 [Japan] irta
> Temakor: EPROM ( 29 sor )
> Attillasz irta:
> >Felteheto-e, hogy egy osi meglevo tanulasi
> es bevesesi mechanizmus mukodik a hatterben ?
> "minden megtapasztalt es tulelt esemenyt rogitsenek"
> "az beleeg az agy valamely teruletebe. (EPROM)"
> Igy ha kesobb eloall egy hasonlo eset nem kell rajta gondolkodni,
> beegetett programkent keszen all, nem kell a szoftvert futtatni,
> ezaltal nagyobb esellyel eli tul az allat (ember ugyanugy) a kritikus
> pillanatot.>
>
> El kellkeseritselek, Attilla, ezaz elkepzeles annyira nem uj hogy mar
> a kozepiskolaban tanulad csak akkor egyszeruen reflexnek hivtak a
> dolgot. A reflexek ket csoportjat kulonitjuk el, az egyik az ami
> oroklodik, a masik nem, ebben az esetben ami oroklodik az a kepesseg
> hogy kiepitsuk a tanult reflexet. Hogy hogyan irodik at a genetikai
> informacio viselkesesse azt jelenelg nemigen tudjuk, de abban
> meglehetosen biztosak vagyunk hogy a tanult reflexek nemjutnak at az
> uj nemzedekbe genetikai uton (pelaul azert nemmert a utod hamrabb
> megszuletik mint a reflexet kialakito elmeny bekovetkezne.
> Persze vannak akik kotik az ebet a karohoz ilyenpelaul az un. "Morphic
> field" letezesebe vetett hit, (akit erdekel a dolog keresse meg Rupert
> Sheldrake nevet a neten vagy az un "Morphic resonance" utan
> erdeklodjon.> (kezdetnek pl:
> Blajos
Nos nem keseredtem el, de mas dologrol irtam, mint amelyre valaszoltal.
A reflexek kialakulasahoz mindenkepp tobbszori ismetlodesre van szukseg.
A vadonban erre nincs mindig ido, taplalek lesz belole ido elott.
Amirol en irtam az"megtapasztalat es tulelt esemeny", amely gyakorta
villanasszeru es egyszeri (innen vettem a beege:s szot es az EPROM hasonlatot).
Azok az egyedek (fajok), amelyek rendelkeznek a beegetes kepessegevel,
hatasosabban haritjak el az ismetelten erkezo veszedelmet.
Epp ez az elonyuk,hogy nem kell varniuk a reflexek kialakulasara.
A hasonlattal tovabb elve a kialakulo reflexet inkabb lehet megirt softvernek
titulalni, amely a RAM-ban van.
Az atorokites eseteben nem a megszerzett tulajdonsag atirasara gondoltam,
hanem a tulajdonsag megszerzesenek egyfajta gyors kepessegere, amely elonyt
kell hogy jelentsen az egyed szamara mar szuletesetol kezdve.
Az effajta "emlekmegorzo" kepesseg pedig bennunk is megvan, ennek
megnyilvanulasa lehet vagy koze van hozza a "deja vu" jelensegenek.
Udvozlettel
Attilasz
Ui A fenti temaban is es meg sok masban nagyon jo olvasmanyok
Richard Dawkins konyvei. Pl. A vak orasmester - Gondolatok a
darwini evolucio elmeleterol.
U.i A morfogenetikus mezo mas esetben szokott eszembe jutni.
A sebek gyogyulasa kapcsan, mitol tudjak az ujra osztodo sejtek
mikor kell leallniuk. A megszerzett seb elore nem ismert, megis
a felulet precizen helyreall. Egyes embereknel ez nem preciz,
naluk gyakori a seb tulnovese, a heg burjanzasa.
Mitol mukodik helyesen es mitol hibasan, az eltero esetekben.
Hol rogzitodik a egesz terre (testre) vonakozo informacio ?
A gyikok farka eseteben ez meg hatasosabb.
|
Minden idok 10 legkulonosebb szelhamossaga
(a Skeptical Inquirer nyoman)
1. A roswelli ufobaleset
1947-ben egy "repulo cseszealj" zuhant le Uj-Mexikoban, Roswell kozeleben.
A roncsok foleg femfoliaval boritott papirbol, madzagokbol, rudakbol es
szalagokbol alltak, ezert egy ideig idojarasi ballon radarvisszaverojenek
tartottak oket, ujabban azonban kemkedesre hasznalt ballonkent
azonositottak. Az ido mulasaval az eset szamos ujabb szelhamossag forrasa
lett, tobbek kozott ilyenek voltak az "MJ-12" jelu dokumentumok (az USA
elnokenek alairasat mutato, hamis iratok), a titkos bazisokon tarolt
ufonautakrol szolo mesek, es egy ufonauta boncolasarol keszult film,
melyen valojaban egy gumibabu szerepel. Annak ellenere, hogy a
szelhamossag leleplezodott, az USA-ban meg mindig a lakossag 31%-a ugy
gondolja, hogy valoban urjarmu zuhant le Roswellben. Tevesorozatok
(X-aktak) es filmek (Independence Day, Men in Black) alapja volt a
kormany es az urlenyek kozotti osszeeskuvesrol szolo elkepzeles.
2. Spiritizmus
Noha a halottakkal valo kommunikacioba vetett hit evezredes, a modern
spiritizmus csak 1848-ban kezdodott, amikor ket fiatal lany, Margaret es
Katherine Fox uzeneteket kezdett kapni egy meggyilkolt ferfi szellemetol.
Kerdeseikre kopogasokkal valaszolt. Egy idosebb noveruk felugyelete alatt
a ket lany keresztul-kasul utazta egesz Amerikat, hogy nepszerusitse az
altaluk alapitott spiritiszta tarsasagot. Negy evtizeddel kesobb azonban a
Fox noverek egy szinhaz kozonsege elott fellebbentettek a fatylat a
titokrol, es megmutattak, hogyan tettek lova a vilagot. Margaret
bemutatta, hogyan lepett ki cipojebol es hogyan csettintgetett labujjaival
a kulonos hangok eloidezese erdekeben. Azota szamos csalo spiritisztat
lepleztek mar le.
3. Jovendomondok, leleklatok
A jovendomondas osi szelhamossag, amelyet ma a modern kor igenyeihez
illesztve talalnak a tomegeknek. A jovendomondok trukkjei kozott szerepel
az un. "hideg olvasas" (ennek soran a jovendomondo a hallgato finom
reakcioit figyelve szur le informaciokat), meg az informacio kerdesek
formajaban valo eloadasa (ha az informacio helyes, azt "talalatnak"
veszik, ellenkezo esetben artatlan erdeklodesnek). A telefonos
jovendomondok arra torekszenek, hogy minel tovabb a telefonnal tartsak
ugyfeleiket. Egyes szamitasok szerint az USA-ban az evezred vegere mintegy
2 milliard dollaros forgalmu uzletagga valik a jovendomondas. Ennek
ellenere a rossz vezetes es a tul nagy konkurrencia hatasara februarban
csodot jelentett az egyik legnagyobb joshalozat, igy allas nelkul maradt
mintegy 2000 jos, akik hogy-hogynem, nem lattak elore a katasztrofat.
4. A torinoi lepel
Talan a vilag legnagyobb vallasi szelhamossaga a torinoi katedralisban
tarolt lepel, amely latszolag egy keresztre feszitett ember lenyomatat
mutatja. A vizsgalatok azonban kimutattak, hogy a kepet temperaval
festettek a lepelre, a radiokarbon kormeghatarozas szerint pedig a
szovetet 1260 es 1390 kozott keszitettek. Ez egybecseng a lepelrol keszult
legkorabbi feljegyzessel is, egy puspoknek Klement papa szamara irt
levelevel, mely szerint egy festo bevallotta, hogy ravaszsagbol o festette
a kepet. A lepelhez hiszekeny zarandokok tomegei vandoroltak el,
betegsegeikre gyogyulast keresve. A lepel hitelessegerol szolo mendemondak
ebben az evben bizonyara ujra felbukkannak, hiszen husz ev ota eloszor
allitjak ki Torinoban a kelmet.
5. A Cottingley tunderek
1917-ben ket artatlan kinezetu angol diaklany, a 13 eves Elsie Wright es a
10 eves Frances Griffiths olyan szelhamossagot inditott utjara, amely meg
Sir Arthur Conan Doyle-t, a Sherlock Holmes irojat is megtevesztette. A
lanyok a vetemenyesben tancolo szarnyas tunderekkel egyutt fenykepeztek le
egymast. A fotografiai szakertok kimutattak, hogy nem kettos felvetelekrol
van szo, es a negativokat sem manipulaltak. Valojaban a lanyok papirbol
kivagott tundereket helyeztek el a helyszinen. Hatvan evvel kesobb a ket
holgy bevallotta, hogy az artatlan trefanak indult trukk kesobb kicsuszott
ellenorzesuk alol, s a nagy nyilvanossagot kapott eset nyoman rengeteg
ember kezdett el hinni a tunderekben. Ujabban film is keszult a
tundermeserol.
