> Szeretnim megtudni, hogy elmiletileg lehetsigesnek tarthatsk e, a nigynil tvb
b
> dimenzisk  azaz tirkiterjedisek litezise. A valaszt elure is kvszvnvm.

Elmeletileg barmi lehetseges (ld. pl. SB hipotezis :-)). Elmeletekben
(mint matematikai modellezesi eszkoz) elofordulnak sokdimenzios terek is,
de ezeket nem szabad a hetkoznapi ertelemben vett "terkiterjdessel"
keverni. Ez utobbiban bizony meg csak nem is negy, hanem harom
dimenzio van...

Sziasztok,

Abbots irta a #164-ben (amit azota mar megkaptatok a #169-ben :-)

> Mukodik a lendkerekes auto

Eloszor gyerekkorom sotetkek visitos jatek rendorautoja jutott eszembe.

A Fortune tavaly szeptemberi cikke:

A Rosen testverek egy ceget alapitottak egy hibrid hajtasu auto (ponto-
sabban a hajtaslanc) kifejlesztesere. A hibrid egyik eleme egy miniatur
gazturbinaval egybeepitett generator, ami 24 kW-os elektromos teljesit-
menyevel az auto folyamatos haladasahoz szolgaltatna az energiat.  A
katalitikus egetesnek es az egyenletes terhelesnek koszonhetoen mini-
malis az emisszio. Az egesz gazturbina-generator egyseg kb. 1 meter
hosszu es fel meter atmeroju, es csendes jarasu. A cikkben emlitettek,
hogy kifejlesztettek a gazturbinas generatornak a 45 kW-os valtozatat,
ennek mereteirol azonban nem volt szo.

A gyorsulashoz az energiat egy lendkerekkel egybeepitett motor/generator
szolgaltatna. A lendkerek atmeroje kb 40 centi, tomege 10 kg es kozos
tengelyen van a (gondolom joval kisebb atmeroju) motor/generatorral. A
lendkerek uzemi fordulatszama kb 1000 1/sec, es az egesz egy acelgombben
van elhelyezve. A szerkezet a balesetek megelozesere egy izmos, 120 kilos
aceltartalyban van (2 eve egy BMW laborban egy szetrepulo lendkerek megolt
egy embert). A vedodobozt szeretnek kesobb a tizedere konnyiteni. A lend-
kerek titanvazra csevelt, mugyantaba agyazott karbonszalbol all.

1996-ban ket sikertelen kiserlet volt az auto bemutatasara. Eloszor szamos
apro muszaki hiba miatt meg a gazturbina sem indult el. A kovetkezo al-
kalommal a probapalyan torteno bemutatast megelozo ejszaka haromoranyi
folyamatos es hibatlan uzemelest kovetoen egy elektronikai hiba miatt a
lendkerek magneses csapagyazasa kihagyott, a mechanikai csapagyazas fel-
mondta a szolgalatot, a lendkerek excentrikusan kezdett forogni majd
szetment. A vedotartaly szerencsere jol mukodott, nem tortent baleset.

A lendkerekes energiatarolassal mar tobb gyarto kiserletezett, csak
azert, hogy aztan ugyanazon a probleman felakadjanak: a lendkerek
biztonsagos felfuggesztesen es vedoburkolatan. A Chrysler meg papiron
levo terveit adta fel, a Ford bemutatott egy tanulmanyautot amelyrol
deklaraltak, hogy gyartasra alkalmatlan. Minket gyarto a lendkerek
biztonsaganak megoldatlansagaval indokolta, hogy mas utat keresnek.

A Rosen-fele tarsasag nem adja fel ilyen konnyen: kettejuk sajat penzet
hasznaljak (Harold Rosen a Hughes-nel, Ben Rosen a Compaq elnokekent
szerzett szamottevo vagyont, mindketten eleg idosek, igy nem erdekli oket
ha meg par millio dollarjuk ramegy), nem kell a reszvenyesek hangulatat
figyelniuk. A biztonsagos tarolasra vonatkozoan mindenesetre mar vannak
otleteik (hogy mi, nem irtak).

A Rosen Motors 1997 januar 7-i sajtoanyaga:

1997 januar 5-en sikeres bemutato volt a Willow Springs versenypalyan.
A turbogenerator - lendkerek hajtaslanc egy 1993-as Saturn autoba volt
beepitve. A kiserletrol semmi konkretum nem szerepelt a press release-
ben, csak hogy a fejlesztes folyik, cel egy olyan auto, amelynek uzem-
anyagfogyasztasa a jelenlegi hetkoznapi autok fele (Amerikaban ez nem
nagy szo...), 7 masodperc alatti gyorsulas 100-ra es gyakorlatilag nulla
karosanyag-kibocsatas. A rosenmotors raklapjan van egy 30 masodperces
video (AVI formatumban 5 megabyte), a latvany meggyozo, de a motorhazat
hiaba nyitottak ki, a filmben nem lehetett belelatni...

Amerikaban eloknek erdekes lehet, hogy Augusztus 13-an a CBS 'Coast
to Coast' cimu musoraban este 9-kor szo lesz az autorol. Kivancsian
varom beszamoloitokat a Tudomany hasabjain.

