Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX SZALON 730
Copyright (C) HIX
1994-09-15
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Korosi G. + hentesmester (mind)  69 sor     (cikkei)
2 Tarsadalmi celok (mind)  79 sor     (cikkei)
3 Meg egy gondolat az ertelmiseghez (mind)  54 sor     (cikkei)
4 Valasz Findler Mikinek az ertelmisegiekrol. (mind)  67 sor     (cikkei)

+ - Korosi G. + hentesmester (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Korosi Gabor maganlevelben eljuttatta nekem a SZALON-ba irt levelet, igy
tortenhet, hogy - ha a moderator nem siet tulsagosan a kovetkezo szam-
mal - , akkor a reagalasom is vele egyutt jelenhet meg.
En az ertelmiseg fogalmat tagitani igyekeztem az Akos/Korosenyi - fele
eredeti definiciohoz kepest, Gabor szerint nem elegge. Definiciokon kar
tul sokat ragodni, nagyon pontosat adni ugysem lehet, meg nem is ez volt a
beszelgetes kiindulopontja, hanem hogy egy bizonyos foglalkozasi csoport
vesztese-e a rendszervaltasnak vagy sem. Ugyhogy szamomra fontosabb, amit
te kevesbe tartasz annak. Lehet, hogy a pedagogus szakszervezet illetekese
pozitivan nyilatkozott, de akkor meg nem tudta, hogy milyen kifinomult esz-
kozzel fogjak most atverni a kozalkalmazottakat. Hogy ugyanis az u.n. 'A1'
ket ev mulva, legalabb 2X20=44% inflacio utan is 8000 Ft. marad! Mert ha
a torveny elfogadasanak es az 'A1' megallapitasanak pillanatat nezed, akkor
igen, akkor elorelepes lett volna. De a vegrehajtas kesett egy evet, aztan 
nem volt penz, szoval mara a szep igeretek elinflalodtak, a kormanyt meg
elvitte a Szervac-Pongrac-Bonifac. Az utod pedig sehogyan sem akar hinni a 
a Boross-fele feher konyv rozsaszin almainak. Ennyit a szinten tartashoz.
(Temaban nem jartasaknak: 'A1' a kozalkalmazott bertabla legkisebb osszege,
ennyit kell fizetni egy 18 eves analfabeta takaritononek a kozseghazan. A
tovabbi kategoriak bere 'A1' valahanyszorosakent van megallapiva, vegzett-
segtol [A-F] es szolgalati idotol [1-15] fuggoen. A legmagasabb tarifa F15
egy nyugdij elott allo, vegig kozalkalmazott ket diplomas pofanak kb 5.5*A1)
Hogy miert kell egy Bachot csodalatosan jatszo zongoristanak nyelvet tudni?
Hat zenei teren igazan laikus vagyok, de azt hiszem, hogy - ha lehet a zon-
goristakat egyaltalan rangsorolni, Kocsist, Rankit es *.* harmadikat le-
szamitva, mert orajuk nem vonatkozik - peldaul azert, hogy ha szombaton este
felhivja egy menedzser, hogy be tud-e ugrani itt es itt holnaputan, akkor
tudjon mondani valamit. Ellenkezo esetben legkozelebb egy Bachot csodalato-
san jatszo hollandust fognak hivni, mert azzal kommunikalni lehet. (Azert
hagyok ki harom embert az elrol, mert a negyedikkel mar van egyenerteku tu-
dasu mashol). Aztan kicsit tagitva a kort, beszelhetunk altalaban hangszeres
muzsikusrol, es a 'csodalatosan jatszik Bachot' allapotig el is kell jutni,
es a Zeneakademia nem minden hangszeren ad vilagszinvonalu kepzest. Fiatal
zenesz ismerosom nagyon szeretne peldaul bejutni egy kulfoldi mesterkurzus-
ra, ami ugye szinten nem magyarul van. Lehetne folytatni. Bach megertesehez
talan olvasni is kellene kicsit, rola, korarol, az akkori gondolat es er-
zesvilagrol, ugyancsak nem magyarul - legalabbis nemcsak magyarul.
Visszaterve egy pillanatra az ertelmiseg definiciojara, nem munkajogi defi-
niciot akartam adni, hanem tartalmit. Idezett magyartanarod szerintem is
eppugy diplomaval rendelkezo hivatalnok, mint a fogaskerekeket mechanikusan
varialo mernokod. Hangsulyoztam a magas szinvonalat, leveled nyoman meg egy
dolog erlelodik bennem, de nem tudom jol szavakba onteni: valahogy az ertel-
misegi gondolkodas kriteriumanak erzem a gondolatoknak altalanosabb erve-
nyet az egyedi problemamegoldason tul. Valamifele absztraktabb szintet.
A bankarodat dontsd el, hogy hova sorolod, de nagyon nem szeretnek az ere-
deti problemaban olyan kovetkeztetesre jutni, hogy "nincs semmi baj az er-
telmiseggel, mert a vezeto bankarok nyeresege kompenzalja a tobbiek vesz-
tesegeit". Olyan lenne, mint "ha egy kover angol kapitalista megeszik ha-
rom becsiszeletet es ket ehezo bangladesi nezi, akkor atlagban mindenkinek
jutott egy becsiszelet".
> ---------------------------------------------------------------------
Nem igy tortent. Kozben megjott a SZALON Gabor irasaval, es Kocsis Tamas
cikkevel, amelyik egyszeruen felhaborito!
Ket kerdesem lenne:
1. Hany mutetet lattal eletedben ?   
2. TE megengedned-e hentesmesterednek, hogy benyuljon a hasadba, es
kivegye mondjuk a vakbeledet? (Normalis esetben 5-10 perces rutinmutet)

