Voros Miklos egy igen erdekes irast kozolt le a historizmusrol es
prezentizmusrol. Kezdjuk azzal, hogy historizmus (historicism angolul) is
sokkal ismertebb fogalom a prezentizmusnal, ugyan mindket szo korulbelul egy
idoben kerult be az angol szokincsbe. En mindossze ket szemesztert hallgattam
tortenelmi filozofiabol (philosophy of history) es azt is csak azert mivel
akkoriban kotelezo volt a tortenelemszakosoknak. Nem volt eppen kedvenc
targyam. Szoval nem vagyok valami nagy szakerto ezekben a dolgokban.

Eloszor is en ugy emlekszem, hogy "historicism" (historizmus) elso, es
legelterjedtebb, jelentese, a tortenelem elsorendusege mindenfele mas tanok
felett. Ezen magyarazat szerint semmi mas tan nem ertheto az akkori
tortenelem ismerete nelkul--meg filozofia sem, amely pedig altalaban
elsorenduseget igenyel maganak. Sot, tovabbmenve, tortenelem determinalja a
mas disciplinakat. Es valoban Webster amerikai angol szotar szerint
historicism "a theory that emphasizes the importance of history as a standard
of value or as a determinant of events." A Bakos-fele *Idegen szavak es
kifejezesek szotara* ellenben ennel tagabban fogalmaz: "(1) a valosag
jelensegeinek keletkezeset, fejlodeset, mas jelensegekkel valo osszefuggeset
elemzo vizsgalati modszer"; ellenben ezen felul "(2) a mult jelensegeit a
jelentol elszakitva szemlelo vizsgalati modszer." Ha jol ertelmezem Miklos
irasat, o errol a masodik jelentesrol beszel. Historizmussal kapcsolatban
Collingwood neve jut kulonben az eszembe.

Ezt a masodik jelentest (amit be kell vallanom eddig nem hallottam) en nem
tartom elkepzelhetonek. A jelentol elszakitva semmit sem tudunk vizsgalni es
mindazzal, amit Miklos ezzel kapcsolatban ir en egyetertek. Tortenesz
korokben az majdnem klise'nek szamit, hogy minden generacio atirja a
tortenelmet. Ha nem igy lenne, es ha "definitive," vegleges tortenelmet
tudnank irni, akkor nem is lenne szuksegunk tul sok torteneszre. Egyszer
megirnank peldaul az elso vilaghaboru tortenetet es punkt! Nem beszelve
arrol, hogy a tortenesz maga is a jelenben el es ha tetszik, ha nem, a jelen
befolyasolja hozzaallasat. De nem csak a jelen, hanem peldaul vilagnezeti
beallitottsag is. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a jelen perspektiv
ajabol nezzuk a multat mivel ez egyszeruen tortenetietlen es eppenezert nem
jo tortenelem. Az elso jelentessel ellenben szimpatizalok. Szerintem nem
lehet bizonyos targyakat a tortenelmi hatteruktol fuggetlenul vizsgalni.
Peldaul az irodalmat, teologiat, muveszetet es igy tovabb. Ez az egyik oka,
hogy igen nagy averzioval viseltetek peldaul a deconstructionalizmussal
kapcsolatban.

Ami a prezentizmust illeti, legalabb is Miklos leirasa alapjan, ezzel a
teoriaval nem nagyon tudok egyeterteni. Illetve azzal nem, hogy "a hiteles
torteneszi munkak . . . azok, melyek a tortenesz kora szamara rendelkeznek
fontos mondanivaloval." Azzal sem, hogy "az objektivitas veszelyes illuzio,
melyet gyakran letezo hegemon hatalmi strukturak es dominans ideologiak
apologiajara hasznalnak fel." Ez nekem valami anti-establishment, balos
hozzaallasnak latszik, amivel nem tudok egyeterteni.

En mindossze olyan "bread and butter" diplomata tortenelemmel foglalkozo
tortenesz vagyok es ha azt kerdezitek, hogy miert kutat es publikal egy
tortenesz, akkor arra csak azt tudom mondani, hogy egyreszt kivancsisagbol,
masreszt az "igazsag" (tisztara mindegy, hogy a tortenesz mikent latja ezt az
igazsagot) felkutatasara. Nem tudom elmondani, hogy micsoda remek erzes volt
amikor "felfedeztem" valami ujat. Vagy valamit maskeppen, ujszeruen tudtam
bemutatni. Mindig a detektiv munkajaval hasonlitom ossze a tortenesz
munkajat. Egy ismerosom irt is egy konyvet errol a temarol: Historian as
Detective.

Kulonben elhangzott itt is es masutt is, hogy olyan nincs hogy puszta teny.
Szerintem ha bizonyos tenyeket nem tudnank tenykent elfogadni, akkor megint
keptelenek lennenk tortenelmet irni. Fel kell teteleznunk, hogy bizonyos
tenyek valoban tenyek. Peldaul, ha en azt allitom, hogy Horthy Miklost 1920
marcius 1-en a nemzetgyules ideiglenes allamfonek valasztotta, akkor ez
szerintem egy vitathatatlan teny. Tisztara mindegy, hogy hany ujsagot, hany
dokumentumot nezunk at, valoszinuleg mindig azt fogjuk olvasni, hogy a datum
marcius 1-e volt es a nemzetgyules valasztotta meg, megpedig ennyi es ennyi
szavazattal. Ez nem velemeny, errol nem lehet vitatkozni. Arrol, hogy miert
valasztottak meg Horthy Mikost es nem Apponyit, vagy, hogy mennyire volt
fontos Horthy testoreinek jelenlete a parlament epuleteben azonban mar lehet
vitatkozni. Itt mar a tortenesznek kell eldonteni, hogy milyen jelentoseget
tulajdonit ennek vagy annak a tenynek.

Udvozlettel,

Balogh Eva

Voros Miklos ertekezese a kritikai kulturkutatasrol erdekes es ezert
elgondolkoztato. Akiket a jelenlegi japan elet fonaksagai erdekelnek adok egy
kobei cimet, a fiu - Yuktaka (beceneve Taka...) Yoshii itt vegzett
Brevardban, Amerikaban az egyetemen s mst export-import kalandokkal
foglalkozik, amibe Magyarorszagot is szeretne bevonni.
Szenvedelyesen erdeklik a magyarok, es szep lassacskan magyarul is tanulgat,
minden leveleben meglep valami ujjal. Cime: 5-13 I-Chome Shioya dai,
Tarumi-ku. Kobe, 655 Japan. Varosa - mely valaha kedvenc varosom volt
jomagamnak is - romokban hever s majd o reszletezi mert es milyen mertekben
szaporodott el a bunozes japanban.
      2. A Marxal kapcsolatos vitakrol: holgyeim es uraim fogadjuk el vegre a
formalis logika kriteriumait az "argumentum ad hominem" ;s az "argumentum ad
argumentumrol". Nekem ugy tunik itt ezen a diszes vitapiacteren, hogy sokkal
kevesbbe fontos a ,mondanivalo maga mint az aki mondja. Igaz, hogy a Szabad
Szaj mar annakidejen megmondotta, hogy "aki sokat marxxol az keveset fog"
de attol meg hogy valakit ignoralunk az illetonek sok mindenben lehet igaza.
En Marxot a legutolso negyvenot ev ota, tehat amikor elso izben erdekelt
olvasmanyos volta olyan doktorhoz hasonlitottam aki az egyetemen a
gyogyszertanig jutott el, ott hirtelen kimaradt s most kituno diagnozisokat
allit fel s kozben teljesen teves gyogyszereket ir fel! nem lehetetlen
azonban, hogy diagnoziasait mas, kepzettebb orvosok okosan felhasznalhatnok s
ezetleg fogjak is. Amikor 1978-ban Shanghaiban jartam ahol hosszu sorok
alltak az utcan a konyvesbolt elott mert egy uj politikai pamflet jelent meg
a "negyek gangjerol" magam is vettem egy Mao-Ce-Tung konyvet es
olvasgattam vissza az uton hajoval, Alaszka majd Canada fele. Legyunk mar
kicsivel okosabbak az alexandriai kalifanal aki a Koranon kivul minden
konyvet elegetett, mondvan, hogy ami nincs a Koranban - vesd ossze ezt mai
nehany torteneszunk vilagkepevel - az ugyis szuksegtelen sot karos.
Emlekeznek a korai negyvenes evek egyik hazai slagerere? " Izabellanak hivjak
a tehenemet, ha rakacsintsz azt mondja muuu!...Izabellat a sz(Sz)alonba
beviheted
{hisz} Izabella oly jo modoru!..."