6. Gabonakorok
A 70-es evek vege ota titokzatos, korkoros mintazatok jelennek meg
Del-Anglia gabonafoldjein, kivetel nelkul mindig ejszaka. Egyesek ugy
veltek, hogy a koroket forgoszel okozza, mig masok varazsvesszejukkel
jarkalva kijelentettek, hogy misztikus eredetu korokrol van szo. Megint
masok a foldonkivuliek uzeneteinek tartottak a kulonos mintazatokat.
1991-ben azonban ket idos ember, Doug Bower es Dave Chorley bemutatta,
hogyan keszitettek annak idejen az elso koroket. Modszeruket masok
lemasoltak es tovabbfejlesztettek, igy keletkeztek azok a stilizalt
"piktogramok", amelyek az egesz vilagon ismertte valtak.
7. Az amityville-i borzalom
Amerika leghiresebb kisertethaza a New York allambeli Amityville-ben
talalhato, ahol 1974-ben egy ferfi meggyilkolta a szuleit es a testvereit.
Egy evvel kesobb a hazat megvasarolta George es Kathy Lutz. Rovidesen
arrol kezdtek panaszkodni, hogy szellemjaras van a hazban, tobbek kozott
titokzatos nyomok jelennek meg a hoban, az ajtok es az ablakok pedig
megserulnek. A megindult vizsgalat azonban kimutatta, hogy mindez nem
tortent meg, a gyilkos ugyvedje pedig bevallotta, hogy Lutzekkal egyutt o
talalta ki a horrortortenetet nehany uveg bor mellett. Ennek ellenere a
tortenetbol keszult regeny bestseller lett, majd nagysikeru filmsorozat is
keszult belole.
8. A piltdowni "hianyzo lancszem"
1912 decembereben nagy tudomanyos felfedezest jelentettek be: az angliai
Piltdown kozeleben megtalaltak a regota keresett "hianyzo lancszemet" az
ember es tortenelem elotti osei kozott. A felfedezo Charles Dawson
volt, egy amator kovuletgyujto. A ketkedok meggyozesere Dawson tovabb
kutatott, es ujabb csontokat talalt, melyeket Piltdown II-nek nevezett el.
A felfedezes az angol tudomany buszkesege lett, hiszen a korabbi fontos
felfedezeseket mind Europaban es Azsiaban tettek. A piltdowni ember szamos
tudomanyos cikk targya lett, s csakhamar a British Museumba szallitottak.
1953-ban vegre lelepleztek a szelhamossagot: a leletek emberi
koponyadarabokbol es egy orangutan allkapcsabol alltak, melyeket Dawson
ugy festett be, hogy reginek latsszanak.
9. Pszichikus sebeszet
A legmegdobbentobb es legveszelyesebb szelhamossagok egyike az a gyogyito
eljaras, melynek soran a gyogyito latszolag kezzel belenyul a beteg
testebe, szike vagy erzestelenites hasznalata nelkul, majd "daganatokat"
es mas beteg szoveteket tavolit el. A Braziliaban es a Fulop-szigeteken
elterjedt pszichikus sebeszet valojaban buveszmutatvany. A realisztikus
latvany eloidezesere allati szoveteket es vert hasznalnak, a paciens
hasanak gyurogetese pedig azt az erzetet kelti, mintha a "sebesz" ujjai
valoban behatolnanak a testbe. Tragikus modon az ilyen modon kezelt sulyos
betegek nagy resze a kezelest koveto egy even belul meghalt.
10. A farao atka
Tutankhamon farao kilenceves koratol 18 eves koraig uralkodott
Egyiptomban. Sirjat 1922-ben talalta meg Howard Carter, de a sir bejarata
fole irt atok rovidesen szedni kezdte aldozatait. Ahogyan teltek-multak az
evek, egyre-masra haltak meg azok az emberek, akik reszt vettek az
asatasokban. Vagy legalabbis igy szol a legenda. 1980-ban a sir egykori
biztonsagi felugyeloje elismerte, hogy az atokrol szolo meset ok maguk
terjesztettek, a tolvajok, sirrablok elriasztasa celjabol. Valojaban tiz
evvel a sir felnyitasa utan a sirba eloszor belepo ot ember kozul negy meg
elt, maga Carter pedig 1939-ben halt meg.
|
