Ha mar a lendkerek a tema, megkerdeznem, mit szolnatok egy olyan
alkalmazashoz,
melyben az auto stabilitasat lendkerek biztositana?
Mennek egy ilyen autoval a hegyen es a szakadek mellett ha elszukulne az
ut ugy, hogy az autonak csak a ket belso kereke erne az utat, akkor sem
borulnek be a szakadekba. :)

Jopofa lenne ugye?

Ha valaki szeret lendkerekkel jatszani, akkor ajanlom neki a
kazettasmagno lendkereket.
Ezt nagyon jol ki szoktak egyensulyozni es a kiallo tengelycsontol fogva
egy jatekvillanymotorral nagyon jol fel lehet porgetni.

Errol jut eszembe, hogy a ketkereku biciklin, ha eleresztett kormannyal
egyensulyozunk, akkor is a porgettyuhatas az egyensulytartas alapveto
lancszeme. A mozgo biciklin ulve alapvetoen a porgettyuhatasnak
koszonhetjuk, hogy a fenekunkkel oldalra dontott bicikli elso kereke
pont a megfelelo iranyba kanyarodik, melynek kovetkezteben megjeleno
centrifugalis ero 
egyensulyba hoz.

Attila

A lendkerekes energiatarolassal tenger gond van.

1. Hatekony tarolashoz nagy tomeg, nagy meret es nagy keruleti sebesseg kell.
   Az elso korlatja az auto teherbirokepessege (lehet, hogy az akkumulator
   gazdasagosabb), a masodiknal a merete, a harmadiknal a lendkerek anyaganak
   szilardsaga.

2. A lendkerek nem szereti ha a tengenyet megbillentik (a billenteni akaro
   erore merolegesen fog megdolni). Ha a tengely fuggoleges, akkor a buk-
   kanoknal vannak komoly gondok. Az egymassal szemben forgo lendkerek sem
   segit, mert a ket lendkerek kozos tengelyeben akkora erok ebrednek, amit
   semmilyen anyag nem bir ki. Jo megoldas az egesz lendkereket bezarni egy
   dobozba amit szabadon fel lehet fuggeszteni (mu"horizont).

3. Az energiabevitel es kihozas mechanikai megoldasa problemas. Elektromos
   konverzio (a lendkerek maga egy motor/generator forgoresze) sokat egy-
   szerusit ezen, de akkor a jarmube elektromos hajtas (is) kell, es nem
   biztos, hogy a lendkerekben olyan sok energia fer, ami megeri.

Persze mindig megeri kutatni, hatha valakinek bekattan az isteni szikra.

Maradok hatarozottan tartosabb,
elemes

"Lapszeli" szamitasokat vegezve a lendkerekbe fero energia:

D = 1 m ("muhorizont" tipusu felfuggesztessel ennel nagyobbat
         meg egy autobuszban is nehez lenne elhelyezni)
N = 1500 1/s -> w = 2 x pi x N ~ 1e4
tomegeloszlas: a kerulet menten

      1  2 2
E/m = - r w  ~ 1e7 Joule/kg
      2

Osszehasonlitasul: modernebb akkuk energiasurusege 1e6 J/kg korul
lehet (sacc/kb). A tisztan muanyag akkuk (az aprilisi SciAm-ban volt
szo roluk) egyelore igen dragak, de ezt az erteket kb. szazszorosan
felulmuljak.

A lendkerek tovabbi hatranya: balesetben elszabadulo lendkerek komoly
pusztitast vegezhet. A pontos kiegyensulyozottsag is fontos, anyaghiba
miatti serules vagy a lendkerek szetrepedese eseten a darabok a keru-
leti sebesseggel -- ami az adott esetben kb. 6 km/sec -- repulnek, ami
szinten nem ad sok esely a tulelesre. 

