Thus spake HIX TUDOMANY:

> >Errol jut eszembe: Mit tudunk manapsag a gombvillamokrol? Par eve mar
> szinte
> >semmit nem hallottam ebben a temaban. Kiment a divatbol?

Nem tudom az utobbi idoben en sem lattam :)
94..96 kornyeken 2x is talalkoztam vele.

> figyelheto meg amit egy kozonseges mikrosutobol elo lehet csiholni:

Meg otthon a mikrosutoben is, en is megcsinaltam a kiserleteket.
Nem igazan hasonlit, foleg ha a gombvillam egyeb erdekes tulajdonsagait
is nezem, melyekkel szerencsere nem talalkoztam szemelyesen.

> a gyereket aki irta, latasbol ismertem az ELTEn, ugy remlik egy evjaratban
> jartunk o fizikusnak en geofizikusnak.

Mikor volt? En is lehuztam 5 evet a geofizikan :)

> udv: VAti

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"A BBC-nel egy emberbol ketto skizofren. "

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

A mikrosutos kiserletrol megjegyeznem, hogy nehany probalkozast
kovetoen a mienkben kiolvadt a beepitett olvadobiztosito; ennel
nagyobb kar is tortenhetett volna (nagyfesz dioda stb.) -- M.L.

Thus spake HIX TUDOMANY:

> > Mondok egyebkent egy durvabb kovetkezmenyt. Ha vegtelen energiat lehet
> > a semmib ol teremteni, akkor az tomegteremtest is jelent. Ez a
> > vilagegyetem osszeroppana sahoz is vezethet.
>   Megvan a hianyzo tomeg... ;)

Majd nemsokara olvashatunk a Blikkben az Egely-banda sikkasztasairol :)
Viccen kivul, mi a fizika allaspontja a nullponti energiaval,
magneses monopolusokkal, vakum energiajaval, Casimir effektussal
kapcsolatban? Idonkent rendkivul reszletes leirasokba botlik az ember,
amit megerteni nem lehet :), kesobb kiderul hogy marhasag volt az egesz.

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
*** This advertising space is for sale ***

Thus spake HIX TUDOMANY:

> +1. "A vitalitásmérőt letettem az asztalra, de tudományos vita sosem volt
> róla, mert a méréseimet nem cáfolták, hanem kijelentették, hogy ilyen
> nincs, és nem is lehet."
> Veletlenul ismerem a sztorit, hogy itthon miert nem sikerult eloszor
> szabadalmaztatnia. Az ELTE Atomfizika Tanszekenek dolgozoi voltak a
> felkert szakertok, es kimutattak, hogy az Egely-wheel egy meghajlitott
> kartonpapir "vitalitasat" is remekul ki tudja mutatni (uvegbura alatt
> is, ha picit rasut a nap). Akkoriban meg a Szabadalmi Hivatal is ugy
> itelte meg, hogy meg egy haldoklo is jobban hasonlit egy olimpiai
> bajnokhoz, mint egy kartonpapir.

Tudomasom szerint komolyan es alaposan megvizsgaltak a keszuleket,
es valamelyik egyetemi ujsagban reszletes cikk is megjelent az
eredmenyekrol. Parasztvakitas.
Allitolag Gnadig Petertol szarmazik az idezet: "A keszulek bioenergia
meresere nem alkalmas, kivaloan megfelel viszont orokmozgonak" :))

> Titusz

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"More Cavinton, more info"

Hi!

Tobbszor emlitettetek a listan olyan weblapokat, ahol tudomanyos
temaju cikkekre lehet keresni. Meg tudna irni valaki a pontos
cimeket? A napokban az aberrometerrol kellett volna informaciot
keresnem, de nem nagyon talaltam semmi erdekeset.
Van itt valaki aki ert hozza? A keszulek a szem optikai hibainak
vizsgalatara valo.

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
Ha ezt a szelvenyt kivagja, vehet egy uj monitort!

Hello !

