 [Hungary] irta:
>A Hangero es a gain, nem ugyanaz, mert a gain erzekenyseget allit, a >hangero
pedig egy kovetkezo fokozatban szabalyoz.
Most mar ertem. Ha jobban belegondoltok, mindketto hangerot allit.
A gain az elso fokozatban, hogy a tul nagy bemenojel tul ne vezerelhesse
az elso fokozatot, a volume meg a kesobbi fokozatban, hogy a szukseges
hangerot be lehessen allitani. Azert nem eleg az elso fokozatban a gain,
mert azt mindig ugy jo beallitani, hogy meg eppen ne vezerlodjon tul, ne
torzitson az elso fokozat. Ha ennel kisebb erositest allitananak be itt,
akkor a kimenojel jel/zaj viszonya lenne rosszabb. BTW a gain erositest
jelent, a volume szintet, mas szemleletmodra utalnak, mert a volume is
erositest allit fizikailag, de ez valo a kimeneti szint beallitasara.
>A szorzaj jo dolog. Van aki kulon ezert magasat emel a bogon. Az tulzas.
Ismetlem, van aki azt szereti, ha azt hallja a szobajaban, amit a
zenekarban ulve hallana. Annak jo a szorzaj. A koncertterem elso soraban
nem hallod mar a szorzajt. Abszolut termeszetellenes. Imho felveteli
hiba. Nekem nem kell. Azt a TEVES hatast kelti a hallgatoban, mintha
reszletgazdag lenne a felvetel.
>A mikrofont azert nem tehetem alacsonyabbra, mert a tobbi hangszer
>kerulne tul kozelre. Szanaszet sem kuldhetem a zenekart,
>mert az pedig a jatszas pontossagat rontana.
Azt irtad, hogy egy meter nyolcvan magasan vannak. Imho ennyivel hatrabb
ultetni a zeneszeket nem rontana a jatszas pontossagat. Nem ketlem, hogy
ilyen magasra rakott mikikkel erted el a legjobb hangot. Nyilvan
kijatszottad. Azt javaslom, hogy _mas uton_ is probald elerni ezt az
eredmenyt. Imho van ra mas mod is. Ismered az opus3 lemezeit.
Fantasztikus akusztika es terhatas van rajtuk. Tobbnyire csak ket mikit
hasznalnak. Es gyakran jarnak templomba! 8-) [opus3 dan audiofil
lemezkiado. fo celjuk a nagyon hifi lemezek kiadasa. Szegenyek, draga
eloadokat nem tudnak megfizetni. Az ortofon demolemezeken is az o
felveteleiket lehet hallani.
>Masik megoldas a JEKLIN(?) tarcsas felvetel.
Jecklin. Es svajci asszem a pofa. ugy hogy "j"-vel ejtendo, nem dzs-vel.
>Video ugyekhez: Engem is erdekel a dolog.
Videoja valogatja. Van amelyiken fele sebesseggel is lehet felvenni.
Azonosan jo minoseget! 180 perces kazin 6 ora sztereo zenet!!!
>Nem hinnem, hogy olcsobb lenne egy REVOX szallagos magnonal. Az en
>A77-esem vilagpiaci ara kb 40e korul tarthat.
Persze, mert mar csak nagyon regi hasznalt allapotban kaphato. Ezt egy
amerikai hasznalt sokeves video araval hasonlitsd ossze. Akkor is sokkal
olcsobb, de en uj aru cuccokra gondoltam. Egy uj video lehet 40 kft. Egy
uj mai Revox talan 200? Nemtom.
>Igaz, hogy masfel ora szallag kb 6ezer hozza.
Egynegyed videokazetta szaz forint!!!!!!
Leto irta:
>az ELEKTRO lista infojaban is olvashato, hogy elektronikai es
>hangtechnikai lista.
>ezen tul vilagosan, jo elore, mindenki szamara egyertelmuen megirtam, hogy
>az elektro-n nincs helye hifi-hitvitanak.
Leto! Az elektro listan Neked beosztasodnal fogva eleve mindig igazad
van. Itt kemenyen vitatkozom Veled.
Az, hogy az alkatreszek, a kondenzatorok vagy kabelek befolyasoljak a
hangzast, az kemenyen elektro, es meg annal is inkabb hangtechnikai
tema. Mert ahangtechnika nem oncelu, hanem mindig egy adott eredmeny
elereset szolgalo dolog. Azert epitnek erositot, hogy az erositsen,
szoljon, minel jobban szoljon. Az alkatreszek minosegbefolyasolo hatasa
eppen olyan hangtechnikai tema, mint a kapcsolastopologiak
minosegbefolyasolo hatasa. Mindenutt a vilagon!!!! Ha neves, tekintelyes
szakmai folyoiratokban megjelenhetnek ilyen irasok, akkor a Te elektro
listadon is el kellene fernie. Ha nem fer el, az csak es kizarolag a Te
eloiteleted miatt van. Mondhatni cenzurazol. Amit elitelek. Mind
tudtommal Te is. Masoknal.
