wrote:
> 
> > A felhasznalt anyagok felsoralasanal szerepelt: 0.45351474 kg cukor.
> 
>   Na ez a masik problema a mertekegyseg valtasoknal. Az eredeti recept
> itt nyilvan 1lb. cukrot irt elo. Kerdes, hogy mit kellett volna irniuk
> (csak pngyolak voltak): 1lb, 1.0lb, 1.0000000lb?
>   Erre a problemakorre akkor ebredtunk ra, amikor USA piacra irt Gundell
> szakacskonyvbol probaltunk Europaban fozni. Besamell martasnal nem mindegy,
> hogy milyen precizitassal mered ki a hozzavalokat. Turogombocnal jo az
> 1lb = 0.5 kg atszamitas. A problemat ugy oldjuk meg, hogy tudunk kozvetlenul
> USA mertekekben merni (uncia, font, quart, stb.).
>   A tudomanyokban is rengeteg adat all rendelkezesre es ezek atkonvertalasa
> neha komoly munkat igenyel, nem lehet vakon megtenni, mint a fent idezett
> iskolasok. Sot, gyakran felrevezeto. Mert mit csinalsz, ha mondjuk pont
> kettovel kell osztani? Hany ertekes jegyet adsz meg? Novelek vagy csokkented
> az ertek pontossagat? Gondolok itt arra a konvenciora, hogy a megadott
> ertekes jegyek implikaljak a meres pontossagat.
> 
> Gyula

Ezt a problémát fordítva is látni az EÁ-ban. Szénsavas italokat 1L, 2L,
és 3L méretű palackokban árulják (az ANSI szabványoknak megfelelően az L
a liter jele, odahaza persze kis l lenne, de az sok gépen nem
különböztethető meg az 1 számtól). A méter rendszert nem ismerő tömegek
részére "konvencionális" egységekben is megadják, többnyire sokkal
nagyobb precízióval, mint a töltőgépé. A legtöbb árun azonban a 1lb (454
g) precízió szerepel, ami szintén túlzott.

NB: 2-vel osztás mindíg véges a tizes számrendszerben. Próbáld inkább az
1/3-ot...
-- 
E. S. "Steve" Fabian               
POB 1540, Cherry Hill, NJ 08034    Telephone: 856-354-1752
EMPIRE Consultants, Inc.           Director, Software Development
---

 wrote:
> 
> 
> Egyik nagybatyam walesi szuletesu volt.
> ( O ellente'tben az idegenszavak szotaraval Walest nem 'uelsz'-nek
> mondta, hanem uels-nek, de nem beszedhiba folytan. )
> Regen latogatoban Angliaban naluk jartunk, es amikor ezt hallotta -
> 'Gyere mar !' - meglepetve kert - mondjam ezt angolul.
> Az angol asszem ugy mondja -  come along, vagy kameleon? :) - valaszoltam.
> Kiderult, hogy az o kelta eredetu anyanyelven a 'gyere mar' igy hangzik:
> Derema'

Ékezetek nélkül bizony nem tudom, hogy nagybátyád "uelsz"-nek vagy
"uélsz"-nek mondta hazája nevét, vagy valamilyen más kiejtést használt.
A "Gyere már!"-ban sem vagyok biztos.  A magyar írás fonetikus - de csak
az ékezetekkel. Nélkülük csak éktelen! Vannak olyan szópárok, melyeknek
bármelyike egy adott mondatban lehetne, csupán az ékezet mutatja, mit
gondolt a szerző. Főként amikor KIEJTÉSRŐL írunk, lényeges a
pontosság...

