Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TANC 1671
Copyright (C) HIX
2002-11-22
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 FW:karneval (mind)  45 sor     (cikkei)
2 FW: [freeboogie] tancleiras2 (mind)  334 sor     (cikkei)
3 FW: [freeboogie] Dec 7 (mind)  19 sor     (cikkei)
4 Magyar kupa (mind)  45 sor     (cikkei)
5 FW: [freeboogie] RE: [boogie-lindy] Szazla'B Kupa (mind)  23 sor     (cikkei)
6 FW: [freeboogie] Szazla'B Kupa (mind)  26 sor     (cikkei)

+ - FW:karneval (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> -----Original Message-----
> From: Komáromi Ferenc [mailto:]
> Sent: Friday, November 15, 2002 1:57 AM
> To: Zsoka Letenyei
> Subject: Re: tancrend
> 
>  Szia Zsoka! 
> 
> Kicsit par dolog megvaltozott a Karnevallal kapcsolatban:
> Honlapunk:www.tanctanfolyam.hu
> 
> Kerlek javitsd ki a lapodon!
> 
> Koszi!
> Nemsokara felevzaro bulink lesz:
> 
> A Rongyláb- és a Tánc Klub bemutatja a
> Karnevál Táncegyesület * * Félévzáró Buliját * *
> * * * * 2002 december 1. vasárnap (18- 02) * * * * * * 
> Schönherz Kollégium (XI. Irinyi József. u. 42.) * * 
> ---
> --- Már hagyomány, hogy minden félév végén a Karnevál 
> Táncegyesület összes diákját összegyűjti a a Schönherz Klubban 
> egy fergeteges Bulira. Ezen a bulin minden tánciskolás INGYEN 
> vehet részt. Ez persze nem csak az iskola érdeme, hanem a 
> keddi Schönherz-es bulik lelkes szervezőinek, rendezőinek 
> munkáját dícséri.
> 
> A buli nyitott, belépő 600Ft. Két szinten zajlanak a 
> programok. Az alsó szinten 18-19-ig próbák zajlanak, de a 
> felső szinten lehet bulizni. 19-kor az alsó szinten 
> elkezdődnek a tánciskolások bemutatói. Ezen a kezdők, 
> középhaladók és haladók végre hasznosthatják az órán szerzett 
> tudást. Közben lesz rövid táncoktatás és közönség tánc is. 
> Tizórakor jön a mikulás köszöntjük tanárainkat utánna viszont 
> két szinten folyik a buli hajnali kettőig. 
> Ne hagyd ki!!! 
> 
> Koffer
>                                   Komaromi Ferenc    
>                     Karnevál Táncegyesület Budapest
>       Tel.: 4130922 ; 06 30 9968-902   www.extra.hu/tancinfo  
>   Iratkozz fel az TancInfo listankra!  
> 
>
+ - FW: [freeboogie] tancleiras2 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

-----Original Message-----
From:  [mailto:]
Sent: Thursday, November 21, 2002 8:41 AM
To: 
Subject: [freeboogie] ++táncleírás


