> Felado :  [Hungary] irta:
> Temakor: feny
> A foton, ha hullamhosszahoz kepest nagy tavolsagot tesz meg,
> akkor a forras oldalan mar nincs jelen, a cel oldalan
> pedig - me'g nincs jelen.
> Tehat nem jon letre folyamatos osszekottetes ket test kozott,
> de az energia elment.
> A foton tehat valoban ugy tunik, hogy energiacsomag,
> mely tovaterjed a terben.
Ez a kep nem korrekt.
Ha igaz lenne, nem ervenyesulhetne
az Einstein-Podolski-Rosen paradoxon!
Valamifele osszekottetes megmarad a kirepulo "foton"
meg a kibocsato forras kozott.
Sot, a foton elvileg gombszimetrikusan "hagyja" el forrast -ezert
vannak az interferencia jelensegek. Ha pedig valoban elmenne
az energia, akkor az ossz kibocsatott energianak a tavolsag
negyzetevel aranyosan kellene nonie.
Ehelyett az tortenik hogy egy "virtualis foton-gomb" no a feny sebesseggel
a forras kore majd amikor megtortenik a kolcsonhatas, a foton
energiaja idoveszteseg nelkul atugrik a terido egy masik pontjara.
Az en fejemben legalabb is ilyesfele kep alakult ki
amiota hallottam a Heisenberg fele hatarozatlansagi elvrol.
Ez foleg akkor nem tunik hulyesegnek ha elfogadom, hogy a stringelmelet
jobban leirja a teridot mint a hagyomanyos elkepzelesek.
Ez utobbi esetben a kozmosz atmeroje bizonyos dimenziokban "atlosan" nulla
vagy ahhoz nagyon kozeli ertek (ne kerdezzetek a mertekegyseget, hiszen
csak annyit olvastam hogy ez a modell felteletezi hogy bizonyos dimenziok
"feltekeredtek" kozvetlenul a big bang kezdeti pillanatai utan.
Magyaran az elekromagnesesseg paradoxonai abbol eredhetnek, hogy nem
latjuk az egesz folyamatot csak 4 dimenzioban holott valoszinuleg ennel
tobben jatszodik le.Meg egy otlet ezzel kapcsolatban.Egy gond van: senki
nem magyarazza meg a feltekeredett dimenziok ertelmet. Szamomra a
feltekeredes annyit jelent hogy a kedzet kezdeten a terido mindne
letezo (es a jovoben valaha is letezo pontja) ami reprezentalva volt
a "feltekeredo" dimenzioban is elveszitette egy tulajdonsagat:
tovabbaiakban mar nem szimmetrikus a transzlaciokkal szemben, nem ugy mint
a megmaradok, mint peldaul a ter harom dimenzioja. Ebbol a tulajdonsagabol
kovetkezik valamiaz ugyanis hogy a benne levo dolgok egyediek. Eddig
ugyanis nekem meg senki semmagyarazta meg es vezette le a "valami" fogalmat.
Mibol kovetkezik az hogy meg tudunk dolgokat kulonboztetni?
Pedig Bertran Russel is ezt tette a matematika alap-axiomajava es nem csak a
matematika alapja ez, de az osszes ismeretunk es letunk alapja is.
Tehat a feltekeredessel szuletik meg az "egyediseg" fogalmanak fizikai
alapja, igy addig meg egy vanyadt tomegpontrol sincs ertelme beszelni. Ettol
kedve beszelhetunk letezo dolgokrol, individuumokrol amiknek a definicioja
az hogy "barmik, amik kolcsonosen kizarok". Ezzel meg lehetne alapozni az
oksag elvet illetve a hatarozatlansagi elvet, hiszen a valoszinusegi
hullamfuggvenyek "osszeomlasa" nem jelentene mast mint teridoben
bekovetekezo valtozasnak a felcsavardodott dimenzioba valo vetiteset.
Ebbol le lehetne vezetni a fenysebesseget, ossze lehetne kapcsolni
a "feltekeredett" dimenzio "mertekegysegevel". Sot a ter diszkretsege
is ebbol a metrikabol kovetkezne hiszen attol fuggene, mekkora a
"felbontasa" a kapcsolt dimenzionak.