Sebestyen Balazs wrote:
> 
> > az alábbiakat írta a következő üzenetben:
> news:...
> >
> > Az altalad javasolt tudomanyagat a KSH tamogatasaval kellene
> > letrehozni. A vasarolt hutoszekrenyek frigonometriai vizsgalatat
> > kovetoen, a hasznalatuk soran, a telitettsegi adataik alapjan -
> > szerintem egesz hiteles kepet kaphatna a KSH a fogyasztoi szokasok, es
> > az eletszinvonal idobeli alakulasarol.
> 
> Apropo KSH. Szerintem a KSH honlapja botranyos. Azt meg tudom erteni, hogy
> a legfrissebb, nagyon reszletes adatokert fizetni kell, amiket ugyis csak a
> komoly felhasznalok hasznalnak, nem az utca embere. Viszont rakerestem pl.
> az egeszsegugyi adatokra a KSH honlapjan. Meg is talaltam, a fizetos
> reszben. (latszolag van ingyenes is, valojaban az egyik resze csupan
> "DEMO", vagyis tartalomjegyzek, a masik reszukre kattintva pedig megjelenik
> a login ablak)
> 
> Magyarul: ha van egy felhasznalo, akit erdekelnek Magyarorszag egeszsegugyi
> adatai, es rakeres az interneten, nem talalja meg, csak akkor ha postan
> regisztraltatja magat, es sulyos havi dijat fizet. Akkor mar inkabb veszek
> egy buszjegyet es lemegyek a konyvtarba, megnezni a statisztikai
> evkonyvben. Szinte hihetetlen. Ez hivjuk informacios forradalomnak? Ordog
> es pokol! Osszehasonlitaskent nezzetek meg a KSH amerikai megfelelojet,
> valami ilyen kellene nekunk is, vagy csak fele ilyen jo.
> 
> http://www.census.gov/statab/www/
> 
> Itt nem a penzrol van szo, mert abban biztos vagyok hogy elhanyagolhato
> szamu magan elofizeto van aki hajlando havidijat fizetni azokert az
> adatokert, amik benne vannak a statisztikai evkonyvben. Csak fel kellene
> tenni a halora, de meg annyit se, hiszen fentvan. Csak elerhetove kellene
> tenni.
> 
> SB

Feltételezve, hogy maguk az adatok, vagyis a statisztikai évkönyv
tartalma, nem védett szellemi termékek, akkor igazad van. Miért nem
veszel Te egy erre a célra szolgáló gépet, másolod bele az adatokat,
kötöd össze saját költségedre az Internettel, és tartod karban az
egészet, beleértve a havi villanyszámlát és összekötési díjat?

V.ö.: Az USA szerzői jog törvénye minden a központi (szövetségi) kormány
által fizetett munkát szellemileg védetlennek nyilvánít, azon az elvi
alapon, hogy az adófizetők pénzéből készült, bárki szabadon
használhatja. Ez nem jelenti azt, hogy ha valamly ilyen munkára
nyomtatott formában van szükséged, az állami nyomda ingyen adja.
Példányonként kell fizetni a nyomtatási és kézbesítési költségekért. Ha
az egész munka már a WWW-en van, akkor annyi példányt nyomtathatsz saját
költségedre, amennyit akarsz, és árulhatod akár az állami nyomda árának
tízszereséért is. Az egyik legnagyobb szakkönyv nyomda az 1970-es
években nyomtatott is ki egy könyvet, amelyben nem volt szerzői jog
értesítés (copyright notice), mert a szöveg államilag fizetett tudós
hivatolos munkája volt. Vállalták a kockázatot, hogy olcsóbb a könyvet
megvenni, mint a könyvtári példányt lemásolni. Kiadó: John Wiley.
Szerző: Robert Tausend, vagy hasonló. A könyv témája a progammozás
szervezése volt, pontos címére nem emlékszem. A szerővel 1966/67-ben
találkoztam magam is. 

Az egyes államok, vagy azok részei (megyék, városok, községek, stb.)
saját munkáikat szerzői joggal védhetik, ha akarják. Nem esnek a törvény
e része alá.

FE

Kedves Gyula, es mindenki!
Pontokba szedve, hol tevedek? A biztos csak az, hogy nem ertem.

>>>Ez azt jelenti, hogy a rekombinacio pillanataban elindult fotont latjuk
most, valtozatlan formaban, eltekintve a gravitacios voroseltolodastol. Ez
utobbit Einstein alapjan lehet szamolni (alt. rel. elm.). <<<
Tehat a ter tagulasat az alt.rel. valahogy a vilagegyetem
osszgravitaciojaval magyarazza?