 Sziasztok!   A tegnapi táncműfajokat én is megfejelem eggyel. Két hete
voltam eg= y ilyen  foglalkozáson és ott kaptam az anyagot. Mivel már kért
valaki ilyen=  tánccal  kapcsolatban infót, így gondoltam, hogy nem veszi
rossznéven senki, h= a  bemásolom egy nemzetközi szabályzat magyar
fordítását, amelyet = Fehér András és  Bóbis László dolgozott át, írt,
lektorált. Ez nagyon fontosnak = hangzik, de ez  volt a fedőlapra írva. Üdv,
Lovászi Antal  MITŐL WEST COAST SWING A WEST COAST SWING?  A tánc
kialakulásának környezetét és földrajzi meghatároz= ását az elnevezése is
tükrözi. Legjelentősebb helyszínei az USA nyugati és dél-nyugat= i partjának
kikötővárosai. Amerika, a két világháború közötti idősz= akra jellemző
?swing  zenei korszak? arculatát, a visszafogott és hidegvérű nyugati par= t
sajátosan  élte meg. Az itteni kikötők és belvárosok, az ír és skót be=
vándorlók, valamint  ezen nációkból leszármazottak által közkedvelten
látogatott p= ub vendéglők,  továbbá a skandináv tengerészeket és az
amerikai hadsereg katon= áit,  haditengerészeit elszállásoló kocsmák
világában, még mindig=  a sajátos  amerikai ?tehenész fiús? hangulat
uralkodott. Az itt közkedvelt = ?vidéki?  táncok, némi európai beütéssel,
elsősorban a dübörgő coun= try zenéhez  kapcsolódtak, bár már ekkor
közkedvelt volt a basszus gitár és = a  szakszofon ?keltette? keleti parti
műzsika is. San Diego, San Francis= co és Los  Angeles mindig vitatkoztak
arról, hogy melyik városból származik a = West Coast  Swing, mindazonáltal
úgy tűnik, hogy Los Angeles viszi el a pálmá= t.  Ezeknek a nagy- és
kisvárosi mulatóhelyeknek a helyszíne, éjszak= ai élete  nemcsak az
odalátogató társaságok sokszínűségében, hanem az=  ott kedvelt zenei  műfaj
előadóiban és kedvelőiben is nagyban különbözött a = - keleti nagyvárosok
jazz klubjaiban fellépő fekete zenekarok és fekete táncosok körei= ben,
szédületes gyorsasággal terjedő ? eredeti, heves swing műfajt= ól.  Ennek a
sajátos, lányokat megtáncoltató 4/4-es táncműfajnak, f= őként  Kaliforniában
és Colorádóban a csizmás lábakat csavargató wes= tern jive, shag,  push,
shake táncoknak, a magányos ? gitárpengetéssel kísért = ? blues énekesek
zenéjének, valamint a dél-nyugati területekről felvándorló = ?lusta
latinéro?  zenészek által játszott, erőteljes csípő mozgást igénylő = rumba
és bolero zenék  furcsa keverékéből egy új - a mai napig, teljességében
meghat= ározhatatlan ?  blues szerű stílus kovácsolódott. Általában az
éjfélen jó= cskán már túlhaladva,  amikor a hangulat már visszafogottabbá
vált, a kissé mámoros ál= lapotban lévő  táncosok egy könnyebb, amolyan
kellető táncba kezdtek, amelyben gya= kran  utánozták a csak hírből ismert
fekete táncosok afrós, négeres=  mozgását. E tánc  vált a nyugati part
swing-jévé.   Ugyanez történt néhány közelben lévő night klubban. Itt pros=
tituáltak (az  óceán partján Long Beachban és a kaliforniai San Diegoban)
jutalé= kot kaptak a  szeszesital árából, amit a tengerészek, katonák és
tehenészle= gények  fogyasztottak. A prostituáltak tudták, hogy a
tengerészek és katon= ák rövid  eltávozáson vannak, amit általában mámoros
állapotban, az eml= ített ?ledér  hölgyek? közeli társaságában szerettek
kiélvezni. A ?ledé= r hölgyek? ezt ki is  használták.  Ahogy egyre ittasabbá
váltak, a katonák, akik nem sz= oktak hozzá a  tenger himbálásához és így
nem is tudtak gyors zenékre táncol= ni, a legjobb és  legegyszerűbb,
legpraktikusabb táncnak a  már említett mulatóhely= eken  elterjedt, korai
west coast swing tánc változat látszott: Mivel a ?= ledér  hölgyek? a
vonalon előre és hátra kezdtek mozogni, gyakran a zene=  szakadásával
kitartottak, pózoltak és szexisen ?vonaglottak?, szexis és erotik= us
mozdulatokkal kísért lábmunkát végezetek mindaddig, amíg a teng= erész,
katona,  marhapásztor nem volt készen arra, hogy a pénzének maradékát z= árt
ajtók mögött  költse el, vagy fel nem mentek velük az emeletre. Ez a tánc
kialakul= ásának  történelmi ténye is. A ?prostituáltak? gyakran kerestek