A "technical description" oldal osszefoglaloja:

A turbina leadott teljesitmenye 30kW, termikus hatasfoka 30%, levego
csapagyazasu, a hutest a beszivott levego adja. A turbinaval kozos ten-
gelyen van egy motor/generator. A lendkerek szinten kozos tengelyen van
a motor/generatorral, a forgaster vakuumban van, amit folyamatosan tart
fenn egy vakuumszivattyu. A lendkerek tengelye fuggoleges. A felfuggesz-
tes lehetove teszi, hogy ket iranyban szabadon elforduljon (az auto,
mikozben a lendkerek tengelye nem valtozik). A felfuggesztes gondoskodik
arrol is, hogy a lendkerek jelentos perdulete meg balesetnel se adodjon
at az autora.

A hajtott kerekeket kulon motor hajtja, amelyek fekezeskor generatorkent
mukodnek. A termelt energiat ilyenkor a lendkerek gyorsitasara hasznaljak.
A lendkerek motor/generatora csucsban 150 kW teljesitmenyt kepes felvenni 
illetve leadni, ezzel kivalo gyorsulast adva az autonak.

				***

Folyamatos haladas kozben a hajtaslanc hatasfokat a turbogenerator es
hajtomotorok hatarozzak meg (Marky reszletesebb szamitasokat is csinalt,
ld. lentebb). Fekezeskor az energia eleg jo hatasfokkal megorzodik a
lendkerekben, es mivel indulaskor es gyorsulaskor ezt hasznalja az auto,
valamit javithat az atlagos hatasfokon (kulonosen varosi forgalomban).

Ami ront a leanyzo fekvesen:

1. A turbogenerator hatasfoka bantja a szemem, bar nem tudom mihez hason-
   litani. Annyit irnak, hogy pl. 24 kW folyamatos leadott teljesitmeny
   mellett 9.1 liter/ora a benzinfogyasztasa. Becslesem szerint ezt egy
   modernebb benzinmotoros auto lepipalja. Az osszehasonlitas a ho"ero:-
   muvekkel (valamelyik Rosen-nel keszult interjuban szerepel) pontatlan,
   mert az eromuvek hatasfoka lehet jobb, es kihagyta a finomitott benzin
   eloallitasanak energiafelhasznalasat.
   
2. Szamos bonyolult kiegeszito berendezes: vakuumszivattyu, a lendkerek
   (szabalyozott?) magneses csapagyazasa, a lendkerek motorgenerator
   alloreszenek folyadekhutese stb. rontjak az eredo megbizhatosagot.

3. A turbogenerator jelentos tomegu es fordulatszamu forgoreszenek perdu-
   letmegmaradasi igyekezete bukkanokban oldalra igyekszik kormanyozni az
   autot, kanyarodaskor pedig lenyomja vagy megemeli az orrat, kulonosen
   az utobbi eletveszelyes. Igaz, a turbogenerator fordulatszamat nem
   lattam az ismertetoben (meg a turbinat gyarto ceg raklapjan sem), de
   meg a Fortune cikkben szerepelt, hogy magas. A turbogenerator esetleges
   specialis felfuggeszteserol nem volt szo a Rosen Motors anyagaiban,
   de irtam neki emailt es megkerdeztem, hogy csinaljak.

Ha a lendkerekkel kapcsolatos maradek nehezsegeket megoldjak, akkor jo
eszkoz lehet olyan celra, ahol nagy teljesitmenyeket kepes elnyelni es
leadni. A folyamatos energiaellatasra szolgalo turbogenerator viszont
nem az igazi... A "tiszta muanyag" akkumulatorok nekem szimpatikusabbak,
meg azon az aron is, hogy az akkutoltes mindenkeppen lassubb, mint egy
tankolas a benzinkutnal.

Udv/Laci (Budapestrol)

Sziasztok !

Nemes Marcus irja:
> 
> Meszaros Laszlo irja:
>...
> : miatti serules vagy a lendkerek szetrepedese eseten a darabok a keru-
> : leti sebesseggel -- ami az adott esetben kb. 6 km/sec -- repulnek, ami
>                                                ~~~~~~~~
> Ez megint soknak tunik. Ennyivel mar foldkoruli palyara lehet valamit
> allitani. :-) Egyebkent ha a fenti ertekeket hasznalom (1500 1/s, 1 m),
> akkor nekem 750 m/s jon ki keruleti sebessegnek (ca. puskagolyo).

Nekem meg ~ 4712,39 m/s, kerem a teteket, kerem a teteket ;-)
Keruleti sebesseg = 2*r*PI*n (r es n "lehetoleg" ugyanabban 
a leptekben).

	@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
	En eleve csak saccograffal szamoltam,
	Marky pedig hamar felismerte a teve-
	deset, ld. lentebb (Meszaros Laszlo)
	@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

> A 6 km/s-hez 8 m atmeroju lendkerek kellene 1500 1/s-nel, ez azert mar
> buszba sem fer bele. :-) 

Szerintem ~ 1,273 m atmeroju lendkerek kellene, befer ;-)
A foldkoruli palyara allitashoz kene meg vagy negyven centi 
atmeronoveles.

----------------
ifj-b-jano irja
> 
> Egy dolgot nem ertek a lendkerekkel kapcsolatban. Ha valoban annyi
> gond van vele mint ahogy azt mar nehenyan megirtak, akkor minek kell
> feltetlen lendkerekre atvinni az erot. Pl:
Nem feltetlenul, csak keresik a legjobb hatasfoku 
megoldast. A lendkerek pedig egyszeru es szep :-)
>    1 : dinamoval elektromos aramot csinalnak belole, es indulaskor
>        ezzel inditjak a kocsit,
Hasznaljak, foleg elektromosan hajtott jarganyokban (troli). 
Egyebkent az elektormos energia tarolasa sem tul hatekony (ma me'g).
>    2 : Valami nagy rugot felhuznak vele aztan valahogy annak a
>        rugalmas energiajaval inditjak a kocsit.
Biztosan kiserleteztek ilyennel is, de 
szerintem nem tul egyszeru kivitelezni, a tarolhato energia igencsak 
korlatolt, meg a rugo az farad, akkor inkabb lendkerek :-) 
---------------
> Egy kicsit bonyolultabb:
> Adott egy to, jo vastagon befagyva. Horgaszas (nana !) celjabol leket
> vagunk, a jegtablat kiemeljuk a lekbol. Hol lesz a viz szintje a lekben ?
 
Minel tobb horgasz megy a jegre, annal magasabban :-) nem vicc!
Ha a horgaszok hazamennek, es nem a part kozeleben vagtak a leket, 
akkor meg az a helyzet mintha a jeg uszna a vizen, vagyis olyan 
aranyban merul, amilyen a jeg es a viz surusegenek aranya.

Udv. CserG

Sziasztok!

: http:*9CnT/fortune/maga
: zine/1996/960930/ros.html

: http://www.rosenmotors.com/pressre2.htm
: http://www.rosenmotors.com/ptdiag.htm

: ( http://www.rosenmotors.com/techdesc.htm )

Engedtessek meg egy kis hangos gondolkodas az ugyrol.

Elolvastam oket, de nem teljesen vilagos, hogy minek akarjak ezt 
megcsinalni. A turbina termikus hatasfoka 30%, ezt mar az Otto-motorok
is elerik, a Diesel-motorok meg a 40%-on is tulteszik magukat (jo regi adat).
Nyilvan csak a tisztabb egestermekek miatt hasznaljak. (Ugyan nulla
karbantartasrol irnak, de ez egy modern motorra is fennall.)

Viszont itt is vilagosan latszanak a problemak: a lendkerek max. 60000
U/min-t fordul mintegy 40 cm atmerovel, es 1 kWh energiat tarol, tomege 10
kg. Ez keruleti sebessegben 1256.6 m/s-t jelent, ami ugyan kisse elmarad
Meszaros Laszlo altal szamolttol (es ami ellenvetesen dacara helyes
eredmeny, csak nekem nem sikerult 2pi-vel beszorozni...), es azt mondjak,
olyat akarnak, ami 6 hetig porogni fog. Ez szereny szamitasaim szerint

mu=2*E/(m*g*v_max*t) surlodasi egyutthatot jelent a felfuggesztesnel.

mu=2*1000 W *3600 s/(10 kg* 9.81 m/s^2 * 1256.6 m/s 6*7*3600 s)=0.0004

Ha jol ertem, magnesesen van felfuggesztve, azoknal mar letezik ilyen kis
egyutthato? (a szovegbol szamomra nem derul ki, hogy a lendkerek 6 hetig
porog, vagy ez csak jovobeli terv)

Az ossz-hatasfok akkor is katasztrofalisan nez ki barmelyik esetben. 

1. v=const. eseteben: turbina: 30%. Ezutan generator, ami ilyen meretben
mondjuk 85%, villanymotor dito. Osszesen 21.7%. Mennyi egy
sebvalto+differencialmu hatasfoka? Nem hiszem, hogy egy dizelmotor >40%-os
hatasfokat lehuznak 20 %-ra. 

2. Gyorsulasnal ez mar sokkal jobban nez ki: lendkerek 80%, 
generator-villanymotor paros ismet 72.25% -> 57.8 %

Fenti ertek ugye jol mutat, de a lendkereket idonkent fel is kell tolteni
energiaval, ekkor viszont az osszes hatasfokot figyelembe kell venni es
0.3*0.7225*0.8=17.3 %-ot kapunk feltoltesi hatasfokkent, tehat a teljes
hatasfok 0.173*0.578=10 % lesz... (valamivel magasabb lesz, mert a
fekezeskor is visszanyernek energiat, ez nincs benne a fentiekben)

Most ket eset van: 1. szokas szerint valamit nagyon elszamoltam
                   2. semmi ertelme nincs a fentiekkel foglalkozni

En az 1. eset mellett voksolok, de nem tudok rajonni, hol toltam el.
Otletek?

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] -