Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX SZALON 1027
Copyright (C) HIX
1995-12-12
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Szabo Kalman a Szalon-ban megjelent cikkehez szeretnek (mind)  57 sor     (cikkei)
2 Az IMF es az AIDS (mind)  79 sor     (cikkei)
3 Utinaplo (New York-Budapest-Kolozsvar) (mind)  111 sor     (cikkei)
4 Liberalis ? Konzervativ ? (mind)  72 sor     (cikkei)
5 Re: Osszmagyarsag I. Tanacskozasa (mind)  17 sor     (cikkei)

+ - Szabo Kalman a Szalon-ban megjelent cikkehez szeretnek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

bizonyos ellenveteseim vannak.
Kezdjuk az Alkotmany birosag-gal:

1./ Svedorszagban mint egyikeben az europai orszagoknak- NINCS AB.
2.Svedorszagban meg hasonlo vagy ennek megfelelo birosag sincs.
3./ amikor a kormany egy torvenyjavaslatot akar beterjeszteni akkor azt
egy jogaszokbol allo bizottsagnak kuldi meg, velemenyezesre.
A bizottsag velemenyet vagy elfogadja- vagy nem- igy a torvenyt akkor is
keresztul tudja vinni- parlamenti tobbsege megleven- ha az
alkotmanyellenes vagy a bizottsag nem javasolta.
4./ Svedorszagban az allampolgarnak nincs olyan jogi foruma ( mint
Nemetorszagban az AB vagy az USA-ban a Legfobb Birosag) ahova az allam
ELLEN pert indithat. Igy nem veletlen, hogy az europai orszagok kozott
Svedorszag az, aki ellen az Europa Birosag a legtobb elmarasztalo
iteletet hozza- ami ugyan semmire sem kotelezi Svedorszagot- de
altalaban kovetik az iteletet. egy kereset es itelet kozot 3-6 ev
huzodik el...

Ami a kamatok -es az adolevonasok-mert ez a leneyg- emeleset vagy a
elvonasok mertekenek valtoztatasat illeti siznten elelnvelemenyen
vagyok. Itt nem jelkepes aron vesznek meg egy hazat, hanem 100 ezer
dollarnal is tobbert, amibol a vevo cca 10-20 %-ot fizetett ki 20 evvel
ezelott. Amikor elhatarozta, hogy hazat (oroklakast) vesz kiszamolta
maganak, hogy az mennyibe fog kerulni es azt a fizetesebol tudja-e
fedezni. Mondjuk a jovedelmuknek( ferj-feleseg ) 30 %-a lesz.Ez nem kis
tetel, de sokan oregsegukre gondolva- addig kifizetve a kolcsonoket
inkabb meghuzzak magukat-es vesznek hazat.
No mar msot, eltellik 6 ev es egyszerre az allam kozli, hogy a
kamatoknak csak az 50 %-at vonhatjak le az adozasnal- vagyis a kamatlab
dupplajara emelkedik-miutan nem kap vissza annyit, mint addig.
Ezek utan ujabb 6 ev mulva fel is emeli ( ahogy Kalman irja, jogosan) a
kamatlabat.
Gonduljuk csak at: en bizonyos feltetelek mellett mentem bele egy
kolcson felvetelebe. amennyiben tudtam volna elore, hogy otevente
csokken az eletnivom- mert a lakassla kapcsoaltos kiadasok nonek-
majdnem valoszinu, hogy nem vettem volna hazat. En ezt a megoldast
szabalyos csalasnak erzem: behuztak a hazepitesbe, hogy az epitomunkasok
ne legyenek munkanelkul ( no9 meg sok mas, mert az epitkezes nem csupan
az epitomunkasonak jo, hanem a WC.csesze-gyartoknak es a hutoszekreny
gyaraknak is ! Tehat en ezt nem erzem tulzottan korrekt eljarasnak az
alalm reszerol- foleg nem Svedorszagban- ahol meg csak nem is perelhetem
az allamot.
Legyen szabad hozzatenni, hogy en speciel nem vagyok "erdekelt fel ": en
berlakasban lakom- ugylatszik 30 evvel ezelott is voltak megerzeseim,
hogy a feltetelek tul szepek. Egyebkent a fenti ketseges methodnak
kovetkezmenye, hogy emberek elvesztik hazukat, kifizetett torlesztesuket
es a bank elarverezi a hazat, mert a tulajdonos 20 ev utan nem tudja
fizetni a reszleteket- munkanelkuli lett- beteg stb.
Ugyanez all a GYES-re is. Amikor valaki elhatarozza, hogy harmadik
gyermeket is szeretne, nyilvan szamolgat, mibol tartja majd el?
Ez is egy szerzodes az alammal ! Vagy talan mikor kiderul, hogy meg sem
kap segitseget "csinalja" vissza a dolgot?
Speciel a GYES es altalaban a gyerekpotlek stb. kerdese a legrovidlatobb
politika minden allamnal-ha azt csokkenti:'
A szuletesek csokkentesevel csokkenti majd azok szamat, akik fedezni
tudjak majd a jelenlegi munkavallalok nyugdijjat.
Georg Fischer
+ - Az IMF es az AIDS (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt SZALON!

