Masik listan volt, de szerintem ide valo, tud valaki valamit errol? Erdekes.

Henrik

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: lezer raketa??? ( 34 sor )
> Idopont: Sun Aug  8 08:47:52 EDT 1999 GURU #1643
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Udv...

Tegnap a TV2 hiradojaban beszeltek egy uj technikarol (9 evi fejlesztes,
stb), mely szerint ugy lesznek kepesek urhajokat kiloni az urbe, hogy nem
kell a nehez hajtoanyagok az urhajonak magaval vinnie, igy 40.000.000 usd
helyett kb. 25.000 usd-ba fog kerulni egy muhold fellovesenek koltsege,
stb...
Ez igy meg nem lenne akkora dolog, de bemutattak egy kiserletet is, amiben
egy kb. 30-40 cetni atmeroju femkup-ot kilottek az uj technika
alkalmazasaval.

Es akkor most jojjon maganak a technikanak az ismertetese:

Van ez a kup-urhajo, aminek az also reszen tukrok vannak. Maga a kiloves sem
a szo szerinti kiloves - a tukrokre "ralonek" lezerrel, a feny fokuszalodik
az urhajo legaljan levo "kiomlonyilas"-nal (ezt igy mondtak szo-szerint),
nagy ho keletkezik (ez a resze mar nem volt egeszen tiszta), es az urhajo
mozog...

Na, a kiserleten az volt lathato, hogy valami villodzo feny mutat az urhajo
aljara, es az meg halad... Sehol egy madzag, semmi :)))

Szoval, tud errol valaki valamivel tobbet? Mivel szamomra az a resz nem
tiszta, hogy a lezerfeny egy pontban fokuszalodik a kiomlonyilasnal, es nagy
ho keletkezik...

Jah, ha valakinek nem ertette volna meg a fentiekbol, a lezert a foldrol
iranyitjak az urhajora.

Szoval, valaki tud valamivel bovebbet, esetleg egy URL ?

Koszi

Bundee

Udvozletem Uraim !

Sajnos nem vagyok otthon a matematikaban de most van egy feladat, amit 
mindenkeppen meg kell valahogy oldanom, kerem 
aki tud segitsen vagy legalabb mondja meg, hogy mit keressek. 

Van 12 db dobozom, amelyekbe egy-egy db papirt tehetek. Minden dobozban kell 
lennie papirnak.  A papirokon egy egesz 
szam lehet, 1, 2 vagy 3. Tehat egy dobozban egy papir lehet csak es azon vagy
 1 vagy 2 vagy 3 van felirva.
A papirokon levo szamokat osszeadom, min. 12, ha mind 1-es es max. 36, ha 
mind 3-as.
A feladat az lenne, hogy felirjam az osszegekhez (12-36) tartozo osszes 
lehetseges variaciot, ugy hogy a dobozok 
helyierteke is szamit. Nem valoszinusegekre, variaciok szamara van szuksegem,
 hanem egy kepletre vagy algoritmusra, amit 
excelben alaklmazva kiirja a tenyleges variaciokat.
Csak ezt a konkret problemat, ezekkel az adatokkal szeretnem megoldani, tehat
 nem altalanossagban erdekel a modszer...

Pl. Ha az osszeg 13, akkor:

111111111112
111111111121
111111111211
  ..
Tovabb mar csak a kettes helyierteke valtozik.

A lenyeg az, hogy ne kezzel kelljen kiszamolnom es irogatnom !

Mindenkinek elore is koszonom a segitseget !
Matek zsenik elonyben ! 

Udvozlettel,
                      Viki
         

Sziasztok!

Zoli irta:

> Sziasztok !
>
> Koszonom a reagalast. Most tisztabban latom a
> helyzetet.
>
> Az ut-ido fuggvenyek egyenletes gyorsulas eseten
> parabolak.   A kocsik talalkozasanak vizsgalatahoz
> nincs szukseg mas fuggvenyre, hiszen az ut-ido fuggvenyekkel
> egyertelmuen leirhatjuk az idobeli mozgast.
> Ha a kocsik talalkozasara vagyunk kivancsiak, akkor
> ut-ido fuggvenyek metszespontjat kell keresnunk, azaz
> azt a helyet, ahol ugyanazon idopontban elofordult a ket kocsi.
> Ilyen hely nem lesz, hiszen a ket parabola egymashoz
> kepest konstans ertekkel el van tolva.
>
> Ugy is leirhattam volna az esemenyeket, hogy
> vonoruddal osszekotott jarmuvekrol van szo, de
> akkor elegge kezenfekvonek tunik, hogy nem talalkoznak, s
> akkor nem merul fel a paradoxon gyanuja.

ezt is Zoli irta (HIX TUDOMANY #838):

>Sziasztok !
>
>Egy artalmatlannak tuno felvetesem van:
>
>A szituacio a kovetkezo:
>Ket kocsi halad egyenes uton, egymastol tavol,
>egymas nyomaban.
>A masodik kocsi sebessege nagyobb az elsonel, s ezt
>ugy kell erteni, hogy barhol, tetszoleges helyen
>allva es merve az athalado kocsik pillanatnyi sebesseget
>kulon-kulon, egymas utan, a masodik kocsi sebessege
>mindig egyertelmuen nagyobbnak bizonyul az elsoenel.
>vegjegyzem, hogy egyik kocsi sem lassit.


Nem ertem mit akarsz,
ha a ket kocsi egy "vonoruddal" van osszaekotve
nem lehet "a masodik kocsi sebessege nagyobb",
azt hiszem ez nyilvanvalo.
Ha a ket kocsi egyenletes, de kulonbozo sebesseggel
halad egymas mogott, akkor az ut-ido grafikonon
kulonbozo hajlasu egyenesek abrazoljak a folyamatot,
mely egyenesek kulonbozo pontokban mettszik az ut
tengelyt.
Ha egyszerre kezdenek gyorsitani, uganakkora gyorsulassal,
akkor az ut-ido grafikonon megjeleno parabolak erintoji a
fentebb emlitett egyenesek lesznek.
amik pedig igenis metszik egymast.

Udv:SHUN

Sziasztok!
Igy utolag, a napfogyatkozas utan szeretnek valamit mondani.
Mondta valaki, hogy erdemes figyelni az allatok viselkedeset. Szerintem
is, az egyik faj figyeleseben van valami, megpedig az embereben.
Van egy jelenseg, amit garantaltan csak a napfogyik eseten lehet
megnezni. Emberek millioi indulnak utnak ilyen esetekkor, vasarolnak
szemuveget, felforgatjak az egesz orszagot. Rekordokat donto forgalmi
dugot hoznak letre a Balaton mellett. Kesz rohej.
Szerintem ez az a faj, amelyik a napfogyatkozas alatt a legfurabban
viselkedet.
Akkor 81 ev mulva emlekezzetek a szavaimra, es nezzetek meg az emberi
viselkedest.
Egyebkent en is megneztem, es szep volt.
Sziasztok: Szabi
u.i.: :))))))))))))))))))))))))

Hello !

A napfogyatkozas-nezo szemuveget mar ismerjuk.
De mi lehet ez?:

"A 3D tuzijatek-nezo szemuveg tuzijatekok, lezershow-k megtekintesere
illetve diszkokban, party-kon, hasznalhato! A szemuvegen keresztul a latvany
felerosodik, haromdimenzios hatasu, fantasztikus szinjatekokkal es
fenyjelensegekkel bovul az egyebkent is latvanyos eloadas!"

irja a hirdetes a http://www.extra.hu/tuzijatek/szemuveg.html cimen.
Latott mar ilyet valaki? Hogy mukodik?

Posztobanyi Kalman

Sziasztok !

>>Ilyen hely nem lesz, hiszen a ket parabola egymashoz
>>kepest konstans ertekkel el van tolva.

> Felado :  
>Szerintem rajzolj le egy ilyen ut/ido gorbet, majd masold att egy
>atlatszo papirra, ezutan told el jobbra es fel. Jol lathato hogy
>metszik egymast.

Kedves  MrIelf !

Sejtem, hogy mi inspiral arra, hogy az elso kocsi parabolajat 
idoben eltold. A latvany modellezese.
Ugyanis ha azt kivannank szemleltetni, hogy az elso
kocsit kesve LATJUK elindulni es haladni, akkor a fuggveny
idobeli eltolasa elso kozelitesben erre megfelelo.
A fenysebessegtol kezdodoen egyebkent egyenesse fajulo parabolak 
ez esetben valoban osszeernenek, de ez nem jelent valodi
talalkozast, hiszen megfigyeloi helyzetbol adodik.

Kepzeljunk el ugyanis egy olyan valtozatot is 
amikor a kocsik tavolrol indulnak, es felenk 
kozelednek. Ha az ekkor megforditott parabolak kozul a felsot 
idoben ugyanugy eltoljuk, akkor igazan szembetuno, hogy 
nem talalkoznak.

Olyan valtozatban is gondolkodhatunk, hogy az allo kocsik
kozott kozepen vagyunk, amikor indulnak egyszerre.
Ekkor nem kell eltolni idoben a parabolat,
csak idoben el kell ugrani a kocsi elol. :)

Az utjuk menten barhol elhelyezkedo megfigyelo mellett az 
halad el korabban, aki elorebb volt az indulaskor.
Megegyezo, monoton novekvo sebessegfuggvennyel nem csokkentheto
a hatrany.

Mindket kocsira ervenyes, hogy adott _s_ hosszusagu utszakasz 
megtetelehez t idore van szuksege.
Minthogy az egyik kocsi tavolabbrol indult, igy s0 uttal
tobbet kell megtennie, melyhez tobb ido kell.

Kepzeljunk el ket allo megfigyelot, akik egymashoz kepest
s0 tavolsagra allnak barhol az uton a kocsik elotti szakaszon !

Ok nem gyanakodhatnak terido problemakra, es
dicserik is ezert Galileit es Newtont.
Egyikuk is _v_ sebesseget kell merjen, es a masikuk is,
kozeprol tekintve egyidejuleg.

A hosszusagkontrakcio az allo megfigyelok szerinti 
fuggetlen es barhol kozeprol figyelve egyforman mukodo 
hajtomuvek miatt nem lep fel.

A kontrahalasnak valosagos rovidulesi folyamatnak kell lennie, 
melyet elvileg ket allo megfigyelonek sebesseg-eltereskent 
kell tapasztalnia mozgo pontok kozott.

Udv: zoli

Akarhogyis nezem, a relativitaselmelet amiatt okoz folyton
szemleleti problemakat, mert nincs elmagyarazva a feny 
sebessegenek fuggetlensege.

Ennek a problemanak most azonnal vegetvetek,
es vakmeroen feloldom e kinos, szorongato helyzetet:

Van ugyebar egy gyanus, megfoghatatlan Univerzumunk, melyben
mindenfele szokatlan dolgok tortennek, ha mozgasba
lendulunk, es nagy sebesseggel kezdunk mozogni az addig
nagyjabol allonak tekintheto objektumokhoz kepest.

Ha mozgasba lendulunk, akkor valtozas zajlik, 
s kovetkezmenyeit kulonos modon szenvedjuk el:

A hatulrol erkezo jelek, hatasok eloreterjedesenek lassusagat
nem vesszuk eszre, es azt sem, hogy az elolrol erkezo jelek 
relative gyorsan atfutnak rajtunk.

Amikor eloretorunk - pl. egy mozgo kocsiban - nem tunik 
fel, hogy roppant lassan haladunk odabent. 
Ha ezutan hatatforditva visszaindulunk - az elozo sebesseggel 
szandekozva haladni - akkor gyorsabban mozgunk a kocsihoz kepest, 
mint az elobb, de ezt mi magunk nem vesszuk eszre.

Egy hatso esemeny es egy elso esemeny idokulonbsege
sorrendtol fuggoen eltero lesz egy kivulallo szamara.
Elofordulhat, hogy egy hatso esemenyt koveto 
elso esemeny kozotti hosszu idot ugyanolyan rovidnek 
tartunk mint egy elso esemeny es egy hatso esemeny kozotti 
joval rovidebb idot.
( kulso megfigyelok szerint me'rt idokre gondolok itt.)

A rendszer pontjai kozott a mozgas iranyaban tehat
valamifele eszlelesi aszimetria van.

A bent, kozeprol osszeszinkronizalt szomszedos orak kozul
az elso kesve kapja a szinronjelet, igy kesni fog
a hatsohoz kepest. 
Nem lassabban jar, hanem KESVE INDUL, s ezutan
mindig kevesebb idot mutat, amig mozgasban vagyunk. 

Odabent ez nem veheto eszre, mert egyik iranyban bambakka
valunk, akar egy szelutott.

Nezzunk ket esetet:
Ha hatulrol feny erkezik, vagy egyeb hatas, melynek sebesseget 
az elobbi orakkal kivanjuk merni -
a hatso ora stopperkent leall, de elso ora me'g sokaig jarni
fog, s igy sokat behoz a lemaradasabol. 
Emiatt a terjedes lomhasaga ellenere az orak eredo 
idokulonbsege kevesnek mutatkozik majd.

Elolrol erkezo hatas eseten leall az elso 
ora - mely eleve lemaradasban van, s ezutan igen rovid 
idon belul megall a hatso ora. Igy a meglevo alapelteres alig
csokkent kozottuk, tehat az ido-kulonbseg absz. ertekben
ugyanannyinak mutatkozik - mint az elozo meresnel,
pedig kintrol nezve rovid ido alatt lezajlottak az esemenyek.

Az utazo a kulvilagot is aszimetrikusnak eszleli.
Elol kozepen magunk iranyaba huzottan nyujtottnak, kupszeruen 
beszukultnek latjuk a tavoli Univerzumot a hatunk mogott 
hagyotthoz kepest, mely egyuttal egeszeben veve a mozgas iranyaban
osszezsugorodott.

Az elottunk keresztbefuto fenyek felenk fordultnak
eszlelhetok, es szogben talalkozva metszik egymast azok -
melyek allo helyzetunkben egymassal szembe vilagitani
latszananak.

Torzultnak latszik a relative mozgo kornyezet.

Kulonos, de ugy tunhet - azzal, hogy gyorsitunk -
deformaljuk az egesz vilagot.

Ebben is van igazsag, de helyesebb talan ugy 
gondolkodni: azzal, hogy gyorsitunk
a ter megvaltoztatja sajat rendszerunk belso tulajdonsagait, 
s ezzel kolcsonhatasunk a kulvilaggal maskent alakul.

A rendszer gyorsulasakor a bentrol azonos sebessegunek
tekintheto pontok kulso nyugvo megfigyelok szerint 
nem azonos sebesseguek.

A mozgo rendszer orainak belso egyeztetesekor idoelteres
lep fel a kivulallok szerint, s egyuttal lassabban is
jarnak az orak, valamint kozelebb kerulnek egymashoz.
Mindez a gyorsulas folyaman alakul ki igy.

Az orak szokatlan jarasa es a meretvaltozas kovetkezmenykent 
a fenysebessegmeresnel mindig c-t mer a 
rendszerben utazo - fuggetlenul attol, hogy merrol erkezett  
a feny, vagy egyeb hatas.
Ebbol kovetkezoen a c egyetemes allando.
Allandosagabol es az egyenrangusag elvebol kovetkezik a feny 
aberracioja is.
Elobbiekbol egyszeruen levezetheto az 
idodilatacio. Az idodilataciobol felteteleznunk kell
a hosszusagkontrakciot.
Mindezek zartan egymasbol kovetkeznek, egymasbol
vezethetok le, s talan ez okozza a folyton
felbukkano szemleleti nehezsegeket.

Udv: zoli