fel kor= abeli táncosokat  az említett figurák elsajátítása céljából.  Bár
többen, az Egyesület Államokban jelenleg tevékenykedő swin= g tanárok között
sokan állítják, hogy a tánc a Lindy stílus ?gyermeke?, azonba= n a West
Coast  Swing tánc első főbb ismérve, hogy nem igazi swing zenére alakult=
ki. A táncot  az ötvenes évek végén és a hatvanas évek első felében, tá=
rsastánc rendszerbe  foglalták össze. A különböző swing stílusoktól
eltérően=  a West Coast Swing a  testi hullámzásokban (leverage) és a
lábtechnika föld-közelis= égében és a ?ledér  hölgyeket? gyakran emelgető
katonáktól elsajátított emelést= echnikákban  egyedülálló. A West Coast
Swinget-et táncolják a különlegesen=  lassútól (15) a  közepes jive (40)
zenéig. Nagyon nyitott az előadásmódra, marká= nsan különböző  stílusokra,
játékos variációkra. A megteremtés időszak több=  táncosa szerint a  táncot
eredetileg western swing-nek nevezték, és később lett west=  coast swing,
hogy megkülönböztessék a country-western swing táncoktól.  A West Coast
Swing első igazi társastánc (később versenyszerű = tánc)  megjelenési
forma - egyes állítások és az amerikai szakirodalom s= zerint -  a ?Savoy
Style Lindy? nevű táncból származik, amely a korai 30-= as években
született a New York-i Savoy táncteremben. Egy Dean Collins nevű akko= ri
Savoy  táncos ? a nyugati part lassú zenei irányzatának hatására ?=
megszelídítette a  savoy vehemens, lendületes előadását. Collins
Kaliforniába ment, = hogy  mozifilmekben szerepeljen, és magával vitte a
saját ?Savoy Style Li= ndy-jét?. A  kaliforniai táncformával és a nyugati
part kocsmáinak, night clubja= inak  táncműfajával ötvözve, egy teljesen
erotikus, lassú, ?félel= metesen?, néhol a  táncosnő testi játékát kiemelő
táncstílust alkotott.   Collins, pár évig Hollywoodban táncolt. Ott eljárt
jó pár tá= rsastáncklubba és  éjszakai mulatóhelyre táncolni és szórakozni.
Később versenye= zni kezdett saját  stílusával. A versenyeken megismert
rengeteg más, fekete táncmester= t és azok  tanítványait, akik azt
állították, hogy "soha eddig nem látott=  stílusú swinget  művel. Bár a
stílusa jelentősen különbözött attól, amit a= kkoriban arrafelé  táncoltak,
mégis egyre közkedveltebb lett, amit az is nagyban befoly= ásolt, hogy  Dean
elkezdte sorra nyerni a versenyeket és a bajnokságokat. Mivel ké= sőbb
mindenki meg akarta tőle tanulni, valóságos láz tört ki, ezért = Collins
iskolát  alapított és elkezdte tanítani a "saját változatát", amit a m= ai
klasszikus  versenystílusként ismerünk.   Arthur Murray egyik tánckönyvében,
az 1940-es évek közepéről= , leír egy táncot,  amit úgy hívnak, hogy (Rock
and Roll táncolás). Megnevezi a tánc = elemeit: a kar  alatt forgást, az
úgynevezett ?Whipeket és a Sugar Push-t.? Elmon= dja, hogy a  tánc legfőként
a tengerészek között terjed, sőt az öreg Mis= suri hadihajón már
versenyeket is rendeztek benne. Fontos jelzőként említi, hogy a höl= gyek
mindig  tesznek  két séta lépést előre (1-2-re) a férfi felé (nem old= alra)
és leírja az  úgynevezett ?Coaster Step-et és az Anchor Step-et? nagyon
világos= an. Később ezt  a táncot úgy nevezi szofisztikált Swing, amely a
keleti parton hihete= tlenül  tovább fejlődött és felgyorsult.  Azt a modern
társastánc történelem  is tudja, hogy a 1940-es éve= kben Mr.  Murray-t
kérték fel, hogy dokumentálja az amerikai táncokat. Ez nem=  volt egy
egyszerű dolog, de ő remekül megoldotta. Ismerte Dean Collins-t, a =
?fekete?  Frankie-t és még néhányat a tanítványaik közül. Összehaso=
nlította stílusokat és  elkülönítette a Lindy Hop táncot. Ő azt is
dokumentálta, hogy a=  ?fekete?  táncosok és a tengerészek San Diegoban és
Los Angelesben mit ?m= űvelnek? swing  néven abban az időben. A
főként?fekete? műfajra épülő s= tílusokat Eastern  Swingnek, a Los
Angeles-i, San Diego-i, az egyéb Kaliforniai és a Holly= wood-i  stílusokat
?Western Swing?-nek vagy ?West Style?s Swingnek? nev= ezte el.
Mindazonáltal a Western Swing ellentétbe állítva az Eastern Swing-g= el a