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Kis technikai magyarazat: minden HIX-lapnak fix zaroraja van, egymashoz
kepest kis eltolasokkal, EDT szerint ejjel 1 ora korul. Pontosabban lasd
. En moderalni a gep altal lezart napi anyagot kapom meg es 
csak ezzel tudok sietni vagy nem sietni.
A legtobb esetben - figyelembe veve az Europa-Amerika kozotti idoeltolodas 
okozta napirendi kulonbsegeket is - a lap tolem a zarorat koveto 3-4 ora 
mulva megy ki. Az ekkor bekuldott cikket termeszetesen mar csak masnap
latom en is.
Radnai Tamas (moderator)
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
+ - Tarsadalmi celok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szabad legyen egy uj temat felvetnem, most itt a Szalonban, mivel az irasok
szama a Vita rovatban tul sok, itt meg tul keves.

Szoval arrol erdekelne a hozzaszolok velemenye, hogy MI A TARSADALOM CELJA, ha
egyaltalan van neki ilyen.  Mit akar elerni, mifele' torekszik egy tarsadalom
manapsag?

Az egyes ember eletet mar mazsolazgatjuk jo ideje.  A hivok vallasos tartalmat
latnak benne, mig a hitetlenek, illetve a tudomanyban hitet vallo'k igy-ugy
elintezik a kerdest.  A valaszt illetoen nalam a hivok vezetnek, az altaluk
adott kep konzisztensebb, persze sajat premisszaik elfogadasa mellett.

Ha a tarsadalomra terjesztjuk ki a kerdest, a dolog nehezebbe valik.  A vallasi
fundamentalizmus persze itt is tobbe-kevesbe kerek valaszt kepes adni, bar
ilyesmit eddig csak muszlimoktol hallottam es nem tudnam most pontosan idezni.

Hadd kezdjem Petofivel (elnezest, ha pontatlan igy, fejbol):

	Ha a jognak asztalanal mind egyarant foglal helyet,
	Ha majd a boseg kosarabol mindenki egyarant vehet,
	Ha majd a szellem napvilaga ragyog minden haz ablakan,
	Akkor mondhatjuk, hogy megalljunk, mert itt van mar a Kanaan!

Meglehetosen eros program, nem csak 150 evvel ezelott, de akarmikor!  Ma a
jognak asztalat Europaban elvileg kiszelesitettuk mindenki szamara.  A boseg
kosarat illeto egyenlosegrol hallani sem akarunk, ez lejaratott kommunista
illuzio.  A szellem napvilaga egyre kevesebb haz ablakan ragyog (pislakol), a
novekvo irastudatlansag, manipulalt ujsagok, imbecillis televizio, alacsony
igenyu kommercialis konyvkiadas, stb kovetkezteben.

Kovezzetek meg, de megkockaztatom az allitast: A XX szazad derekanak
kozep/kelet-europai tarsadalmai rendelkeztek egyfajta tarsadalmi cellal.  Az
"epitjuk a szocializmust" deklaracio csak a vegefele kongott uresen, az elejen
me'g tele volt tartalommal.  En magam abban a deklaracioban a tudomanyos es
technikai haladast lattam, mint a celkituzesek szamomra fontos reszet.  Az
oktatas kiszelesiteset, elmelyiteset, hozzaferhetoseget.  A tudosok, tanarok,
technikusok, mernokok, gazdaszok, orvosok, irok, filozofusok megbecsuleset. 
Tudomanyos es technikai sikerek elerese fontos tenyezo volt a tarsadalom
eleteben.  Igaz, az erre forditott vagyonokat millioktol vontak el, a nep
tulnyomo resze szegenysegben elt.  Lehet, hogy nem jo cel volt, de legalabb
volt valami cel es az a Petofietol elvileg kevesse kulonbozott.  Hangsulyozom,
hogy en szemelyesen ezt a szamomra pozitiv elvet lattam tobbe-kevesbe
megvalosulni abban a tarsadalmi rendszerben.  Ebbol a szempontbol most
erdektelen, hogy a propaganda vakitott-e el, hogy a kommunizmus eszmeje
megvalosithatatlan, hogy milyen ka'rokat es szenvedeseket okozott, stb.  A
4-5000 ev elotti Egyiptom sem volt tanc a rozsakon, viszont a piramisok ma is
allnak...

Nyugateuropaban mar nehezebben ismerem ki magam.  A tejjel-mezzel folyo
Skandinaviaban szinte kizarolag negativ hangokat hallottam a technikai
haladasrol.  Holdutazas = penzpocsekolas.  Urteleszkop = luxusjatek egy
maroknyi elitnek.  "Inkabb kuldjuk a penzt a sok ehezonek a Harmadik Vilagba!"
Ugy nez ki, a tarsadalmi cel nem mas mint hogy minel tobb ember jollakjek
akarmilyen rovid ideig is tart a keszlet.

Europa tobbi reszen es az USAban, ahol a szocialdemokrata bazisu egyenlosdi
kevesbe nepszeru mint Skandinaviaban, mar ennyi tarsadalmi celt sem talaltam. 
Kerdesemre kitero valaszok jottek: "Biztositani minden ember jogat hogy a maga
modjan keresse a boldogsagot".  Ez szep, de nem latom, hogyan vezetne az egesz
TARSADALMAT innen valahova, es fokent, hogy hol van az a valahol?

A 80-as evektol kezdve a magyar tarsadalom (is) feladta a korabbi celokat,
legalabbis az altalam kihangsulyozottakat.  Ezzel, tobbek kozott, bevezette es
elfogadta a fentemlitett ertelmiseg hanyatlasat, gazdasagi bizonytalansagat. 
Ma mar nem nyerunk matematikai diakolympiakat, fizikusaink sincsenek az
abszolut elvonalban, altalanos oktatasi szinvonalunk viharosan sullyed es
hamarosan eleri a siralmas nyugateuropai szintet (ami meg az amerikait
kozeliti, lassan, de biztosan!).  Me'g 68-ban megkerdeztem, hogy kell-e a
diplomamat honositani Europaban?  Az Eotvosrol van - akkor az jo, elfogadjuk! 
Ma mar nem biztos, hogy ezt a valaszt kapnam.  

Tehat: mi a tarsadalom celja, ha letezik ilyen?  Merre halad a tarsadalmi
mozgas (fejlodes ?), ha egyaltalan van iranya?  Lehet-e valaszolni
altalanossagban?  Van-e kulonbseg a celt illetoen a mai magyar es a tobbi
tarsadalmak kozott?

Bocsassatok meg, hogy terjengos voltam!  Izgatottan varom valaszaitokat!

Gabor
+ - Meg egy gondolat az ertelmiseghez (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt SZALON!

Itt sorra olvasom az ertelmisegi kategoria szelesitesere valo torekve-
seket, hogy ez is, az is, mint ertelmisegi, hogy Kolosenyi meghataro-
zasa tul szuk es igy tovabb.

A kerdeskor alapjaban veve az, hogy az ertelmisegnek mi a viszonya a
tarsadalmi atalakulashoz: nyertes-e, vesztes-e. Amennyibe az ertelmi-
segi kategoriat olyan szelesre tarjuk, mint amennyire itt tobben
szeretnetek, akkor - az az erzesem - hogy az alapkerdesfelteves vesziti
el az ertelmet. Egyszeruen nem vonahato az a szeles reteg egy erdek-
kategoriaba, ergo semmifele megallapitas nem teheto ra.

En a Szelenyi-Konrad kategoriat tamogattam. Engedjetek meg, hogy most
elovezessek egy masik gondolatot is, ami azt hiszem vegso kicsengeseben
a Szelenyi-Konrad definiciohoz konvergal.

Honnan ered az ertelmiseg? Ha visszanyulunk a tortenelem legmelyebb
reszeire, az elso irott emlekek nagy valoszinuseg szerint ertelmisegi
emlekek. Forrasuk pedig a varosiva alakult lakossag szellemi elitje.
Papok, ha igy tetszik, jegyzok, birak, uralkodoi udvarhaz. Ok alkottak
volna kizarolagosan a tarsadalom ertelmes reteget?

Korant sem, mert van egy masik csoport, a Venek Tanacsa pl. amire az
Otestamentum is hivatkozik, miszerint Mozes kikerte a tanacsukat.
Irastudok? Aligha, legalabbis zomuk akkoriban nem, holott mellettuk
ott posztolt mar az irastudo papsag. Szakemberek? Lehet, de nem fol-
tetlenul igy van. Lehetett valaki a szakmaja mestere, a venek tanacsa-
hoz megsem tartozhatott. Miert?

Mert a tarsadalmi kerdesekben kellett tanacsot adniuk, dontest indo-
kolniuk, elokesziteniuk, a kozosseg eletet alapvetoen meghatarozo ker-
deseket megvitatniuk es allast foglalniuk. Ehhez kellett az elettapasz-
talat, a bolcsesseg, az ertelem.

Hosszu ideig a papsag volt a tudomany letetemenyese is, hiszen az irott
informaciot birtokolta. Igy joggal lehet az az erzesunk, hogy a tudo-
many, altalaban a szellemi elet muveloi, az intelligencia, az ertelmiseg
reszei. De azota differencialodott es a szellemi szakmunkas kategoria
elszakadt a tarsadalmi elet meghatarozo reszetol, onallosodott.

En egyebkent sem erzem sertonek, ha szellemi munkasnak tekinthetem
magam.  Az ertelmisegi kategoria nem lehet ertekkategiroa hiszen szamos
ketsegen felulallo tagja ertelmi szinvonala alaposan megkerdojelezheto.
Kulonosen, ha a mai tarsadalmi modelleket tanulmanyozzuk, ahol teljesen
skizofen, paranoias "ertelmi" produktumokba is boven belebotolhatunk az
"ertelmiseg" "ertelmes" alkotasaikent.  Hogy egy Csurkaval, egy
Bizabellaval, Bencsik Andrassal vagy mas olyannal, aki pl. buszken ta-
nitja a magyart es kozben veri a mellet, hogy meg egy porszivot sem tud
bekapcsolni, szoval ha veluk tartoznek azonos tarsadalmi kategoriaba,
ezt azert nagyon nem szivesen vennem. A szellemi munkas, a szakember,
ezek boven megtisztelo kategoriak.

Udvozlettel:   Cser Ferenc
+ - Valasz Findler Mikinek az ertelmisegiekrol. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Miki,

koszonom reagalasodat, amikkel joreszt en is egyetertek. Csak par
aprobb hozzafuznivalom lenne. 

>        Nem lehet nem egyeterteni irasoddal, viszont talan nincs szukseg az
>ertelmiseget, sem a "klasszikus tipust", sem a "mostanit", egymassal pola-
>rizalni. 

Nem akarom elidealizalni a "klasszikus" ertelmisegit, ok sem voltak szentek.
A kulonbseget Benda fogalmazta meg kepletesen. Ketezer evig az emberiseg a
rosszat cselekedte, de a jot meltanyolta, mert volt aki normat mutatott
nekik. Az irastudok nem akkor kovettek el az arulast, amikor az ujjukkal a
csillagokra mutattak, de a labuk nem arra vitt, hanem amikor mar nem is
mutattak a csillagokra. Amikor Zola kiallt Dreyfus mellett, azt az igazsag
neveben tette. Manapsag az ertelmisegiek elugyvedesedtek, nem az igazsag
neveben allnak ki valamilyen ugy mellett, hanem mert sajat erdekuk ugy
kivanja, vagy annak az erdeke, aki fizeti oket, attol fuggetlenul, hogy az
igazsag hol all. O.J. Simpson ugyvedje nem azert vallalta el O.J. ugyet es
akaszt le tengernyi penzt, mert hisz O.J. artatlansagaban, hanem, hogy O.J. 
megussza borton nelkul, akkor is, ha bunos. Egy ugyvednek ez a foglalkozasa. 
Manapsag azonban mintha minden ertelmisegi ebben a paradigmaban operalna. 
Az emberiseg nagy reszenek tevekenysege mindig is csak abbol allt, hogy
kozvetlen anyagi erdekeit kovette. Ugy tunik, mintha mostansag - tisztelet a
kivetelnek - az ertelmisegiek is beernek egy ilyen pragmatikus eletformaval. 

Ugyanakkor ketsegtelen, hogy egy mai ertelmiseginek sokkal nehezebb a 
helyzete ezen a teren. A specializalodas egy szakteruleten sokkal tobb
energiat vesz el, mert a tudas felhalmozodott, sokkal tobb anyagot kell
elsajatitani mint akar otven evvel ezelott. A specializacio novekedesevel
az elszigetelodes is megnott az ertelmisegiek kozott. Ezenkivul a relativizmus
altalanos terhoditasaval manapsag szinte lehetetlen olyan normat vagy erteket 
felmutatni, amit kettonel tobb ember vita nelkul el tudna fogadni.

>(2) Archimedesztol Leonardo da Vinci-n at a Szilard/Fermi/Einstein/Oppen-
>heimer/... csoportig resztvettek haborus eszkozok kifejleszteseben, de
>humanizmusukat azert nem ketlenem.

En sem. Epp most jartam a Clos-Luce kastelyben a Loire menten, ahol Leonardo
utolso eveit elte. A kastelyben a talalmanyai vannak kiallitva. A harcaszati
eszkozei is igen elmes kis masinak. De a mai tomegpusztito fegyverekhez
kepest bekes kis parittyaknak tunnek. A felelosseg ma sokkal nagyobb.
A Manhattan projectben resztvevo ertelmisegiek egy haboru kellos kozepen
voltak, a nemetekkel alltak versenyben, a tet az volt, hogy ha a nemetek
fejlesztik ki az atombombat eloszor, akkor bucsut mondhatunk akar az
emberiseg nagyobb reszenek is, de szabadsaguknak mindenkeppen. Egyebkent
humanizmusukat mutatja, hogy miutan Amerika ledobta a bombakat Japanra,
tobben kozuluk megbantak, hogy reszt vettek, sokan depressziosak lettek.

A Star Wars bejelentese idejen, a 80-as evek elejen-kozepen a Szovjetek
nem jelentettek nagyobb veszelyt Amerikara, mint mondjuk ot evvel korabban.
Arrol nem beszelve, hogy amibe a program kerult volna, az az amerikai
gazdasagot is kisse megviselte volna.

>(4) A muveszek is "eladtak" magukat az evszazadok soran -- hogy megeljenek,
>alkothassanak, kreativak legyenek. Talan nem teljesen kulonbozo a mai fi-
>zikus, aki nem mindig azon dolgozik, amin szeretne, hanem, amit "el tud
>adni". (Fizikust mondtam, de ahelyett nagyon sok mas diszciplina muveloje
>is allhat...)

Igen, itt kisse megfogtal, ereztem, mikor leirtam, hogy ervelesemnek ez az
egyik gyenge pontja. Valoban, az csak egy mitosz, hogy az ertelmisegi a
multban anyagilag fuggetlenebb volt mint manapsag. Megis, mintha szellemileg
nagyobb szabadsagot, fuggetlenseget mutatttak volna. 

Udvozlettel,
Leirer Laszlo

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS