Az alabbiakat nem a Magyar Narancsbol, hanem a KEPUJSAGbol idezem, amely
(tudtommal) a Teletext hirevel azonos::

"  Fur Lajos szerint az MDF nemcsak tagja lesz az uj kormanykoalicionak, ha-
  nem az a meglepetes is elofordulhat, hogy annak vezeto ereje marad.
        
[...]        
        
  Az '56-osok tuntetesevel parhuzamosan a Kossuth ter masik oldalan a biohu-
  musz termeles karosultjai demonstraltak. A mintegy 150 felvonulo a terme-
  lok adossaganak elengedeset kerte."

	F. Miki

Varga Pe'ter ke'rdezte, mi van velu~k. 

A tsz-ek egy re'sze cso"dbe ment (fizete'ske'ptelenne' va'lt). Amelyik nem ment
cso"dbe, ott a ko~zo~s szo~vetkezeti vagyont nevesi'teni kellett, vagyis a
tagok ko~zt - lega'la'bb e'rte'kpapi'r ereje'ig - felosztani. A fo~ldet a
ka'rpo'tla'si jegyekkel visszava'sa'rolhatta'k az eredeti tulajdonosok, ha
akarta'k (ingyen, hiszen a ka'rpo'tla'si jegyet az elveszett fo~ld e's
egye'b vagyon ara'nya'ban ingyen kapta'k a volt tulajdonosok, a
szo~vetkezeteknek fel kellett aja'nlaniuk megve'telre megfelelo" nagysa'gu'
fo~ldteru~ltetet). Elvben licit volt, a gyakorlatban to~bbnyire megegyeztek az
emberek elo"re. (Ez me'g nem za'rult le teljesen.)

Etto"l me'g sok szo~vetkezet megmaradt. Sokan nem ke'rte'k a fo~ldet; apa'mnak
pl. 8/13 hold uta'n ja'rt volna ka'rpo'tla'si jegy, ez viszont kertnek sem tu'l
nagy, i'gy esze'be sem jutott neki, vagy ba'rmelyik testve're'nek visszake'rni.
A legto~bb korabeli birtok tu'l kicsi volt, azon ma eredme'nyesen gazda'lkodni
nem lehetne. Az eredeti tulajdonosok tu'l o~regek a fo~ldmu"vele'shez,
gyerekeik meg gyakran elko~lto~ztek, nem a mezo"gazda'sa'gbo'l e'lnek, nem
tudnak/akarnak ezzel foglalkozni. Eze'rt sokan, akik visszake'rte'k a fo~ldet, 
be'rbe adja'k. Gyakran a tsz-nek. 

Nagyon sok helyen megmaradt a tsz. A korma'ny ugyan mindent elko~vetett a
felsza'mola'sukra, de a tagok to~bbnyire ragaszkodnak hozza', ameddig csak
mu"ko~do"ke'pes. Ez me'g mindig nagyobb biztonsa'got la'tszik nyu'jtani, mint 
az egye'ni gazda'lkoda's, aminek a korma'ny sem az inte'zme'nyi, sem a 
pe'nzu~gyi, sem a technikai felte'teleit nem teremtette meg. Sza'mos tsz 
azonban a'talakult to~bbe'-keve'sbe' maga'nta'rsasa'gga', pl. rt-ve'. 
(A ku~lo~nbse'g, hogy az rt-ben vagyonara'nyos a szavaza's, a tsz-ben a 
vagyoni re'szesede'sto"l fu~ggetlenu~l mindenki ugyanolyan e'rte'ku" 
szavazattal rendelkezik.)

Ko"ro~si Ga'bor

Mindenkivel tudatom, hogy szombaton vila'gga' megyek (a nya'rbo'l a te'lbe; 
fo"leg haza, meg Amerika'ba). Elo"rela'thato'lag ju'lius ve'ge'ig nem olvasok 
hix-et. Addig is mindenkinek jo' szo'rakoza'st ki'va'n:

Ko"ro~si Ga'bor

Erkezett-e valakinek TELJES 587-es szama? Nalam a vege lemaradt, 
Findler Miki egy megjegyzese hozzam - amit azota lemaganleveleztuenk -
meg az en utolso valaszom Horvath Pistanak monoteizmus-uegyben, amit 
majd most mindjart megismetelek.
    Valamint letezik-e 588-as szam, mert az se hozzam nem joett, se az 
archivumokban nem talalom. Ha valakinek van ilyen, lekoetelezne, ha 
elkueldene!

    Koeszoenettel: 
                    Toth Misa

Kedves Horvath Pista!

    Vegre valaki, aki forrasokat ker! Hiaba no, egy iskola ...
    Maradjunk egyeloere az altalad idezett muenel. Igazad van, John  
Bright nem hive az altalam hasznalt kifejezeseknek. Am koenyve 1959-
ben irodott (kiadtak meg 1972-ben es 1981-ben valtozatlan formaban), 
es e terminusokat azert azota is vigan szoktak alkalmazni, csak persze 
nem abban a leegyszeruesitoe ertelemben, ahogy azt a mult szazadban 
debuetalo vallastoertenet, es kieszeloejuek, Friedrich Max Mueller oxfordi 
professzor gondolta. En a roevidseg kedveert folyamodtam hozzajuk, 
mint ahogy te se igen einsteini egyenletekkel latnal hozza mondjuk 
egy hazhely kimeresehez :-).
    Mindenesetre az en elsoe allitasom az volt, hogy Abraham biztosan 
nem volt monoteista. Nezzuek mit ir erroel Bright:
    
    "That Israel's forebears had once been pagans is both a priori 
certain and affirmed by the Bible itself (Josh.24:2,14). ... we might 
suppose that the family of Abraham had once been devotees of Sin."
    "The patriarchal religion was thus a clan religion, in which the 
clan was quite really the family of the patron God. Although we may 
assume that within the clan the patron God was worshiped above, if 
not to the practical exclusion of, all other gods, it would be wrong  
to call this type of religion a monotheism." 
    (es igy tovabb, kb. a 100.o. tajan kell allniuk ezeknek nalad, 
    "A patriarkak vallasa" c. reszben)
    
    A masik allitasom az volt, hogy Abraham es az izraelitak vallasa 
henoteizmus/monolatria volt. Itt talaloak Bright ellenervei, de 
kesoebb maga is igy ir:

    "If one intend monotheism in an ontological sense, and 
understands by it the explicit affirmation that only one God exists, 
one may question whether early Israel's faith deserves the 
designation. Although she was forbidden to worship other gods than 
Yahweh, her early literature affords no explicit denial that other 
gods exists."
    (kb. 155.o., "A szoevetseg Istene" c. reszben)
    
    Lenyegeben ezt allitom en is. Es erre a jelensegre szokas 
hasznalni a henoteizmus kifejezest, jobb hijan. Mert szerintem meg az 
"implicit monoteizmus" es hasonlok, amiket Bright a koevetkezoe 
bekezdesekben ajanl, bonyolitjak tul a dolgot. Szerintem oe kicsit 
elfogult egy kezdettoel fogva demitizalt vallas javara. Valojaban az, 
hogy a profetaknak evszazadokon at ujra es ujra fel kellett lepniuek 
egy ilyen vallaseszmeny propagalasa erdekeben - es volt, akit 
fekaliaba fojtottak ezert! -, epp azt tamasztja ala, hogy az 
elterjedt felfogas nem ez volt. Rengeteg kultuszhely letezett 
Palesztina-szerte, ahol nagyon valtozatos formaban es ritusokkal 
ueztek a Jahve- (es egyeb) kultuszt. Amennyiben Bright egy olyan 
leegyszeruesitett vallastoerteneti felfogassal szall szembe, amely a 
henoteizmust a politeizmusbol a monoteizmusba valo atmenetnek tekinti -
ahogy szerintem teszi -, akkor ebben igaza van. A vallasok (ki)alaku-
lasanak folyamata ennel sokkal komplexebb.
    Egyebkent John Bright koenyve lenyegeben egy teologiai foeiskolai 
(Richmond, Virginia) jegyzet, nem kueloenoesebben eredeti munka, a 
mi koenyvtarunkban ezen kivuel meg 107 (egyszazhetes) db monografiat 
szamoltam oessze Izrael toerteneteroel ...

    Nezzuek az en forrasaim: ugyan eredetileg fejboel irkaltam, de 
nagyjabol mindaz, amit en oszoevetsegi szentirastudomanybol tanultam,
oessze van foglalva Rozsa Huba: "Az Oszoevetseg keletkezese" c. 
koenyveben, amit talan 1989-ben adhattak ki a Szt. Istvan Tarsulatnal. 
Ez a Pazmany Peter Hittudomanyi Egyetem hivatalos tananyaga. 
(Megjegyzem, Huba ur nagyon kirugott volna, ha Abrahamot akar csak 
elszolasbol is monoteistanak titulalom, innen a reflex.)
    De hivatkozok Johannes Moor: "The Rise of Yahwism: the Roots of 
the Israelite Monotheism" (N.Y. 1990) c. koenyvere, ahol a szerzoe 
nemes egyszerueseggel a henoteizmus mellett a monoteizmus kifejezes 
hasznalatat is kerueli - a cimet leszamitva - esetleges felreertesek 
elkeruelese vegett. Vagy pont erroel a problemarol irt Norbert Lohfink 
(tenyleg ez a neve ...), az egyik vezetoe bibliakutato "Zur Geschichte 
der Diskussion ueber den Monotheismus im alten Israel" cimmel a "Gott,
der einzige" c. antologiaban (Freiburg 1985). Tovabba a kivalo "The 
Encyclopedia of Religions" c. 16 koetetes sorozat szocikkei (N.Y.-
London 1987-, szerk. Mircea Eliade). Utobbiakat szivesen el is 
kueldoem neked, ha erdekel.
         
    Ami Abraham toertenetiseget illeti, nem divat kerdese ketsegbe 
vonni (mint Jezuset a mult szazadban), hanem mert nagyon nehez 
barmely szemelyroel ezt megallapitani, ha az irasbeliseg csak jo 800 
evvel kesoebb kezdoedoett az erintett nep(csoport) eseteben. A szobeli 
hagyomanyoerzesnek megvannak a maga toervenyszeruesegei, pl. hogy 
egyszeruesit, stilizal, oesszevon alakokat stb. Olyan ez, mintha Hunor 
es Magyar letezeseroel vitatkoznank.

    Mas a helyzet Mozessel, oet mar nagyobb valoszinueseggel lehet 
datalni. Itt - engedelmeddel - tevedsz. Ekhnaton (1379-62) harom 
nemzedekkel eloezte meg II. Ramszeszt (1304-1237), aki alatt a 
"kivonulas" lejatszodhatott. Vagyis max. Mozes (ded)nagymamaja 
jarhatott Ekhnaton udvaraban, s nem forditva.
    Masreszt a "mater semper certa" ("az anya mindig biztos) elv 
alapjan egy izraelita rabszolganak lehetett eppen farao a nagyapja, 
de faraokisasszony aligha a nagyanyja. Ugyanigy egy faraonak eppen 
meg lehetett volna izraelita nagyapja, de nagyanyja semmikepp. 
Ilyesmire a semita nepek kueloenoesen uegyeltek! (L. a klasszikus 
viccet a grofrol, meg a ra feltuenoeen hasonlito beresroel ... :-)

    Elkoeszoenoek, mert ez a 98. sor, uedv':  
                                                M$

Kedves Uraim, akik szervezkedtek! Marmint SZALON-t.

Ossznye-visznya jon a SZALON es hianyos. A SZALON 590-bol pl. csak az elso
iras 1/3-a erkezett, azutan egy nagy semmi. Hol talalhato meg az, ami hiany-
zik rola? Milyen karakter kombinaciovalk lehet lerobbantani azt, ami azu-
tan kovetkezne?

Aggodo udvozlettel:  Cser Ferenc


***********************************
Igen. Az egesz szamot megint szet fogjuk kuldeni, legkesobb a holnapi 
SZALONnal egyidoben. Azt remelem, hogy tudom a baj okat. Egyes gateway-eknek 
van egy olyan rossz szokasa, hogy olyan soroktol kezdve, amelyekben csak 
egy . van, torol. Most latom, hogy Cserzo Miklos irasaban van egy ilyen sor 
(konnyen atcsuszhat egy pont egy hosszu sor vegebol). Megint elkuldom ugy, hogy 
kiszedem a pontot: ha atmegy, ez volt a gond. Mindenesetre vigyazzatok, hogy
ne keruljenek ilyen sorok az irasotokba (pl. egyes editorok egy karakterrel 
hosszabb sorokat engednek meg), de mostantol en is kulon figyelmet forditok
majd ra. Findler Miki, a te irasodbol is kiszedtem a fuggoleges ...-okat,
kicsereltem [...]-ra, bar valoszinuleg felesleges ovintezkedes. RA (moderator) 
***********************************