A San Franciscoi egyetem (UCSF) AIDS Prevencioval foglalkozo kozpontja " 
Sociometric Obstacles to HIV Prevention and Treatment in 
Developing-Countries - The Roles of the Interbational-Monatery-Found and 
the World Bank" cimmel szamolt be az AIDS-kapcsolatos kutatasainak 
eredmenyerirol. A cikk az "AIDS" nevu szaklap 1995 junius 15.-szamban 
jelent meg (Volume 9, No 6, pp 539-546) szerkesztosegi cikkent, ami 
kulon is alahuzza a tema fontossagat. A szerzok Lurie, P., Hintzen, P. 
and Lowe RA. Mivel szaklaprol szo a nagyobb egyetemek konyvtaraiban 
feltehetoleg elerheto a cikk.
	Mindamellet a nem egyetemen dolgozo SZALON olvasokra tekintettel 
a cikk nehany megallapitasat kozze teszem:

	Az IMF es WB olyan gazdasagi es szocialis eroket szabaditott el, 
amelyek hozzajarulhattak az AIDS terjedesehez a fejlodo orszagokban. 
Amennyiben komolyan vesszuk a globalis epidemia (vilagjarvany) 
veszelyet, a cikk irok megallapitasa szerint, foglalkozni kell ezekkel a 
"szent tehen" gazdasagi programokkal.
	2000-re a HIV fertozottek 90%-a fog kikerulni a fejlodo orszagokbol.
	Az IMF ugynevezett "strukturalis reformokkal" (SAPs Struktural 
Adjustment Programs) kivanta megjavitani a vonatkozo orszagok gazdasagi 
mutatoit. Ezek stimulaljak a privat szektor novekedeset es export 
orintalt politikat kovetelnek a penzugyi deficitben levo orszagoktol. Az 
IMF kolcsonoket nem lehet atutemezni.
	1980 es 1991 kozott 89 fejlodo orszagban 566 SAP-ot inditottak az IMF 
utmutatasai alapjan. A szerzok szerint ezek a strukturalis reformok 
teremthettek meg az AIDS terjedesenek felteteleit. Az iparilag fejlett 
orszagok szempontjabol a SAP-ok novelik a kolcson nyujtas biztonsagat es 
kedvezo felteteleket biztositanak a kulfoldi beruhazoknak.
	Az elmult husz evben a fejlodo orszagok adosag allomanya 
megnovekedett es ez kedvezo felteteleket teremtett az ipari orszagok 
szamara, hogy a kolcsonnyujtas feltetelekent a strukturalis reformokat 
jeloljek meg. Ennek eredmenyekenyt a fejlodo orszagok gazdasaga 
drasztikussan atalakult. Sok esetben azonban a SAP-ok alaaknaztak a 
fejlodo orszagok szocialis strukturajat es ezzel olyan jelensegek leptek 
fel, amelyek elomozditjak az AIDS rizikos viselkedesi formak terjedeset. 
A mezogazdasagi termeles visszafogasa, a penzleertekeles es az export 
orintacio dezintegralta a fejlodo orszagok tarsadalmat. A kis farmerek 
nem birjak a versenyt a kulfoldi beruhazokkal. A kozlekedes 
infrastrukturalis fejlesztese, amely altalaban resze a SAP-nak, osszekoti 
a varosokat es a videkei teruleteket. A kamionosok az elsok, akik 
eljuttajak a fertozest videkre. Kenyaban a kamion soforok 27%-a HIV 
fertozott. De ugyancsak magas az arany Tanzaniaban, Indiaban, Sudanban es 