későbbiekben össze lett keverve a Country Western Swing elnevezésse= l,
mivel a  western (nyugati) Swing nem volt teljes mértékben megegyező a West
Co= ast Swing- el. E két műfaj Murray könyvének megjelenésekor még egész
has= onló volt. Itt  található az első megjelölés, hogy bár Collins egy west
coast=   swinget ?csinált?, de ezt western swingnek dokumentálták. Mivel C=
ollins a Lindy  Hop-ból merítette az eredeti tudását, és Hollywood-ban vált
h= íressé, ezért ezt  a stílust a mai táncosok Lindy Hollywood  Style-nek
nevezik.  Egy eredeti, latin-afro-s West Coast Swinges-nek nagyon jazz-es
alaplép= ést  kellett volna táncolnia egy Hollywood Style táncossal, bár
figuráj= ában ugyanazt  csinálták mindketten.  Murrey által leírt
alaptechnikák a ?Holl= ywoodite?  teljesen szabad használata nem nagyon
támogatja a legtöbb mai, latino= s figurát,  a szinkópázást és a latin
ritmikát.   Mert eközben az eredeti vonal is fejlődött tovább. A mulatok és
= night clubok  Latinos blues zenéje nagyon népszerűvé vált. Ahogy a
táncosok m= egtanulták a  Latinos és afrós mozgást, (főként az első mambo
korszak idejé= n) folyamatosan  belevették azt a West Coast Swing-be. A
lányok és a ?Pachucok?, a= zt táncolták,  amit ma Latin West Coast Swing-nek
ismerünek. Egy lassabb latin típus= ú zenére,  latin és afro eredetű test és
lábmozdulatokat kombináltak. E vá= ltozat ma az  amerikai versenytánc egy
kategóriája is, és több alstílusra osz= lik. Mivel, pl:  a Cha-Cha és a
hármas lépések számolása megegyezik, ezért eg= yszerű volt a  mozgásstílust
alkalmazni.   A második világháború alatt sok férfi bevonult a hadseregbe
és=  a  tengerészethez. Mivel így sok ?Hot Club és Night Club?, éjszaka= i
mulatóhely  elnéptelenedett, a west coast swing eredeti gyökerének fejlődése
= meg is  állhatott volna, hiszen a férfiak mind Európában állomásozva
kezdték ?terjeszteni táncaikat?. Azonban a dél-nyugati részen s= ok latin
klub  tömve volt a ?mindenféle? latinéro-val, a háború elől Ameri= kába
menekült  bevándorlókkal és zenéikkel. Ez magyarázatot ad arra, hogy miér= t
szeretik a  West Coast táncosok táncolni a West Coast-ot a Cha-Cha és mambo
alap= ú zenékre,  és arra is, hogy a mért kedveltebb a lassabb zene a
gyorsabbnál. Ők=  vitték  tovább az eredeti vonalat.   Az 1950-es évek végén
a Televízió a táncot a pokol fenekére = tette. A legtöbb  embernek nem
kellett elhagynia az otthonát, hogy szórakozzon. A telev= íziók  elérhetőek
lettek majdnem mindenki számára. Mivel ?öregebb? t= áncospárok nem  mentek
szórakozni már a kocsmák, mulatók világába, az új tá= ncosok nem tudták,
hogy hogyan és miként műveljék az eredeti táncokat. A fellángol= ó
fajgyűlölet,  gyakorlatilag minden ?fekete? táncot háttérbe szorított, egés=
zen addig, amíg be  nem jött az új tánc, amit ?Twist?-nek hívtak. Ugyan
senkinek ne= m kellett semmit  tanulnia, csak áttwistelnie az éjszakát,
csavarnia és tekernie a te= stét, mégis  az akkori világ a teljes gátlását
le tudta vetkőzni egy szám al= att. Más szabad  stílusú táncok követték ezt
és egy egész generáció nőtt=  fel a partnerrel való  táncolás nélkül.   Csak
a második Mambo korszakban lángolt fel újból a west coast swi= ng láz, az
eredeti helyén, a kikötők területén, valamint legnagyobb elterjed= ésében:
Kaliforniában. Itt a zene megváltozott és maga a tánc is. Ekkor v= égleg
eltűntek  az eredeti swing elemei, az ottani california puss és a divattá
vált = Carolina- shag táncok keveredésével. Itt minden figura erősebb és
keménye= bb lábtechnikát  kapott, valamint szabályszerűen a Murrey által
dokumentált ?Ancho= r Step?-re  kezdett végződni. Mivel a Latinos  West
Coast Swing és a Hollywood St= yle, nem  használta a Charleston, a Shimmy,
és Black Bottom múltbeli táncaina= k  mozgáselemeit vagy figuráit, amiket
korábban a Lindy Hop használt, = így egy  újabb változat alakult ki, amit ma
a West Coast Swingben a teljesen sza= bad  előadási módnak is hívnak.  Mamár
a tánchoz alkalmazott zene nagyon változatos, és amiben a le= gtöbben
