Kedves Magda,

Reme1lem, lesznek na1lam hozza1e1rto3bbek is, akik va1laszolnak a
kifoga1saira. E1n csak ro2viden szeretne1m `magyara1zni a
bizonyi1tva1nyomat'.
>> minden
>>lehetse1ges nemzetko2zi fo1rumon fel fog le1pni
>amit  tudtommal  a  miniszterelnok  es  a kormany altalaban meg is
>tesz.
Azt hiszem, egy szo1val se vitattam, hogy megteszi. Terme1szetesen a
hangsu1ly azon volt, hogy *ezt* megteszi, de ma1st nem (a saja1t
szaka1lla1ra -- gondolok most fo3leg Jeszenszkyre :-) -- nem tesz
le1pe1seket).

>>.... Elo3szo2r is a miniszterelno2knek nagyon su2rgo3sen le kell
>>szo2geznie, hogy a ko2rnyezo3 orsza1gok nemzetise1gi politika1ja1t
>>nem ke1toldalu1, hanem nemzetko2zi ke1rde1snek tekinti, ...
>Tisztelettel  kerdezem:  miert  kell  leszogeznie?   Plane  nagyon
>surgosen?  Vannak peldak, hogy egy kisebbseg biztonsagat es jogait
>az   anyaorszaggal   kotott   ketoldalu   egyezmenyek garantaljak.
(E1s itt pe1lda1k ko2vetkeznek.)
Terme1szetesen lehet ke1toldalu1 egyezme1nyeket ko2tni. Azt hiszem,
hogy nagyon szerencse1tlen megolda1sok. Elo3szo2r is: semmit se e1rnek,
ha nem a1llnak mo2go2ttu2k nemzetko2zi garancia1k (gondoljunk csak arra,
milyen egyszeru3 volt a magyar korma1nynak a Sorossal ko2to2tt szerzo3-
de1se1t felbontania -- e1s ha a ko2vetkezo3 da1k kira1ly egyszeru3en
ko2zli, hogy a megegyeze1sek ma1r nem e1rve1nyesek, mert azt me1g
Roma1nia1val ko2to2tte1k?). Ma1sodszor: homa1lyos a jogi alapjuk.
Addig, ami1g e1nnekem mint magyar a1llampolga1rnak ja1rnak jogok, addig
minden tiszta, de mife1le jogot biztosi1that nekem mint magyar a1llam-
polga1rnak e1s bantu ne1gernek, mondjuk egy Uganda1val ko2to2tt a1llam-
ko2zi mega1llapoda1s?  Harmadszor: hallatlanul gyanu1sak. Ha a magyar
a1llam ko2t egy ilyen egyezme1nyt Uganda1val, akkor ez mindenke1ppen
a magyar szuverenita1s csorbi1ta1sa1t jelenti, mi1g ha mint a1llampol-
ga1rnak biztosi1tja nekem ezeket a jogokat (aka1r nemzetko2zi nyoma1sra,
aka1r nem), akkor nem. Szo1val ez a harmadik tala1n a legle1nyegesebb,
ku2lo2no2sen, ha nem olyan gemu2tlich a kapcsolat a ke1t fe1l ko2zo2tt,
mint mondjuk Ausztria e1s Olaszorsza1g ko2zo2tt. Jobb leszo2gezni, hogy
nem ki1va1njuk csorbi1tani ma1sok szuverenita1sa1t.

>Tovabba:
>
>> Ugyanakkor le kell szo2geznie, hogy a magyar korma1ny mint
>>olyan semmi szi1n alatt nem ki1va1n beavatkozni senkinek az u2gyeibe,
>>ku2lo2no2sen nem fegyveresen, a hadsereg funkcio1ja1t az orsza1g
>>jelenlegi hata1rainak megve1de1se1ben la1tja.
>
>Elkerulte volna  a Maga  figyelmet, hogy  ezt korulbelul  256-szor
>kijelentette Antall is, a kormany mas tagjai is?

Nem volt a ke1rde1s ta1rgya, hogy hogyan ve1lekedu2nk a jelenlegi
korma1nyfo3ro3l, ezt ma1r Vi1zva1ri Be1la is hangsu1lyozta (jo1l
emle1kszem, hogy to3le sza1rmazott az eredeti ke1rde1s?).
>Horn> Ami a vajdasagi
>Horn> magyarsag helyzetet illeti, allandoan fejuk felett log
>Horn> Damoklesz kardja. Allitolag van egy olyan belso
>Horn> kormanyrendelet Szerbiaban, amely szerint majd szerbeket
>Horn> kellene betelepiteni az eluzott magyarok helyere.
>Horn> ...Nekunk azt kell elerni, hogy a haboru minden
>Horn> lehetseges kovetkezmenyet tavol tartsuk onmagunktol....
Ha1t, amellett, hogy Horn ellenze1ki politikus (ba1r elo3tte hatpa1rti
megegyeze1sro3l i1r, nem vila1gos, hogy az me1g erre a re1szre is
e1rve1nyes-e), ez aze1rt nem olyan egye1rtelmu3. Persze, hogy mindenki
szerint ezt kellene ele1rni, de aze1rt olvastam ma1r olyan (enyhe1n
szo1lva az MDF-hez ko2zela1llo1) lapban, amelyet a pa1rt egyik alelno2ke
szerkeszt, hogy azt nem tu3rhetju2k te1tlenu2l, hogy a szomsze1dban
ba1ntsa1k a magyart... Ba1r -- isme1tlem -- a jelenlegi korma1ny
hozza1a1lla1sa egya1ltala1n nem tartozott a ke1rde1shez, biztos, hogy
a korma1nypa1rt vezeto3 ko2reiben is vannak, akik ma1ske1pp e1rtelmezik
azt, hogy `ami1g lehet, maradjunk ki', mint maga, Magda.

>>Szerintem ez is fontos eleme lenne annak, hogy Magyarorsza1got a
>>a  nemzetko2zi ko2zve1leme1ny valo1ban komoly partnernek tekintse.
Tisztelettel, ez megint nem a jelenlegi a1llapottal valo1 o2sszehason-
li1ta1s (hiszen az egya1ltala1n nem tartozott a te1ma1hoz), hanem
Vi1zva1ri Be1la (jo1l emle1kszem?) elo3zetes gondolataira valo1
reflekta1la1s.

Mellesleg pedig -- amennyi informa1cio1t itt hallani arro1l a te1rse1gro3l --
Csehszlova1kia1t pl. me1g mindig sokkal jobb befektete1si ce1lpontnak
tartja1k, mint Magyarorsza1got, e1s a saja1t fu2lemmel hallottam egy
kereskedo3to3l, hogy me1g kiva1rja1k, mennyire keveredik bele Magyarorsza1g
a Jugoszla1v konfliktusba, meg mennyire veszik o2ssze a roma1nokkal...

>Baratsaggal udvozli
>Zimanyi Magda
E1s viszont -- Ka1lma1n La1szlo1

Kedves Korosi druszam,

 mostanaban idom zomeben azzal foglalkozom, amiert a fizetesemet kapom (azaz
matekozom), igy alaposan megkesve szeretnek visszakerdezni egy megjegyzesedre.

 Azt irtad, jo nehany SZALON-nal ezelott, hogy--"hala" az EGK orult mezo
gazdasagi politikajanak, jonehany mezogazdasagi termenyt olcsobb lenne
importalnunk, mint magunknak megtermelnunk.(Nem szo szerint ideztelek).

 Ez a megjegyzes szoget utott a fejembe, es csodalom, hogy senki nem reagalt
ra. Egyfelol ott van az a dilemma amit egy elefantcsontparti kozgazdasz
haverom a sajat orszaga eseteben igy fogalmazott meg: igaz, hogy nemzetgazda-
sagi szinten olcsobb lenne az alapveto elelmiszereket inkabb importalni (es a
Vilagbank nyomasara ez is a tendencia), viszont az importalt elelemhez csak a
varosi kozeposztaly jut hozza, a devizaval nem rendelkezo falusiak nem.
Mo. nem Elefantcsontpart, es a problema nyilvan nem ezen a szinten vetodne
fel,  de az nem vilagos, hogy a nemzetgazdasagi plusz akkora, hogy megeri az
egyeni szinten (pl. az egzisztenciajukat elveszto mezogazdasagi dolgozok
koreben) jelentkezo minuszt.

 A masik problemam az, hogy vajon szamithatunk-e hosszu tavon az EGK mezogaz-
dasagi politikajanak folytatodasara, tekintettel annak az EGK orszagok szamara
is sulyos gazdasagi es okologiai kovetkezmenyeire. Mi lesz, ha egyszer a
vegeter a vajozon -akar financialis okokbol, akar amiatt, mert a mutragyas-
hibridallatos rablogazdalkodas kimeriti fizikai lehetosegeit? Lesz akkor
eleg tokenk ujrainditani a sajat mezogazdasagunkat, es egyaltalan a mi ellenor-
zesunk alatt lesznek-e akkor meg a magyar foldek, vagy mar bagoert
felvasaroltak masok a leirt, csodbement gazdasagokat.

 Ezt azert is kerdezem, mert a napokban kerdeztem egy kornyezetvedelmi kutato-
allomast vezeto ir fizikust, mi a velemenye az EGK mezogazdasag esetleges
kifulladasarol. Azt felelte, hogy hat igen, lehet szamitani a foldek kimerule-
sere, de ok optimizmussal neznek Ukrajna es Kozep-Europa muvelheto es
nyugat-europai mercevel "szuz" teruletei fele...

 Nem kell-e attol tartanunk, hogy a mezogazdasag teruleten amikor ma, a
rovidtavu "haszon" neveben lemondunk termekfajtakrol, egy jovobeli nagy uzletet
engedunk at masok kezebe?

    Tiszteletteljes udvozlettel: Hetyei Gabor

Kedves Ko3ro2si Ga1bor!

A pontjaidra ne1ha1ny megjegyze1s:

1. U1gy tu3nik, hogy a jelenlegi ado1to2rve1ny betarta1sa sem elleno3rizheto3 -
     legala1bbis a korma1ny erre (is) panaszkodik.
2. A gyereknevele1s nem erko2lcsi ke1rde1s, legala1bbis az anyagi oldala.
3. Az, hogy az ado1rendelet egye1rtelmu3en alkalmazhato1-e, tala1n atto1l is
     fu2gg, hogy hogy van megi1rva.  (Ugyan a parlament ma1r to2bb alkotma1ny-
     ellenes to2rve1nyt elfogadott, de az1ert ezzel me1g megpro1ba1lkozhatna.
     Vegyu2k e1szre, a koali1cio1 - nem akar.)
4. Az APEHet egya1ltala1n nem kell atto1l fe1lteni, hogy nem fogja tudni tel-
     jesi1teni e1vi betervezett papi1rfogyaszta1sa1t.  Ugyeba1r, e1pp bevezet-
     te1k a vagyonnyilatkozatot.  (I1gy ku2lo2n kellene bizonyi1tani, hogy pl.
     az ehelyett bevezetett csala1di ado1rendszerto2bb papi1rt eme1sztene fel.)

Ne1ha1ny tova1bbi megjegyze1s:

Tala1n feltehetju2k szeretett magyar ne1pu2nkro3l, hogy veszi a fa1radtsa1got,
e1s sza1mon fogja tartani a jo2vedelme1t, ha ez e1rdeke1ben a1ll.  (Akinek
most is sza1molnia kell a pe1nzt -mert pl. nincs ele1g-, az ma1r nyilva1n most
is sza1montartja.)  Etto3l az atyai fe1lte1sto3l inka1bb kime1ljen meg a kor-
ma1ny bennu2nket.

Az a1llam most is tud e1s me1g to2bbet akar tudni az emberek minden le1pe1se1-
ro3l.  Alkotma1nyellenes a szeme1lyi sza1m, de az ado1hivatal va1ltozatlanul
mindenu2tt ke1ri.  A betegbiztosi1ta1si ka1rtya1n szinte1n ez szerepel e1s me1g
ki tudja holmindenhol.  (E1s a munkahely most is nyilva1ntartja, hogy no3s
vagy-e, legala1bbis az ELTE igen.)

A sztori nagyon sze1p, csak valo1szi1nu3leg me1g a sok va1la1s ellene1re sem
jellemzo3.  A jelenlegi ado1to2rve1nyhez is lehet hasonlo1kat konstrua1lni,
de tala1n egy to2rve1ny akkor is jo1 lehetne, ha nem az extremita1sokat i1rna1
le, hanem a legala1bbis sokkal a1tlagosabb polga1r helyzete1t.  (A re1szleteket
nyilva1n ki tudna1k dolgozni, so3t, mintha lettek volna ma1r javaslatok...)

S, ve1gu2l, ugyan ki lenne olyan naiv, i1gy explicite feladni a hirdete1st?

U2dv,  Bimbo1 Kata

Kedves Tama's!

Gyakorlatilag minden nemzetko~zi statisztika mindenhol dolla'rban ke'szu~l,
ha nem saja't valuta'ban. I'gy ko~nnyebb o~sszehasonli'tani. Ez az oka annak,
hogy a magyar ado'ssa'gadatok dolla'rban vannak.

Amennyire tudom, az ado'ssa'g az uto'bbi ido"ben e'rdemben nem no"tt, ez a
no~vekede's legala'bbis nagyobb re'szt az a'rfolyamva'ltoza'sbo'l sza'rmazik.
(Volt ne'mi hitelfelve'tel a tartale'kok felto~lte'e're, de nem jelento"s.)
Ha megfigyelted, az uto'bbi ido"ben a korma'ny soha nem haszna'lja a brutto'
ado'ssa'got, mert nem akarnak magyara'zkodni, hogy ez a 3md.$ emelkede's
valo'ja'ban nem is annyi. A netto' ado'ssa'ggal szoktak dicsekedni,
hogy az cso~kkent. Ezzel az a baj, hogy az meg nem az o" e'rdemu~k.

Annak ideje'n aze'rt vettek fel ma'rka'ban, jenben hitelt, amikor egya'ltala'n
volt va'laszta'suk, mert akkor me'g a dolla'r kamata sokkal magasabb volt,
mint ezeke'. Azo'ta va'ltozott a helyzet, a kamat e's a'rfolyammozga'sok
ko~vetkezte'ben most ra'fa'zunk. Konverta'lni azonban csak u'gy lehetne, hogy
visszafizetju~k ami van, e's ma's pe'nzben veszu~nk fel hiteleket. Ez azonban
nem megy, mert mio'ta az IMF lea'lli'totta a hitelfolyo'si'ta'st, Magyarorsza'g
kereskedelmi bankokto'l gyakorlatilag nem kap hitelt.

Persze, az is folyik, hogy a dolla'r ado'ssa'got a'tva'ltja a korma'ny forintra
a ko~ltse'gvete'si deficiten keresztu~l. Ez jo' magasan tartja a magyar
kamatokat, meg az infla'cio't. Viszont a magyar lakossa'ggal szemben sokkal
ero"sebb pozi'cio'ban van a korma'ny, mint a ku~lfo~ldi bankokkal szemben.
Te nem fogod azt mondani, hogy ez a korma'ny fizete'ske'ptelen, e's nem
finanszi'rozod tova'bb. Egye'bke'nt ezeken a sza'mokon ne'mileg csoda'lkoztam,
amikor megla'ttam a HVG-ben, mert e'n u'gy tudom, hogy az idei e's a jo~vo"
e'vi ado'ssa'gszolga'latunk egyara'nt 4md. $ fo~lo~tt van, az meg ezzel nem
jo~n o~ssze.

Ko"ro~si Ga'bor

Ko"ro:si Ga'bor igen szorakoztato cikke a csaladi
jovedelemado bevezetesenek lehetetlensegerol kisse
a francia akademia (vagy talalmanyi hivatal?) dontesere
emlekeztet, amely a mult szazad vegen ugy dontott,
hogy orokmozgoval es levegonel nehezebb repulo
szerkezetekkel nem foglalkozik. A csaladi jovedelemado
rendszere kitunoen mukodik Kanadaban, volt alkalmam
6 adozasi evig elvezni aldasait, habar csak osszevissza
3.5 evet toltottem ott. Nincs energiam arra, hogy leirjam,
hogyan oldottak meg Kanadaban a Gabor altal felvetett
valamennyi problemat, de megoldottak oket, meghozza a
Kanadaban szokasos, igen szocialis modon. Csak egy pelda:
az ottani fogorvosom mondta viccbol, hogy ha a felesege
nem lenne maga is orvos, elvalna tole es felfogadna a
gyerekei nevelesere, mert akkor levonhatna az adokoteles
jovedelmebol a fizeteset. Amikor odaerkeztem, az adohivatal
mindjart kitoltetett velem egy kerdoivet a csaladi
viszonyaimrol es az adoeloleget annak alapjan vontak.
Ha nem toltottem volna ki, felteteleztek volna, hogy nincs
csaladom es sokkal tobbet vontak volna. Minden adokoteles
kereso kulon adoivet tolt ki, a csaladisag abban nyilvanult
meg, hogy en csokkenthettem a jovedelmemet minden egyes
velem lako (vagy igazoltan altalam eltartott) csaladtagom
utan, akinek nem volt az adokotelesseg hatarat elero sajat
jovedelme.

Namarmost: mi annak a tetelnek a sorsa, amelyre van
ellenpelda?

Udvozlettel:  Horvath Dezso

UI: Cser Feri megemlekezese 56-rol jobban tetszett volna, ha
nem egy, hangjaban a Horthy-kor hivatalos irredenta vagy a
korai 50-es evek munkasmozgalmi koltoire emlekezteto, (ma
mar) hamisan csengo patosszal atitatott verssel teszi.
Akkor hallva hatasos volt, most olvasva, sajnos,
szamomra visszataszito.

Most, hogy mar csaknem minden lehetseges felreertelmezes, belemagyarazas es
csusztatas elhangzott a "Nemzeti unnep" cimu irasommal kapcsolatban, ugy erzem
itt az ideje, hogy bevalljam, nepali ugynoki megbizasbol szulettem a nyolcadik
keruletben, vegeztem el a kozismerten jol fizetett, zsiros konzultalasi
lehetosegekkel kecsegteto magyar-nepmuveles szakot a debreceni egyetemen
(azert nem a pestin, hogy ne tunjek fel az iraki-alban kapcsolatom
az idengenfelismeresre szakosodott neptarsaknak), nyomtam le ket evet
gyarmati korulmenyek kozott s talaltam fel a magam szamara az altalanos es
kozepiskolai tantervet, tanmenetet, tankonyv-potlekot a louisianai Arpadhon
magyarprogramjaban a tetemes evi 10 azaz tizezer talleros fizetesert,
amit ott a louisianai adofizeto zsebebol a teljes munkaidos tanari
allasert fizetni birtak. Ugyanezezen okbol kertem meg nyugdijas zongorista
edesanyamat, hogy a sajat koltsegen vasarolja meg szamomra a szukseges mese-,
enek-, olvasas- es irasgyakorlo konyveket Budapesten, szallitsa el oket
taxival az Anyanyelvi Konferencia Vednoksegere, erje el tobb napos
kanosszajaras utan, hogy kegyeskedjenek postazni a konyveket, hogy legalabb a
szallitasi koltseget ne o allja. Louisianai tartozkodasom kovetkezteben
modom volt arra, hogy a Mississippi deltajaban, csa1csogo madardal mellett
titkos talalkozokat hajtsak vegre (egy csoszkunyhoban, vandormotivum)
fulop-szigeteki antihungarista kommandoparancsnokommal, hogy a programban reszt
vevo szaz-egynehany arpadhoni gyerek egeszseges, mely, tiszta, a tenyek,
valamint az anyanyelv ismerete altal nem "fertozott", igazi magyar -- vagyis,
Csurka-fele kozeputas -- gondolkodasat atitathassam a liberalis makonnyal
magyar nyelvtanitas, nepdalenekles, gyermekjatekok, altalanos joerzes es
szeretet formajaban. Mindez persze mar akkor, 1983-ban a yanomamo
titkosszolgalat elorelatasa jovoltabol azzal az szandekkal tortent, hogy majd a
magyar nemzetnek, sot, a MAGYAR NEMZET-nek az eszkimo vilagpolitikai plannerek
altal hajszalpontosan 1989. november 23-n delutan 3 orara prognosztizalt
ebredese, riadasa, hajnalhasadasa utan iden nyaron megrendezendo elso
Harmadikmagyaroktalalkozovilaga alkalmaval beszivaroghassak-settenkedhessem
az egyetemes nemzeti o3rle1lek szentelyebe, es az ott
tapasztaltak alapjan, a kiskun, besenyo es bunyevac erdekek kepviseleteben
termeszkent ragcsalhassam az egyetemes vilagmagyarsag szinejavanak nemzeti
gerincet elektronikus uton. A vak is lathassa, (ezek utan nem is csoda): a
totok elterelik meg a Dunat is. Tehat mukodesbe lepett a
Kisinyov-Mogadishu-Tegucigalpa tengely: egyedul vagyunk.

Kerdes marmost csak a kovetkezo: ezutan vajon mi a fittyfeneert irna valaki
oszinte, joszandeku, kiegyensulyozott, Tokes (vigyazat, nem ertelmezendo ugy,
hogy Kapitalista, so3t) Laszlot es jelenlegi miniszterelnokk druszamatt
kifejezetten arnyaltabb, helyenkent a korabbiaknal egy hajszalnyival elonyosebb
megvilagitasba helyezo szoveget a SZALON-ra vagy barmely egyeb magyar (MAGYAR)
emailre?

Hat, dear SZALON, kedves nenem (a gyengebbek kedveert: utalas Rodostora,
[tovabbi reszletek a kozepiskolas irodalomkonyvben, noha a szakertelem, mint
Csurka ota tudjuk, bolsevik trukk]) ez van mifelenk. Egyebkent pedig: tenger
mormolasa. A Fejedelem pedig csak esztergal.

Koteles, kivalo tisztelettel:

        Borocz "kinda wouldn't fit your stereotypes, bud'" Jozsef
        (tobbszoros, bizonyitott drusza)