Ugy legyen!..                   -pala-

Balogh Eva Marxrol irt gondalataira szeretnek reagalni:

>Bonyolultnak bonyolultak de mint ahogy az en jo Adam Bromke professzorom
>mondta, ami fontos volt a marxizmusban az megtalalhato a Kommunista
>Kialtvanyban. Kinek van kedve vagy turelme elolvasni a Das Kapitalt? Nem sok
>embernek. Es ha me'g el is olvasod, mit fogsz abbol tanulni a marxi
>jovendolesekrol. Semmit. Marx nagy okosan aranylag keveset beszelt a jovorol,
>de azt a keveset amit mondott, mint peldaul az allam elsorvadasarol, mint
>ahogy tudjuk nem valosult meg. Sot! Sajnos Marx legfontosabb tanai
>egytol-egyig helytelennek bizonyultak. Sot a kapitalizmusrol valo
>jovendolesei is helytelenek voltak, ugyanis ahelyett, hogy a munkasok
>helyzete egyre romlott volna, pontosan ennek ellenkezoje valt valora.
>
>Marx termeszetesen oriasi hatassal volt a 19-ik es 20-ik szazad tortenetere,
>annak ellenere, hogy tanai tevesek voltak. De ez nem jelenti azt, hogy
>komolyan kell vennunk tanitasait.

Abbol, hogy Marx jovendolesei tobbnyire helytelennek bizonyultak, nem
kovetkezik az, hogy tanitasai tevesek. Ugyanis Marx filozofus, tortenesz vagy
kozgaszdasz volt, nem pedig jos. Attol, hogy a jovore vonatkozo extrapolacioi
hibasak, meg lehet, hogy a sajat jelenet jol leirta. Arra gondolok, hogy van
a sok valtozos vilag. A sok valtozo tobbseget Marx konstanskent hagyta, csak
a maradekot iteralta. Igy persze, hogy teves kovetkeztetesekhez jutott. 
Megjosolta peldaul, hogy a proletarforradalom a legfeljettebb orszagban fog
kitorni. Nem lathatta, hogy jon az I. Vilaghaboru, amikor a teljesen 
elnyomorodott Oroszorszagban egy Lenin nevu alak ( valoszinuleg nemet
segitseggel) puccsot fog kirobbantani, amit kesobb proletarforradalomnak
keresztel. Nem tudta elore, hogy Ford meghonositja a tomegtermelest es 
felismeri, hogy sajat haszna is no, ha munkasai beret noveli. Azt sem latta
senki, hogy a II. Vilaghaboru utan a Szovjetunio szuperhatalomma valik, es
erre a kihivasra a nyugat a joleti allam letrehozasaval valaszol. Ha nincs
Lenin meg Ford, lehet hogy Amerikaban tort volna ki a proletarforradalom.
Gondoljunk csak az 1880 valahanyas chicagoi majus elsejere. 

Lehet, hogy Marx a XIX. szaxadot nagyon jol leirta, de lehet hogy nem. En
ugyanis egyaltalan nem ismerem a marxizmust. Az egyetemen peldaul a politikai
gazdasagtan (ami egy ev alatt kozgazdasgtanna vedlett at) oktatojatol
megtudtam, hogy az amit amit Marx munka-ertek elmeletekent tanulunk, az
valojaban Ricardo elmelete. Marx valami bonyolultabbal allt elo.

