Kedves Oli!

> Az en fejemben is uralkodik egy paradoxon, varom, hogy valaki feloldja:
Erre meg vallalkozom, bar a fizikat es a fizikusokat csak tavolrol csodalom

> Elso allitas:
> A feny sebessege mindenkor, minden koordinatarendszerben c. Fuggetlenul
> attol hogy milyen inerciarendszerbol nezzuk.
Ez nem pontos. Hianyzik a "vakuumban" szo, vagy a "legfeljebb". Nemreg
volt egy cikk a HVG-ben egy kiserletrol, ahol nehany 10 km/h-ra csokken-
tettek a feny sebesseget, igaz, csak icipici szakaszon. Elokeressem?

> Masodik allitas:
> Ha a feny eltero toresmutatoju kozegek hatarat nem merolegesen lepi at,
> akkor a terjedes iranya megvaltozik, a fenytoresre vonatkozo szabalyok
> alapjan. Ez a jelenseg azzal magyarazhato, hogy a terjedesi sebesseg a
> ket kozegben mas. Mert ugye a c-re is aszontak az okos bacsik, hogy az a
> vakuumban ertelmezett fenysebesseg.
> Akkor most annyival megy mindig vagy nem? hol van a kutya elesve?
A kutya a vakuumba van temetve. Es mivel bomlik, igy a vakuum sem
vakuum tobbe. 8-)

Tibi
icq: 37929652

> Ekkor ra kell szorni a port a tuzhely lapjara / Rezsora.
> A konyv szerint vilagitani fog a por. [En meg nem probaltam.]

vilagit. en mar igen

steve

Kedves Ikerparadoxistak !

a multkori (Tud. #800) irasomban sikerult a szuksegesnel jobban 
elbonyolitani a dolgot.  Maradjuk a kovetkezo ikerparadoxonos
konfiguracional:

1. A helyben all a Fold felszinen.
2. B 8 km/s sebesseggel korpalyan kering
3. C 8 km/s sebesseggel fuggolegesen felfele indul
4. D 8 km/s sebesseggel lefele indul

azokat az idoket nezzuk, amikor C visszaesik a felszinre, illetve 
amikor D felfele visszaer a felszinre. Ezek nem ugyanabban a pilla-
natban tortennek, de osszehasonlithatjuk a felszinen eltelt idok 
es az urhajosok stopperein mutatott idok aranyait.

Az spec. relativitas szerint ket pont kozott az egyenes ut tart 
legtovabb, a "leghosszabb" ut az egyenes. Masszoval, az oregszik 
legjobban, aki egyenesen megy a 4 dimenzios teridoben  - vagyis 
egyenesvonalu, egyenletes mozgassal halad.

Az alt. relativitas is mond valami hasonlot. A szabadon mozgo tes-
tek ugy mozognak a terido ket pontja kozott, hogy az "oregedesuknek"
szelsoerteke legyen -- az nem mondhato ki altalaban, hogy ez mindig 
maximum -- egzotikusabb esetekben lehet minimum is.  Tovabba nem ab-
szolut maximum/minimumokrol van szo, hanem lokalisrol, vagyis csak 
mas kozeli palyakkal osszehasonlitva. 

Konkretan: ha A a Foldon marad, akkor fiatalabb marad, mint C, akit
fuggolegesen feldobtak es visszaesik. A fel-le-eso jobban oregszik.
Ez csupan a spec. relativitasbol nem lathato. 

Masreszt a korpalyan keringo B kevesbe oregszik, mint az egyhelyben
varakozo A (ahogy azt a klasszikus iker-paradoxonbol is varhatjuk). 
Eszerint Gagarin "fiatalodott", Alan Shepard (az elso amerikai, akit
csak fellottek, de nem keringett) viszont "oregedett" hozzank kepest.

Ha ket urhajo ugyanakkor sebesseggel indul kulonbozo iranyban, akkor
az oregszik jobban, aki eppen messzebb van a kozepponttol. 

Kepzeljuk el vegul azt az extrem esetet, hogy a Fold teljes tomeget a
kozeppontba koncentraljuk. Akkor ott egy picike (centimeter nagysag-
rendu) fekete lyuk lesz. A fuggolegesen lefele indulo D beleesik a 
fekete lyukba (a karorajan veges ido alatt) es sohasem jon ki. 
Ha nem pontosan fuggolegesen indul, hanem kicsit ferden, hogy kapjon
egy minimalis keruleti sebesseget is, akkor mar megkeruli a lyukat 
es visszajon. Amikor visszaer, o lesz a legfiatalabb -- 

udv
kota jozsef

 ira':

> haat. en meg nem tapasztaltam, hogy az infra egy fluoreszkalo ernyon
> zold fennye valna. viszont  lehet, hogy a foszforeszkalo ernyobol az
> infra kilokdosi az elozoleg eltarolt fenyt?

Ugy van, ahogy irod, meg ahogy -Oli- is valaszolt ra, de hagy irjam egy
fokkal TUDOMANYosabban is meg.

(Most reszben ismetlem, amit T#786-ban is irtam.)

Ha egy atom (molekula) elektronrendszerenek kettonel tobb energianivoja
van, elofordulhat, hogy a gerjesztett allapotbol "kerulouton" indul az
alapallapot fele. Ha a kerulouton van egy hosszu elettartamu nivo, akkor
lesz az anyag foszforeszcens (azutan is vilagit, hogy lekapcsolod a
gerjeszto fenyt). Ha nagyon hosszu elettartamu nivoju anyagot tudnak
csinalni, akkor fel tudjak oda "tolteni" a molekulak nagy reszet. Ha meg
ugyesebbek, akkor olyan anyagot csinalnak, amit errol a hosszu elettartamu
nivorol fel lehet gerjeszteni egy rovidebb elettartamura infra segitsegevel.
Es ha meg ennel is ugyesebbek, akkor mikozben visszamegy innen az
alapallapotba (esetleg tobb nivon keresztul), lesz egy lathato tartomanyba
eso atmenet is.

Titusz

T. Tudomany!
Van egy buvar ismerosom, aki folyomederbe fektetett kabelek 
helyzetenek utolagos ellenorzesevel (is) foglalkozik. A feladat az, 
hogy megmodja a kabel biztonsagos melysegben van-e a meder 
alatt.(Ha 0,5 m-nel melyebben, akkor OK.)
A femkabelekkel nincs baj, femkeresovel siman megy.
A kerdese az, hogy uvegszalkabelt hogy lehetne kimutatni. 
(Mondjuk egy 10 cm-es atmeroju koteget 0,5 m melyen az iszap 
alatt a Tisza feneken in situ.)
Van valamilyen mukodokepes otletetek?
Udv, Hakl Jozsef

Sziasztok !

Ket hetkoznapi problemaval fordulok hozzatok:

Hajokirandulas eseten a setahajon utazokat mennyire
veszelyezteti a villamcsapas ?

-----------
Lehet-e biztonsagos vedelmet kialakitani 
a telefonvonalakon csungo keszulekekre, illetve kaphato-e 
hatekonyan vedo eszkoz ?

Ez utobbi amiatt is erdekel, mert kozeli villamcsapas 
kovetkezteben ismerosom modem-kartyaja felmondta a szolgalatot.
Elegge egyertelmu volt, hogy villam okozta, hiszen
azon a kornyeken tobbek is hasonlo karokat szenvedtek.
( Telefonalni sem lehetett egy ideig.)

A MATAV nem vallal felelosseget az ilyen karokert.
( ugyesen koti a szolgaltatasi szerzodeseit.)

Pedighat a telefonvonalak es ezzel egyutt a fogyaszto
keszulekeinek vagy akar eletenek technikai vedelme szerintem 
legalabb erkolcsi kotelessege lenne a szolgaltatonak.
Nekem ugy tunik, sajat erdekei ellen tesz azzal, hogy
erre nem fordit komolyabb gondot.

Technikailag megoldhatatlan, vagy tul koltseges lenne
a helyi vedelem ? 

Udv: zoli

Csendgenerator:

Munkahelyemen titokzatos modon el tudtam hallgattatni 
messzirol a kollegaim radiojat. Maig sem teljesen vilagos,
hogy hogyan is mukodott a dolog, de jokat szorakoztam vele,
amig le nem buktam.
Egy nagy teremben tenykedtunk tobben. 
Elmelyulten dolgoztam az egyik sarokban, s egyszercsak 
feltunt, hogy megsem veletlen egybeeses, ami tortenik: 
amint bekapcsolok egy keszuleket az asztalomon,  
elhallgat tole a tavolabb bombolo taskaradio.
A sracok ugrottak, forgatta'k, tekergettek, pufoltek
a radiojukat. 
Idonkent megkegyelmeztem nekik, es hagytam, 
hogy egy kicsit szoljon is.
Mivel tudtam, hogy tobb megszallott para-hivo is van a 
tarsulatban, hat gondoltam megtrefalom oket.
Ugy alltam, hogy ne lassa'k amint ki-be kapcsolgatok,
s kezemmel hadonaszva kialtoztam: 
Eter hullamai csillapodjatok ! 
S a radio elhallgatott.
Ezt nehanyszor eljatszottam mindenki amulatara, 
de lam - a legelszantabb parahivokrol is kiderul, 
hogy racionalis enjuk megiscsak erosebb, mert 
csak-csak kifigyeltek, hogy kapcsolgatok valamit a
hatterben.
A csendgenerator a kedvenc tapegysegem volt.
Nem hagytam persze, hogy izekre szedje'k megnezni
mifele titkos talalmanyt rejtettem el benne,
de rovid kiserletezes utan kiderult, hogy szinte minden 
befolyasolta a radiovetelt, ami abba a halozati elosztoba 
volt dugva, amit en hasznaltam.

Kisse csalodtak bennem, s emiatt uj utakat kerestem.
Legkozelebb egy hosszu fempalcat erintgettem egy 
fem-allvanyhoz, s ettol a radio nagyokat reccsent.
Igy morzeztam egy ideig, de  hamar lebuktam. :)

Nem is tudom, talan valamifele szikrataviro elvre
bukkantam ?

Udv: zoli

Sziasztok!

Mozogjon M balra v, N jobbra w sebesseggel. Jeloljuk nagy
V-vel N rendszer sebessege't M-hez kepest.
A sebessegosszegzesi keplet, amelyet tobben megeml=EDtettek,
a kovetkezo: V =3D (v+w)/(1 + v*w/c^2) .
Kis v-re, w-re V majdnem v+w.
Nagy v-re, w-re V majdnem c.
Ennek a kepletnek mindjart hasznat vesszuk.

Elnezest kerek, de nem tudom ki irta:
>Vegyuk A-t es B-t. A rendszere inerciarendszer, B viszont
>egyenletes gyorsulassal mozog: v =3D a*t, x =3D a*t^2 / 2 .
>De ez csak kis sebessegekre ervenyes, a fenyseb. kozeleben
>mas kepletet kell keresni.

Eppen ezt a kepletet keresem. Legyen t=3D0 ill tau=3D0
eseten v=3D0. Nehany jeloles:
t   : az ido A rendszereben (az inerciarendszerben)
tau : az ido B gyorsulo rendszereben.
a   : B gyorsulasa az A rendszereben. a =3D dv/dt
alfa: B gyorsulasa onmagahoz kepest (azaz amit a B-vel
      egyutt mozgo megfigyelo erez). alfa legyen allando.
Legyen B sebessege v a tau, v+dv a tau+dtau idopontban.
B azt mondja: mivel gyorsulasom alfa, dtau ido alatt
alfa*dtau -val nott a sebessegem. A sebessegosszegzesi
kepletet alkalmazva:
v+dv =3D (v + alfa*dtau)/(1 + v*alfa*dtau/c^2) .
Itt dv a sebesseg, dtau a sajatido differencialja.
Ez egy szeparalhato diff.egyenlette alakithato at:
dv/dtau =3D alfa*(1-v^2/c^2)    (1)
Ennek megoldasa tau tangens hiperbolikuszos fuggvenye:
v/c =3D th(alfa*tau/c)
Az ut kiszamitasahoz koszinusz hiperbolikusz kell:
x =3D c^2/alfa *  (ch(alfa*tau/c) - 1)

Ha (1)-be dtau=3Ddt*sqrt(1 - v^2/c^2)-et helyettesitek,
v es t osszefuggesere kapok differencialegyenletet.
Ennek megoldasa: v/sqrt(1-v^2/c^2) =3D alfa*t
Ebbol  v/c =3D alfa*t/c / sqrt(1 + (alfa*t/c)^2 )
   ezt kozolte David Gyula.
x =3D c^2/alfa * (sqrt(1+(alfa*t/c)^2) - 1)

Amikor B koordinataja x, akkor sebessege:
v =3D c*sqrt(1 - 1/(alfa*x/c^2 + 1)^2)

Amikor B oraja tau -t mutat, az A inerciarendszerben
t =3D c/alfa * sh(alfa*tau/c) az ido.
(sh : szinusz hiperbolikusz fuggveny)

Ha ismerjuk B sebessege't (v) es gyorsulasat (a/dv/dt),
akkor ki tudjuk szamitani a B altal erzett gyorsulast:
alfa =3D a / sqrt( (1-v^2/c^2)^3 ) .

Ezek a specialis relativitaselmelet eredmenyei
arra az esetre, amikor a gyorsulas es a sebesseg
egyiranyu (egydimenzios mozgas).

Udv.
Kalman=