megegyezni látszanak, hogy a legjobb közepes tempora táncolni. San Fr=
anciscoban  például úgy tartják, hogy a zene éjszakáról éjszakára v= áltozik
a DJ kedve  szerint. Néhányan a like rhythm and blues-t, néhányan a
contemporar= y rock-ot,  néhányan a 40's, 50's, 60's évek dallamival
szeretik előadni a W= est Coast Swing  tudásukat. A zenei variációk miatt,
amit a West Coast Swingesek tán= colnak, ez a  tánc a ?tánc-puritánok?
állandó támadásának van kitév= e. West Coast Swing a mai  napig fejlődik,
átlépte az USA határait és az egész Világon e= ltejedt. Ma már  egyáltalán
nem hasonlít a Savoy Stílusú Lindy-ből kifejlesztett=  ?Collins?  táncra
vagy a kikötői latinero műfajra. Nincs egy meghatározott = öltözködési
stílusa, általában csak hétköznapi ruhában táncolják. Minda= zonáltal a West
Coast Swing egy élő táncirányzat, ami azt jelenti, hogy egy olyan t=
áncforma,  ami folyamatosan változik és fejlődik az éppen aktuális zenei st=
ílusnak  megfelelően (soha nem hagyja el a bluest). Annak ellenére, hogy a
tizen= éveseket  bátorítják arra, hogy megpróbálják, és néhányan közül= ük
fantasztikus fizetett  előadók, táncosok és versenyzők lettek, ez a tánc,
bár 5.000 = dokumentált  figurája van, sajnálatos módon nem gyerekeknek
szól, hanem a már=   kipróbált ?érett? táncosoknak.   II. A TÁNC JELLEMZŐI
1.) Vonalvezetés Mivel a már említett európai, latino és afro mozgáskultúra
is j= elen van a  táncban, így a tánc teljes mozgáskarakterét ? a jellemzők
sze= mpontjából ?  meghatározni igen nehéz. A West Coast Swing (a
továbbiakban WCS) vona= l tánc,  vonalvezetéses rendszerrel. Talán a
legjobban őrzi e tánctechnika=   tradicionális ? a hajó- vagy deszka padlón
kialakult ? vezetési=  rendszerét.  Ellentétben azonban a nyugati partról
származó, később Európ= ában is kialakult  származék táncoktól, itt a férfi
elég sokat helyben marad és = leginkább a  kézvezetésre fekteti a hangsúlyt.
Oldalsó területeiről be és = kilép a hölgy  vonalába, miközben a hölgy, a
férfi vezetésének engedelmeskedve= , előre és hátra  mozog vagy forog a
keskeny vonalon, hogy alkalmazkodjon egy párosoktól = zsúfolt  tánctérhez.
Teoretikusan a nő sohasem léphet ki a saját vonaláb= ól (kivéve ha  ezzel
elkerüli egy másik párral az ütközést). A férfi normá= lisan a vonal egyik
végén helyezkedik el, vagy közvetlenül a vonal mellett, hogy a nő=  el
tudjon  haladni mellette. Mindig a férfi vezeti a hölgyet. Elindítja a
vonalo= n és aztán  megállítja a mozgását, kényszerítve, hogy visszatérjen a
vona= l kiinduló végére.  A nő elfogadja ezt és a vonal egyik végéről a
másikra halad, mi= közben  stílusosan játszik a testével. Ebből a vezetési
rendszerből sos= em próbál meg  kitörni. A tánc közben persze - ezekhez a
manőverekhez kapcsolódv= a - vannak  változatos forgatások és forgások,
csicsás lábtechnikák és = még egyebek.  2.) A ritmus és a lépés A WSC által
használatos zenék igen változatosak. Az eredeti zene al= apvetően a  blues
egyszerre tradicionálisan country-s változata, latinos dallammal = és
ütemmel keverve. A klasszikus eredeti tempo 28-32 mpm volt.   A figurák (a
zenei 1-ben és 2-ben) két séta lépéssel kezdődn= ek, két hármas  lépéssel
követve (vagy hármas lépés, két séta és egy má= sik hármas, a Lindy,  swing
típusú, azaz a 8-as figuráknál).   A második hármas lépést (zenei 3. és 4.
ütés) a hölgyek gy= akran helyben vagy  visszalépéssel táncolják, ezt ?női
anchor lépésnek? nevez= ik és a legfőbb célja,  hogy a fizikai ellentartást
helyreállítsa a partnerek között, gya= kran úgy, hogy  egy kicsit mindketten
hátradőlnek. A nő lépése mindig laza, és = néha  kifejezetten ?nőies?
mozgást igényel. Itt a legfontosabb, hogy a = WCS gyakran  alkalmaz
szinkópázást, amik variációk az alaplépésre. A Fér= fiak második hármas
lépésénél a leggyakoribb a tap (pont-lép) lépés, hogy helyett= esítse a sima
hármas lépést. Ez különösebben nem okozhat gondot, mivel mindk= ét variáció
ugyanannyi súlypontcserét tartalmaz, azok egyenértékűek.  Mivel egyes
vélemények szerint a WCS a Lindy-ből fejlődött ki, a= hogyan azt a  Swing