>>>Azaz amikor a mikrohullamu hatteret vizsgaljuk, akkor a nagyon regen
(tobb mint 10 milliard eve) elindult fotonokat latjuk. Ahogy mulik az ido,
ugy egyre messzebrol indulokat, termeszetesen.<<<
Ez a fo gondom, a hattersugarzas miert nem inkabb egy mindent kitolto
fotonmassza? Amit leirtal, olyan, mintha a fenysebesseggel tagulo
latohatarunk vegerol erkezo fotonok szamitananak csak. Az a foton, ami nem
nyelodik el itt nalunk, az nem megy tovabb, es nem vesz reszt a
hattersugarzasban pl. 5 milliard fenyevre innen? becopyzom magamat:
Tekintheto ugy, hogy a tavoli te'r-re'szekbol ideerkezo hattersugarzas a
te'r tagulasa folytan voroseltolodast szenved, de ezt _pontosan_ kompenzalja
az, hogy a vilagegyetem fiatalabb allapotaban indult utra, mikor a
hattersugarzas "ke'kebb" volt?

>>>  Vegul a kituntetett rendszer: az egesz eszmefuttatas fentebb arra epul,
hogy ez a rekombinacio az egesz vilagegyetemben (illetve szamunkra lenyeges,
lathato reszeben) *EGYSZERRE* tortent (nagyon apro idokulonbsegektol
eltekintve. <<<
Miert a 1x milliard fenyevre levo gombhejrol erkezo fotonokrol beszelunk,
mikor szerinted is az atlatszosag egyszerre kovetkezett be mindenhol? Az
akkor 200.000(?) eves (raadasul felfuvodott) vilagnak mar jo nagy merete
volt. Abban a pillanatban pl. "innen tolunk" is indult el sugarzas.

(mondjuk az se tiszta, hogy ha igy lenne es nem csak a gombhej szamit, akkor
a COBE meg a tobbiek mi a fenet akartak megfigyelni? :)
A COBE-nal emlexem valamit ki kellett vonni, az a naprendszer, vagy a
galaxis sebessege volt? Es persze mihez kepest?

>>>  Szoval igen, vannak kituntetett rendszerek, viszont azt *nem* a fizika,
hanem a fizikai torvenyek szerint viselkedo *rendszer* tunteti ki. Amivel
nincs akkora baj, mint ha a fizika lenne vonatkoztatasi rendszer fuggo.<<<
Nade itt a kituntetett rendszer a >>>megvalosult vilagegyetem<<<
A fizika meg azon kivulrol jon? :)

>>>  Egy lehetseges spekulacio, hogy miert is annyira aszimetrikus az vilag
(azaz miert van kituntetett rendszer): el lehet kepzelni olyan fizikat,
ahol egy kezadeti fazisatmenet van, ahol lokalisan kialakul egy kituntetett
irany. <<<
Akkor mar ket felfuvodas spekulacio letezik. Eloszor a legelejen, azert,
hogy nehogy teljesen megismerheto legyen a vilag, aztan meg ez, hogy ne
legyen kozepe? :)

Az altalunk eszlelheto hattersugarzashoz kepest melyik galaxis(cluster) van
nyugalomban?
Az ottani megfigyelo szerint ugye ok is mozognak a hattersugarzashoz kepest?

udv, Sanyi

Kedves Balazs !

A kozponti honlap es szerkesztese es kezelese tavoleso szamomra,
de leirom amit tudok ill. gondolok.
A leggyakrabban keresett kozhasznu adatok szabadon elerhetok, mig a
ritkabban es feltehetoen specialis okbol keresettebbekre mas
megfontolasok ervenyesulnek, de pillanatnyilag fonokomet - aki 
tomor magyarazatokat tud adni sok nehez kerdesre - igy dontesek
hatterere is, a heten nem tudom elerni.
Annyi bizonyos, hogy a kiadvanyok szellemi termeknek minosulnek,
amiert altalaban a vilagon mindenutt fizetni kell, mert rengeteg munka
lehet mogottuk. A mieink letrehozatali koltsege is magas, es a KSH
mukodesehez sajat beveteli forrasokra is szukseg van, mert nem 
mindenre nyujt teljes fedezetet az allami koltsegvetes. 
Amugy mas szolgaltatoknal is talalkozni azzal a gyakorlattal, hogy 
a regisztralt fizeto fogyasztok szamara teszik elsosorban 
vonzova, kenyelmesebbe a bovebb szolgaltatasok elerhetoseget, 
mikozben masok az olykor kenyelmetlenebb, konyvtari bongeszest
kell valasszak.
Peldanak semmi nem tokeletes, tehat ez se lesz az, de sok, nem KSH
kiadvany letezik a weben, melynek tartalma csak aprankent reszletekben 
erheto el, letoltesek sorozataval, holott nagy listak formajaban is
feltehetnek. En ezen szoktam bosszankodni, de elfogadom, hogy
emogott uzleti megfontolasok lehetnek. Teljes CD-s kiadvanyokert
mar fizetni kell, azaz a kenyelmet megfizettetik.
Egyebkent a www.ksh.hu honlap STADAT fejezetebe - igaz, hogy
leggyakrabban csak a regisztraltak juthatnak be, de akcios 
jelleggel olykor elerheto mindenki szamara, hogy betekinthessen -
milyen jellegu es melysegu informaciokhoz juthat ott, ha elofizet.

Udv: zoli

Sziasztok!
Mielott folytatom a cikket, nehany erdekes, avagy furcsa
tenyrol is irok nektek. Angol nyelven 1998 dec-ben jelent meg
errol cikkem az Acta Alimentariaban (az kevesebb adatot
tartalmazott). 1999 tavaszan (magyar nyelven irt) cikket kuldtem
az Elet es Tudomany cikkpalyazatara. Onnan egyszem iras-
beli visszajelzest kaptam Barabas Zoltan rovatszerkeszto
Urtol, ami lenyegeben nem volt elutasito. Azutan semmit,
vegul telefonon erdeklodtem es akkor azt mondta, hogy Ok
nem kozlik a cikkemet, mert "nincs aktualitasa" es mert
"tulsagosan kevesek erdeklodeset keltene fel". Ez mar
2000. tavaszan volt, kb. 1 evvel a bekuldestol szamitva.
Furcsa indoklas......
Ekkor eppen volt 1 cikkpalyazati felhivas a Termeszet Vilaga-
ban, 2000. szept.-i bekuldesi hataridovel. Oda elkuldtem
2000. aug. 27-en. Onnan mindossze ket emilt kaptam, immar
14-ik honapja tarto varakozasom alatt Durr Janos szerk. Urtol.
Az elsot iden februarban, amelyben kb. azt irta "a biralobizott-
sag nem talalta kozlesre alkalmatlannak a munkat ..." es iger-
te, hogy rovidesen reszletesen valaszol. Kozben meg kiege-
szitettem a cikket (adatokkal). Erre iden majusban irta: kb.
"koszonjuk tovabbi kiegesziteset ... a kozlessel kapcsolatban
meg nem tudunk erdemben valaszolni ... tovabbi turelmet
kerjuk." Azota megintcsak varok a valaszukra, de meddig
erdemes varni???? Ugy tunik, valaki nagyon ellenzi cikkem
megjeleneset. De ki lehet az, es mifele ervekkel tudja erveny-
esiteni a tudomanyos ismeretek terjesztesenek akadalyozasa-
ra iranyulo etikatlan es erkolcstelen akaratat. Talan Staar
Gyula a Term.Vil. foszerkesztoje is tudna valaszolni erre
a kerdesre. Ezert sajnalom, hogy most nem all modomban
elmenni arra a Szkeptikus osszeroffenesre. Ezert valasztot-
tam az ismeretterjesztesnek ezt a hixes levlista valtozatat.
Ugy tunik hasonlo helyzetbe kerultem az ekvivalencia-tor-
venyemmel, mint Heisenberg volt a hatarozatlansagi elvevel,
mikor meg Einstein is ketelkedett abban - mondvan, hogy
Isten nem jatszik dobokockakkal. Sot, az en helyzetem
meg rosszabbnak tunik, mert mintha valaki kemenyen es
hatekonyan keresztbe is tenne/tesz nekem. 
 (jon az ekvi 4. resze)
Az elo szervezetekben lejatszodo nehany biokemiai reakcio-
ban ammoniumionok [NH4(+)] is keletkeznek es a novenyek
szervezetebe a talajbol ammoniumsok formajaban is bejutnak,
de koncentraciojuk tulsagosan alacsony. Ezert az ammonium-
ionokat is kizarhatjuk ebbol a szereposztasbol. Egyeb, sza-
mottevo mennyisegben elofordulo, lehetseges kationok hi-
anyaban, vagyis kizarasos alapon nyilvanvalo, hogy uralkodo
jelleggel csak az alkalifemek ionjai lehetnek az ellenionok a
tobberteku femekkel lejatszodo kationcsere folyamatokban.
Megemlitem, hogy sajnos az elo szervezetekbe idonkent
bejutnak szuksegtelen, sot toxikus femek pl. Al, Cd, Pb 
stb. is. Bar ezek mennyisege altalaban csekely, de ezek a
femek is resztvesznek ioncsere folyamatokban, amelyekhez
szinten szuksegesek az ellenionok.
Ezek alapjan nyilvanvalo, hogy a tobberteku femekkel lejat-
szodo ioncsere folyamatokhoz ellenionokra van szukseg,
es erre a funkciora gyakorlatilag csak az alkalifemek al-
kalmasak. De az a kerdes meg tisztazatlan, hogy honnan
ered ez a szimmetria? Tehat miert lett kituntetett az elo-
lenyek femhaztartasaban az alkalifemek es a tobberteku
femek hasznalatara az 1:1 arany, vagyis az ekvivalencia?
Jo kerdes - itt van a kutya eltemetve. Azzal, ahogyan a
termeszet az elo szervezetekben elofordulo es kulonbozo
letfontossagu funkciokat betolto femeket gyakorlatilag e ket
csoportba sorolta (nevezetesen az ellenionok es a tobbi
femion), maris kedvezmenyezette tette kozottuk a 1:1
aranyt, hiszen egyszeru kemiai okbol ez szukseges fel-
tetele az ioncsere folyamatoknak. Minden mas, ettol el-
tero arany az egyik csoport felesleget jelentene, amelynek
"kezelese" tobblet energiat igenyelne es ezert gazdasag-
talan lenne az elo szervezetek szamara. Elodi Pal
Biokemia c. konyvebol (3. kiad. 20. old.) idezek nehany
az elolenyek kozos sajatsagaira vonatkozo mondatot,
amleyet a szerzo is idezett A. L. Lehningertol: "Onrendezo,
onszabalyozo, onreprodukalo, izoterm, molekularis rend-
szer, amely a kornyezetevel anyag- es energiakicserelodes-
ben all. Onmaga termelte szerves katalizatorok segitsegevel
nagyszamu, egymassal kapcsolatban levo (konszekutiv)
atalakulasi folyamatot valosit meg, melyek mind a folya-
matok, mind az anyagok felhasznalasanak maximalis
gazdasagossagat biztositjak. A pontos onreprodukciot
linearis felepitesu molekularis kod teszi lehetove."
A minden eloleny mukodesere jellemzo maximalis gazda-
sagossag nem engedi meg a felesleges anyagaramokat,
kulon-kulon tekintve meg az egyes komponenseket, es az-
ok kozott a lecserelendo femionokat es az ellenionokat is.
Folyt.kov. Udv: S. Zoli

Sziasztok!
> Zoli, mit gondolsz mit lehet kezdeni a "niagra falls"-al? Esetleg "eredendo
> ellentmondast tartalmazo"-nak ertelmezni? :)
> Udv, Sandor
Pl. tovabb generalni az elirast "viagra falls", azutan esetleg
meg tovabb ... (azutan ertelmezni). Udv: S. Zoli

Amint azt megjegyezted, levelem mar igy is tul hosszu
volt, igy ezek a reszek kimaradtak:

>En ugy gondolom, hugy a velemenyem nem human ego-
>ista szemleletet tukroz, hanem eppen az "onzo gen szem-
>leletet", mert teljesen fuggetlenul a teljes kornyezettol
>(niche) es az alkalmazkodas merteketol, szerintem ab-
>szolut ertelemben is hiba (rossz gen) az amelyik a sza-
>porodokepesseg jelentos csokkeneset, netan teljes hia-
>nyat okozza. 

 Ha nagyon ragaszkodsz hozza, jo, vannak olyan genek,
amik abszolut ertelemben is rossznak tunnek, pl a sejt
halalat okozzak. De a biologiaban (biztos mashol is)
szerintem igen ovatosan kell banni az abszolut fogalmaval.
Ezek a genek ugyanis egy olyan kornyezetben, a sejtben
vannak, ami az expressziojukat (aktivalodasukat) igen
szigoruan szabalyozza. Ez a "programmed cell death", vagy
apoptozis (bar ez szukebb ertelmu) igen altalanosan 
alkalmazott mechanizmus az elolenyekben, mind az
egyedfejlodes soran, mind a betegsegek, korokozok
elleni vedekezesben.
A rakkelto genek (onkogenek, stb) is fennmaradnak,
mert csak bizonyos korulmenyek kozott vagy korban
aktivizalodnak.
Valahogy igy van ez az oregedest okozo genekkel is.

> En ugy tudom, hogy tobb rovarfajnal,
>pl. a meheknel ugyebar a dolgozok nem kepesek a sza-
>porodasra, viszont mindegyikuk a kiralyno leszarmazottja
>igy (altalaban) nincs bennuk az a genetikai hiba / nem hiba, 
>amely keptelenne tenne oket a szaporodasra, egyszeruen
>az donti el, hogy mive fejlodik az utod, hogy mivel taplaljak.

Eppen forditva, a kiralynoben is ott vannak a meddoseget
okozo gen(ek), csak eppen nem aktivak. Eppen a kornyezet
szerepet (mivel etetik a larvat) irod te is.

Tehat a genek csak egy bizonyos kornyezetben valnak aktivva, tudnak
mukodni, es ezt akartam csak tudatositani. Nincsennek
egyedulallo, maganyos jo vagy rossz genek (mint a kobor lovagok:-),
minden genunk mukodeset bonyolult rendszer szabalyozza.
Vegulis felvetodik ekkor a (kisse filozofikus) kerdes, mi is a gen,
az a gen, ami a szelekcio egysege?
Csak a feherjet kodolo szakasz, vagy meg a kozvetlenul a 
transzkripciot lehetove tevo reszek, a tovabbi szabalyozo elemek,
plusz meg az atirast, a splicingot, a feherjeszintezist vegzo
genek, a egesz sejt, stb.?
Szerintem folyamatos az atmenet. Vegulis a megjeleno tulajdonsag
(a fenotipus) ami szamit, azt pedig a fenti bonyolult rendszer es a
kornyezet kolcsonhatasa alakitja ki.

Gabor

>Vizes kozegekben kezenfekvonek tunik a hidrogenionok
>(pontosabban H3O(+) ionok) szerepe. De az elo szervezetek-
>ben kozel kozel semleges pH uralkodik, igy a H-ionok
>koncentracioja 10^-7 mol/l kozeleben van. Ez elenyeszoen
>alacsony koncentracio a alkalifemekehez viszonyitva, ezert
>a hidrogenionok sem alkalmasak az ellenionok szerepere.

Ne felejtkezz meg az eukariota sejtek nagy talalmanyarol,
a kompartmentalizaciorol!
Az az atlag 7pH igen kulonbozo lehet a sejt kulonbozo
reszeiben, pl a savas vakuolumokban 3-4.
En ugyan nem foglalkozom a temaval, de tudom, hogy
vannak Ca(2+)/H(+) antiporterek pl az elesztoben,
novenyekben. Bakteriumok Co, Ni, Ag toleranciajat is
proton antiporterek segitik.

Gabor

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: biovegpc05.unifr.ch)

>> ... 0.45351474 kg cukor

>  ..Kerdes, hogy mit kellett volna irniuk ..?

Az ironikus az volt, hogy -- at hiszem -- a nebulo kinezte a
tablazatbol 4 vagy 5 jegyre, hogy  1 kg = 2.2049 lb es ennek a 
reciprokat irta le a kalkulatorrol 10 jegyre. De 3. altalanosban
ez nem fobenjaro vetseg :) 

Hozzatartozik a temahoz, hogy az altalanos iskolasok is sokszor
egesz ugyes es kreativ science-projectet produkalnak. Az egyik 
lany pl. eljutott az orszagos dontobe es aszteroidot is neveztek 
el rola (a legjobb nemtudomhany diak kulondijakent) 

udv 
kota jozsef

A tegnapi szamban Gyula irt az osrobbanasrol es hattersugarzasrol.
Csak egy tovabbi pelda arrol, hogy mennyire ugy van, ahogy Gyula 
irja:

Az Univerzum kituntet egy rendszert, ahol a 2.7 K hattersugarzas
minden iranybol egyforma. Ehhez kepest valami 600 km/s sebesseggel
megyunk, ebben benne van a Tejutrendszer forgasabol adodo sebesseg.
Ezt pont ugy lehet kimerni, hogy megnezzuk, mennyire iranyfuggo a
hattersugarzas a mi sajat rendszerunkben.

Erdekes kerdes, mi tortenik akkor, ha nagyon gyorsan, fenysebesseghez
kozeli sebesseggel kezdunk futni. A hattersugarzas ekkor szamunkra
a Doppler eltolodas miatt nagyenergiaju gamma sugarzasnak tunik.
Ha ez eler egy kuszobot, akkor a hattersugarzasi foton mar reszecs-
kekeket (piont) tud kelteni a *semmibol*. A fizika pontosan ugyanolyan 
akkor, ha mi futunk, mintha allnank es a fotonok energiaja lenne 
nagyobb. 

A jelenseg valoban letezik. 
(beugrato kerdes: ha a foton energiaja csak nezopont kerdes, akkor
honnan tudja a foton, hogy van-e eleg energiaja ?)

udv
kota jozsef

Kedves Sandor ! 

>http://www.google.com/press/zeitgeist.html

>Ha havi 5 szavas gyarapodasi utem megfelel, lehet hasznalni a Google havi
>Zeitgeist jelentesebol a "Top 5 Misspelled Queries" kategoriat. ...

Koszonom, nagyon jo, nekem boven eleg ez az utem, hiszen a magam 
hibainak kimagyarazasa is rengeteg idomet elveszi. :)

Valaszod nyoman felotlott, hogy szukseg lenne meg olyan 
nyelveszeti iranyzatra is, mely megmagyarazza a nem egeszen veletlen 
elirasokat. 
Ha ilyen meg nincs, akkor alapitsuk meg !
Eloszor is keresni kene hozza uj muszot.
( stilszeruen ' elcseszotar '-bol kene venni, termeszetesen. :)

>nostradomus 

Ez lehetne a 'mi otthonunk' is.

>nostrodomus 

Ha Nostromo volt 'A 8. utas a halal' cimu film urhajoja (?),
akkor a buvohelyre utal, ahol a mumus lakott.

En egyebkent Nosztredamuszt mondanek neha, melyrol egy parizsi do'm 
toronyore ugrik be, es ebbol tudom, hogy korrigalnom kell. :)

TV-ben gunyoltak egy kisse muveletlen botcsinalta uzletembert,
aki nyilvanosan folyton sztendert mondott tender helyett.
A bizonyosan human muveltsegu riporterno azzal mentegette, hogy 
valoszinuleg a 'szkander' hagyott mely nyomot az illeto urban.:)
En nagyobb joindulattal, es mas emlekeim alapjan inkabb a 'sztenderd'
szo megrogzodesere vezetnem vissza ezt a hibat. 

>Zoli, mit gondolsz mit lehet kezdeni a "niagra falls"-al? 
>Esetleg "eredendo ellentmondast tartalmazo"-nak ertelmezni? :)

niagra falls ?
Nem tudom mi az ellentmondas benne, de ha a falls itt a nemetes falsch 
- hamis, lenne, akkor onmagaert beszelo kijelentesnek tekintenem.
Ha meg egy kicsit tovabb romgalodik a ket szo, akkor felnotteknek
szolo mesekonyv-cim valhatna belole:
Viagra es a fallus.  ( Az oriassa valt mikron, es egyeb hazug mesek :)
'Viagra es Fallus' mar dramaibb hangulatu, de a tortenet valszeg
ugyanaz.

Egy regi idegen szavak szotaraban a fals-t sem talaltam.
Falzifikaciot igen - 'z'-vel irva - ami hamisitast jelent !?

Sajat hibaim tegnap: genmalipulatort irtam, es radiaktiv-at.

A latin 'malus' ill. az olasz 'male' egyarant 'rossz'-at jelent. 
Tehat ertelmezheto genrontasnak, amit irtam veletlen nyelvujitasul, 
de a szo meg nem vonult be a koztudatba.
A radiaktivitas pedig lehetne radialisan terjedo hatas.
Ezuttal tehat nem is hibaztam nagyokat. :)
Ma reggel a genmutacion es az IQ-n egyszerre toprengve becsszora
meg a buszon talaltam ki az alabbi tortenetet, es meglepett, hogy 
a 'fals' idokozben teritekre kerult.

'Sajtohibasok' a MENSA-nal:

-Mennyi ?
-Valszeg akorul.
-Oh ! 
-Es on ?
-Szvsz ugyancsak.
-De jo ! Mi ketszazasok fals szavakbol is ertjuk egymast !
-On is a HIX-en futott fel 20-rol ?
-Nana'! Hat van annal jobb iskola ? :)

Most bevillant egy elirasi lehetoseg, mely nem lehet egeszen 
veletlen:

gasztrodomus  

Gondoltad volna, hogy mibe keveredsz ? :)
Aki nem kapcsol, hogy mit jelenthet, annak maganban segitek.
Felutom a telefonkonyvet a megfelelo helyen, majd ott veletlenszeruen 
valasztok telefonszamokat, es aki felhiv beloluk egyet, annak 
ke'retlenul is bemondjak azonnal a helyes megfejtest ! 

Udv: zoli

Sziasztok!

Zoli irta:
: A cellak legalabb egyikeben '1'- nek kell egyszer lennie, es
: akkor a gepezet mukodokepes, felteve, hogy egy kozos periodikus
: szinkronjel (orajel) utasit minden cellat egyszerre, hogy vegye at
: mindegyikuk az ot megelozotol, annak logikai allapotat.
: Ha rovid a cellasor, akkor  fejben is kovetheto a mukodes,
: de pl. egy 4bites cellasor mindossze 16 kulonfele allapotra kepes,
: amit tulzas volna alveletlen generatornak nevezni, mert
: inkabb tekintheto 16 lehetseges allapotu 4bites ora-impulzus-
: szamlalonak.

Mivel a csupa 0 allapot nem fordul elo (statikus allapot), ezert egy
XOR-alapu alveletlengenerator nem 2^n allapotu, hanem 2^n-1 allapotu.

: A sokkal tobb-cellasak, pl. akar a 16bit hosszusagu is - igen 
: valtozatos modon szolgaltatja a kimenete'n a 0-kat ill, 1-eket, es
: soha nem alakul ki tiszta tartos periodicitas ebben a kb. 16ezer bit
: hosszu jelfolyamban.

Ez nem igaz. A LFSR (linear feedback shift register), ahogy a szakma hivja
ezeket, egy determinisztikus rendszer, idoben allando atviteli fuggvennyel
es korlatozott szamu allapottal. Ebbol eredendoen a korlatozott szamu
allapot + n. allapot megegyezik az n. allapottal, azaz a jelsorozat
periodikus. A 16 bites szamlalodban 16000 bit utan nem feltetlenul alakul
ki periodicitas, de ez legkesobb 65535 bit utan garantaltan bekovetkezik.

Egy n-bites LFSR-rel a leheto legnagyobb periodusido 2^n-1 orajel, ez a
visszacsatolastol fugg. Lehet joval rovidebb periodusidejut is gyartani,
de nem erdemes, mert bizonyithato, hogy a rovidebb bitsorozatot egy
kevesebb tagbol allo LFSR-rel is elo lehet allitani. Gyakorlati
alkalmazasa a dolognak, hogy epitunk egy hosszu, atkapcsolhato
visszacsatolasu LFSR-t, es az adattovabbitas kezdeten egy rovid
szekvenciara kapcsolunk, hogy a vevo konnyebben tudja magat
szinkronizalni. Az "igazi" adatokat pedig a hosszu szekvenciaval
modulaljuk a jel/zaj-viszony novelese erdekeben. Ha ezt nem tesszuk meg,
akkor a szinkronizalas akar egy oraig is tarthat (lasd GPS). Van egy
nagyon jo konyv, mondhatni alapmu a temaban: Robert C. Dixon: Spread
spectrum systems.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

>Talalt 12 olyan magyar szot, ami velsul is nagyon hasonloan hangzott.

Persze hogy talalt. Van a vilagban veletlen is. Nem szolva arrol, hogy ha
megnezzuk ezeknek a hasonlo szavaknak a tortenetet, kiderul, hogy ezer vagy
ketezer evvel ezelott egeszen maskent hangzottak.

Ferenc