/Laci

A kuplung veszteseg forrasa, amig a "kuplung csusztatas" tortenik:

vesztesegi teljesitmeny = nyomatek * szogsebesseg-kulombseg

Annak erdekeben, hogy a veszteseget minimalizaljuk, a szogsebesseg-
kulombseget kell csokkenteni (valtozatlan hajtott-tengely-nyomatek
mellett) a kuplungon.
Kb. 20 evvel ezelott Kudlik Julis mutattot be a Deltaban egy
lendkerekes buszt. Ebben az alabbi szerkezet volt:

lendkerek - kuplung - valtozo-attetel - kuplung - hajtott kerek

A valtozo-attetel ket tengely es egy szalag, mely letekeredik az
egyik tengelyrol mikozben ratekeredik a masikra. Az elejen kb.
1 : 10 az atteletel, amint attekeredik a szalag, ez folyamatosan
atvaltozik 10 : 1 -re.
Amikor a busz meg akar allni, a szalaggal tele tengelyt kapcsolja
a lendkerekhez (mely ekkor mondjuk all), a masikat pedig a
hajtott kerekekhez. Innen kezdve mindenkinek a fizikai
szemleletere bizom :-)
Problemak: megakadalyozni a szalag-lefutast, a lendkerek tengelye
fuggoleges kell, hogy legyen, kulonben problemas a kanyar.

Menyhart Zoltan

> Eszerint 1996. ju'nius 16-a'n a Jupiter bolygo'ro'l elindult egy
> porfelho:, ame ly 1997. decembere're vagy 1998. janua'rja'ra ele'ri
> bolygo'nk te'rse'ge't, kom oly va'ltoza'sokat okozva. Aki a te'ma'hoz
> hozza' tud szo'lni, illetve evvel ka pcsolatos site-okat ismer, ke'rem
> ne kime'ljen! 


Talan az alabbiak megmagyarazzak a hirt.

Elottem a Magyar Hirlap egy regebbi szama cimlapjanak masolata. Sajnos
szakadt, nem tudni, mikori. Csak a cimeket lehet elolvasni. A fo"cim: "Nem
lesznek csillagok karacsonykor"; a felcim: "Kisertet az egen - Fekete
lyukat fedeztek fel Eszak-Afrika ege'n". 

Egy tavirat masolata is itt van: 
"start2.27am cambr0mj2 grbr36se9xstartxstart
keeruenk taajeekoztataast eeszlelhetoe e szokatlan objektum? rektaszcenzio
oet ora negyvenhat perc delkinaxxx toeroelve deklinaacio minusz harminc
fok tizenkeet perc. toemege a jupitereenek keetharmada. sebesseege
maasodpercenkeent hetven kilomeeter. heliocentrikus taavolsaga huszonegy
egeesz haarom tized csillagaaszati egyseeg. iraanya a foeld. kingsley
stop4.35pm pasad1f28 calif1526 820 usaxendx"

Hogy ez a ket dokumentum hol talalhato? Egy konyv hatlapjan. A kotet: Fred
Hoyle: _A fekete felho_. (Hollo es tarsa konyvkiado, 1994.)

Kituno science fiction, Hoyle (aki asztrofizikus) me'g '57-ben irta. Arrol
szol, hogy egy porfelho kozeliti meg a Foldet, majd el is eri. Minden
TUDOMANY-kedvelonek ajanlom.


 Ed

 > | > | http://www.inf.bme.hu/~kedvard
          A halal tulsagosan enyhe buntetes a spammereknek.