stílusoknál teszik, a figurák lezárására, a második h= ármas lépés a step
by step, rondell (rondo), az anchor step, ill. az európai változatokn= ál a
bebop  alkalmazásával igen sokszínűvé teszi a tánc lépéseinek el= őadását.
Fontos, hogy  a WCS a hármas step alatt nem a sasszé lépést, hanem a
szabályosa= n, a lábfejen  teljes nyomatékot adó lépéseket érti.    A
helycserés lépésvariációknál kétféle megoldást alkalma= z a tánc. Az egyik a
helycserék közben is használatos, amerikai forgástechnikák gyakor= lata,
amelyek  az első hármas lépésben, mindig a turn (fordulás) technikán, a =
második hármas  lépésben bármely talajfogásos forgástechnikai (springer,
spin, ne= lson)  megoldáson alapszanak.  A második variáció az outside lépés
technika. E variáció a t= ap lépés (második  hármas lépés) olyan megoldása,
amely a zene 3. és 4. ütésben = történik, és  lényege, hogy a partnerek egy
L alakú lépéssel ?arrébb lépnek=  a vonalból?, azt  mindig a férfi bal
oldalától kifelé helyezik, vagyis oldalaznak. =   A tánc számolása az
amerikai rendszerben:	 rock step, walk step (zenei 1 és 2), 	 tap vagy
ancher step (zenei 3 és 4), 	 step by step, rondell, ancher, bebop rond by
step(zenei 5 és 6)	 1 és 2, 3 és 4, 5 és 6    A tánc számolása az európai
rendszerben: slow (zenei 1.), slow (zenei 2),  quick-quick-slow (zenei 3 és
4),  quick-quick-slow(zenei 5 és 6) ........1 és 2, 3 és 4, 5 és 6 ???   1 2
3&4 5&6 (séta-séta,hármas-lépés-hármas lépés) ritmus a = walk setp, line
step- ek, whrap-ek és mármely helycserék, alkalmazásához. 1 2 3&4 5 6 7= &8
ritmus pl:  a backward whip figurákhoz.  3.) Kéz és test Sokkal több kéz és
karmozgás van, mint a shag-nál, vagy a shake t= áncoknál és  leginkább
teljesen szabad karmunkát engedélyez az olyan figurák l= étrehozásánál,
mint pl a bal/jobb elhaladás, tunnels, és változatos wrap-ek. A pár= os
tagjai  dinamikusan kontrolálva egymás mozgását ? különösen a Buddy=
Schwimmer  nagymester által kidolgozott, sajátosan latino variációkat
tartalma= zó rondell  előadásban ? a legkülönbözőbb kar és váll használatot
e= ngedélyezik egymás  számára. Itt a legfontosabb, hogy sohasem lehetnek
gyorsabbak a mozdula= tok,  mint a zene ritmusa.  WCS sokkal nagyobb
testmozgást engedélyez a hölgy számára, mint = az East Coast  Swing vagy a
Jive. Egyszerűen azért, mert sokkal kevesebbet vannak  tánctartásban, ill.
az imperiális jellegnél a párosok csak egym= ással vannak  elfoglalva. A WCS
közben egy nőnek teljes lehetősége adódik arra,=  hogy  kifejezze magát. Ha
a férfi csak egy mozdulat vagy sort ismer (pl: walk=  step),  akkor a hölgy
egész este ezt az egyetlen alaplépést táncolja ugya= n, de legalább  20
olyan változtatást tud eszközölni, amelyet egyszerűen a test h=
ullámzásával,  a csípő legkülönbözőbb (afrós és latinos) ringatásával,=
valamint a fej ritmusos  mozgásával fejezhet ki. Ezt egyébként az amerikai
táncrendszer sz= inkópázásnak  nevezi. Mi általában a zenei interpretálásnak
hívjuk, amely az el= őadás közben  kap nagy szerepet.   4.) Előadás A tánc
előadásának lényege, hogy a férfi megpróbálja felkel= teni a hölgy
érdeklődését saját maga iránt, de a hölgy ezt csak magát ke= lletve veszi
tudomásul. A táncban a férfi vezet, amit a hölgy az előadás k= özben
fejmozgással, fejkapásokat színesítve követ. Ezzel egyébként = az enyhén
mámoros  állapotát, ill. ennek  kapcsán - a táncot néző közönségb= ől -
egy-egy úr  elcsábítását is ki akarja fejezni. Mivel a férfi ezt észreveszi=
vagy érzékeli a  táncuk közben, így elbátortalanodik attól, hogy a figura
végé= n a saját erejéből  mozogjon előre, ?rámásszon a hölgyre?. A hölgy
ekkor a vonal = végén kinn marad  és erőteljes latino vagy afro
csípőmozgással, addig ?kelleti ma= gát?, amíg a  férfinak eszébe nem jut
vezetni. (wrap)   A szinkópázás sokkal gyakrabban használatos a West
Coast-ban, min= t a többi  swing stílusban. Ritkán lehet szinkópázást látni
East Cost vagy=  Lindy  stílusban. Valószínű, hogy mivel a lassabb tempójú
