masolat es a jitter
azonos. Akkor mondja meg mar valaki, [de todomanyosan!] mitol van
ekkora kulonbseg a hangzasban?!

P.S. Az igazsag kedveert meg kell emlitenem, hogy bar nekem mindig
es egyertelmuen a masolat volt a jobb, 

Ez utobbi nyilvan eliras!

Az alabbi velemenyeket viszont nem tudom elfogadni:

Abraham Tamas irta:
 Hetkoznapi halandok szamara egyetlen mas lehetseges hibalehetoseg marad,
ami megmagyarazza a masolt/original CD-k illetve kulonbozo orszagokban
sajtolt CD-k hangzasbeli eltereset: a jitter. Ezen pedig konnyen lehet
segiteni.

Tenyleg?Hogyan?Ha ez igy lenne,mar mindenki reg megtette volna.

Hajdu Csaba irta:
Par eve piszkosul le lettem dongolve, amikor azt
mereszletem mondani, hogy egy megfeleo DAC mellett barmilyen vacak
futomu megfelel, kar erre, es a kulonfele ratetekre vagyonokat
kolteni...

De szep is lenne...

Tamas irta:
Jo, mondjuk hogy igy van. De a mostani eszemmel ugyanannyi
ertelme van feltetelezni, hogy ezt megiscsak a jitter okozza, mint hogy van
egy eddig nem
ismert, nem mért parameter.

Szoval csinaljuk jittervizsgalatot eloszor.

Jo csinaljunk.Te nyilvan mar sokat csinaltal.
En benne vagyok.Van hozza müszered?

Szinten Tamas irta:
> Miert igyekszünk mindenaron a jittert minden baj
> okozojava tenni? Mert ezt ismerjük?

Igen.

Hajdu Csaba irta:
Miert igyekszünk
> mindenaron a jittert minden baj okozojava tenni? Mert ezt
> ismerjük?

Nem, hanem azert, mert alapveto kulonbseg van az analog es a
digitalis rendszerek kozott. Az elobbinel szamtalan dologn

Akkor most hogy is van ez?

Szinten Hajdu Csaba irta:
 Lehet. De az nem tudomanyos hozzaallas, hogy miert ne lehetne mas?
Tessek konkret dolgokkal jonni, illetve olyan kiserlettel, ami a
jitterrel nem magyarazhato.

En megforditanam a dolgot:aki azt allitja,hogy a hangromlasert
kizarolag a jitter felel,akkor a tudomanyos hozzaallasnak
megfelelöen bizonyitsa ezt meressel.Ennek eredmenyet kesz-
seggel elfogadom.

Viletel Istvan irta:
Van termeszetesen tokeletes megoldas is,a dupla PLL. Ez azt jelenti,
hogy a receiver IC PLL- je megcsinalja a clock kinyereset,tok mindegy
mekkora jitterrel,es erre a clockra egy masik kvarcPLL  (VXCO) rafog,
melynek befogasi tartomanya rendkivul kicsi - szokasosan 3 (harom!)
hertz - es az igy regeneralt clock mar gyakorlatilag jittermentes.

Ezt keszseggel elfogadom.

Szinten Viletel Istvantol:
A bitek -termeszetesen - teljesen azonosak. A jitter nem. Merheto.
A muszer: HP 53310A Modulation Domain Analyzer.

Ezt is elfogadom.A kettöböl viszont az következne,hogy(legalabbis
többek altal kepviselt elmelet alapjan),hogy a fenti modon jitter-
mentesse tett bitazonos jelnek teljesen egyforman is kene szolni,
hiszen mas parameter nem jatszik!Tenyleg ugy is szol?

Gruiz Marton irta:
A jitter
tulkeppen gyujtofogalom: az osszes olyan analog torzulasa a digitalis
jelnek, ami a bithiban kivul megvaltoztatja a D/A konverzio eredmenyet. (Ami
mind tekintheto egy-egy specialis idozitesi hibanak.) Kovetkezeskepen
ertelmetlen egyfele jitterrol es annak mertekerol beszelni. Vegtelen
kulonfele jitter lehet, s mindre maskepp erzekeny a dac es a fulunk. Itt van
a sok "nem ismert parameter".

Marton pontosabban megfogalmazta:a jitter az a mumus,amiröl nem tudjuk
hogy pontosan mi is,ezert minden romlas(rontas)a nyakaba varrhato.

Barsi Sandor irta:
hat ebben is el lehet asva a kutya. ugyanis egzaktul nem tudod
bizonyitani, hogy hallod a kulonbseget [hacsak az a bizonyos kettos
vakteszt nem hoz ki valamilyen eredmenyt], igy ezt en maximum elhinni
tudom. innentol ez meg kezd szamomra olyanna valni mint egy vallas.
es egy vallasos embert nem tudok meggyozni eszervekkel, mert barmilyen
ervemet o lesopri az asztalrol, egy egyszeru kinyilatkoztatassal.

na ezzel a ket mondattal a fenti soraimat maximalisan alatamasztottad!
kosz! :-)
1. posztulatum: a masolt cd mindig rosszabbul szol.
2. ha megsem, akkor hasznald az 1. posztulatumot.

A hivatkozott meghallgatason termeszetesen nem tudtam,hogy mikor
tette be az eredetit es mikor a masolt CD-t,ezert ez szamomra vakteszt
volt.Oda-vissza mindig meghallottam,hogy melyik a masolat.(a rosszabb)
Szerintem az nyilatkoztat ki,aki mar nem is hallgat,csak elmeleteket
gyart.
Ha valaki nem hall különbseget az eredeti es a masolt CD hangja
között az vagy
a/csereljen berendezest
b/vizsgaltassa meg a hallasat

szinten Sandor irta:
szerintem, mert masnak akarod hallani, meg co2, meg paratartalom, meg
bioritmus, meg mert a cd kicserelesehez felalltal a fotelodbol, ezzel
megtorted a morfogenetikus mezo homogenitasat, az meg azzal buntet teged,
hogy rosszabb zenet hallgathatsz.

Meg a bilirubin tartalma a reggeli vizeletemnek.
Na ne!A masolt CD-t vakon MINDIG rosszabbnak hallom:
reggel,delben,este,otthon es mashol.
Megegyszer:a fülemnek hiszek es nem holmi zavaros okfejtesnek.
Hiszen erröl szol az egesz,a zenehallgatasrol.

üdvozlettel:Ficzek György