1./ A gravitacios ket-test problema megoldasaval kapcsolatos korabbi, negy
kerdesemre Peter valaszolt, a 156#-os szamban. Vartam a tovabbi hozza-
szolasokra is, de masoktol nem kaptam. Ennek valoszinu oka a legjobb 
remenyem szerint csak a nyari szabadsagolasok.
  A Peter altal adott valaszokkal altalaban egyetertek, azt hiszem,
pontosan visszatukrozi az elfogadott, "hivatalos" allaspontot.
Az elmeleti fizikai tankonyvek is nagyjabol Peter valaszainak megfelelo 
kovetkeztetesekre jutnak, de nagyon ovatosan kerulik a reszletesebb
fizikai ertelmezest.
 Bodonyi Laszlo miskolci gravitacios kiserleteteie az en Pakson elvegzett
fuggetlen gravitacios kiserleteim alapjan jutottam el tobbek kozott arra  
a felismeresre, hogy a gravitacios ket-test problema matematikai
megoldasat fizikailag egy kisse a hagyomanyostol elteroen kell ertelmezni.
 Onmagaban az a teny, hogy a fizikai inga gravitacios kiterese erosen 
fugg az inga tomegenek nagysagatol, mar onmagaban is szenzacios, hiszen 
a newtoni gravitacio es dinamika szerint az inga tomege kiesik a szamitasbol.
 Ez a teny is ramutat arra, hogy a fizikat nem igazan lehet csak iroasztal 
mellett muvelni. Newton gravitacios elmeletenek nagy sikerei mellett nem
szabad elmennunk az ilyen apronak tuno, kiserleti anomaliak mellett.
 Mar azonnal hallom is a velemenyeket, hogy ezek a tapasztalt elteresek 
egeszen biztosan durva kiserleti hibak, amelyeket rendre amatorok kovetnek el. 
Volt nehany vezeto fizikus a KFKI-ban, akiknek bemutattam a mereseink 
eredmenyeit. Anelkul, hogy reszletesebben megvizsgaltak volna ezeket az 
eredmenyeket, rogton megkerdeztek, mennyi az altalunk hasznalt olom 
vastartalma. Nyilvan elore tudtak, hogy nem negy-kilences olommal
mertunk, es egybol ravaghattak, hogy a vas-szennyezodes miatt mertunk 
hibasan. Ez a hozzaallas valojaban csak a "lerazast" szolgalja.
Tevedes I. Albert ama feltevesei, hogy mi a tudos vilag osszeeskuvesere
gyanakszunk. Mi biztosak vagyunk, hogy a legtobb fizikus, aki befutott
ember, kenyelembol, ovatossagbol es a meglevo babe'rjaik biztonsagos 
megorzese celjabol a kisujjukat sem mozditjak, foleg az ilyen szent terulet,
mint a gravitacio eseteben.

2./ Peternek csak megkoszonni tudom, hogy kizarolag O egyedul leirta a 
gravitacios ket-test problema ertelmezeset a legjobb tudasa szerint.
Tulajdonkeppen cafolni sem tudom a meglevo fizikai ismeretek szerint.
Azert van egy-ket megjegyzesem, amely az en szemleletemet es velemenyemet
tukrozi:
Valoban, a ket-test problema kiindulo egyenlete nem centralis potencialt
definial, hiszen mindket test / m es M / mozog. Centralis a potencial, ha
az ero hatasvonala minden idopontban egy terben rogzitett ponton keresztul
halad at. Mivel mindket test mozog, ez a feltetel valoban nem teljesul.
Peter ezutan kulon jelzes nelkul atter a transzformalt egyenletre, melyben
megjelenik az m* redukalt tomeg, amely mar a tomegkozeppontban rogzitett
centralis potencialterben mozog. A potencial a szokasos ertemezesnek
megfeleloen - gM/R alaku marad. Ennek az az alapveto oka, hogy az m es M
tomeg potencialis energiaja hallgatolagos alapfelteves szerint minden
esetben - GmM/R alaku lehet, fuggetlenul az m/M aranytol es a ket tomeg
mozgasatol. Ennek az alapfeltevesnek a valos oka az, hogy az eddigi
gravitacios kiserletek es az egi mechanika ezzel - a meresi pontossagon 
belul - osszhangban van.

Landau a Mechanika cimu elso koteteben a mechanikai ket-test problemat,
torekedve a leheto legaltalanosabb megfogalmazasra, U = U(r) alaku
potencialra oldja meg, ahol r a ket kolcsonhato test tavolsaga.
Ebben tudatosan vagy sem, de benne van az az elvi lehetoseg is, hogy pl. 
a gravitacio Newton keplete is valtozhat a melyebb megismeres soran.