Nemeth Andras

U.I. Az NDK-ban volt egy Karl-Marx-Stadt nevu varos. Ha jol tudom, az 
egyesitett Nemetorszagban meg mindig van egy Karl-Marx-Stadt nevu varos.

T. Szalon es Kedves Eva S. Balogh!


Csak a pontossag kedveert emlitenem meg, hogy a politikai gazdasagtan 
(azt hiszem sok Magyarorszagon es mas kozep-kelet europai orszagban 
kozgazdasagot tanultak remalmainak egyike) el, mint mindig. Ez persze nem 
"az" a politikai gazdasagtan, hanem valodi "political economy". (Azt 
hiszem egyebkent, az allamgazdasagtan talan talalobb forditasa lenne a 
"political economy"-nak, talan egy magyarorszagi Szalonos kozgazda hozza 
tudna szolni, Mo.-n mit ertenek most mi alatt.)

Gondoltam viszont, felsorolnek nehany temat ami az amerikai 
klasszifikacio szerint a "political economy" kategoriaba tartozik. Egyben 
megprobalom a (tudomasom szerint) legkutatotabb terulateket kiemelni. 
Sajnos egy reszuk magyar megfeleloit nem ismerem, megkoszonnem, ha valaki 
a magyar kozgazdasagi szohasznalattal ezeket magyarazni tudna:

Adoztatas, adorendszerek: hatekonysag, eloszlas ("incidence"), 
ujraelosztas, (de)motivacios hatasok ("disincentive effects").

"Public goods": a maganszektorban nem, vagy csak limitalt mertekben 
eloallitott szolgaltatasok gazdasagtana (pl. kulonbozo infrastrukturak, 
szocialis juttatasok, rendorseg, stb).

"Theory of collective action": szavazasi rendszerek, kooperativ 
viselkedesmodok, politikai rendszerek motivaciorendszere, szocialis 
szerzodes ("social contract").

Szabalyozasi rendszerek: termeszetes monopoliumok, szabvanyok, burokratikus 
intezmenyrendszerek onfenntartasa.

Nem tudom ezek mennyire erthetok igy egyszavasokban, de talan az iranyok 
felmerhetoek.

Megemlitenem, hogy a "political economy" fennmaradasa illetve 
fellendulese jelentos reszben a jatekelmelet ("game theory") alkalmazasai 
folytan valosul meg. (Esetleg erdekelheti az Szalont, hogy az elmult evi 
Kozgazdasagi Nobel Emlekdijat a magyar szarmazasu John Harsanyi, UCLA 
kapta egy amerikai amerikai es egy nemet kozgazdasszal megosztva, a 
jatekelmelet teruleten folytatott kutatasaikert.)

A jatekelmelet a racionalis (kozgazdasagi ertelemben) egyen, egyenek, 
illetve csoportjaik gazdasagi, szocialis, es politikai viselkedeset 
modellezi matematikai modszerekkel. (A tema elso es maig is fontos 
feldolgozasa a John von Neumann es Oskar Morgenstern altal 1944-ben irt 
"The Theory of Games and Economic Behavior", Princeton Uiversity Press 
volt. A cim magyarul: "Jatekelmelet es gazdasagi viselkedes" -- nem tudom 
megjelent-e valaha magyarul.)

Ugyan a tema reszletesebb tanulmanyozasahoz matrix, illetve linearis 
algebra, differencial-kalkulus, es valoszenuseg elmelet teruleten valo 
kompetencia szukseges, egyszerubb peldak kis matematikai kepzettseg 
mellett is ertelmezhetok. Ezek egyike a jatekelmeletben klasszikusnak 
szamito rab dilemma ("prisoner's dilemma"). 

Ha valakit erdekelne ennek reszletesebb leirasa, illetve nem-matematikailag 
orientalt jatekelmeleti forrasokhoz akarna jutni, jelezze, szivesen segitek.


Udv.,

(Bognar) Gabor