zene miatt a=  West Coast-nál  erre több az idő, ezért mindenki gyakran
alkalmazta őket. Ahogyan a=  táncosok  tanulják a West Coast-ot, tipikusan
szinkópákat adnak a figurák v= égéhez. Később  a ritmusos előadás egyéb
részei is megváltozhatnak, hiszen a tá= nc előadása a  zenétől függ. A WCS
nagyon improvizatív tánc, amit a haladó é= s versenyző  táncosok között, a
szinkópázás, a  ritmusos csípővezetése= k, lábtechnika  variációk,
testhullámok és persze a beépített szabadfigurák (= emelések, pózok,
döntések) jellemeznek. Itt az egyéni stílus is nagyon széles sk= álán mozog,
de  mégis a WCS táncnak három fő előadási módja, jellege alakult = ki az
idők során.  Mivel a WSC a már említett kevert zenei stílust kedveli, ezért
a t= ánc előadásai  között az alábbi csoportokat nevezhetjük meg.
Klasszikus, (blues zenei) folyamatos előadás:  A WCS megteremtőjeként az
amerikai szakirodalom Dean Collins-t említ= i, aki a  blues zenéjére
folyamatosan alkalmazva, kidolgozta a tánc figuráit.=  Ez egy  teljesen
egyszerű, ?amerikai modorú?, de elegáns előadást jel= ent, amelyben a  tánc
nem szakadozik meg, a figurák egymásba kapcsolódva, társast= ánc jelleggel
épülnek fel. Az előadás átveszi a blues zene lüktetését. A = partnerek csak
egymásnak táncolva,  a 30-as, 40-es évek ?kocsmáinak? lassú, = enyhén ringó
előadásmódját - a legkülönbözőbb figurákkal - emelésekk= el és pózokkal
igyekeznek bemutatni. Lényege, mondanivalója: mindenki táncolja úgy=  a WCS
táncot, amilyennek azt egy folyamatos előadás során, átérzi.   Szaggatott,
interpretált, erőteljesen szinkópált előadás:  Ennek az előadási módnak
lényege: a zenéhez történő teljes=  alkalmazkodás és  átélés. Ellentétben az
előbbi előadási típussal, itt a pá= rosok nem egymásnak,  hanem a zenének
?élnek? és a tánc közben, az abban rejlő = összes szakadást  (brake, stop)
részt szinkópálják (interpretálják). Ez az előa= dási rendszer nem  a
hagyományos swing, vagy lassú, folytonos blues zenékre alakult ki, = hanem
az  attól eltérő, bármilyen más stílusú muzsikákra. A lábtech= nika
erőteljes (tap  helyett főként oustside lépéseket tartalmaz), a figurák
azonban e= lmaradnak. A  táncosok a lépésvariációk közben inkább a testi
szinkópál= ást és a wrap elemeket  alkalmazzák, a párosok kifelé táncolnak.
A lépés és a tánc = szaggatottá válik. A  legnagyobb különbség a klasszikus
és az erőteljesen szinkopált = west coast swing  között az, hogy bármilyen
lassabb zenére közkedvelt. Itt van id= ő a wrap-nek  nevezett lábtechnikai
és testhullámzási variációkhoz. E táncm= ódszert  Kaliforniai West Coast
Swingnek is nevezik.   Érzéki, Afro-Latinó előadásmód  Talán a legismertebb
west coast swing előadási rendszer. Megteremt= ője Buddy  Schwimmer. A
mester úgy fogalmazza meg, hogy a WCS ismert lépéseiben = mindent  lehet,
ami a testtel, a csípővel, a fejjel és a lábbal kifejezhet= ő. A WCS afro-
latin változatának, külön stílusának is emlegetik. Lényeges e= lemei a
késleltetett, horizontális és vertikális csípő és testmozgá= s használata (a
fejjel, a testel és a csípővel ? egy-egy zenei 3-ban és 4-ben vag= y 5-re és
6- ra -  egyszerre több tengely körül is forgómozgást alkalmaznak). = Néha a
tánc  kifejezetten mambo szerű előadásmódot tükröz vissza. A testi ki=
fejezés ilyen  szabad alkalmazása miatt, valamint a latinos beütésű, jive
szerű = zenehasználat  következtében ? világviszonylatban a társastáncban is
? köz= kedveltté vált. Ma  Önálló versenykategóriaként is létezik az egész
amerikai kont= inensen ?űzendő?,  úgynevezett: American Style Rhythm
kategóriában (Charib Rumba, Cha-Ch= a, ,E/C  Swing, Samba, W/C Swing,
Merengue, Mambo, Bolero, Salsa)  Függetlenül a különböző előadási módoktól a
WCS egy t= ánc, nem több stílusra  oszló táncrendszer. A különböző előadási
módok ugyan azok= at a figurákat  tartalmazzák, csupán a zenei illeszkedés
és az ahhoz történő = alkalmazkodás  alakította ki az előadás fenti
csoportosítását.
+ - FW: [freeboogie] Dec 7 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