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Einstein ( 21 sor )
> Idopont: Mon Mar 12 23:43:26 CET 2001 TUDOMANY #1414
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> Talan nem art ha megirom, hogy Einstein a Brown mozgas kutatasanak
> eredmenyeiert kapott Nobelt. A kvantumelmelet nem Einstein nevehez
> fuzodik. Sokkal inkabb Heisenberghez, Bornhoz, Schrodingerhez,
> Dirachoz.

 Nem. Valahogy igy volt megfogalmazva a Nobel dijhoz csatolt
szoveg: erdemdus kutatasaiert, fokepp a fotoeffektus teren elert
eredmenyeiert.
Tulajdonkeppen azt csinalta, hogy a Planck fele energiakvantum-hipotezist
alkalmazta a fenyre is. Tehat, hogy a femben levo elektronok egy
potencialkadban vannak, ahol fenykvantumok, altal lesz eleg energiajuk a
kilepesi munkahoz. A fotonokhoz impulzust is rendelt. Tehat tole szarmazik
a feny reszecsketermeszete (amit Compton mutatott ki kiserletileg).
 
 Nagyban fuzodik Einstein nevehez a kvantummechanika, sok tekintetben
vitte elore. A dolog furcsasaga, hogy sosem hitt benne. Nem hitte el a
hatarozatlansagot, a veletlen szerepet. "Isten nem kockajatekos"-
mondta. Kesobb, a kvantummechanika nagyjai a Koppenhagai ertelmezesben
fektettek le az axiomakat, ugy, ahogy azokat ma tanuljuk. Einstein, mint
szkeptikus, egyre inkabb hatterbe szorult.

Pontosan utana lehet nezni: Simonyi Karoly: A fizika kulturtortenete

Attila

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

A Fizika Kultortortenetet mostanaban megint lattam a konyves-
boltokban, 9800 re'nes forintert lehet kapni. -- M.L.

The Nobel Prize in Physics 1921

Albert Einstein

"for his services to Theoretical Physics, and especially for his
discovery of the law of the photoelectric effect"

Einstein
> > relativitaselmeleteire .......amig a markaba nyomtak a
> > Nobel-dijat. ;-)

> Einstein nem a relativitas elmeleteert kapott Nobel-dijat, hanem a
kvantummec
> nika teren elert eredmenyeiert

> Talan nem art ha megirom, hogy Einstein a Brown mozgas kutatasanak
> eredmenyeiert kapott Nobelt

> Egeszen pontosan pedig a fotoeffektusert.

Aha szova' fenykepesz vo't .
Gyozo

Szevasz!

> Felado : Nemes Marcus
> E-mail :  [Germany]
> Temakor: regenerativ energiak ( 32 sor )
> Idopont: Mon Mar 12 11:43:49 CET 2001 TUDOMANY #1414
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 1 ora utan sem. Jo, nem vagyok egy elsportolo, a Tour de France-on
> allitolag hegynek fel 400 W-ot tekernek a fiuk, de erre a munkanelkuliek
> valoszinuleg nem lesznek kepesek. ;) Nem sportolo szemelyeknel
> szamolj olyan 50 W teljesitmennyel, amit folyamatosan le tudnak adni
> hosszabb ideig.
Nem fel kW, hanem 50 W. Akkor nem 100 MW, hanem 'csak' 10 MW kis hazankban.
Egyebkent meg persze, hogy hulyeseg!

Udv!
Sipi

At 08:33 2001-03-12 +0100, you wrote:
> > villamos gep helyettesito kapcsolasaban van egy generator is, amelynek
> > feszultsege a sebessegtol fugg.
>
>Igy van, ezt elosztod a kijovo arammal, durván megvan a negativ ellenallas.

