Szia Igor !

"Neeeem !
Pontosan ugy van , ahogy a filmben . Az idotelles a
sebessegtol fugg . Ilyen kis sebessegekre nem vonatkozik, hanem a
fenysebesseghez kozeli esetekben fordulnak elo ezek a dolgok ! A filmben is
az urhajot a fenysebesseg kozelebe gyorsitottak fel , ezert tellt ott
lasabban az ido mint a Foldon !"

Deeee !
Azt hiszem fogalom kavarodasunk van... En azt tartom a gyorsabb ido
eltellesnek, amikor az ora gyorsabban jar, vagyis a filmre vonatkoztatva, az
urhajoban telt gyorsabban, mert ott eltelt 18 ora, mig a foldon csak nehany
pillanat. Szerintem jol irtam le az elozo hozzaszolasomban az
eszrevetelemet.

Mas :

Azt viszont valaki magyarazza meg nekem erthetoen, hogy mi torteni az alabbi
peldaban, es miert van ugy.
Pl. a kovetkezo konkret esetekben mi a helyzet :
- Van ket test A es B
- Tegyuk fel : nincs mas viszonyitasi alapunk
- Eredetileg a ket test egymashoz kepest mozdulatlan ( A , B )
- Ebben a helyzetben szinkronizaltak az oraikat egymashoz

- a, "A" felgyorsul utazo sebessegre, vagy 
  b, "A", es "B" ellentetes iranyban felgyorsulnak azonos sebessegre, vagy
  c, "B" felgyorsul utazo sebessegre

- Egy darabig tavolodnak egymastol, semmi kulso ero nem hat rajuk 

- Megkezdodik a lassulas :

  a1, "A" lelassul mig sebessegkulonbsege "B"-vel 0 lesz, vagy
  a2, "B" test "A" utan ered, olyan sebessegre gyolrsulva, hogy ne legyen
        koztuk sebesseg kulonbseg

  b1, "A" es "B" lelassulnak, mig a sebessegkulonbseguk 0 nem lesz  
  b2, valamelyik test addig lassit, majd gyorsit amig a sebessegkulonbseguk
0
       nem lesz

  c1, "B" lelassul mig sebessegkulonbsege "A"-val 0 lesz
  c2, "A" test "B" utan ered, olyan sebessegre gyolrsulva, hogy ne legyen
       koztuk sebesseg kulonbseg

- A sebessegkulonbseguk 0, tehat az orak egyforma sebesseggel mozognak
  ismet. 
- Keredes: melyik esetben, melyik test oraja ketyegett tobbet, vagy mikor
  mutatnak a kiserlet vegen egyforma idot ??? Ha nem egyforman ketyegtek, 
  akkor mi dontotte el, hogy melyik ketyegett gyorsabban ???

Tudom, hogy szajbaragos magyarazatot kerek, de eddig meg senki sem tudta
rendesen megmagyarazni nekem, hogy ha az relativ, hogy ki halad kihez
kepest, akkor mitol tudjak biztosan azt mondani, hogy itt gyorsabban ott meg
lassabban tellik az ido ?  

Ismet mas  (ismet Igor :-) : 

"Igaz hogy a gravitacios ero ekvivalens a tomeggel , de
 valahogy a tudomany mai allaspontja szerint ez megsincs
 igy !"

 A gravitacio merteket nem csak a tomeg hatarozza meg, hanem kb. 10
parameter osszesege. "Normal" korulmenyek kozott a tomeg a fo meghatarozo,
es utana jon a nyomas, meg a tobbi (forras : "Az Utolso harom perc" ).
Ezekrol a dolgokrol a negyjegyu fv. tablazat kepletei kozott meg nem sokat
talalhatunk meg sajna.

Rascal

Haliho!
Felmerult bennem egy erdekes kerdes. A multkorjaban az egyik kollegamnak
problemaja volt a a szamitogepevel. Felhivta az IT Support reszleget, akik a
gepek es a halozat karbantartasat vegzik, es ezek megigertek hogy 1 oran
belul kuldenek valakit. Az igert segitseg vegul is 1 honap mulva erkezett
meg. Az egyetlen logikus magyarazat ami felotlott bennem, az az, hogy a
rendszerkarbantartok, munkajukbol kifolyolag, allandoan uton vannak a
kulonbozo reszlegek kozott, es az utazasuk sebessegebol eredoen
relativisztikus hatasok is fellepnek, azaz szamukra az ido lassabban telik,
mint nekunk kozonseges foldi halandoknak ;-)
Kerdesem az, hogy mennyi a rendszerkarbantartoink atlagos sebessege, ha
szamukra egy ora nekunk egy egesz honapnak felel meg?
Udv,
Peter

Sziasztok !


