Cser Ferenc a Szalon egy minapi szamaban vitat kezdett Fencsik
Gaborral szegenyekrol/gazdagokrol, usa-rol/ma.o-rol es egyeb,
kevesbe jelentos orszagokrol.

Az elso bekezdesben Gabor lelkivilagat probalja elemezni, nem
tul meggyozoen, amit kesobb maga is belat, mondvan, hogy
"mindez nem lenyeges." Mint Kohn bacsi a fuszeres, aki ezt a
levelet irta a nagykereskedonek:
"Tisztelt Uram!
Kernenk 1 zsak lisztet, 4 szakajto tojast, 3 rof vasznat.
Tisztelettel, Kohn
U.i.: most jon a felesegem es mondja, hogy nem kerunk semmit."

A "technologia/nyersanyag" kereskedelmet automatikusan
igazsagtalannak minositeni a technologiat szolgaltatotol elegge
szubjektiv. Miert igazsagos az, hogy ha valaki egy nagy darab
homok kozepeben szuletett ahol olaj van, megengedheti maganak
hogy egesz nap turbanban jarjon, a masik meg, csak azert mert
olasz bevandorlo pek volt az apja, ugy kell, hogy elvegezze az
MIT-t hogy az elso rongyos milliocskajat osszeszedje?

Arak valoban a kereslet-kinalat szabalyai szerint alakulnak ki,
amit valami miatt Cser rosszaloan(?) ugy nevez, hogy
"ertekpumpa": a nyersanyag fogyaszto annyit fizet, amennyi me'g
megeri neki. 30 dollaros olajnal az USA ki fogja nyitni a
csapokat es Anglia (es Ma.o.) kinyitja a szenbanyakat. 100
dollaros olajnal hirtelen felepitunk nehany szaz atomeromuvet.
Jelenleg az olaj 20 dollar korul van, de emlekszem arra, amikor
8 volt. Oszinten szolva nem latom, hogy a hirtelen gazdagsag a
szellemi/penzugyi/kulturalis/tarsadalmi elet felpezsdulesehez
vezetett volna az arab vilagban. Hol vannak az uj keptarak,
egyetemek, tozsdek, konyvkiadok, demokratikus parlamentek? Az
en *szubjektiv* velemenyem, hogy munkaval (technologia
fejlesztessel, kereskedelemmel) szerzett gazdagsag a tarsadalmi
fejlodesnek javara valik. 8 dollarrol 20-ra (de okosan nem
30-ra!) emelni az olaj arat nem tunik egy tipikus
kizsakmanyolasnak a vevo reszerol.

A modern tortenelemben volt nem kereslet-kinalat alapu
kereskedelem, orszagon belul ugy hivtak, hogy tervgazdalkodas,
nemzetkozileg meg ugy, hogy KGST. Ezek a modelek nem voltak tul
sikeresek, ami persze nem azt jelenti, hogy mas model nem
kepzelheto el a jovoben.

En a magam reszerol orulok, hogy csucs-technolgiakat ahogy
oregszenek, nem bezuzunk, hanem masod-harmad-huszad vonalbeli
felhasznalasra kinalunk. Nem tudom, bizonyithato-e az a sejtes,
hogy az egyik oka a szovjet szegenysegnek az volt, hogy a
katonai technologiak elesen kulon valtak a polgariaktol,
ellentetben Amerikaval. Bar itt is (mint ott) milliardok lettek
elegetve, kilove, felrobbantva, beasva, a konc (a "levetett
technologia") hatalmasan hozzajarult az orszag gazdagsagahoz.
(Nekik meg volt Gagarin-plakat.)

Ugyanez igaz technologiak orszagok kozti aramlasara is.
Emlekszem, hogy annak idejen Ma.o.-n nekunk ugy kellett mindent
kulon ellopni, mert minden embargos volt. Sajat szemelyes
tapasztalatom (nem statisztika!), hogy amiota a lopas csak
opcio es nem kotelezo, a technogiai res (gap) szukul.

Es hogy a technologiaert a vevo annyit fizet, amennyit meger
neki a remeny, hogy azt hasznositani tudja? Miert, mennyit
kene? Ugyanez tortenik a technologia kifejlesztese soran: a
ceg/kormany/beruhazok/etc, [a "vevo"] annyit fizetnek/
fektetnek be egy fejlesztesbe, amennyit meger nekik a remeny,
hogy a technologia hasznosithato/profitabilis/tovabbfejlesztheto/etc
lesz. Olyan allitas, hogy "levetett technologia erteke nulla"
egyszeruen ertelmetlen.

Ez az egesz egy nagyon erdekes kerdes, mert valoban nem
latszik, hogy a vilag egyensulyi allapot fele haladna es ez
zavar csoppet, kulonosen a kintlevo nuklearis fegyverek szama
miatt. Nekem Cser hozzaallasa egy kicsit erzelgosnek tunik, de
ez nem von le gondolatai ertekebol (or lack of it.)

Janos Jozsef
"Fo:ldi mogyorot cserelek amerikaira, rafizetessel."

Tisztelt SZALON!

Fencsik Gabor a kovetkezoket irja a SZALON#449-ben:

>A korrelacio
>egyertelmuen forditott: minel inkabb bekapcsolodik egy orszag a nemzetkozi
>kereskedelembe, annal valoszinubb, hogy gyors gazdasagi novekedest kepes
>produkalni.  A fejlodes merteke sok mas adottsagtol is fugg, de ezek
              ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
>altalaban belso tenyezok, a helyi elit es kultura fuggvenyei.
 ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^

A kiemelessel maradektalanul egyetertek. Nagyjabol es egeszeben egyetertek a
kovetkezo bekezdesben irtakkal is, azaz:

>A nemzetkozi statisztikai evkonyvek tanulmanyozasa erdekes kovetkeztetesekre
>vezet.  A harmadik vilag orszagai kozul azok fejlodnek a leggyorsabban, ahol
>a helyi elit ertelmes gazdasag- es tarsadalompolitikat folytat.  Mikor
>Mexikoban sikerult a penzugyi stabilitast megteremteni, dollarmilliardok
>aramlottak vissza a Miami-i es Zurich-i bankokbol, ahova a mexikoi
>kozeposztaly menekitette a penzet az elozo evtizedek soran.  Ahol a
>fektelen nepszaporulatot sikerul megallitani, a gazdasagi fejlodes gyorsul.
>Ahol ertelmes foldreformot hajtanak vegre, a gazdasagi fejlodes gyorsul.
>Ahol a nok koreben csokken az irastudatlansag, ott a nepszaporulat lelassul
>es a gazdasagi fejlodes gyorsul.  Ahol a korrupcio csokken, ott a gazdasagi
>fejlodes gyorsul.  Ahol a fegyverkezesi koltsegek csokkennek, ott a
>gazdasagi fejlodes gyorsul.  A kulvilag rokonszenve es jotekonykodasa
>edes-keveset szamit, es a nemzetkozi segelyeket tobbnyire vagy ellopjak,
>vagy egyeb modon elherdaljak.  Ahol a gazdasag nyitottabb, ahol nem "vedik"
>vamok a helyi (elmaradott) ipart es nem gatoljak burokratikus akadalyok
>a kulfoldi beruhazasokat, ott a gazdasagi fejlodes gyorsul.

Az, hogy a helyi elit "gazdasag es tarsadalaom politika"ja mikor "ertelmes"
viszont mar vitathato kerdes. "Penzugyi stabilitas", "fektelen nepszapo-
rulat megfekezese", "fegyverkezesi koltsegek csokkennek", "korrupcio csok-
ken", "nem gatoljak burokratikus akadalyok a kulfoldi beruhazasokat" kife-
jezesek nem foltetlenul jelentenek az orszag lakossag szamara folemelo in-
tezkedeseket, sot, eppen azt hivatottak megteremteni, hogy a toke profi-
tabilis legyen es ez zommel a szocialis halo lebontasaban realizalodik. Ez
hosszu tavon kifizetodo, ketsegtelen. Csakhogy a toke mennyisege, a piac
korlatozott. Az jar jol, aki ebbe idoben belevag. Aki nem - hat annak jut
a maradek.