Ennel egyszerubb, ha egy akkumulatort veszel, mert ott a kimeneti aram 
novekedesehez mindig csokkeno kapocsfeszultseg tartozik, es megfelelo 
referenciairanyokkal a hanyados lehet negativ erteku. Ezt a hanyadost meg 
sehol senkitol nem hallottam 'ellenallasnak' nevezni, megha abszolut erteke 
megegyezhet a  kapcsokra kotott terheles ellenallas ertekevel. Igy aktiv 
ketpolusoknal, negypolusoknal, es az egyenaramu taplalastol eltero, vagyis 
az esetek tobbsegeben a ket pont kozotti feszultseg es a ket pont kozott 
folyo aram hanyadosat nem szoktuk ellenallasnak nevezni. Nem csak azert 
mert erre szolgal az impedancia szo, hanem mert nem ellenallasrol van szo, 
csupan egy ellenallassal azonos egysegben, ohm-ban megadott, de az 
ellenallastol lenyegesen eltero mennyiseggel van dolgunk, amelyek nagysagat 
elsosorban nem az eszkoz, komponens sajat tulajdonsaga, hanem mas 
eszkozokkel valo elrendezettsege hataroz meg. Ugyan igy nem ellenallas a
hibrid negypolusparameterek kozott talalhato h11 sem fizikai, 
elektrotechnikai ertelembe habar az egyszeruseg kedveert 'bemeneti 
ellenallasnak' is szokas nevezni.

> > taplalo, az aram iranya 'megfordul' es a halozatba taplalunk (generator
> > uzemmod),
>
> > De negativ ellenallas nincs. Illetve amit ellenallasnak neveznek az
> > elektrotechnikaban, annak negativ erteke nem lehet.
>
>Rendben. A nezopontok vilagosak, bar eltérnek.
>Akkor terjunk vissza a homersekletre. Az van-e negativ?

Azt hiszem a kerdes lenyegesen egyszerubb, hiszen sem a tomegnek, sem az 
energianak nem tulajdonitunk negativ erteket, kezenfekvo, hogy egy 
kizarolag pozitiv erteku skalat valasszunk. Termeszetes a ma eloallithato, 
vagy talalhato leghidegebbnel valoszinuleg talalnak hidegebbet, de ez csak 
a skala kezdopontjanak  a gyakorlatban eszrevehetetlen modositast 
jelenthet. Persze, arrol kezdunk beszelni, hogy nem az az abszolut, ami 
eddig, nem az a hideg, ami hideg

Laci:
>Tovabba. A Hold altal keltett arapaly nehanyszor tiz
>centimenter nagysagu -- lenne. Hogy megis helyenkent tobb
>meteres (masutt meg igen kicsi) arapaly-jelensegeket
>tapasztalunk, az oceani medencek rezonanciajanak
>koszonheto. A Hold "meglotyogteti" az oceanokat.
Ez a "rezonancia" micsoda? Hol olvastad?
Szo sincs itt semmilyen rezonanciarol, az arapaly ott
magas, ahol a self hatara jo messzi van a parttol.
Es azert magasabb az elmeleti erteknel, mert a 
"dagalypup" vize nem tud hova visszafolyni, utjat allja
a kontinens ill. a sekely viz. Pl. az eszak-atlanti
partvideken jo magas az arapaly(eleg messzire kint van
a self, jellemzoen e-d iranyuak a partvonalak. De pl.
Oceaniaban egesz alacsony (<60cm, kozel az elmeleti
ertekhez) mert nincs a dagalypup utjaban szarazfold.

>Tehat hosszu tavon az arapaly-eromubol nem lehet tobb
>energiat kinyerni, mint amennyit a Hold arapalykelto hatasa
> "befektet". Ha sok arapaly-eromuvet epitunk, a
bocs, ennek igy nincs ertelme. Az energiat nem a Hold
hanem a forgo Fold fekteti bele, aminek egy kis resze
atadodik a Holdnak. Ha a Fold allna a Holdhoz kepest,
nem lenne semmilyen arapaly.

>rezonanciaban tarolt energiat szep lassan lefogyasztjuk,
>vegul marad a netto 30-40 centi arapaly mi meg ott allunk
>marhanagy eromuvekkel. Szerencses esetben.
ez a rezonancia micsoda? Az arapaly nagysaga az
oceanok peremenek geometriajatol es a Hold,Nap helyzetetol
fugg, mastol nem. (na es a Forgasi sebessegetol)

Math:
>szerintem a tengerek lotyogeseben nem sok tehetetlensegi resz van.
>olyan par nap alatt lecsitulnanak az oceanok szerintem. es szerintem
>ez az energia eleg sok eromuvet eltartana. inkabb az a kerdes, hogy
>hatekony-e ennek az energianak a kinyerese koltsegszempontbol?

Igencsak van benne tehetetlensegi resz, ez gyorsitja a Holdat es fekezi a
Foldet.
Ugyanis a gyorsan forgo Fold "magaval vonszolja" a dagalypupot, ami igy
kb 7 fokkal megelozi a Holdat ill. a Napot. Persze a forgo Foldhoz kepest
a dagalypup "hatrafele" akar menni, mivelhogy a vonzocentrum ami letrehozta,
az ott van. De pont a tehetetlenseg miatt ezt nem eleg gyorsan tudja
csinalni,
emiatt alakul ki a faziselteres. Igy viszont -hosszu es bonya kiszamolni- a
dagalypup mikozben surlodik a tengerfenekkel, gyorsitja a Holdat es fekezi
a Fold forgasat. Persze nem 100% a hatasfok, a Fold joval tobb energiat
veszit mint amennyit a Hold nyer.

Az energiaatadas merteke fugg a geometriatol, tehat hogy mennyi munkat
kenytelen vegezni a dagalypup, mikozben mocorog. Ha jo sok arapaly-
eromuvet epitunk, akkor azok sok energiat nyelnek el (kesleltetik a
dagalypup mozgasat) tehat gyorsitjak a Fold forgasanak lassulast illetve 
a Holdnak torteno energiaatadast.

Azaz az arapalyeromu direktben a Fold forgasi energiajat csapolja meg,
nem tul jo hatasfokkal.
Ez az energia nem kicsi ugyan, de veges. NEM MEGUJULO energiaforras,
meg annyra sem, mint a koolaj. :-)

Hogy koltseghatekony-e? Ez gazdasagi kerdes, es csak a tobbi energia-
fajta aktualis aratol fugg. Szerintem nem, es kornyezetvedelmileg is
aggalyos.
Hogy eleg koncentraltan termelje az energiat, bohom nagyra kell oket
epiteni, kiszamithatatlan kornyezeti kockazatokkal, akkor is csak bizonyos
helyeken tud hatekony lenni.

udv: VAti

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Czelnai Rudof: Vilagoceanok. Modern fizikai oceanografia
Ebben van szo az arapalyrol. -- M.L.

Sziasztok !

Egy konnyen megjegyezheto esetem: 
50kg-os ember felfutott 50m magasra (13. emeletre) 50 sec alatt, 
harmasaval szedve a lepcsoket. 
Nem lilult el a szaja az oxigenhianytol, de lihegett rendesen.
Edzett sportolokon kivul nem hiszem, hogy ezt a teljesitmenyt akar
egy oraig is tartani lehetne.  
Ez pedig kb. csak 500W teljesitmeny volt.
A vegzett emelesi munkaja pedig egyenerteku kb. 1gramm szen 
elegetesekor nyerheto energiajaval. 

Sipi:
>Ha a sokfele veszteseget leszamoljuk (meg a konnyebb szamolas 
>miatt is :), allitson elo fel kW elektromos aramot. 2 ember 1
>kW-ot, 2000 fo 1 MW-ot. 

Hatulutoje, hogy ha rendszeresen pedaloznak orakon keresztul, akkor 
megno a fogyasztasuk. Az elelmiszer pedig tul draga uzemanyag a 
hagyomanyos energiahordozokhoz kepest. 
Tehat csak akkor menne ez a dolog, ha a munkanelkuli jaradekot 
is felemelnek.

Napenergia:
A Fuggvenytablazatok  szerint kb. 120W/m^2  a Fold felszineig
hatolo sugarzasi teljesitmeny Kozep-Europaban. 
( Hogy ez mifele atlag, azt sajnos nem irja)
Kb. 1,3 kW/m^2 erkezik a legkor hataraig.

Lehet, hogy kar az energian ragodni, mert folyton csak nagyokat 
tevedunk.
Tegnap este a Zenit TV-ben volt szerencsem latni a 70 koruli 
Kisfaludi Gyorgyot. 
Bevallotta, hogy o kivalasztott, es kb. egymillio eve figyeli a foldi 
esemenyeket. Sot, eredetileg o az elso ember - Adam, es mindannyian 
a leszarmazottai vagyunk. ( o maga is maga leszarmazottja)
Derus folennyel allitotta, hogy a tudomanynak fogalma nincs 
arrol mi is az energia, de szerencsere itt van o, hogy enyhitsen 
e kinos helyzeten.
Megvaltaskent onzetlenul irt egy konyvet, melynek cime : 
Az energia titka. ( Nem az o neve szerepel a konyvon, hanem egy 
fiktiv szerzoparose. Ettol eladhatobbnak veli.)

Udv: zoli

math irta:
>definialnikellene egy letezo alakzatot, annak kialakulasi
valoszinuseget ki le
>het szamolni. neumann definialt az eletjatekban egy onmagat lemasolo
szamitogep
>et. a reprodukcio tehat megvan. ezt egy kicsit tovabbfejlesztve
lehetne chemoto
>nt definialni. biztos vagyokbenne, hogy pozitiv valoszinusege van a
kialakulasa
>nak.
Szerintem is pozitiv a kialakulasi valoszinusege, csak az a kerdes,
hogy mekkora negyzethalo (tarkapacitas) kell, es mennyi idobe telik.

Peldaul a vilagegyetemben is spontan modon keveredhetnenek ugy az
atomok,
hogy letrejojjon pl. egy konzervesdoboz, csak ennek kicsi a
valoszinusege,
megpedig talan olyan elenyeszo, hogy a vilagegyetem tul kicsi
'sejtautomata' ehhez, az osszes eddig eltelt idovel egyutt. Pedig, ha
jobban belegondolunk 
egy konzervdoboz spontan kialakulasa kevesbe tunik valoszinutlennek
mint 
pl. egy elo szervezet letrejotte.

Mas:
ha egy ilyen oriasi sejtautomataban kialakulna ertelmes elet,
rajohetne-e,
hogy o csak egy sejtautomata resze, egyaltalan volna-e ennek ra nezve

barmilyen jelentosege?

udv.:
Kozma Laszlo


_____________________________________________________________
Nextra Internet. We "R" different. http://www.nextra.ro/

 irta:

>Tul egyszeruek a sejtek, csak ket allapotuk van.
>Neumann Janos kidolgozott egy bonyolultabb 2D-s sejtautomatat,
>melyben a sejteknek 20 allapotuk volt (ha jol emlexem )
>Bebizonyitotta, hogy azokbol a sejtekbol epitheto egy
>onreprodukalo sejthalmaz.
>A Neumann-fele sejtekbol felepitheto barmely logikai aramkor,
>tehat (elvileg) egy szamitogep is.(jelutak, logikai kapuk stb.)

Ezt a sejtautomatat valoban Conway talalta ki, azt hiszem 68-ban.

Eppen ez volt a Conway-fele sejtautomata lenyege, hogy
bebizonyitotta, hogy nem szukseges a Neumann-fele 29 allapotu
bonyolult rendszer egy logikai aramkor felepitesehez, ez megoldhato
ket allapottal is.
(csak gondolom sokkal nagyobb negyzethalo kell hozza).

Amint a multkor irtam, ebben a sejtautomataban leteznek kulonfele
objektumok, mint siklo, sikloagyu, sikloevo (ha osszeutkozik a
sikloval, megsemmisiti), olyan objektum amely derekszogben elteriti a
siklot, amely visszaforditja, stb.
Egy szamitogep peldaul a kovetkezokeppen valosithato meg:
memoria:
a 'kozponttol' bizonyos tavolsagra objektumok vannak. Ezek meglete
vagy nemlete 1 bitnyi informacio. Ezt siklok kilovesevel es
visszatertuknek a vizsgalataval olvashatjuk le.

Masreszt azt is megcsinalhatjuk, hogy a siklokat fordulasra
kenyszeritve Egy hurkot hozunk letre, amelyben a siklok sorozata
kodolja az informaciot.

Ennek a megvalositasa nagyon pontos tervezest igenyelne,
mert ha egy siklo elszabadul, teljes kaossza valtoztatja az egesz
rendszert.

udv.:
Kozma Laszlo


_____________________________________________________________
Nextra Internet. We "R" different. http://www.nextra.ro/

Udvolzetem, ha mar Titusz elohozta az Egely kereket az elozo szamban,
hadd emlitsek meg en is par dolgot, amire emlekszem a tortenetebol. 

Az egesz ugy kezdott, hogy petri cseszeben (sekely, kor alaku
uvegedeny), kistanyerban levo olaj, vagy viz felszinere jelzo anyagot
szortak X alakban, es egy bioeros ember \/ alakban melle tette ket
tenyeret, akkor a viz elfordult. Egely szerint a bolcsesz
beallitottsagu, balkezes embereknek volt ra a legnagyobb eselyuk. 
Nem sokkal ezutan a Galaktika c. SciFi folyoiratban(!) volt egy
kiserletsorozat, ahol ugyanezt a forgatasos effektust produkalni tudtak
melegvizzel toltott gumikesztyukkel (mellesleg egy-ket trukkot is
kozoltek ugyanebben a sorozatban arrol, hogy lehet hazilag UFO folvetelt
csinalni). 
Utana a TIPP-en jott elo a dolog. A kiserlet eddigre ugy modosult, hogy
egy tenyernyi alufoliadarbot kell egy allo tu hegyre tenni. Aztan kicsit
messzebb allni, hogy a legmozgasok ne zavarjak, majd koncentralni. Ha
elegge bioeros valaki, akkor a lemez lassan forogni kezd (akar mar attol
is, hogy ranez az illeto). Az igazan profik meg a forgasiranyat is meg
tudjak  valtoztatni. Ezutan jott a wheel. 
Ha jol tudom, magnesek kozott lebego aluminium kerekrol van szo (mint a
villanyoraban) es ennek a forgassebesseget meri. Azert van bura alatt,
hogy a legmozgasok ne zavarjak. 
Ha Egely-wheel nincs is minden haztartasban, egy darab alufolia, egy
gombostu, meg egy radir allvanynak, amibe beleszurjuk,  meg egy ures
befottesuveg biztos van mindenki keze ugyeben. 
Barki kiprobalhatja, mennyire tombol benne a bioenergia (a tu csak azert
kell, hogy konnyen foroghasson a folia, nem szabad raszurni, mert akkor
lefekezi es max. Uri Geller tudja csak megporgetni). A befottesuveget
raboritva a kizarhatjuk a zavaro legmozgasokat.
Ha valakinek sikerult megporgetnie, ne titkolja el (nekem eddig meg nem,
de mar reg probaltam).
Ha rasut a nap, az zavaro lehet, mert a felmelegedo folia legaramlast
kelthet.
Mellesleg ezzel a bioenergiaval az a gond, hogy nincs igazan jol
definialva, mik a hatasai, mi is az valojaban. Ezzel (is) ados Egely,
vagyis azzal, hogy pontosan mit is mer a kereke.

					Jo porgetest!

						Valkai Sandor

Kedves Tamas!

>Nem vagyok biztos benne, hogy a tobbseg tenyleg folyamatok, reszosszetevok
>elemzesere vagyik, akkor sem, ha egyetertek, hogy az emberek keresnek
>magyarazatokat.
Jo egyetertek, es akkor pontositanam a sajat kijelentesemet is. Az emberek
tobbsege
vagyik arra, hogy az elete kezelheto legyen, azaz elboldoguljon benne. Joval
gyengebb igenye
van arra, hogy megertse az elet dolgait, de meg ilyen igeny is van. Ennek
megfeleloen bizonyos
konnyebben megertheto dolgokat megprobalnak megerteni. Bizonyos nehezebben
megertheto
dolgoknal viszont eleg a kezelhetoseg es a megertes illuzioja.

>Igaz lehet, de itt nem valamilyen lustasagrol van szo. Hatalmas
>mennyisegu, formalizalt nyelven megfogalmazott informaciot kellene
>feldolgoznia. Egy ilyen befektetes legtobbszor szuksegtelen, nem terul
>meg, enelkul is megfeleloen tudja vezetni az eletet.
amennyiben a kezelhetoseg a cel, akkor valoban lehet szamitas es nem
lustasagrol beszelni.
viszont szerinteme z nem olyan tiszta ugy. az emberek nagy resze az
altudomanyos es misztikus
"magyarazatok" eseteben nem olyanoszinte, hogy kimondja: "csak az a lenyeg,
hogy
valahogy kezelni tudjam az eletemet", hanem bizony azzal amitjamagat, hogy
megertette a dolgot.
es ez alapjan en ugy velem, hogy nem csak az eletvezetesre, hanem
amegertesre is van egy igeny
ebben az esetben pedig a befektetes megerne, es lustasag a konyebb ut
valasztasa.

>Helyette interpretaciot szeretne, vagy ha az nincs, akkor egyszerubb,
erthetobb (de
>a valosaghoz nem feltetlenul kozel allo) magyarazatot fogad el szivesebben.
az interpretacio rendbenis volna, ha legalabb ahhoz venne a faradtsagot,
hogy
eleg kritikusan megitelje, vajon helyes interpretaciorol van-e szo. mivel
marhallom
az ellenervet, megjegyeznem, hogy a helyesseg valamilyen foku megitelesehez
nem kell atragni
magad a formalizmuson. en peldaul a tenzormatematika es a hullamegyenletek
formalizmusan
nem ragtam at magam, jelenleg nem mondhatnam, hogy reszleteiben ertem, megis
ugy velem
hogy eleg biztosan meg tudom itelni, hogy mi egy helyes es mi egy totalisan
helytelen
interpretacioja a relativitaselmeletnek es kvantummechanikanak (legalabbis
alegnagyobb
butasagokrol ezt meg tudom itelni, a huzosabb esetekben pedig legalabb azt
meg tudom itelni,
hogy nem tudommegitelni, es nem okoskodok, es nem hiszem el, hanem azt
mondom, hogy
"ez ketseges, ennek utana kellene jarni":).

math

Tisztelt Tudomany!

En az alternativ eroforrsokat szemlelve arra a velemenyre jutottam, hogy
amig gazdasagi erdek nem kenyszerit, es amig van koolaj, szen, es amig nincs
katasztrofahelyzet, addig ezek a technologiak nem fognak jelentosen
elterjedni, nem fogjak atvenni az energiatermeles feletti uralmat.
Erre varni kell, amig ki nem fogy a koolaj, amig nincs valami kenyszerito
gazdasagi helyzet. Viszont nagyon jo hir, hogy vegre az emberiseg
olyanhelyzetben van, hogy amikor majd ilyen helyzetbe kerul, addigra mar
vannak kidolgozott technologiak.
Peldaul amig a napenergia termeles hatasfoka es ara nem tud vetekedni a
foszilis energiaeval, addig csak korlatozott mertekben terjed el. De amint a
hatasfokok, arak mervado indexei felborulnak, keszen all az ut a napenergia
elott.

math

Kedves HIX TUDOMANY!

On 13 Mar 01, at 7:34, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Romania]

>  >  [Romania]
>  > sejtautomatak + elet  TUDOMANY #1413
> 
>  A Conway- fe'le eletjatekot irod le
>  Irtam ra progit meg a ZX Spectrum-os idokben.(assemblerben mert
>  Basic-ben iszonyu lassu volt). Kesobb (PC-n) Pascalban megirtam a 3D-s
>  valtozatat is de nem volt annyira latvanyos mint a 2D-s.

En Turing gepeket nyomattam... :-)

>  > Ha peldaul egy ORIASI negyzethalon csinaljuk mindezt, RENGETEG ideig, >
>  kialakulhat-e olyan valami, amit 'elonek' nevezhetunk. [...] > Tehat, mit
>  szoltok, eleg hosszu ido alatt kialakulhat-e pl. ertelmes > elet egy ilyen
>  sejtautomataban? >

Mit nevezel ertelmes eletnek? Szolot nem fognak telepiteni! :-)

> Kozma Laszlo Tul egyszeruek a sejtek, csak ket allapotuk
>  van. Neumann Janos kidolgozott egy bonyolultabb 2D-s sejtautomatat, melyben 
a
>  sejteknek 20 allapotuk volt (ha jol emlexem )

27 állapotu. Nekem otthon megvan az allapotdiagram. Egyebkent hasonlo a Codd-
Icra (azt hiszem igy irando) 8 allapotu sejtautomata is. Annak egyszerubb a 
lairasa...

> Bebizonyitotta, hogy azokbol a
>  sejtekbol epitheto egy onreprodukalo sejthalmaz.

Es azt is, hogy epitheto univerzalis algoritmusmegoldo.

> A Neumann-fele sejtekbol
>  felepitheto barmely logikai aramkor, tehat (elvileg) egy szamitogep
>  is.(jelutak, logikai kapuk stb.) Kesobb ,magyar kutatoknak sikerult a
>  szukseges allapotok szamat csokkenteni es 3D-re is kiterjeszteni a
>  strukturat. Ennel tobbet nem tudok de szivesen olvasnek rola, mert az
>  alapotlet zsenialis. Kepzeld el, hogy a jovo szamitogepe egy jokora kocka
>  lesz, amely ilyen sejtekbol van megepitve.Tehat minden epitoeleme azonos, de
>  programozhato az allapotuk. Hazaviszed es megfelelo kulso 'ingerlessel'
>  (programozassal) raveszed, hogy 'novesszen' maganak processzort, memoriat
>  stb. Ha az elsot meguntad, akkor torlod es atalakitod egy masik szamitogeppe

Igen, a magyarok sokat futottak evvel, de a szekvencialis szamitogepek 
lefujtak a dolgot az asztalrol. Ezeket a gondolat kiserleteket meg akkor 
csinaltak, amikor nem volt szamitogep.

Udv From:, a se(le)jt

 írta a következő üzenetben: ...
>
> > Tehat, mit szoltok, eleg hosszu ido alatt kialakulhat-e pl. ertelmes
> > elet egy ilyen sejtautomataban?
> > Kozma Laszlo
> Tul egyszeruek a sejtek, csak ket allapotuk van.

Valamelyik orult-csoport kihozta, hogy ebbol a sejtautomatabol is lehet
Turing gepet epiteni. Ez pusztan matematikai jelentosegu, ha egyaltalan van
jelentosege.

> Neumann Janos kidolgozott egy bonyolultabb 2D-s sejtautomatat,
> melyben a sejteknek 20 allapotuk volt (ha jol emlexem )
> Bebizonyitotta, hogy azokbol a sejtekbol epitheto egy
> onreprodukalo sejthalmaz.

Pontosabban: a Turing gepet szimulalo sejtautomatat csinalt (pontosabban
azzal ekvivalens matematikai konstrukciot), amivel aztan minden
megcsinalhato. Tobbek kozt az is, hogy azon kivul hogy reprodukalja magat,
feladatot is tud vegezni.

> Kesobb ,magyar kutatoknak sikerult a szukseges allapotok szamat
> csokkenteni es 3D-re is kiterjeszteni a strukturat.
> Ennel tobbet nem tudok de szivesen olvasnek rola

Van egy konyv, az a cime: Sejtautomatak.

>, mert az alapotlet
> zsenialis.Kepzeld el, hogy a jovo szamitogepe egy jokora kocka lesz,
> amely ilyen sejtekbol van megepitve.

A konyvben van probalkozas ilyesmire, de mar regota nem foglalkoznak a
gondolattal. Nagyon flexibilis (tenyleg barmilyen aramkor megepitheto),
viszont nagyon kevesse hatekony. Tobb szaz sejt es orajel kell a
legegyszerubb muveletekhez is, pl. egy flip/flop-hoz. Ugy gondolom, talan
van letjogosultsaga a dolognak, kombinalva a hagyomanyos processzorokkal,
vagy egyebb dolgokkal. De sejtautomata valoszinuleg leginkabb arra jo, hogy
specialis feladatokat oldjanak meg vele, mint pl. kepfeldolgozas, de
egyelore meg arra se nagyon.

SB