Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX AGYKONTROLL 2825
Copyright (C) HIX
2006-08-29
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Romeo (mind)  49 sor     (cikkei)
2 re: Keerees (mind)  26 sor     (cikkei)
3 kaktuszviraganak (mind)  14 sor     (cikkei)
4 Parkapcsolat (mind)  46 sor     (cikkei)

+ - Romeo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 Sziszatok Kedveseim, 

Ez egy kis tortenet emberrol es kutyarol. 
Aki nem szereti a kutyakat, kerem  hagyja ki ezt es olvasson tovabb.
Tortent 3 evvel ezelott, hogy a kisebbik fiam zarkozottsaga miatt orvosi
javaslatra "bevállaltunk" egy kutyit.
A gyerek akkor volt 14 eves es nagyon szeretett volna egy negylabut.
Vegig gondoltam miert is nem akaratam eddig?
Hiszen o mar egeszen kicsi koratol oda volt az allatokert.
Most 3 ev elteltevel belattam, hogy feltettem a kenyelmemet, a
fuggetlenseget es nem akartam egy ujabb kotelezettseget a nyakamba
venni.
Aztan gyozott a fiam iranti szeretet es az, hogy ha az o zarkozottsagat
ez megoldja, akkor vallalom.
Igy 3 ev elteltevel ez a kis bloki nem csak a lakast lakta be hanem a
szivunket is.
A nagyobbik fiam teljesen ellene volt a kutyanak, semmit nem vallalt a
feladatokbol, de ezt korrekten elore kozolte.
Aztan, az o szivet is meghoditotta es amikor Romeo beteg lett meg randit
is lemondott, hogy orvoshoz vigye.
Ket kamasz gyerek melle' igazi aldas volt ez a negylabu szeretet csomag.
Amikor itthon egy kis feszultseg van, Romeo bohockodik egyet es persze
mindenki elneveti magat, aztan ha mar nevet az ember, nem kepes
duzzogni...
Amikor 3 evvel ezelott eldontottuk, hogy lesz egy beagle kutyink, azt
programoztam, hogy az a kutyika "jojjon" hozzank akienk velunk van
dolga.
Nagyon sokat telefonaltam, megneztunk nehany kutyust, de egyik sem volt
a "mienk".
Aztan volt egy nagyon kedves srac hang a vonal masik oldalan es ereztem,
hogy ott van a "mi" kutyink.
Kozel 200 km-t mentunk erte es amikor meglattam, felvettem o hozzam bujt
es ereztem, hogy ITT VAN a mi kutyunk! ERTE jottunk!
Miert irtam ezt le?
Mert nagyon halas vagyok ennek a kis kutyinak, hogy itt el velunk és
szinesiti a napjainkat, az a feltetlen orom amikor megerkezunk, a
hihetetlen ragaszkodas ami belole arad és az a feltetel nelkuli szeretet
amit mindig minden korulmenyek kozott kepes adni.
Soha nem hittem volna, hogy egy kutya ennyire kepes az ember szivet
"birtokba" venni, de nem banom, sot halas vagyok erte, hogy ezt is
megelhettem.
Sokan nem ertettek, miert autoztunk 400 km-t egy kutyaert. Mi nem egy
kutyaert autoztunk, hanem Romeoert aki mar csaladtag lett. 

Koszonom, hogy megoszthattam Veletek.

Soxeretettel

Evi
+ - re: Keerees (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziaztok,

Évi hozzászólása megadta a lökést, hogy leírjam, ami már
sokszor eszembe jutott.

Egyszerű, de az írásos (és általában más egyéb) kommunikációra igaz kis
mondás:

"Ha nem tudsz egy jó szót szólni, akkor inkább ne mondj semmit."

Ami az én értelmezésemben: ha nem egyértelműen pozitív a mondanivalód, akkor
inkább ne mond, mert nem lesz lehetőséged megfelelő módon kezelni az érzelmi
reakciókat, amik esetleg olyanok, amit nem is vársz. És ez alól ritkán van
kivétel.

Hibák felrovása, irónia, cinizmus, (le)minősítés, bélyegzés, ezek mind olyan
dolgok, amiket nem engedhetünk meg magunknak a táv kommunikációban (és sok
élőben sem), mert a másik oldal, nem biztos, hogy humoránál van, illetve
lehet, hogy az adott terület őt másként érinti. És már indul is a
vakdalkozás, mert olyat kapunk vissza amit nem vártunk. Elvész a józanság, a
pozitív helyett negatív energiákat küldünk egymásnak. 

Ne felejtsük el, nem csak alfában teremtünk gondolatainkkal!

Szeretettel,
Viktor
+ - kaktuszviraganak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Kaktuszviraga, a legutobbi leveledbol meg az
sugarzik, hogy nyolc eve nincs is problemad. Most akkor
orulhetunk veled?
***
(A nagy erkolcsi megmondasban a konkret tartalom:
Eljon olyan helyzet, amikor felul kell biralni esszel az
erzelmi vezetest _akkor is, ha agykontrollos uton jon_ vagy
ugy tunik. 
Az erzelem alap, amit megmagyarazunk az esszel. 
Az erzelem szukseg eseten a megfelelo modszerrel
kikapcsolhato, es nem zavarja a dontest, illetve nem kinoz.
Innen kezdve uj helyzet teremtheto.)
:-)
RL
+ - Parkapcsolat (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Eleg sok velemeny elhangzott a *ferjmegtartassal*kapcsolatban.
Nekem az a velemenyem,egy 21 eves mukodo parkapcsolat utan,hogy minden
kapcsolatnak sajat elete van!Megszuletik,el,meghal...ha ugy alakul.
Egy kapcsolat vsz. csak akkor mukodik,ha mindketten akarjak!
Ha a *megtartasi*szandek az egyik felnel hianyzik,meg lehet probalni az
azt kivalto okot megszuntetni.Ez lehet-nem egy
esemeny,tortenes,botlas,hibas lepes,hanem a kozos elet elleni *vetkek*apro
sorozata is.Ez legtobbszor egy hosszu folyamat.Ezt nem lehet
visszaforditani,lenullazni egy AK-s lokessel,segitseggel.Lehet egy oszinte
beszelgetes is eleg a problemak tisztazasahoz,de legtobbszor a kihult
kapcsolatot mar semmilyen technika nem elesztheti fel.A beteg gyermekek
problemaja igen erosen probara tesz egy kapcsolatot!Ossze is kothet,de
legtobbszor szetrombolja azt.
Egy lelkiismeret,es felelossegtudat nelkuli gyenge ember legtobbszor
egyszeruen kilep a szamara terhesse valt kapcsolatbol.Ez az O egyeni
dontese.
Ha ugy erzi boldogabb lehet a felelosseg,es a kotelezettseg sulya
nelkul,akkor joga van Neki elszamolni a lelkiismeretevel.Nem vagyunk
egyformak...
De en ugy gondolom,hogy aki egy beteg gyermekekkel terhelt hazassagot ugy
vet le,mint egy megunt ruhat,ott nem a kapcsolattal van a baj,hanem az
eredeti valasztassal!
Tavol alljon tolem a felsobbrendu,tevedhetetlen itesz szerepe,hiszen nem
ismerjuk a kapcsolat,a problema melyseget.Valamint mindenkinek joga van
ugy elni az eletet,ahogy a szive diktalja.
En a segelykero helyeben megvizsgalnam,hogy vajjon nem kovettem el en is
olyan hibakat,ami arra osztonozte a paromat,hogy kilepjen a
kapcsolatunkbol.
Utanna azt vizsgalnam meg ennek tukreben,hogy erdemes-e ezert az emberert
kuzdeni?Jo lenne -e nekem,es a gyerekeknek,ha *visszakapnam*?
Kulonleges ez a helyzet a beteg gyerekek miatt! Borzalmas lehet ilyen
lelki,es fizikai teherrel egyedul maradni!Raadasul keves remennyel
arra,hogy valaki felvallal minket...De nem lehetetlen!
En ugy erzem,hogy a problema megoldasa nem az,hogy megprobalom magamhoz
lancolni a menekulo masikat.
Hogy az esetleges elszakadas utan mi a teendo...sajnos ebben nem tudok,es
nem is akarok tanacsot adni!A sajat eletunkkel kapcsolatos,legtobbszor
igen nehez donteseket magunknak kell meghozni.A dontes *vegrehajtasa* sem
mindig
sikerul.Racionalis,es materialista vagyok,ennek ellenere egyre jobban
hiszek valamifele *karmaban*amit
termeszetunk,viselkedesunk,eletvitelunk,es nem utolsosorban a kulso
korulmenyek hataroznak meg...
Remelem,hogy a beteg gyermekek irant erzett felelosseg sulya eleg erot ad
a segitsegkeronek elete nagy konfliktusanak a megoldasahoz!
En ehhez kernek a listasoktol tobb erot!

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS