Draga TUDOMANY! (:


A megoldas kulcsa:

ftp://www.cc.u-tokyo.ac.jp/README.our_latest_record

A fenti dokumentum szerint a Pi elso 50 000 000 000
jegyeben hatszor is elofordul a 0123456789 sorozat,
eloszor a 17 387 594 880. jegytol kezdve.  Kozlik a
tizes szamrendszerbeli jegyek relativ gyakorisagat
es nehany mas erdekes sorozat elofordulasi helye(i)t
is.  Jo szorakozast!

--andras

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: scifi(pi)kviz ( 94 sor )
> Ez mintha egyuttal azt is jelentene, hogy kello energia
> es technika eseten bejarhato akar egy galaxis is,
> masodpercek alatt - az urhajos szempontjabol.

Kedves Zoli !

Igen, a relativitaselmelet pontosan ezt mondja. Sot, nem is
csak az elmelet, hanem tapasztalati tenyek is.
A rovid bomlasideju elemi reszek konnyeden sokkal hosszabb
tavot futnak be mint a bomlasido*fenysebesseg. Klasszikus
pelda, hogy a legkor tetejen keltett muon leer a foldre,
pedig hagyomanyos szamolas szerint annyi ido alatt reg el 
kellene bomlania. Hasonlo a pilota. (azon persze a relati-
vitaselmelet sem segit, hogy amire visszaer, mi mar reg nem
leszunk itt megbeszelni a tapasztalatokat). 

Az idoutazas mas, ott vannak dolgok, amin meg okos embereknek 
kell gondolkodni. Hogy hogyan oldhato fel. Vagy feloldhato-e
anelkul, hogy a kauzalitasrol lemondanank (a berzenkedes tobb
mint ertheto). Azt hiszem, ez a tema szerepelt mar itt valami-
kor, a regi torzstagok talan tudnak referenciat is ra. 

udv 
kota jozsef

Kedves Zoli - geonauta -
folytatas > Pi-kviz

>>             akkor pi racionalis lenne. Ugyanis, ha maskeppen is
>> elofordulna, az azt jelentene, hogy valahany szamjeggyel eltolva, 
>> valahonnan kezdve azonosak lennenek, abbol pedig menthetetlenul
>> kovetkezne, hogy racionalis szam.
>  Ezt mire alapozod ?
>  Szerintem amire utalta'l az egy racionalis es egy irracionalis 
>  szam osszege lenne, ami tovabbra is irracionalis szam.

Nem csak az osszegrol/kulonbsegrol van szo. Ha pi-ben elofordulna 
pi, maga, mondjuk a szazadik jegytol, akkor egymas ala irva oket, 
es az egyiket szaz jeggyel eltolva a kulonbseg veges (egesz) szam 
lenne. Masszoval  (1O^100 -1)*pi egesz lenne, es akkor pi raciona-
lis.

>>A hiba ott van, hogy a pi vegtelen, az 0123456789 pedig veges.
> Ez milyen szempontbol hiba ? 
Igen, itt nem derult ki, hogy mit akarok (azon tul, hogy pi nem veg-
telen, csak vegtelen sok szamjegybol all). 
Arra gondoltam, hogy Szadai Jozsi erveleseben - miszerint pi-ben veg-
telen sok (csaknem random) szamjegy van, igy abban elo kell, hogy 
forduljon a 0123456789 kombinacio - van racio, noha meg nem bizonyi-
tas. De a gondolatmenet mar ervenyet vesziti ha 0123456789 helyett
a vegtelen hosszu pi-t keresi. 

>> Az, hogy a 0123456789 ne forduljon elo, az *ugyanannyira*  meglepo 
>> lenne, mintha a 7 egyaltalan nem fordulna elo (ha csak 9 jegyre
>> tudom, akkor nem *tudom*, hogy lesz-e benne kesobb 7-es). Mind-
>> kettonek a valoszinusege nulla (az egyike *nullabb* mint masike) .. 
>> ami nem azt jelenti, hogy elvileg kizart, csak azt, hogy merget 
>> lehet ra venni. De meg nem bizonyitas.

> Gondold at, hogy a specialis fuzert tartalmazo szamokbol relative
> kevesebb van mint azokbol, melyek nem tartalmazzak a speci fuzert.