-----Original Message-----
From: Gyarmathy Miklos [mailto:]
Sent: Thursday, November 21, 2002 11:08 AM
To: Boogie Free; Boogie-lindy lista
Cc: Radek Langer; Laco Ruppeldt; Jóri Rita; Janicsek Gábor; Oktogon Tánc
Centrum
Subject: [freeboogie] Dec 7


Sziasztok!

Csak szolok, hogy 2002. november 23-an, azaz SZOMBATON!!!!! lejar a
Szazla'Boogie Kupa nevezesi hatarideje!

Varoma nevezeseket Boogie felnott, Lindy Hop kategoriakra, amibol hivatalos
versenyt rendezunk, illetve
Boogie Senior nem hiovatalos versenyre is varjuk a jelentkezoket.

Gyarmathy Miki
+ - Magyar kupa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

IV. SZÁZLÁ'BOOGIE-WOOGIE KUPA - VERSENYKIÍRÁS
http://www.szazlaboogie.hu/menu.html

Boogie-woogie (felnőtt)
Magyar kupa országos pontszerző táncverseny és

Lindy-hop
Magyar kupa országos pontszerző táncverseny a

IV. SZÁZLÁ'BOOGIE-WOOGIE KUPÁÉRT

valamint nem hivatalos boogie-woogie senior táncverseny

Verseny ideje: 2002. december 7. szombat 14.00, döntők 18:00
Verseny helye: Budafok - Tétényi Művelődési Ház
 Budapest (XXII.ker) Nagytétényi út 35.
Rendező: Százlá'Boogie-Woogie KTSE
Nevezés: 2002. november 23-ig írásban
Nevezési cím: Gyarmathy Miklós
 2310 Szigetszentmiklós, Jókai u. 35/A
 Tel: +36 24 410 471          Mobil: +36 30 2020848
 Fax: +36 1 275 6050
E-mail:  Versenyfelügyelő: MTÁSZ Rock'n Roll Szakág
Pontozóbírók: MTÁSZ Rock'n Roll szakági elnökség által kijelölt
pontozóbírók
Nevezési díj: 500 Ft / fő / kategória
Táncterület: 7 x 7 méter, parketta
Zene: szabályzatnak megfelelő gépi zene
Díjazás: kupa, érem, oklevél
Belépődíj: 800 Ft amely az egész napi programra egységesen érvényes
beleértve a verseny utáni bulit is, amelynek a zenei felelőse DJ Ferike!

Helyszíni nevezés, rajtszámfelvétel és regisztráció a verseny napján és
helyszínén 11:00 és 12:00 között.

Kedvezményes belépő előrendelés

Írj egy emailt a  címre és mi regisztráljuk, hogy a
fenti versenyre 700 Ft-os belépővel szeretnél bejutni.


Budapest, 2002. október 29.

Gyarmathy Miklós
klubvezető
+ - FW: [freeboogie] RE: [boogie-lindy] Szazla'B Kupa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

-----Original Message-----
From: Gyarmathy Miklos [mailto:]
Sent: Thursday, November 21, 2002 3:46 PM
To: Boogie Free; 
Subject: [freeboogie] RE: [boogie-lindy] Szazla'B Kupa

A magyar versenyek kupasorozatban - vegulis - a Magyar Kupaert
zajlanak. Az ev kozben van egy "kiemelt" rangu verseny, a Magyar BNajnoksag,
Am!!! Fonots tudni, hogy a MB
sem!!! kiemelt ponterteku verseny, az megszunt. Tehat 2002. aprilisa ota
nincs kiemelt 2x-es, 1,5x-es stb verseny.
Csak egy fele van, ami normal pontokat jelent.
Ez minden valoszinuseg szerint valtozni fog (a WRRC szerint - 70pont+vert
parosok, 60pont+ vert parosok...stb.). Szoval az ev soran gyulnek a pontok
es lesz egy kupagyoztes...nyilvan az, akinek a legtobb pontja van.
Jovo kedden lesz R'n'R Szakagi gzules, ahol pont a versenzsyabalzok kerulnek
teritekre 
Ossze kell hivni egy Szakteruleti (Alternativ) gyulest, amikoris
tajekoztatva leszen a tarsasag. Egyebkent www.mtasz.hu, ahol; lehet
nezegetni/ letolteni a kulonbozo Szabalyzatokat.
Ezt javaslom is minden klubvezetonek.

Miki
+ - FW: [freeboogie] Szazla'B Kupa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

-----Original Message-----
From: Gyarmathy Miklos [mailto:]
Sent: Thursday, November 21, 2002 2:20 PM
To: HIX; tanc-l; Boogie-lindy lista; Boogie Free
Subject: [freeboogie] Szazla'B Kupa


Sziasztok!

Meg egy fontos esemeny a Szazla'Boogie Kupan

A MTASz minden evben kihirdeti a Magyar Kupa GYOZTEST. Ez az aktus
2002.december 7-en, a Szazla'Boogie Kupan lesz, pontosabban a verseny utan!

Varunk MINDENKIT sok szeretettel a versenyre is es az azt koveto bulira is,
ami ejjel 2 oraig tart.

Gyarmathy Miki


Leiratkozáshoz küldj levelet a következő címre:




Your use of Yahoo! Groups is subject to the Yahoo! Terms of Service.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS