A gyakorlat, hogy a szennyvizgyujto-godroket "szivarogtato" rendszerure
epitik, azt hiszem eleg regi es eleg elterjedt mindenutt, ahol nincs
csatorna es nem agyagos a talaj. Tudomasom szerit 1982-'84-ben a dolog
szabalyellenes volt. En akkor epitettem a hazamat, es eleg sok epitkezesen
megfordultam tapasztalatszerzes celjabol. Tobben felhivtak a figyelmemet
arra, hogy amikor az emesztot epitem, rakjak a falaba nehany konnyen
osszetorheto teglat (nem nagy kunszt, a legtobb olyan volt...) es takarjam
be 1-2 cm betonnal. Amikor a lakhatasi engedelyt megkapom, masszak le es
lyukasszam at oket.
 Akkortajt Erd-Parkvarosban a lakasoknak nagy hanyadaban nem volt vezetekes
viz. Valamikor '88-90-ben volt egy nagy vezetekbovitesi kampany, de
csatornarol azota sincs szo az utcankban. Pedig meg most kellene lefektetni,
mert meg nincs az ut leburkolva, most olcso, nem kell bontani...Azert
buszken mondhatom, hogy villany van, immaron gaz es telefon is. Ja, meg
parabolaantenna.
 A vizhalozat bovitese utan emelkedett a viz ara, kobmeterenkent olyan 1.2
Ft-ra emlekszem. Egy huszkobmeteres szennyvizgyujto feltoltese tehat kb 24
forint volt. Ezt ket szippantoskocsival lehetett elvitetni, menetenkent
olyan szazasert. (egy menet altalaban a "varos" hataraig tartott, ahol
egyszeruen kieresztettek, kisse lejjebb mosva a bekesen szunnyadozo
festekdobozokat, epitkezesi tormeleket es rozsdas motorbiciklit. Az erdi
tanacsnal megrendelheto kocsi tisztessegesebb volt, azok a Dunat higitottak
vele, higitottak, mert akkoriban Budapest szennyvizenek kb fele ugy ment a
folyoba, ahogy volt)
 Egyik-masik szomszedom szaraz nyarakon a szennyvizgyujtojebol locsolt. Egy
rendes vasboltban meg tudtak mondani, melyik fajta buvarszivattyu a jo ilyen
celra, azokon ugyanis volt egy forgo kes, hogy a vastagjat is szivattyuzhato
allapotra hozza. Rettentoen utaltam, amikor a bal sorokszomszedom felol fujt
a szel, csatornaszagu valosaggal lengte at a videket.
 Az altalanos kepbe egyebkent"remekul" beilleszkedett ez is. Mert ugye a nem
tokeletesen steril olban tartott disznorol elszallo legyek olthattak
szomjukat a felszinre kiszivattyuzott szennylevel,... minek folytassam tovabb?
 Hogy a dolog nem egyedulallo erdi specialitas, peldazhatja az is, hogy
kornyezetukre inkabb buszke, mint kenyes LosAngeles kornyeki kollegaim
meselik, ITT SINCS MINDEN HAZ CSATORNAZVA! Komolyan mondom! A peremvarost
LaCanadanak hivjak, csaladonkent atlag otszaz dollart adomanyoznak a helyi
iskolak szamara, az atlag lakasar olyan masfelszerese a pasadena-i
megfelelojenek, Del-Kalifornia balkonjakent hirdeti magat, egy draga,
(felso-)kozeposztaly altal lakott hely. Ott is, ahol foldanyankkal itatjak a
levet!
 Modjuk itt attol nem kell tartani, hogy az ivovizek elnitratosodnak.
A fertozesveszely mellett ez a legnagyobb veszelye ennek a "technika"nak. A
haztartasi szennyvizekre ma mar nem nagyon jellemzo a nehezfemtartalom: az
olom- vagy rezcso tul draga ahhoz, hogy hasznaljak oket. Az sem gyakori,
hogy az emberek a "99.99% mercury free" szarazelemeiket vagy az
akkumulatorsavat huzzak le ott, ahol mast is szoktak. Szappan,
emulgealoszerek, zsiradek es termeszetesen urulek a hazt.szennyviz nem viz
resze. Nem mergez, "csak" fertoz. 
Az a feher trutyi, amit a bedolt godor mellett a foldben lattal, a foldbe
beivodo, a porusokat eltomo szappan. (pontosabban: zsirsavak kalciumsoja) Az
az almafa, amelyiket lattal akkor is elpusztult volna, ha a kozeleben levo
emesztogodorbe csak forrasvizet engednek: valami harom meternel magasabb
talajvizszintu teruleteken nem el meg az alma. Mas kerdes persze, hogy ha
eleg nagy a szappantartalma a szennyviznek, ami elszivarog, akar egy
rekettyebokrot is meg lehet folytani vele.

 Szoval a tipego gyereket inkabb a verhastol feltsd, mint a spenotban
feldusulo kadmiumtol: meg sem eszi a spenotot!

Laszlo Barna

A csatornazas nelkuli teruleteken ket lehetoseg van a szennyviz tisztesseges
kezelesere. Az egyik az atmeneti tarolo, a masik a szikkaszto.

Az atmeneti tarolo egy valahany kobmeteres, fedett, vizzaro medence, amibol
(ha megtelt) egy szippancs elviszi a tartalmat (remelhetoleg egy szennyviz-
tisztitoba vagy a legkozelebbi erre kijelolt szennycsatornaaknaig). A taro-
lot el kell latni valamilyen szellozocsovel, mert a szennyvizet biztosan el-
kezdik feldolgozni a bacik es a keletkezo kentartalmu vegyuleteket nem jo
a kertbe kiengedni. Nalunk a 8 m magas kemeny betetcsove es a kemeny fala
kozotti lyukba megy a "szag".

A szikkaszto egy bonyolultabb dolog. Az elso resze a tisztitomedence. Ebbe
folyik bele a haztartasi szennyviz, amibe nagyon nem szabad HYPO-t es mas
agressziv fertotlenitoket keverni, mert akkor a tisztito nem er semmit.
A tisztitomedencet akkorara kell csinalni, hogy a szennyviz atlagosan min.
3-5 napot tartozkodjon benne (terfogat osztva napi termessel). Ezalatt a
bacik a szennyezodes legnagyobb reszet lebontjak. Innen a zavaros vizet
at kell vezeti az ulepito medencebe (megpedig ugy, hogy a felszinen uszo
szennyezodes ne menjen at). Az ulepito medencebol kifolyo elotisztitott
vizet kell a szikkaszto teruletre vezetni. A szikkaszto terulete eleg nagy
kell legyen, bar ez a talaj vizelnyelo kepessegetol fugg. A tisztitott
szennyvizet locsolasra csak megfeleloen felepitett homoxuru utan szabad
felhasznalni (de a homoxuro csak akkor mukodik jol, ha idonkent levegot
is kap, mert nem maguk a homoxemcsek szurnek, hanem a szemcsek feluleten
eloskodo bacik). Inni (folyomany: gyumolcsot, pl. epret locsolni) azonban
meg ezutan sem ajanlatos. A szikkaszto terulet elhelyezesere aztan vannak
mindenfele, tobbnyire logikus eloirasok (pl. nem lehet kut kozeleben, es
a haztol is legalabb 10 meterre szabad kezdeni).

Az atmeneti tarolo oldalara keszitett lukak valszleg nem ernek sokat, meg
kifejezetten homokos talajban sem. Egyreszt a medence aljan kepzodo szenny-
viziszap (amely kulonfele egeszsegtelen bacikban gazdag) hamar eldugitja a
talaj porusait, masreszt komoly vizmennyiseg elnyelesere nagy terulet kell.
Artani viszont lehet a lukasztassal, pl. jol atazik a talaj, ami nem hasz-
nal a kozelben levo haz stabilitasanak. Egyebkent a komives mesterek nagyon
ertik am a csiziot: a betonmedence falaba befottes vagy soros uvegeket rak-
nak, ugy, hogy az uveg feneke folott csak egy centi beton legyen. Aztan ha
a hivatal megfelelonek talalta es atvette a szennyvizTAROLOT, a mester ki-
uti az uvegek feneket es nosza, mehet a talajaztatas.		Udv/elemes

Na nem kell valami nagy dologra gondolni. A dugulaselharitast vegzo
kisiparosokat nem lehet kisebb fogyasztasuakra kicserelni (sajnos
eleg dragan dolgoznak; hiaba, ennek a munkanak meg akkor sincs nagy
vonzereje, ha valaki tudja, hogy nem kell konyekig nyulkalni, mert
azt ma mar megcsinalja a gep).

Regebben egyfajta szifontisztito es dugulaselharotott lehetet kapni.
Most sem tudom, mi van benne (talan NaOH?): pikkelyes anyag, amit a
szifonba kell szorni majd lobogo forro vizzel leonteni. Ekkor pezsegve
lefolyik es valszleg alaposan ki-gargarizalja a csovek falara rakodott
budos fekete trutyit.

A kozelmultban lattam egy alternativ megoldast: bakteriumsporak egy
kis zacsiban. Hasznalati utasitas: este szord a tartalmat a szifonba,
esetleg egy pici vizet lehet ra engedni (de azert a bacik egy resze
maradjon a szifonban). Reggelre a bacik megzabaljak a szerves szemetet.
Ha igaz. (Meg nem probaltam.) Ha valakinek van ezzel tapasztalata,
ossza meg velunk. Ja, a bacik nem segitenek azon, ha valaki a meg-
maradt gipszet onti a lefolyoba...			     Udv/lms

Sziasztok!

A pocegodrokkel kapcsolatban a kovetkezoket tudom irni:

Elegge elterjedt gyakorlat az elozo kornyeszben leirt "pocegodor rombolas".
Pl. Zircen, ahol a varos ivovizellatasat egy retegvizet tarolo kepzodmenybol
biztositottak, a foleje epitett lakokorzet lakoi folytattak hasonlo
gyakorlatot, aminek kovetkezteben az ott kiemelt retegvizet karsztvizzel
kell higitani, hogy megfeleljen a kovetelmenyeknek. Egy ismerosom edesapja a
szoloskertjeben hasonlo modon oldotta meg a poce "tisztitasat".

Amugy az Arvai Jozsef fele Hulladekgazdalkodasi kezikonyv (1993) adatai
szerint az ilyen jellegu ugynevezett telepulesi folyekony hulladekok evente
kezelt mennyisege mintegy 20 millio m3, mig a teljes keletkezett mennyiseg
ennek kb. tizszerese. A kulonbseg sorsarol csak talalgatasokba lehet
bocsatkozni. Lehet, hogy a konyv megjelenese ota valamelyest zarodott a
kozmuollo, de a nem megfeleloen kezelt mennyiseg meg mindig oriasi.

Szerintem nem is a novenyekre gyakorolt hatas az igazan veszelyes,
hiszen az a hatas csak akkor markans, ha a trutyi nedvessegtartalma miatt a
talajban lokalisan anaerob korulmenyek keletkeznek es a novenyek gyokere
elrothad. A fo gond az, hogy a szivargo le szervesanyag es nitrogentartalma
az asott kutakba is belekerulhet, ott a nitrogen oxidalodhat nitratta es
maris kesz a nitratos ivoviz. Egyesek szerint a belrendszerbe kerulo
nitrationok nitrogentartalmu szerves vegyuletekke alakulva rakkelto hatast
fejthetnek ki.

Egy ujabb erdekes adat: a magyarorszagi talajvizeknek a 85 %-a nitrattal
szennyezett. Csopakon en is lattam olyan felszinre kerulo forrast, ahol a
vizet csecsemok szamara veszelyesnek nyilvanitottak es fogyasztasat
tiltottak.

						Vonyi

> >> Hat a kerdes inkabb naiv, mint provokativ
> >> miert hasznalnak olyan vegyuleteket szerte a vilagban, amirol tudott, >> h
og
> y karos
> > Persze, sokkal szebb meg jobb lenne, ha szepen egeszsegesen halnanak
> > ehen.
> Nem tudom, hogy vegul mi lesz a dragabb. Kitalaltak vegyszereket,
> mellyel noveltek az elelmiszer-termelest. Frankon nagy a szennyezes. A
> legkisebb kiserlet is, mely a szennyezok monitoringjahoz, azonositasahoz
> kell, rengeteg penzt es faradsagot igenyel. Ha a jovoben  merlegre
> tehetnenk a dolgokat, attol tartok, nem erte meg az egesz, valahogy el
> lett szurva. Gyanitom, hogy az uzletnek, az egyeni haszonnak van itt
> nagyobb szerepe. Az ellene fellepo hatas idoben mindig jocskan
> eltolodik, ebbol kifolyolag a szennyezes meg egyesek haszna is egyre no.

Vannak pontos adataid?

Ezekrol a merges dolgokrol rengeteget lehet hallani mindenfele, a kilo
almarol amit hazaviszel a kozertbol, mar annal kevesebbet. A hirforrasok
csalokak (sot: csalok), pontos informaciok nelkul legtobbszor nem
celravezeto erzelmek alapjan alkotni velemenyt.

Az egyeni haszonnal kapcsolatban egy kerdes: ha a DDT felhasznalasa tilos
a fejlett orszagokban, akkor az eloallitasa NEM?

udv

MaXX