Lajos,
|
T. Jozsef !
>> De a hatasok
>> keslekedesi ideje ebben a szamitasban sincs rendesen figyelembe veve.
> Mar hogy ne lenne ! Olyannyira benne van, hogy nem kell kulon
> gondoskodni rola. Ha nem lenne, akkor nem jonne ki rendesen a Merkur
> precesszioja. Plane nem pontosan.
Pedig eppen az a helyzet, hogy szamitas nem pontos. A gravitacios mezot
leiro tenzorok nincsenek korrekt modon meghatarozva. Nincs rendesen
figyelembe veve, hogy a bolygok mozognak, illetve hogy a hatasok
terjedesi ideje megvaltozik a gravitacios mezoben. Az egyetlen
szerencse, hogy a hatasok terjedesi ideje elhanyagolhato bolygok
keringesi idejehez kepest. Emiatt az elvi modellben benne levo
pontatlansag csak kicsi, nehezen merheto hibakat okoz.
A keringesi idok es a napfeny odaeres hozzavetoleges ideje, es a
keringesi sebesseg nehany bolygonal:
Nap - Merkur: 88 nap - 3,2 perc - 48 km/s
Nap - Fold: 1 ev - 8,3 perc - 30 km/s
Fold - Hold: 27,3 nap - 1,3 mp - 1 km/s
Nap - Jupiter: 11,8 ev - 43 perc - 13 km/s
Nap - Pluto: 248 ev - 5 ora 30 perc - 5 km/s
Ha a tenzorok kiszamitasanal elhanyagoljuk a bolygok elmozdulasat, es a
hatasok terjedesi problemait, akkor is egy viszonylag pontos statikus
elvi modellhez jutunk. De azert mert ezek az elteresek nem jelentenek
komoly problemat az adatok ertekelesenel, nem szabad azt gondolni, hogy
szo nelkul el lehet menni az elmelet hibai mellett.
>De ne feledjuk, hogy barmelyikunkkel elofordulhat, hogy beesik - meg
>eleteben - egy fekete lyukba. Akkor milyen tanacsot adhatunk neki ?
A kollapszus belso fizikai tulajdonsagai akkor lennenek fontosak, hogyha
letezne ilyen a valosagban. Ellenkezo esetben ez csak egy matematikai
tema. En eppen azt bizonygatom, hogy a kollapszus nem letezik. Ennek
cafolatahoz eppen eleg tekintetbe venni a kollapszus kulso
tulajdonsagait.
T. ImRe !
A jelenlegi elmeletben akkuratusan felepitett statikus gravitacios
mezomodellek alkalmasak arra, hogy egy olyan reszecske mozgasat
tanulmanyozzuk, amelyik nem zavarja tulsagosan a rendszert. De a
valosagban nincsenek nyugalomban levo anyagi rendszerek, minden mozog,
dinamikus. Ezert nem elegedhetunk meg a statikus modell adta
lehetosegekkel, es foleg nem indulhatunk ki ebbol a statikus modellbol,
ha az elmelet keretein tulmutato kovetkezteteseket akarunk levonni. Igy
peldaul az esemenyhorizont, es mas szingularitasok vizsgalata elott arra
kell elso sorban figyelni, hogy az elmeletunkben milyen
egyszerusiteseket engedtunk meg elozetesen a szamitasok megkonnyitese
vegett. Ugyanis ezek az egyszerusitesek nagymertekben bekorlatozzak az
elmelet hasznalhatosagat.
Az elektromos eroterek tergobitesehez:
A klasszikus fizika a feny kettos termeszetet soha sem tudta kezelni.
Nem lehetett tudni, hogy a feny reszecskekent, vagy hullamkent terjed. A
qvantummechanika megjelenese ezt a kepet tovabb gazdagitotta tovabbi
kerdojelekkel. Egyreszrol azt allitja, hogy a feny gombhullam, masreszt
pedig, hogy mindig egyetlen atombol indul, illetve nyelodik el.
Hozzatette, hogy ezek az ellentmondasok hozzatartoznak a feny
termeszetehez, es soha nem is fogunk ezektol megszabadulni.
En nem igy latom a dolgot. Sot feltetelezem, hogy ez a problema a
klasszikus elmeletek tovabbfejlesztesevel megoldodik. Az egyik altalam
javaslando irany az elektromagneses terek mar emlitett kiterjesztese a
gravitacios terek peldajara. Ha feltetelezzuk, hogy a toltesek a
tomegekhez hasonlatosan megvaltoztatjak a ter szerkezetet, akkor szamos
jelenseg kapasbol erthetove valik.
De nehany mondat erejeig terjunk vissza a klasszikus hullamoptika
magyarazataihoz. A feny utjanak valtoztatasat (tores, elhajlas,
tukrozes, interferencia) mindenutt mertani szerkesztesekkel tudjuk
bemutatni prizmak, tukrok, resek, racsok elvi abrain Huygens hullamfront
elmeletet kovetve. Azonban ha figyelembe vesszuk azt, hogy a feny
hullamhossza osszemerheto az atomok meretevel, illetve a feny
keletkezese es elnyelodese atomokhoz van kotve, illetve hogy a feny
terjedesi tulajdonsagait az atomi reszecskek is mutatjak, akkor latnunk
kell azt is, hogy az atomi meretek kozeleben mar nem mukodhetnek az
egyszerusitett geometriai magyarazatok. Az optika jelensegeit nem sik
feluletek, hanem a kristalyracsok hozzak letre. Vagyis a hullamelmelet a
klasszikus modon talalva sem kielegito.
Tehat tegyuk fel, hogy a kristalyracs atomjainak elektromagneses tere
elgorbiti a teret. Emiatt a kristaly belsejeben nagyobb a tereroseg.
Mivel feltetelezhetjuk, hogy az elektronok gyorsan mozognak, ezert
feltetelezhetjuk azt is, hogy a toltesek mozgasa rezgesbe hozza nem csak
a kristaly kornyezetet, hanem a tavolabbi teret is. Az egymas kozeleben
levo anyagok mindegyike kibocsajtja a maga rezgeseit, amelyek egymassal
inteferalva alakitjak ki a ter metrikajat. Ebben a terben barmely
reszecske, vagy sugarzas csak ugy tud tovabbhaladni, hogy utja modosul a
ter rezgeseinek, illetve mas torzito hatasainak megfeleloen. Feny
eseteben, amely maga is rezgeskent terjed, fontos a jelensegek
szempontjabol a feny hullamhosszanak, es a kristalyracs meretenek
aranya. Reszecskeknel a reszecske tomege es sebessege kap fontos
hangsulyt. Ezek a feltetelezesek feltehetoleg megmagyarazzak a
hullamoptikai jelensegek nagy reszet, amelyek ebbol kifolyolag nem csak
az athalado reszecsketol fuggenek, hanem az optikai eszkozok anyagi
jellemzoitol is. Ez az anyagi minosegtol fugges az anyagokon athalado
fenynel ismert, de peldaul resek, es racsok eseteben tudtommal nem lett
vizsgalva. Ilyen meresek tervezhetoek, es hasznos informaciokat
adhatnanak ezen feltetelezesek igazolasara, vagy cafolatara.
Fenn all a lehetoseg, hogy elmeletben matematikai modszerekkel
megvizsgalni ezeket a lehetosegeket, de ez szamomra egyenlore nagyon
bonyolultnak tunik. Ezert hat ne kerdezz olyat tolem, hogy mi mekkora,
mert amig nincs kesz az elmelet, addig erre nehez felelni.
A csillagnyi gravitacios gyujtolencserol:
A feny elgorbulesenek tudtommal egyetlen hiteles kiserleti igazolasa
eppen egy ilyen hatason alapszik. A napfogyatkozaskor fenykepezett
csillaghatteren a nap mellett latszo csillagok (ha jol emlekszem)
1,75"-cel kifele mozdulva latszanak a szokasos kepukhoz kepest. Ez
erosen hasonlit egy gyujtolencsenel megfigyelheto jelenseghez. A
fokusztavolsag persze fugg a nap tomegtol is, amelyet mi nem tudunk
megvaltoztatni.
>> Mint fent irtam; nem lenyeges. Masrol beszelek.
>De hat nem jon letre!!!!
Ezt meg ismetelgethetjuk egy darabig. De ha rajonnel, hogy mit akarok
mondani, latnad, hogy folosleges. Ragaszkodsz az idoben allando
gravitacios terekhez, pedig azok egyreszt nem allandoak az idoben,
masreszt terjedesuknek sebessege van. Ezt a dinamikat akarom valahogy
erzekeltetni, nem pedig a tomeg eredetet firtatom. A statikus
gombszimetrikus eroterben ertelmezheto a kollapszus. De hogyan
ertelmezed a kollapszus mozgasat? Persze mondhatod azt, hogy a terben
mar van valamilyen eloszlasu gravitacios mezo, amelyet mar korabban, a
kollapszus nelkul ertelmeztunk, meghataroztunk, es ebben definialhato
egy szabadon eso kollapszus geodetikus utvonala. De hogyan modositja a
kollapszus azt a teret, amelyben halad, es amelyben a tobbi test
mozgasat befolyasolna. Ugyanis a kollapszus mozgasanak informacioi nem
haladhatnak vegtelen sebesseggel (ennek nincs is ertelme ebben a
metrikaban), hanem csak fenysebesseggel. Viszont ezt a haladast
lehetetlenne teszi az esemenyhorizont. Vagyis a kollapszus elmozdulasat
senki nem fogja eszrevenni. Ha esetleg azt valaszolnad, hogy ne vegyuk
figyelembe a kollapszus gravitacios mezejenek hatasat a sajat
gravitacios hatasainak terjedesenel, akkor ujbol elokerul az a korabban
targyalt kerdes, hogy hany ter is van. Egy, ketto, vagy minden tomegnek
egy. Mivel indokolnank, hogy a meggorbitett teren minden anyag, es hatas
az alt.rel.-nek megfeleloen halad, kiveve a sajat gravitacio terjedeset,
amely ehelyett inkabb valami mas metrikaju teret valaszt.
Nagyon szemleletes, bar felrevezeto lehet az a szemlelet, hogy az
eroterek folyamatosan es allandoan aramlanak kifele a tomegekbol,
illetve a toltesekbol, es fenysebesseggel arasztjak el a teret, mikozben
mellesleg megvaltoztatjak annak geometriajat. Ez az ertelmezes a
fenysebesseggel terjedo hatasok szinonimaja, ezert nem kell ezen az
aramlasok mogott semmilyen mas fizikai ertelmet keresni, vagy a hullamok
szokasos sugarzasaval osszekeverni. Ezzel a szemlelettel konnyu
elkepzelni, hogy a mozgo testek hatasa csak kesessel erzekelheto a ter
tavolabbi reszein. Ez a szetterjedo hatas a tomegek eseteben a vonzoero
okozoja, tolteseknel az elektrosztatikus vonzo, illetve taszito erok
forrasa. A ter gorbulese miatt a testek kozeleben "surubb" a ter, ezert
nagyobb utat kell bejarnia barmely hatasnak a testek kozeleben. A
hullamok kisugarzasa ezzel szemben a rezgo, vagy forgo testek
gyorsulasaval van osszefuggesben, es bar a hullamok esetei is
beleillenek a ter folyamatos aramlasanak szemleletmodjaba, azert nem
szabad megfeletkezni, hogy gyorsulasok miatt bekovetkezo dinamikus
valtozasokrol van szo ez esetben. Ugyanakkor azt is latni kell, hogy a
hullamok kisugarzasa nem egy onnallo jelenseg, hanem csak egy specialis
esete ennek a terszemleletnek.
>Most fenysebesseggel terjed, vagy nem?
Ez lokalisan fenysebesseg. Vagyis egy adott pontban felvett koordinata
rendszer origojaban fenysebesseg, de a ter mas reszein kulonbozhet
ettol. De ezt mar emlitettem korabban is. A konyvekben ennek magyarazata
tobb oldal is lehet, de csak az ertheti igazan meg, aki egyebkent
otthonosan mozog az alt.rel. matematikajaban. Ne vard, hogy minden
mondatban ujra es ujra kulon magyarazattal szolgaljak, mert ettol
mindenki idegbajt kapna. Inkabb vallalom a pongyola fogalmazas odiumat.
Udv: Takacs Feri
|