Kepler III. torvenyet Peter helyesen mar az egytest problemara redukalt 
egyenlet alapjan irja fel, szandekosan bal oldalon hagyva az (m/m*)
tenyezot, hangsulyozva azt, hogy a gravitacios ter forrasa kizarolag a M
tomeg: 

                         (m/m*)T^2/a^3 = 4pi/GM

Ezen a pontos van nekem kulon velemenyem, amit mar a korabbi HIX cikkeimben 
is leirtam. A kozos centralis gravitacios ter, aminek a kozeppontja  
Landau Mechanikaja szerint is a tomegkozeppontban van, velemenyem szerint
nem csak M-tol, hanem mindket tomegtol /m es M/ kell, hogy fuggjon.
Ez a fizikai szemleletunknek is megfelel, hiszen ha m eppen csak 1 milligram-
mal kiseb, mint M, akkor az szamomra keptelenseg, hogy csak M hatarozna meg
egyedul a gravitacios teret. Tehat a bal oldalon szereplo (m/m*) szorzo
nem tekintheto egyszeru "skalafaktornak", hanem annak a jobb oldalon kell
szerepelnie:

                       T^2/a^3 = 4pi(m*/m)/GM = 4pi/[G(m+M)] 

Tehat osszemerheto nagysagu tomegek eseten a tomegkozeppontban levo
effektiv gravitalo tomeg a ket tomeg osszege. Nyilvan m << M eseten
visszajutunk a kiserletileg jobban ismert, szokasos alaku Kepler III.
torvenyre.
Ebben a felfogasban viszont az m es M teljes gravitacios energiajara 
az U=-Gm(M+m)/R eredmenyre jutunk, amellyel sem en, sem a fizikusok nem
ertenek egyet, hiszen a kiserleti eredmenyek es az egi mechanika ezt
cafolja. Az egyeduli, kiserletileg es elmeletileg helyes megoldasra csak
a BS hipotezis alapjan jutunk, miszerint rogzitett M tomeg eseten az
m tomegu inga gravitacios energiaja - Gm(M-m)/R alaku. Ha ezt a kepletet
tekintjuk a Newton torveny pontositasanak, akkor mozgo m es M tomegek
eseten a potencialis energia - GmM(1-m^2/M^2)/R alakra modosul.
Ez az eredmeny Fold-Hold kettosrendszer viszonylatban csak 10^-4-es
korrekciot jelent a -GmM/R elfogadott ertekre, mely sajnalatosan mar
erosen benne van a meresi adatok hibasavjaban. 
Tehat marad a laboratoriumi kiserletezo modszer a kerdes vegleges
eldontesere. Egyenlo, illetve kozel egyenlo tomegek gravitaciojanak
meresere viszont ugy tunik, hogy kivaloan alkalmas a nagy tomegu es nagy
geometriai meretu fizikai inga hasznalata, az eddigi sikeres tapasztalataink
alapjan.

Udvozlettel: Sarkadi Dezso

Tel: 75/317-898, lakas 75/311-383
Lakcim: 7030 PAKS, Kishegyi ut. 16.
Paks, 1997 julius 29.

>En arra gondoltam, hogy a fuggoleges hidrosztatikai nyomast egyenlove
>teszem a vizszintes torlonyomassal, vagyis: rho*g*delta_h=0.5*rho*v^2.
 En is igy tennek, es valoszinu jol tesszuk mind a ketten. Magyarazat helyett 
legyen eleg annyi, hogy az autok legellenallasat is (ahol nyilvanvaloan a 
levego all es a jarmu mozog) vilagszerte ezzel a keplettel szamoljak (most 
persze az altalad felirt egyenlet jobb oldalara gondolok).
Remelem meggyozott a nem tul tudomanyos valaszom...

Attila