Egy tovabbi kornyezetvedelemmel kapcsolatos informacio forrast szeretnek
mindenkinek a figyelmebe ajanlani a nemzetkozi ugyekben erdekeltekned
foleg. Ez egy _gopher site_ gopher.undp.org ami az Egyesult Nemzetek
(United Nations) gopher-jere mutat ahol minden a szervezettel kapcsolatos
adat is megtalalhato. A listarol a megfelelo 'Environment Related
Information' azt 10. Azutan pedig United Nations Environment
Programme (UNEP) 8. amire magam gondoltam de mas is van. 

	Pillanatnyilag ezt a reszt en felugyelem. Barkinek szivesen 
segitek a UNEP-pel kapcsolatban, bar most az Eszak-Amerikai Teruleti 
Irodaban vagyok. 

	Tovabbi segitsegert irhattok nekem .

Szilagyi Gabor 
UNEP/RONA
New York

Kedves Mindenki!

Ugyan nem akartam senkinek sem a lelki vilagaba gazolni, de azert orulok, hogy
Nora a provokociomat sikeresnek talalta. (Egyebkent mi bajod van Rush-sal, egy 
kollegam szokta volt mondani, hogy "Na'gyon kedves a'ntipatikus ember".
Mellesleg jobb szaboja van, mint a szinten dagadt Ted Kennedynek, akinek majd
szetrepedt minden oltonye, amit a mostani kampanya soran viselt.)
A kerdesem egyebkent eppen az, hogy valoban tonkre tudjuk-e tenni teljesen a
kornyezetet? Egyaltalan mi az, hogy kornyzeti katasztrofa. Mondjuk szerintem,
az olyan varosok lete, mint New York vagy  Los Angeles az egy katasztrofa.
Keves lehangolobb es ottrombabb dolgot tudok elkepzelni, mint New York-ban,
vagy Boston-ban a rozsdasodo feluljarok tomege. Ahhoz kepest, hogy sok szaz
eve, meg netan bolenyek legelesztek erre bekesen, ez mindenkepp katasztrofa,
de ha a nagyvarosokban elo milliokat, egyenletesen elteritjuk minden talp-
alattnyi teruleten, ami peldaul errefele valoban meg is tortenik, mivel meg a
napi tobb szaz kilometeres ingazast is "racionalissa" teszi az auto, az se
tunik sokkal jobbnak. Akkor meg mit csinaljunk ennyi emberrel?
Komolyan nem hiszek abban, hogy a Foldet vegleg tonkre tudnank tenni, ez egy-
fajta ontelteseg. A termeszet szerencsere meg mindig sokkal erosebb nalunk.
Azt mar sokkal inkabb elhiszem, hogy a sajat eletunket tudjuk nagyon megkeseri-
teni. Sok eve olvastam egy konyvet egy atomhaboru lehetseges kovetkezmenyeirol,
es meg kell mondjam, hogy a kepet sokkal borzalmasabbnak talaltam, mint a
mediak altal surun hangoztatott "minden elpusztul" kep. A lenyeg eppen az volt,
hogy egy atom haboru, nem egyszeruen egy kollektiv ongyilkossag lenne, amiben
mindeki akarva akaratlanul reszt vesz, hanem valami, amit sokan tulelnenek,
de azert nem lennenek halasak. A kep hasonlo volt, ahhoz amit Merle a Malevil-
ben leir. Az atomrobbanasok altal a legkorbe kerult por sokaig elszurkitene az
egeboltot, egyfajta jegkorszakot hozva rank. A lehules kovetkezteben nem
lehetne sokaig megtermelni a szukseges elelmiszert, ami ehinseghez vezet stb.
Sose volt, es sokaig nem lesz az emberiseg abban a helyzetben, hogy minden
talpalatnyi teruletet tonkre tudna tenni. Az atomfegyverek igen hatekonyak, de
azok is csak budapestnyi teruleteket tudnak teljesen tonkre tenni. Az a nehany
ezer, esetleg tizeezer atomtoltet, amivel az emberiseg rendelkezik, meg egy
kisebb kontinensre sem biztos, hogy eleg. Egyebkent lehet, hogy az atomrob-
bantas a megoldas a globalis melegedesre :-). Ha az uveghaz gazok felhalmozo-
dasa a legkorben felmelegedeshez vezet, akkor csak egy kis port kell bele-
nyomatnunk es mindjart kiegyenlitodik a dolog. Annak idejen az kuvaiti olaj-
kutak felrobbantasa kapcsan sokan beszeltek rola, hogy ennek hatasa erezheto
klimavaltozast fog okozni. Tud valaki arrol, hogy ezt valoban sikerult is
kimutatni?
Cezar utolso lehellete, eleg szerencsetlen pelda. Lehet azon gondolkodni, hogy
a bennunket felepito molekukal hany szazaleka szarmazik regen meghalt emberek-
bol, de ez akkor sem lenne maskent, ha bekes ragcsalok lennenk, es nem a
"termeszetet tonkretevo" emberek, ennek megfeleloen teljesen mindegy, hogy
Trabant, vagy tarajos gote egette (egyebkent fogalmam sincs, hogy hogy nez ki
a tarajos gote) el azt a szenatomot, ami majd az uk-ukonokank hajaban lesz.
A szenhidrogen keszletek tortenetesen igen vegesnek tunnek, es mint mar 
emlitettem, van eselyunk arra, hogy nehany tiz even belul feleljuk, es ezzel
a tulzott CO2 kibocsatas megoldodni latszik ;-) vagy :-(. Abbol, hogy kepesek
vagyunk a szenhidrogeneket egy-ket emberolto alatt lenullazni, nem vonnam le
azt a kovetkeztetest, hogy lam milyen maradando karokat tudunk a termeszetben
tenni, egyreszt, mert ugy nez ki, hogy a termeszet kevesse torte magat, hogy
tul sok szenhidrogen-t termeljen szamunkra, masreszt temerdek olyan szenhidro-
gen keszlet marad, amit azert nem lehet kiaknazni, mert a megszerzesehez tobb
energiat kellene felhasznalni, mint amennyit egyaltalan er.
Kovax (R)-hez meg annyi kerdesem lenne, ha a modellek megbizhatosaga nem
szamit, akkor miert nem kerdezzuk inkabb a samant, hogy josolja mar meg a
jovonket, es hagyjuk a szamitogepeket arra, hogy gyerekek jatszanak rajtuk.
Mennyivel olcsobb lenne mint a vilagon kutatok ezreit foglalkoztatni, hogy
modelleken dolgozzanak.

Udv.

Balazs

Csak annyit kell itt megjegyeznem, hogy a bekaknak nem feltetlenul azert
epitenek alagutat, hogy el tudjanak menni izelni, hanem mert ugyis elmennek,
es ha szerelmi mamorban ellepik az utopalyat, az veszelyesebb. Persze lehetne
inkabb beka fogo csapdakon toprengeni, de ugylatszik egyes epitok mar vannak
ennyire nagyvonaluak, hogy inkabb olyanon torik a fejuket, ami a bekaknak is
jo. Ilyenekre egyebkent meg azok a mocskos "vizesek" is kepesek neha. Annak
idejen jokat derultunk azon, amikor a hallepcsokrol tanultunk. Ilyeneket
duzzasztoknal szokas epiteni, annak erdekeben, hogy a halak azert tovabbra
is tudjanak az alviz es a felviz kozott kozlekedni.

Udv.

Balazs

Bocs, ha kozben ez mar megjelent volna, de mar reg elkuldtem, es nem kerult
bele az elozo KORNYESZbe.

A Kozep-Europa Egyetem KOrnyezettudomanyi kara 1995 szeptemberetol beinditja az
egyeves Masters programjat, amit, az egyetem 5 eves tortenetere valo
tekintettel egyedulalloan hamar, vilagszerte elismernek 1994 nyara ota.  Lehet
1 ev alatt csinalni, vagy 2 honapos modulonkent elhuzva tobb evig, ha valaki
dolgozik, es nem tud egy egesz evet kihagyni.

En is toluk gradualtam 1992-ben, es azota tobbszor tanitottam ott - csak
ajanlani tudom.  A diaksereg egesz Kelet-Europabol van  valogatva, az eloadokat
a vilag legjobb egyetemeirol hivjak meg.  Aki a tema irant erdeklodik, mind
szakmailag , mind szemelyesen nagy elmeny. Korhatar: 21-45 ev. Sok az idosebb,
mar tapasztalt; soknak mar a PhDjuk is megvan, neha meg akademikusokkal is egy
evfolyamba kerul az ember...

Minden fizetve van!  

Jelentkezesi hatarido: Januar.  Tovabbi reszletek es jelentkezesi lap:



Vagy: 176-33-60, Janice Forry
Fax: 176-3574.

Sok szerencset!

Diana

Kedves Fekete Balazs!
Nincs tul sok idom, igy kenyelmesebb nem valaszolni a provokaciokra,
igy nem valaszoltam az elso leveledre. Most mar szakitok nehany percet.
Az elozo leveledben erveltel, hogy miert forditsunk gondot, az olyan
joslatokra (ozon lyuk, uveghaz hatas), amelyek tudomanyosan meg nincsenek
bizonyitva, hiszen a szamitogepes modellek bizonytalanok.
A tudomany teruleten mindig vannak, lesznek bizonytalansagok. Az
ozon lyuk leirasa es a statisztikai adatokkal valo alatamasztasa
(borrak aranya az utobbi idoben nott Ausztraliaban, az eszaki foldgombon
ezt ilyen meretekben meg nem figyeltek meg) szamomra meggyozo volt.
Egyebkent az itteni kornyezetvedelmi minisztert is meggyozte, hiszen
amikor felmerult a pletyka, hogy az Arktisz felett is kezd kialakulni
egy hasonlo lyuk, azonnali hatallyal el akarta rendelni a freonok betiltasat.
Amikor kiderult, hogy ez megsem igaz, akkor visszakozott. Az itt nem faj,
ha Ausztraliaban halnak meg az emberek emiatt.
Az uveghaz hatas meg bizonytalanbb. Viszont a kovetkezmenyei nagyon sulyosak,
lehetnek. Ha csak akkor teszunk ellene amikor mar bizonyithatoan megjelent,
annak akar egy milliard ember is lathatja karat. Ha pl. a tenger
viz szintje megemelkedik 5-10 meterrel, akkor az nehany tiz millio bangladeshi-
nek az eletterenek elveszteset jelenti. Be fogja ezen embereket akkor
fogadni a fejlett vilag, amelyik a CO2, metan ... kibocsajtasaval a 
katasztrofat eloidezte?

Azzal tokeletesen egyetertek, hogy a kornyezetvedelemre neveles nagyon
fontos. Itt Nemetorszagban pl. ez eleg fejlett. A szemetet jobb helyeken
3-4 fele taroloba kell helyezni, es ahogy ezt megfigyeltem, az emberek
ezt be is tartjak.

Az allatok kipusztulasaval az a baj, hogy regebben haltak ki fajok, es ujabbak
alakultak ki. Most mintha az elso folyamat sokkal gyorsabb lenne. Amely a
Fold gen keszletenek elszegenyedesevel jar. En ugy gondolom, hogy a
Fold egy reszet, 5-10 szazalekat at kellene engedni a termeszetnek,
hagy jatszon ott o, legyen kivalasztodas, adjunk eselyt arra, hogy
az elorendszerek nelkulunk is eletkepesek maradjanak.
Azt hiszem, az idezett tuz a Yellowstone parkban volt, legalabb is ott is
volt egy ilyen. Az elobbiek miatt el tudom fogadni, hogy nem avatkoztak
kozbe.
Ami a mesterseges vilagot illeti en, ha lehet valasztani, inkabb fizetek
most otszoros aram, gaz es benzin szamlat, csak kesobb is kimehessek
az erdobe setalni, hegyetmaszni, s legyen meg ez a lehetoseg a gyerekeimnek
is.
Kedves Kovax,
En azt hiszem, hogy helytelen a novenyeket, mint CO2-t megkoto uzemeket
elkepzelni. Ha globalisan nezzuk, a szarazfoldi novenyzet (amig a tomege 
allando marad a Foldon) nem vesz fel semmi CO2-t. Ami a Foldon CO2 felvetellel 
foglalkozik az szerintem a tengerben van. Egyreszt a meszvazu allatok meszvaza,
masreszt olyan allatok, novenyek, egysejtuek, amelyek a pusztulasuk utan
lesullyednek a tengerfenekre, es ulledek halmozodik rajuk. Legalabb is
en mas mechanizmust nem nagyon tudok elkepzelni. A fa elegetese elvben
nem ront a CO2 haztartason, hiszen helyet ad egy uj fanak, amely ugyanannyi
CO2-t tudna felvenni (ha telepitenenek a helyere). 
Ez a termeszetben regota jatszodo folyamat. Erdotuzek
mindig is voltak. Az igazi problemat az uveghaz hatas szempontjabol 
(az elejen emlitettek miatt termeszetesen az oserdok orias meretu kiirtasat
is ellenzem) szerintem a szen, olaj es gazkeszletek felegetese okozza. 
Az a C mar nem olyan egyszeruen jut vissza a felszin ala.

Az ADAC (itteni autoklub) megjelentetett egy demagog statisztikat:
a CO2 kibocsajtas 96%-aert a termeszet felelos, a 4%-bol 0.4%-ert a kozlekedes.
Azt nem teszik hozza, hogy az a 96%, ha nem teszunk ellene semmit, akkor
ujra el is nyelodik a termeszet altal. Az a 4% az amely felboritja a legkor
CO2 egyensulyat, ami az uveghaz hatast okozza.
A valaszom eleg hosszura sikeredett, ezert elnezest.
Udv Gyuri
-- 

      *--------------------------------------------------------------*
      *        Gyuri Wolf                   Physics, Theory          *
      * Gesellschaft fur Schwerionen-  E-mail:     *
      *     forschung (GSI) mbH        Tel: +49 6151 359 2755        *
      * 64220 Darmstadt, P.O.B. 110552 Fax: +49 6151 359 2990        *
      *          Germany               Priv: +49 6151 7008 27        *
      *--------------------------------------------------------------*

Balazs kerdezte :

>Az effele oktatast feltetlenul hasznosabbnak tartom, mint a Bocskai
>uton a Lagymanyosi hid ellen tuntetni. (Egyebkent meg tudna valaki
>magyarazni, hogy mi a baj a Lagymanyosi hiddal ?).

En is megprobalhatom...hogy masoknak mi baja vele, mert szerintem szuk-
seg van ra.

Miert van szukseg ra, meghozza ott, ahol van ? Az M0 kivalthatja (es
ez nagyon nagy eredmeny) a Dunantulrol az Alfoldre tarto atmeno for-
galombol a Petofi hidat, de Budapest belso kozlekedesi problemain
keveset segit. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a Nagybelvaros az a Nagyko-
rut altal hatarolt terulet, tehat Budapest legdelebbi belso hidja
a Nagybelvarosban van. Eszaki megfelelojetol a Margit-hidtol eszakra
meg van egy nagy hid, az Arpad-hid, ez a Vaci uttal, Hungaria korut-
tal egyutt sokkal jobb kozlekedesi lehetosegeket nyujt, mint a Sorok-
sari ut belso szakaszan.

A Lagymanyosi hid (Lh) ellen a Hamzsabegi uton lakok szoktak tuntetni,
akik a Lh tervezett elvezeto utja menten laknak. Az ott levo park egy
resze aldozatul fog esni az utnak, mert a Bocskai ut mar nem birja a
forgalmat, ma az Astoria mellett ez Budapest legszennyezettebb utja.
Annak nyilvan nincs sok ertelme, hogy hidakat epitsunk, majd a roluk
lejovo forgalmat egy csomoba gyujtsuk, ezert kell uj elvezeto ut is.
Ha meg hid sem lesz, akkor meg marad a mostani "alapjarati kornyeze-
zetszennyezes".

Az M0 eszaki szakaszanak is vannak ellenzoi, de en a megepites mellett
szavazok, mert nem en vagyok az egyetlen, aki Budapest eszakkeleti
reszen vagy agglomeraciojaban lakik, akiknek nyugat felol jove be kell
mennie a Belvarosba. Tegyuk labakra az autopalyat, ha a termeszetve-
delmi teruletet nem akarjuk kettevagni, vagy ahol lehet, vigyuk a fold
ala.

Ervkent elo szoktak hozni, hogy fejlesszuk a tomegkozlekedest. Hat van
mit, bar mintha Budapest tomegkozlekedese igy is a legsurubbek koze
tartozna a vilagon. Nekem Dunakeszirol (lenyegeben Kaposztasmegyerrol)
reggel 1 3/4 ora az utazasi ido BKV-val a munkahelyemre (KFKI,Csille-
berc), delutan haza 1 1/2 ora. Kocsival mindossze 3/4 ora egy ut, te-
hat mintegy 2 orat veszitek a BKV hasznalataval. Ezt megengedhetem ma-
gamnak, ha olyan idoszak koszont ram, hogy csak melegedni jarok a mun-
kahelyemre, de amikor dolgoznom kell, akkor nem. Akkor esetleg rakeny-
szerulok, ha nincs penzem sok benzinre (1993 ilyen ev volt).

Hidas Pal

Mail*Link(r) SMTP               FWD>nature conservation conference announcement

International Conference Announcement

5-8 June 1995
Palanga, Lithuania

Land Use Changes and Nature Conservation Strategies in Central and
Eastern Europe

Contact: Dr. Pranas Mierauskas, Lithuanian Fund for Nature,
Juozapaviciaus St. 9, LT-2600 Vilnius, Lithuania, Tel/Fax: (370-2)
355-957 (temporary)

The deadline for pre-registration is: 15 JANUARY 1995.

The official language of the conference is English. Lithanian Fund
for Nature is trying to get funding for CEE participants.

Objectives: The aim of this meeting is to bring together
environmentalists, scientists, and land managers in order to
facilitate the discussion and exchange of ideas on the impact of
land re-privatisation on nature. The meeting should lead to
recommendations on sustainable land management in agricultural
areas, which face intensification of human activities and change of
ownership. The participants should identify new threats and
opportunities, which challenge nature conservation in re-privatised
areas. 
**********************************************************
Nicolas Johnson                     voice: (36-1) 250-3401
Regional Environmental Center       fax:   (36-1) 250-3403
Miklos ter 1                        e-mail: 
H-1035 Budapest
Hungary
**********************************************************