A listat oszinte jotanacskent ajanlom en is mindenkinek, meghatoan
segitokesz baratsagos tarsasag. Szerettem a listat, mint a nagyon finom
muzealis szaraz szamorodnit. Sajnos a vegen belekerult egy csepp
petroleum. Akkor kikoptem.
Ezek a dolgok nem hitvitak. Keressuk a fizikai okokat, ha beleneztek a
 .com _regebbi_ szamaiba, es rakerestek a nevemre mindenki
rajohet, hogy tudomanyos szemleletu racionalis gondolkodasu pasas
vagyok, nem hiszek el semmi legbolkapott baromsagot. Nem vagyok "hivo".
Ezek a jelensegek leteznek, nem hitbeli dolgok. Kulonben miert
veszkodnek tucatfele kondi kiprobalasaval a sajat erolkodomben? Nem.
Ezek nem hitvitak.
>>Az agyammal en sem ertem, es megis iszonyuan kulonbozokeppen "szolnak" a >>di
gitalis kabelek. [Nem probaltam, de keszsegesen elhiszem]
>en viszont nem. ez egyszeruen szintiszta, kokemeny baromsag. hacsak nem 40 >ki
lomeres kabelekrol beszeltek.
Az ilyen kokemeny baromsagosdi elott egy kicsit el kellene gondolkodni.
Akkor eszedbe juthatna, hogy nyilvan csak az egyik dologra gondoltal.
Hogy a bitek gond nelkul huen atjutnak a kabelen [ami egyebkent _mar_
nem igaz]. De arra is kellett vona gondolnod, hogy ez meg ha igy is
lenne, eleg erv lenne-e ahhoz, hogy minden digi kabel egyforman szol!
Mert valszeg ez a "nagyfrekis" negyszogjeleket tovabbito drotdarab
ragyogo antenna, es kellemetlen zavaro jeleket taviratozik az analog
kabelekbe, alkatreszekbe es keszulekekbe. Nem veletlenul alapszabaly a
hifiben, hogy a nem hasznalt digitalis cuccokat ki kell kapcsonli
analogizalaskor, es szinten alapszabaly, hogy az analog es digitalis
kabeleket lehetoleg egymastol messze, es soha sem egymassal parhuzamosan
kell elhelyezni. Ugyhogy ragyogo bitatvitel eseten is lehetnek jocskan
kulonbsegek a digi kabelek kozott, peldaul a tekintetben, hogy mennyire
sugaroznak zavaro jeleket. Amelyek aztan equrjak az analog jelet, es
ezzel a hangminoseget.
Tovabb megyek, az elobb irtam, hogy a hu bitatvitel sem igaz.
Idezek. "A JITTER figyelmen kivul hagyasa ahhoz a tevhithez vezet
egyeseket, hogy ha az egyesek es a nullak, amik reprezentaljak a zenet
helyesek, akkor a digitalis cuccnak korrekten kell mukodnie. Sajnos a
nullak es egyesek atvitele csak egy resze a kovetelmenyeknek. Ezeket az
egyeseket es nullakat meg vissza kell alakitani analog jelle azok
kulonosen preciz idozitesevel, hogy elkeruljuk a hang degradalodasat."
Szoval ahogyan a magnok es lemezjatszok nyavognak, ugyanugy a digitalis
vilagban is gondot okoznak ezek a dolgok. A CD-t valtakozo es nyavogo
sebesseggel olvassak le, de a biteket egy belso idoalap orajel
segitsegevel nagyon pontos idozitessel kuldozgetik ide-oda. De semmi sem
tokeletes. Ennek a pontos idozitesnek is van hibaja. Az egyes bitek nem
PONTOSAn azonos idokozonkent jonnek egymas utan, es ez a D/A atalakito
processzornal a hang hallhato, nagyonis hallhato degradalodasat okozza.
Tehat hiaba jo a bitek atvitele, azok idozitesi hibaja analog torzitast
okoz. Ez fizika, nem kikerulheto, csak meg pontosabb orakkal
csokkentheto.
Egyes cegek jol meg is elnek abbol, hogy CDjatszokat feltuningolnak. es
ezek kozben az orat is pontosabbra cserelik. Menjen el aki nem hiszi a
Dunaudiohoz, es el fog ajulni, hogy egy kereskedelmi CDjatszo hangjat
mennyire fel lehet javitani egy kis tunungolassal. Ezt majd minden
kliensuk meghallja. Atlagemberek. Igy szerzik a vevoiket. Pali beul
bemutatjak neki a bolti Cdjatszot, es az altaluk atalakitottat. Aztan az
urge megveszi a Keravillnal az adott jatszot, elviszi hozzajuk, es
meghallgatjak azt is, osszehasonlitva a masik kettovel. Egy het utan
visszajon, es immar az atalakitottat hasonlitjak ossze az elozo ket
darabbal. Boldogan fizetnek.
A digitalis jelatvitel ket keszulek kozott S/PDIF interfeszen keresztul
tortenik. Egy kabelen megy a ket csatorna informacioja, plusz az
orajelinfo. Ez utobbi bekodolva a ket csati jeleibe. A vevooldalon a
proci a jelfolyambol visszaallitja az orajelet maganak. Ez az interfesz
altal generalt jitter nem veletleneloszlasu, ez osszefugg az atvitt
audio informacioval. Masszoval az orajel modulalodik az interfeszen
atvitt
zenevel. Ez nagyon jol kimerheto a kulon az utobbi idokben erre a celra
keszitett u.n. Ultra Analog Jitter Analizalo Muszerrel. Tehat a
digitalis kabelek abban is kulonboznek egymastol, hogy kulonbozo merteku
jitter modulacio lep fel bennuk, es ez aztan mar fizikai torvenyek
szerint a d/a atalakitonal az analog jel torzitasat okozza. Meg van
jopar oldal irva itt egy konyvben angolul errol abrakkal, de nem akarok
tul hosszu lenni.
Imho Leto "szintiszta kokemeny baromsag" szovege csak a tudatlansag
arroganciajanak a szokasos megnyilvanulasa volt.
Aki tud angolul keressen ra a neten a temara, sok audios levlista van.
Gigabajtnyi infot talalhat a temarol. De hangsulyozom, ehhez nem kell
erteni. El kell menni jobb bemutatotermekbe, meg kell hallgatni egy jo
cuccot tobbfele digitalis kabellel. Akinek van fule, az hallja, a
tobbieknek meg mindegy a dolog.
> Felado :  [Hungary]
>Azert a gain szo nem olyan elvadult szakzsargon hogy valaki ne tudhassa ha
>az eletben hangtechnika korul forgolodik.
Felesleges volt a szemrehanyasod. Te is tudhatnad, hogy a volume is
erositest szabalyoz, meg a gain is. A kulonbsegre kerdeztem ra.
>Es cafolnam azt a megallapitast hogy a regiek a csoveikkel sokkal jobbat
>tudnanak epiteni mint a mai tranyos Ic-s cuccok.
Ne nyissunk errol itt vitat, ezerszer kivitatkoztak ezt mindenfele hazai
es nemzetkozi forumokon. Nezd meg a nemzetkozi hifi piacon a csovesek
eloretoreset, es azt is meglathatod, hogy a csovesek ATLAGara sokszorosa
a tranyoseknak. Es ez piaci ar. Megfizetik. Masok szerint vannak kituno
tranyos erolkodok [tobbnyire tizezer dollar korul]. En meg ilyet [jot]
nem hallottam. A tizezer dollaros Mark Levinsonokat az atrium-beli high
end son agyagba dongoltek az Audio Research csovesek. A masik kiraly
markat, a Krelleket meg nem hallottam. Egyebkent ha jol figyeltel, en az
ATLAGHIFI szinvonalra ertettem azt amit irtam. Regebben, amikor csak
csoveztek [nem letezett tranyo] az erositok atlagszinvonala volt jobb.
Sokkal jobb. Most is allitom. Ha nyugaton erolkodot veszel minden
hozzaertes nelkul, mintegy veletlenszeruen valasztva, es az csoves, 95%
eselyed van arra, hogy nagyon jol fog szolni. Ha tranyosat veszel, akkor
95% eselye a pocsek hangnak van.
>De az erositok is igen csak recsegosek torzak stb voltak.
Persze. A Keleti Palyaudvaron!!! Ott. Meg a laktanyakban.
>Es a leg high-endebb leg cuccabb cuccot is villany mernokok epitik ugy
>hogy Peter ne fikazd a Mernokoket,
En tehetem. En is mernok vagyok. Nekem ezt szabad. 8-))))
>a fuled sokkalta pontatlanabb muszer
Vince! Olyan meromuszer NINCS, ami a jo hangzast merne!!!!!!! Csak a
fuledet hasznalhatod. Ha torzitast, szintet, frekit, nyavogast,
spekrtumot kell merni en is muszert hasznalok. Ha egy erolkodo
hangzashuseget kell megitelni, csak a fulemet hasznalhatom. Nem letezik
ra muszer. De ne nagyon becsuljuk le a boilogiai erzekeloket. Tudod,
hogy a szem egy barab fotont, tehat a feny letezo legkisebb mennyiseget
is erzekeli? Szagok erzekelesere maig a legjobb muszer a qtya orra!
8-))))))) Pillangok mar egy darab molekulet is megereznek a nosteny
illatanyagabol. Udv, Peter.
|