Maradektalanul egyetertek azzal, hogy a segelyek nem alkalmasak egy orszag
follenditesere (marmint abban a formaban, ahogy pl. Etiopia kapja). Sokkal
inkabb az olyan "befektetesek" segithetnek, amik az oktatast fejlesztik.
Csakhogy kerdes: hol es milyen mertekben forszirozzak eppen ezt a gazdagok?
Ok befektetnek es hasznot remelnek. Ahol megkapjak, ott a toke mukodik. Ahol
nincs haszon onnan a toke elmenekul (ahogy helyesen leirtad Mexiko kapcsan).

Nem vagyok gazdasagi szakember. En azonban megsem azt emelnem ki, hogy a har-
madik vilagban azok fejlodnek, akivel a Nagy Amerika kereskedik, hanem azok,
akik idoben megragadtak azt a lehetoseget, hogy nagyon kemeny tarsadalmi
feszultsegeket vallalva teremtsek meg a toke kedvezobb mukodesi felteteleit
es ezzel megelozzek tarsaikat. Ok foljebb leptek, akik ezt nem tettek meg
ugyanakkor tovabb sullyedtek. Hatalmas, nagy neptomegekkel rendelkezo
orszagok a szukseges politika ervenyesitesere keptelenek.

A kovetkezo konkluziod viszont nem kovetkezik a fentiekbol:

>A harmadik vilag tehat profital, mikor a fejlett vilaggal kereskedik.
Ugy, ahogy azok a szerencsetlen kolykok is profitaltak abbol, hogy a
svajci Nestle ceg "beetette" oket a termekevel ?! :-((

Az nem ketseges, hogyha kirekesztodik, akkor az ellenkezo a hatas, mert
a gazdasagok ma mar ilyen vilaggazdasagi kornyezetben nem allnak meg szi-
goruan fuggetlen, belso piac alapjan. A teledet ezert celszeru megforditani,
es inkabb ugy fogalmaznam meg, hogy kifejezetten veszit, ha nem kereskedik.

>Valoban igaz, hogy az amerikai kulpolitika hozzajarult bizonyos orszagok
>elszegenyedesehez: Kuba, Vietnam, Nicaragua, Libia jo peldak erre.  Erdekes
>modon, ezeket az orszagokat amerikai kereskedelmi embargo sujtotta.  Vagyis
>buntetesbol az USA nem volt hajlando kereskedni veluk.  Nem furcsa ez?

Dehogynem, nagyon is. Az USA, mint buntetesvegrehajto, kivalo megallapitas.
Az embargo nem csak azt jelenti, hogy leall a kereskedelem. Vannak annak mas
kovetkezmenyei is. Pl. befagyasztott kovetelesek es egyeb minden. Amikor egy
orszag gazdasagilag fuggo helyzetbe kerul, akkor remekul lehet politikat is
diktalni az abszolut szabadsag szellemeben: azt teszed, amit szabad! Egyebkent
nem az USA nem hajlando veluk kereskedni, hanem az egesz fejlett vilag es
ez azert mas. Ha lesz Europai Egyesult allamok es az pl. nem koveti az USA
direkcioit, akkor nem lesz hatasos az USA buntetesi politikaja. Ezert azt is
allitom, hogy az USA-nak nem erdeke az Europai Kozosseg letrejotte es mege-
rosodese es van egy olyan erzesem, hogy valami mindig tortenni fog, csakhogy
az egyesules odebb tolodjek. De ez mar mas teszta es messzire vezet az
alapfoltevestol.

Osszefoglalva: annak ellenere, hogy sok megallapitasoddal egyetertek, gon-
dolatmeneted nem meggyozo abban a vonatkozasban, hogy az USA magas eletszin-
vonalahoz a legszegenyebbek nem jarulnak hozza komoly mertekben. Ugyanugy
nem meggyozo, mint ahogy nem volt az az ervelesed az amerikai eletforma
exportjanak jogosultsagaval kapcsolatban sem.

Udvozlettel:  Cser Ferenc