Nem. A specialis fuzert tartalmazokbol sokkal tobb van, a tulnyomo
tobbseg tartalmazza a veges speci fuzert, amire gondolsz. Csak eleg
messzire kell menni. Olyan ez mint a lotto. Ha mindenki sok-szazmil-
lo hetig lottozik, elobb utobb majdnem mindenkinek lesz telitalalata. 
Gondold meg, ha a fuzer 1 jegy (mondjuk a 9), es n szamjegyig mesz, 
akkor 10^n lehetseges szam van, es ebbol 9^n azok szama, amelyek 
nem tartalmazzak a fuzert (esetunkben a 9-et). Ahogy n novekszik, 
az arany exponencialisan megy 0-hoz. 
Ha a fuzer 0123456789, akkor gondolhatjuk ugy, hogy a fuzer is csak
egy szamjegy es nem tizes, hanem 10^10-es szamszrendszerben vagyunk.
Igy persze egy csomo helyzetben nem is vesszuk eszre a fuzert (ha
ott van, de nem pont jo helyen kezdodik), de vegtelenul gazdagok 
vagyunk, es meg ezt a fenyuzest is megengedhetjuk magunknak, annyi-
val tobben vannak a fuzeresek. Nagyon durvan, nagyjabol 10^10 szam-
jegyig kell elmenni, hogy 50-50 legyen az esely. Ha 10-szer, 100szor, 
etc messzebb mesz akkor itt is exponencialisan csokken annak az 
eselye, hogy ne legyen benne a fuzer. 

> Minel hosszabb egy specialis fuzer, annal ritkabban fordul elo
> a szamokban.
Ez igaz, de a lenyegen nem valtoztat. Ha egyjegyure az esely 0, 
akkor tobbjegyu fuzerre egy veges szamszor nulla, ami szinten 0. 
Az *ugyanolyannyira*, amit irtam pongyola, nem szoszerint ertendo. 
Egy matematikus fejezeteket tudna irni. Vagy tomoren es precizen
megfogalmazni, ami talan meg jobb. Egyszeru peldanak egy kerdes: 
mibol van tobb, egesz szambol, vagy parosbol? A kezenfekvo valasz, 
hogy egeszbol, mert ott van minden paros plusz meg a paratlanok. 
Ugyanakkor az is igaz, hogy egy-egyben parbaallithatok (foghatjak 
egymas kezet, mint az iskolai sorban) mindenkinek megvan a pontos
parja. Ilyen ertelemben egyforma sokan vannak. Matematikus ezt 
szebben mondana, szamossaggal, a lenyeg nagyjabol ez. 

> A legeslegritkabban elofordulo fuzerek a vegtelen hosszuak.
> Az egyik ilyen maga a pi is. Igaz, meg o'' is vegtelenszer
> tud elofordulni -  fuzerkent mas szamokban, de megis ritka
> mint a feher hollo, vagy a gyok2.
Igen, pontosan. pi fuzerkent elofordulhat sok-sok mas szamban, 
de biztosan nem fordulhat elo sajatmagaban. 

udv
kota jozsef

Nagyon erdekeseket irt Szittner Karoly.
Kulonosen az lepett meg, hogy ha diszlokaciomentes a huzal, akkor
nagysagrendekkel is nohet a szakitoszilardsaga. 

Arra tenyleg nincs valamai adat, elmeleti is akar, hogy a feluleten eloallo
hatasok, amik miatt pl feluleti feszultseg van a viz felszinen, milyen
kovetkezmenyekkel jarnak? Vagy a kristalyos anyagoknal a felulethez erkezo
kristalyok egyszercsak veget ernek, es kesz? Ott minden olyan, mint belul?

Azt azert sejtettem, hogy az acelhuzaloknal a hokezelesnek es a huzasnak
nagyobb jelentosege van, azert is, mert egy vastag anyag hofolyamatait
belul nem lehet tavolrol sem ugy kontrollalni, mint egy vekony huzalet.

A pokfonal fenenagy szakitoszilardsagaban egyelore nemigen hiszek, de
bizisten megmerek nehanyat ugy nagyjabol. Mostanaban jo sok pok van a
kozelemben. :)
Csak az atmerojet kellene valahogy tudni jol megmerni. Nem tudom, hogy egy
mikrometer jo-e, valami optikai modszer kellene. Tipp? (Mikroszkopom nincs
:(, jo lenne mar egyet beszerezni, a mikrovilag is nagyon erdekes.)

hjozsi

 [Hungary]:
>>Kota Jozsef:
>>Eloszor is a bizonyithato resz. A pi-ben onmaga biztosan (bizonyithato-
>>an) elofordul. Egyszer es nem tobbszor, megpedig ha a legelejetol a
>>vegeig vesszuk :)) (akarcsak a 7-ben is a 7 egyszer fordul elo).
>>Tobbszor nem, mert akkor pi racionalis lenne. Ugyanis, ha maskeppen is
>>elofordulna, az azt jelentene, hogy valahany szamjeggyel eltolva, vala-
>>honnan kezdve azonosak lennenek, abbol pedig menthetetlenul kovetkezne,
>>hogy  racionalis szam.
>
>Ezt mire alapozod ?
>Szerintem amire utalta'l az egy racionalis es egy irracionalis szam 
>osszege lenne, ami tovabbra is irracionalis szam.
Nekem meggyozoek voltak az ervek, csak nem irt le mindent reszletesen Kota
Jozsi.
Ha a pi elofordulna sajat magaban ugy, hogy valahol hatrebb kezdodne, akkor
abban a belso pi-ben is ugyanannyival (!) hatrebb megint elkezdodne, es igy
tovabb. --> csakis szakaszosan ismetlodo lehet egy ilyen szam, es ezt
hivjak racionalisnak.
(menthetetlenul) :))

hjozsi

Hali Péter !

 írta "Neutroncsillag" témában (21-Aug-98)

 p> Minekutána a neutroncsillagban energiatermelés nem folyik, ebb~ol 
 p> szupernóva sem lehet
 OK, akkor megpróbálom a kérdést pontosítani. I. típusú
szupernóvának tudomásom szerint azt a jelenséget nevezik, amikor
egy fehér törpe csillag egy közeli társcsillagtól viszonylag
gyorsan nagy anyagmennyiséget szippant el, amiben, ha a felszínen
összegyűlik, hirtelen beindul a fúzió, és bazi nagyot robban. Az
érdekelne, hogy neutroncsillag esetében, ahol lényegesen kisebb a
felület, nagyobb a gravitáció és a mágneses tér, szintén
lejátszódhat- e ez a folyamat.

 p> Ha kibányásznánk mondjuk egy focilabda méretű neutroncsillag-darabot, az
 p> rögvest elkezdene a föld középpontja felé igyekezni, mivel egy fizikaköny
 p> hasonlata szerint egy _gombostűfejni_ neutron tömege is egy tengerjáró 
 p> hajó tömegével vetekszik.
 Rendben, de ha csak egy gombostűfejnyit bányásznak ki, és
alátesznek egy szárazdokkot, akkor mi van?:-) Itt az érdekelne,
hogy ezt a "neutron-anyagot" valamiféle magerôk stabilan össze
tudják- e tartani, vagy csak pl. egy jókora anyagtömeg hatalmas
nyomása alatt létezhet?

 p> "nulladik" eleme - instabil: a magára hagyott neutron kb. 13 perc múltán
 p> elbomlik. Azt nem tudom, de szerintem valószínű, hogy a neutroncsillagban 
 p> is
 p> ezt tenné, ha nem akadályozná benne az ott uralkodó gravitációs er~o által
 p> okozott túlzott közelség az egyes neutronok között.
 Pontosan ezért érdekelnének az esetleges szétesés körülményei,
ti. hogy a neutronok bomláskor keletkezô protonok és elektronok
képesek- e nehezebb atomokat is létrehozni a még megmaradt
neutronokkal, vagy csak egy kóbor neutronokkal megspékelt ritka
hidrogénfelhô lesz az eredmény? 


                                                            Kibuc

Sziasztok

Egy ideje olvasom a tudomanyt, ugy latom valoban okos emberek vannak errefele, 
ugyhogy feltennek egy kerdest ami mar regota foglalkoztat.

Szoval, a vilagegyetem ugye vegtelen. Ebben remelem nem tevedek mert ez az 
alapja az egesznek, es ezt hallottam eddigi eletemben mindenhol. Tehat vegtelen
 
sok szamu bolygo letezik es vegtelen sok szamu nap. Remelem ez oke, mivel 
elfogadtam, hogy a vilagegyetem vegtelen akkor a bolygok es napok szama is 
vegtelen kell, hogy legyen. Igazam van? Azt hiszem eddig igen. 
Oke. Tehat, a Foldon letezik elet, es vegtelen szamu bolygo is letezik a Foldon
 
kivul. Namarmost, ha a vegtelen sok szamu bolygo egyiken, a mi Foldunkon letezi
k 
elet, akkor ebbol logikusan kovetkezik, hogy mivel a vegtelen sok szamu bolygo 
letezese miatt vegtelen sok lehetoseg van az elet kialakulasara (meg akkor is h
a 
minden 1millio bolygo kozul csak egyen adottak a lehetosegek, mert vegtelen 
sokszor 1millio bolygonk van, tehat olyan is vegtelen sok van amelyen adottak 
a lehetosegek az eletre) ezert biztos, hogy A FOLDON KIVUL IS VAN ELET.

Tudom, hogy kicsit faraszto de most jon a lenyeg. Ha eddig eljutottal kerlek ol
vasd 
vegig.

Mivel vegtelen sok szamu bolygo alkalmas arra, hogy elet legyen rajta es ha mar
 
alkalmas miert ne lenne? Ezert TUTI BIZTOS, hogy rajtunk kivul vegtelen sok, 
megszamlalhatatlan letforma letezik odakint. Innentol kezd felelmetesse valni a
 
dolog!!!!!
Ugyanis a vegtelen sokfele eletformaba belefer minden, minden amit csak 
elkepzelsz. Vegtelen sok lehetoseg van, ez azt jelenti, hogy amit csak ki tudsz
 
talalni annak a letere mind van lehetoseg!!!!! MINDRE!!!! Olyan lenyek elhetnek
 
mas galaxisokban, csillagrendszerekben amelyeket elkepzelni sem tudunk. Ezek 
szerint letezhet olyan leny mint a Fuggetlenseg napjanak a szornyszulott ufo-ja
, 
vagy a 8. utas a halal szornyetege. A lehetosegek vegtelenek, elofordulhat mind
en, 
ezek szerint ET nem csak letezhet, VALAHOL LETEZIK IS!!! 

A vegtelennek az a nagyon rossz tulajdonsaga, hogy nemcsak magaba foglalhat 
mindent, hanem valoban magaba is foglal mindent. Ha azt mondod, hogy 
valasszunk egy szamot, akkor az a szam a vegtelen szamhalmazban nemcsak 
benne lehet, HANEM BENNE IS VAN!!! Mert mindent magaba foglal, az osszes 
szamot, ugye? A vegtelen sok letforma letezese ugyanigy magaba foglal mindent, 
elolenyekkel teli vilagok milliardjait. Az, hogy vegtelen sok letforma letezik 
azt 
jelenti, hogy minden letezik. Minden amit eddig fantasztikus filmben elkepzelte
k, 
vagy amit csak Te kepzeltel el mondjuk elalvas elott. MINDEN.

Ezek szerint valahol vannak vilagok ahol az urrepules hetkoznapi dolog (talan 
egyszer itt is az lesz), es ha az, akkor valoszinuleg van harc is az urben. Veg
telen 
sok vilag letezhet ahol az urrepules hetkoznapinak szamit, szoval lehet, hogy a
 
Csillagok haboruja nem is olyan nagy mese. Lehet, hogy valahol most is 
lovoldoznek az urben, sot a vegtelen sok vilag miatt nem csak, hogy lehet, hane
m 
BIZTOS!!! 

Es ez mar tenyleg iszonyu felelmetes. Gondoljatok csak el, ahany fele vilag let
ezik, 
annyi fele betegseg amire nem vagy felekeszulve, annyifele fegyver, annyifele 
jarmu. Es mivel a letezo vilagok szama vegtelen.... Szoval ez egy eleg felelmet
es 
dolog, legalabbis szamomra az volt mikor eloszor vegiggondoltam es meg most is 
az. Nagyon nagyon orulnek, ha nem egy rosszandeku faj talalna rank igy a nagy 
semmi iszonyu nagy kozepen. Mert elobb utobb megtalal valamilyen faj, ugyanugy 
ahogy mi is talaltunk eletre utalo nyomokat a Marson. Es lehet, hogy annak a 
fajnak mi csak annyi leszunk mint nekunk egy hangyaboly. A hangya is eleg 
fickosan erzi magat a varaban egeszen addig mig ra nem talalsz nem?

Szoval en felek, remelem, hogy amikor az elso idegen fajt megismerjuk akkor en 
mar nem fogok elni.

Most lehet, hogy az egeszet rosszul gondolom mert mar az elgondolas elejen 
elhibaztam valamit. Tudjatok mit? En remelem a legjobban, hogy igy van. Ezt az 
egeszet azert irtam, hogy hatha valaki bebizonyitja nekem, hogy tevedtem es csa
k 
mi letezunk, vagy legalabbis nagy esely van ra hogy csak mi letezunk.
Szoval most igaz amit irtam vagy nem?
Ugye nem??????? Azt hiszem jobb lenne nekunk egyedul.

--
Udvozol: Gabor
Ui: Ha szereted Sandra Bullock-ot, vagy vannak Rola kepeid, infod vagy egy tuti
 web cimed kerlek irj.