>A tudosok nem a sci-fi iroktol kapnak otleteket, maximum neha a sci-fi irok
>altal megirt dolgok es a tudomany egy tavoli ponton talalkozik. Ha esetleg
>mondanal par konkret peldat a sci-fi bol vett tudomanyos otletekre.
>Mint ahogy a gravitacios elmeleted is rettentoen izgalmas, csak
>szamomra meg tulsagosan sok problemat okoz az ertelmezese, gravitonnokkal
>egyutt. Csak egy kis kerdes, mely a tudatlansagombol fakad. Mi az a
>graviton,
>es ha nem tavolit el enegriat a testbol, akkor miert tavolit el enegriat a
>testbol ?????

Amikor tudunk egy bizonyos fizikai torvenyt, es megprobaljuk kihasznalni ,
akkor otletek alapjan megprobaljuk letrehozni azt a valamit, amit meg eddig
senki sem csinalt!
Tehat sok ma letezo dolog otletek, fantaziak alapjan jott letre!
Csak ha valamit elkepzelunk, de a mai tehnikaval nem lehet megcsinalni,
ezt nevezik Sci-finek, es ez meg nem azt jelenti, hogy hulyeseg, mert
lehet, hogy valamikor ezek nagyon is hasznos dolgok lesznek!!!
A gravitonnal kapcsolatban en se nagyon rajongok erte!
Mert ma a fizika allaspontja szerint a gravitacio hordozo reszecskeje a
GRAVITON!
CSak azt nem ertem ha a gravitacvio reszcske, attol meg hogy birja vonzani
a targyakat??????
Mert ha ugy mukodik, hogy a graviton atadja impulzusanak egy reszet, akkor
nem lenne allando a gravitacios gyorsulas, hanem minden tomeg masmilyen
gyorsulassal esne!

Ha valaki jobban megtudja magyarazni a gravitacio mukodeset, annak varom
hozzaszolasat!

Udv: IGor !

A napfogyatkozas megtenkintesevel kapcsolatban mindenki a 
szemuveges lehetosegrol beszel, holott sokkal jobb a kivetiteses 
modszer. En most nem a " kamera obscura " alkalmazasara 
gondolok, hanem a tavcso felhasznalasaval kapcsolatos 
modszerre.  Kameraval az elerheto meret vagy tul kicsi - nehany 
mm - vagy, ha a kamera pl egy elsotetitett szoba, akkor a Nap 
kepe eletlen lesz.

A szemuveggel megfigyelt Nap is csalodast fog okozni azoknak, 
akik ezzel probalkoznak, hiszen a Napunk ebben eleg kicsinek fog 
tunni.

A tavcsoves kivetites barmilyen tavcsovel lehetseges allvannyal, 
vagy anelkul. A kep, a tavcso teljesitmenyetol fuggoen nehany cm-
tol nehany dm-ig novelheto. Ami a legnagyobb elonye a dolognak 
az, hogy ezt a kepet egyszerre tobben is megfigyelhetik, nem kell 
a tavcsovet egymas kezebol kikapkodni es mindez a szem- 
karosodas veszelye nelkul tortenhet. A tavcsovet nehany 
masodperc utan - a tulmelegedes elkerulese erdekeben - a Nap 
iranyabol el kell foditani, de ugysem szukseges a tobb mint egy 
oraig tarto be- es kilepes folyamatat folyamatosan figyelemmel 
kovetni.

A modszert mar most erdemes kiprobalni, mert a dolog nemi 
ugyesseget igenyel es mostantajt gyonyoru napfoltok lathatok 
csillagunkon.

drhaller ro'tta:

>Pusztan tudomanyos szempontbol erdekelne egy dolog.
>Arrol van szo, hogy multkor beszelgettunk az ismerosokel, es arra terelodott
>a szo, hogy szerintuk mekkora is az atlagos  penisz? Minimalis, max, sokeves
>atlag, stb...
>Ne nevessetek, csak tudomanyosan!! :))
>Szabi

Megigerem, hogy csak tudomanyosan nevetek, mert eszembe jutott az eset
anno a fizika-eloadason, ahol me'g Gombas Palt  (meg Szabo Arpadot)
hallgathattuk. A specrel-rol volt eppen szo, s az eloado a
transzformaciok illusztralasanal a palca_nyugalmi_hossza-t emlegette,
mire en felhangosan _az_izgalmi_hossza-rol erdeklodtem, amin egy
belevalo  kollegina egesz_hangosan felnevetett. Az eloado (mar)
nem ertette, mi az oka a hirtelen 'aktivitasnak'. Komoly statisztikai
felmerest esetleg az izek utcajabol, vagy orvosi adattarakbol tudhatnank
meg. Valoszinuleg celszeru egy adott darabrol ket szelso meretet megadni.
Nem kozombos az sem, hogy nem csak a hosszmeret szamit, ezert nem
egyszerusithetjuk a transzformaciot csak a mozgas iranyaba eso
osszetevore. A szubjektivitast is jo lenne kizarni, ezert a partatlan
megfigyelo is indokolt lehet. Nagyon kell figyelni, mert, ha gyors a
palca, hamar elmegy!
Kellemes mericskelest !                 Udv: HFeri      8:-))))

Igy lehet hogy amit mondok
teljesen hulysegnek fogjatok tartani.

Eloszor is a Fold Forgasarol es a tengelyek kimozdulasarol. A Fold 
Tengelye magatol is precesszal azaz ugy forog korbe mint a bugocsiga 
amikor mar kezd lejarni. Ez volt egy teny.
A naprendszer bolygoinak es a Nap egyuttalasa az en tudomasom szerint 
2023-ban varhato.
A NAp es a ket belso bolygo, illetve a 7 kulso bolygo a fold egyik 
illettve masik oldalan. Ha egy kicsit utanna szamolunk akkor, amikor 
a bolygok totalis egyuttalasban lesznek a gravitacios kh. akkor 
leszen a legnagyobb. Ha ez hirtelen kovetkezik be akkor elofordulhat, 
hogy a fold tengelyenek precesszalasaban kb 1 szazaleknyi elteres 
jelentkezik. Ami termeszetesen nem tesz jot a foldi klimanak. 
De mivel ez az egyuttalas nem egyik pill.-rol a masikra kovetkezik be 
ezert a kolcsonhatas sem lesz olyan drasztikus. Tehat a Fold tud 
alkalmazkodni a valtozasokhoz.

Ha nagyon hulyesegnak tartjatok amit mondtam (irtam) akkor lehet 
publikba es lehet private



udv es mindenkinek kellemes Napfogyatkozas-t

(ui.: miert itt latszik a legjobban a napfogyatkozas ?? - mert itt 
van a legtobb naplopo)

Halihó, Szabi!

>Pusztan tudomanyos szempontbol erdekelne egy dolog.
>Arrol van szo, hogy multkor beszelgettunk az ismerosokel, es arra terelodott
>a szo, hogy szerintuk mekkora is az atlagos  penisz? Minimalis, max, sokeves
>atlag, stb...
  Kozvelemenykutatsz? :)
 
>Ne nevessetek, csak tudomanyosan!! :))
  Ez nem tudomany SZVSZ, hanem statisztika... 

Frank O'Yanco - Egysoros hülyeségek palotája - w3.swi.hu/egysoros 
     ----=== OS/2 Warp 4 - InJoy 1.1 - PMMail/2 2.00 ===----
       ----=== SuSE Linux 6.1 KDE - pppd  - KMail ===----

Sziasztok !

Hol lehet fellelni kepleteket arra, hogy palyasugarat tudjak
kiszamitani a Naprendszeren belul ?

Ismert mondjuk a nap tomege, az idealis korpalyan mozgo egitest tomege
es a korbefordulas ideje.
Mi az a keplet ami megadja a palyamenti sebesseget es a palya sugarat?
(nyilvanvaloan egyik is eleg)

Es ha mar itt tartunk, akkor arra volna keplet, hogy gombhej felszinen
uralkodo gravitaciot hogy szamolunk ?

Akar maganba is koszonettel,

Feri

Kedves Terparittya-kutatok !

> Nagyon sokminden van hogy ilyen sci-fi irok talalnak ki dolgokat, 
> es utana a tudosok ezekbol kapnak neha "otleteket" !
> Igor

Nem...valaki mar par napja szepen megirta, de talan nem art ismetelni.
Az otleteket a  sci-fi irok veszik a todomanybol... azutan meglehetosen
szabado(sa)n bannak azokkal. Ami nem baj, csak nem szabad tul komolyan 
venni oket. 

Ha Carl Sagan regenyenel ("Kapcsolat") tartunk, az kozismert, hogy Sagan
maga is tudos. A konyvbol kiderul, hogy a relativitaselmeleti eszmefutta-
tasokhoz a szerzo Kip Thorne-al diszkutalt -- aki a relativitaselmelet  
egyik legnagyobb szaktekintelye (nem scifi szinten). Azert nem veletlen,
hogy az utazo-gepezetet regenyben es nem tudomanyos kozlemenyben vagy
szabadalmi bejelentesben irta le. 

Igenis, a tudosok jelentos resze -- pont a legjobbak -- nyitottak az uj-
szeru elgondolasokra, de ... Ha jol emlekszem, pont Carl Sagantol szar-
mazik a mondas, hogy (pontatlanul idezve) a Rendkivuli allitasok rendki-
vuli erveket/bizonyitekokat kivannak. 
Peldaul, ha at akarjuk irni a Maxwell egyenleteket, azt bizony meg kell
indokolni. Ezzel egyutt komoly emberek komolyan foglalkoznak magneses 
monopolusok keresesevel, amirol ugy gondoljuk nem lehetnek. De meglehet,
hogy megis vannak. 

Ha meggondoljuk, azzal ha azt modjuk, csak a teret kell gorbitgetni  ..
meg nem mondtunk semmit. Mint Takacs Feri helyesen eszrevetelezte, a ter
gorbitgetesehez komoly energiat kell befektetni. Aprosag: 1 g-hez nem 
feltetlenul kell a teljes Fold tomege, kevesebb is eleg, ha jol ossze-
suritjuk (vagy felporgetjuk, mint Zoli irta). 

Ikerparadoxon:

>>Nem tudom tudomanyosan megitelni a dolgot, de a Kapcsolatban annak telt
>>el rovidebb ido (a filmben pillanatok, a konyvben par perc), aki a 
>>helyen maradt, aki pedig utazott, annak kb. 1 nap. Mashol mindig azt 
>>mondtak, hogy az erez rovidebb idoszakot, aki utazik, nem pedig az aki 
>>a helyen marad.

> Neeeem !
> Pontosan ugy van, ahogy a filmben. Az idoteles a sebessegtol fugg...
> A filmben is az urhajot a fenysebesseg kozelebe gyorsitottak fel, ezert
> telt ott lassabban az ido mint a Foldon !
> Udv : IGor !

Deee !...a filmben az urhajoban eppen gyorsabban telt az ido -- ami valo-
ban ellenkezni latszik a klasszikus iker-paradoxonnal. 
Ne feledkezzunk el arrol, hogy a gyorsitason tul volt ott mas is:  gorbult
ter, es gorbult terben az iker-paradoxon nem annyira egyszeru. A regenyben
leirt esethez egzotikusan gorbulo ter kell!

Kevesbe egzotikus, mindennapi esetekben  a hatas pici, de az iranya akkor
sem mindig trivialis. Illusztracionak (ezt a peldat mar par hete irtam): 
Gagarin vagy Glenn fiatalodott (kevesbe oregedett) a Fold koruli keringes
alatt, ugy ahogy a klasszikus iker-paradoxonbol varhatjuk. De Alan Shepard,
az elso amerikai urhajos, akit csak fuggolegesen lottek fel, oregedett a 
fel-le ut alatt hozzank, lennmaradokhoz kepest. Pedig a ket ut kozott lat-
szolag nincs elvi kulonbseg.

udv
kota jozsef

A ferfiak onbevallasan alapulo atlagszamitas eredmenye nem pontos, mert
(merestechnikai szakkifejezessel elve) rendszeres hibat tartalmaz. Ennel
megbizhatobb eredmenyt adott egy potenciazavarokkal foglalkozo urologus
szakorvos (azert pont o, mert azon kevesek koze tartozik, akik az uzemi
meretet latjak): egy cikkeben? konyveben? irta, hogy az atlag 13-15 cm.
Udv///Laci