Nigeriaban. 
	Migracios jelensegek: A munka nelkul maradt parasztok a varosokba
vandorolnak, ahol a prostitucio reven fertozodnek, majd hazaterve elviszik
kornyezetukbe a fertozest. A fejlodo orszagok varosi lakossaganak
novekedese kiemelkedoen magas (3.6% szazalek evente, 4,5-szer magasab,
mint az ipari orszagokban), ez is fontos riziko tenyezo. A varosokban
terjedo kabitoszer fogyasztas szinten eroteljessen elomozditja az AIDS
terjedeset. Ide sorolhato meg a szex turizmus. 
 	Ugyanakkor ezek az orszagok az IMF nyomasara visszafejlesztettek 
egeszsegugyi es szocialis ellato rendszeruket, ami komolyan megneheziti 
az AIDS elleni hatekony fellepest. Az egeszsegugyi szolgaltatasok 
visszafejlesztese gyakori jelensegge tette az egyszer hasznalatos tuk 
ujboli felhasznalasat, ami az AIDS-en kivul az EBOLA jarvany kitoreset is 
eredmenyezte. Vegeredmenyben a sub-saharai afriaki ovezetben az 
emberiseg mintegy 10%-a el csak, meg is innen kerul ki az AIDS 
fertozottek 2/3-a.
	Az epidemia megallitasanak socioeconomiai feltelei 
kozott szerepel az adosagok atutemzese es az export osztonzes helyett a 
sajat szuksegletre valo termeles elomozditasa. Ugyancsak szukseg van egy 
atfogo AIDS tanulmanyra, hasonlora, mint amilyen a kornyezeti 
katasztrofak veszelyeivel foglalkozott.

Ennyit a cikkrol. A sajat kommentarom, hogy a fejlodo orszagok migracios 
hullama ma mar nem all meg a sajat orszagaik varosainal, hanem Europat 
tekinti celnak. Egy reszuk Magyarorszagon at igyekszik az igeret 
foldjere. Itt Olaszorszagban is rohamossan no az afrikaiak szama. A mult 
ev vegen meg csak 400 000-ren voltak, mostanra ez a szam feltehetoleg 
erossen megnott, de a novekedest eroteljes volta miatt iden mar nem 
tudtak kontrolalni a bevadorlok szamat. Egyes becslesek szerint a nagyobb 
varosokban 5-10%-ra teheto az "extracommunitarik" aranya, ami mar a 
kritikus ertekhez kozelit. Pillanatnyilag a marrocinok jelentik a 
legnagyobb kockazatott, mert megszereztek a szex piac es a kabitoszer 
piac ellenorzeset.

dr Bathori Gyorgy MD
+ - Utinaplo (New York-Budapest-Kolozsvar) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

T. Szalon!

Neheny utielmeny, remelem nem unalmas.

Szappan

Malev repulovel utazom, a kiszolgalas peldas. Mellettem idos ur ul. Elmeseli,
aradi szarmazasu de a haboru ota nem mert haza menni. Az elottunk levo sorban
rettenetesen kover ferfi ul, megfigyeljuk, amint lopkodja a repulon levo
pokrocokat. Az aradi uriember megszolal: "Bezzeg a hitleri idoben az ilyenekbol
mar reg szappant foztek volna." A kover ember hirtelen nagyon szimpatikussa
valik, nehezen birom ki az ut tobbi reszet (mas hely nincs a a gepen).

Maffia

A ferihegyi repuloteren autot probalok szerezni, soforrel, Kolozsvarig. Valahog
y
talalok valakit aki normalis aron elvinne (es el is visz). De, hogy elkeruljuk
azt, hogy a ropteri taxis maffia felvagja kerekeit, busszal megyunk nehany
megallot, majd ott ulunk be varakozo taxijaba.

Ebed

Puspokladany utan ebed a soforrel: 2200 Ft., $16,30. Havi $300-bol (az talan eg
y
jo fizetes) tizennyolc es fel ebedre jut. Nehany nappal kesobb Kolozsvaron
vacsorazom apammal a Maestro nevu rossz vendegloben. 70000 lejt hagyunk ott,
$23, havi $200-bol (ami ott egy nagyon jo fizetes) nyolc es fel vacsora.

Benzin arak

M.-on kb. 100 Ft. egy liter, Romaniaban 750 lej ($1=135Ft=3000lej). Viszont
minden roman allampolgar aki tobb mint egyszer utazik kulfoldre autoval, autoja
benzintartalyanak ket es felszeresenek megfelelo benzin adot kell fizessen (egy
Dacia-nal ez kb. 89000lej = egy harmad fizetes).

Hatar

Tobb kilometeres teherautosor de szemelykocsiknak meglepoen kicsi a varakozasi
ido, mindenki udvarias, szinte olyan mint a USA/Kanada hatar.

Futes

Kolozsvaron apamnal a tombhazban az elso ket nap se meleg viz, se futes (kinn
-5C). Allitolag a kormany sem gazbol sem olajbol nem vasarolt eleget a telre,
gondolom tropusi idoben remenykedtek.

Ujsagok

A Helikon es A het (mindketto hetilap) mar tobb mint egy honapja nem jelennek
meg, papirhiany miatt.

Kabel

Apamnal kabel TV, 18 csatornaval. Foghato a Duna TV, Sky News, CNBC, tobb nemet
es francia csatorna meg valami MTV-szeruseg is. Na, meg a roman TV 1 meg 2-es
csatornaja es egy kolozsvari ado.

Szinhaz

Jo eloadast lattam a kolozsvari Magyar Szinhazban, Bulgakovnak a Moliere-rol
irott darabja. Szomoruan allapitom meg, hogy a nezoteren hatvanan vagyunk csak.
Egy jegy ara kb. $1.

Levego, viz

Kolozsvaron nagy forgalmi dugok vannak, a levego buzos, nagyon szennyezett. Apa
m
meseli, a nyaron nehany napig mindenki fozte a vizet, allitolag nem mukodtek a
szurok.

December 1

89 ota a roman nemzeti unnep, akkor egyesult Erdely Romaniaval. November 30.-an
nezem a roman TV hireit. Gyulafehervari sirkoszoruzast mutatnak, nem tudom kiet
,
csak arra figyelek fel, a bemondo azt modja: az illetot a magyarok (sic!) oltek
meg. Rajtam kivul senki sem lepodik meg az altalanositason.

Rokonlelkek

Olvasgatom a Nagy Romania szamait. Tanulsagos olvasmany, ha az ember neheny szo
t
felcserel, pl. azt, hogy magyar azzal, hogy zsido, azt pedig, hogy roman azzal,
hogy magyar, mar szinte le lehetne adni a Forumon vagy a Hungary-n
Szucs/Kiss/stb. alairasaval.

Funar

Kolozsvaron ujra van egy kereszt a Fellegvaron (a roman hosok emlekere), oriasi
,
inoxbol keszult. Majdnem akkora mint az Avram Iancu szobor, amihez hasonlo
borzalmat meg nem lattam. A Matyas szobor elott oriasi godor az asatasokkal,
allitolag ugy akarjak hagyni.

Managed care (Amerikaban igy hivjak azt amikor az orvosi ellatast korlatozzak)

Apamnak azt mondta Kolozsvaron az orvosa, hogy ha felirna neki azt a gyogyszert
ami hasznalna, akkor elhasznalna azt a kvotat ami osszes betegenek szol. Igy ne
m
irta fel. Gondolom azok a betegek, akiknek nincs fia Amerikaban, egyszeruen
elpusztulnak.

Budapest

A kirakatok a belvarosban gyonyoruek, az arak valamivel magasabbak a New
York-iaknal. A legtobb uzlet zarva szombat delutan es vasarnap, mikor van itt
ido vasarolni? Es kinek van ra penze?

Tisztelettel,
Farkas D. Gabor
+ - Liberalis ? Konzervativ ? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Szalon !

Amit most leirok, nagy resze kozhely, de en ugy latom, nem 
haszontalan osszefoglalni, mit ertunk "liberalis-konzervativ" alatt, 
mar csak a jovobeni cimkeaggatas megkonnyitese erdekeben is ;-)))). 
Mindenekelott definicioszeruen :

liberalis: tolerans, felvilagosult es progressziv szellemisegu.
konzervativ: hagyomanyokra epito, valtozasokat (kulonosen gyors 
valtozasokat) elutasito.
szocialista: olyan, aki szerint a termeles, elosztas a tarsadalom 
tulajdonaban kell legyen, javak egyenletesen legyenek elosztva, a 
felemelkedesi lehetoseg es a letbiztonsag mindenki szamara 
biztositott kell legyen.

Ezek a szotar szerinti definiciok. Az egyes politikai kulturakban 
azonban maskeppen hasznaljak ugyanezeket a jelzoket es meg csak ki 
sem lepnek a szo alapjelentesebol.

    Nyugat-Europaban a konzervativ partok eszmeisegeben nemzeti, 
csaladi es moralis ertekeket helyeznek eloterbe, gazdasagi teren a 
kapitalizmust tartjak az egyedul udvozito utnak. A liberalis partok 
eszmeisegeben progresszivabbak, egyes tradiciok meghaladasat 
szeretnek elerni, kulcsszavuk a modernitas, gazdasagi eszmenyuk a 
szabad piaci kapitalizmus.

    Amerikaban a konzervativ eszmerendszerhez szinten a csaladi es 
moralis ertekek kotodnek, de gazdasagi teren valamivel 
liberalisabbak, tehat szabadabb piacot es kevesebb allamot kedveloek, 
mint europai konzervativ tarsaik. Liberalisnak viszont valami oknal 
fogva azokat hivjak, akiket Europaban szocialdemokratanak neveznenek. 
Amerikai szempontbol a liberalis tehat egy progressziv szocialista 
iranyzat.

    Magyarorszagon mindez sokkal kaotikusabb. Eszmeisegben a partok 
meg csak-csak a helyukon vannak (konzervativ: haza, csalad, moral; 
liberalis: egyeniseg, szabadsag, polgarjogok; szocialista: gondoskodo 
allam, szolidaritas), de aktualpolitikai teren a legteljesebb 
zurzavar uralkodik. A magyar partok egyszeruen nem azokat a 
tarsadalmi csoportokat kepviselik, amiket a nekik megfelelo nyugat-
europai partok. Ennek egyik legperverzebb jelensege, hogy peldaul a 
menedzserreteg jelentos hadallasokat foglal el az MSZP-ben, innen a 
Bokros-csomag MSZP-tamogatoi kore. Orban ugyancsak furcsa pozicioba 
vitte a FIDESZ-t, egy jobboldali liberalis kurzust hajtat vegre vele, 
amivel normalisabb helyen joggal szerezne meg a magasan kvalifikalt 
szakertelmiseg es felso menedzserreteg szavazatait. Magyarorszagon a 
fiatalokat probalja igy megszolitani. Szamomra ugy tunik, hogy 
gazdasagi teren a KDNP es az MDF a konzervativizmust a Kadar-rendszer 
gazdasaganak megorzesekent ertelmezi. Ez sem fedi teljesen a nyugat-
europai megkozelitest.
    Helyt kell adjak Martin Andrea kifogasanak, hogy o az SZDSZ-t nem 
tudja liberalis partnak elfogadni. Valoban, nyugat-europai ertelemben 
nem konzervativ liberalis part ez, hanem inkabb baloldali radikalis. 
Tolgyessy Peter igy jellemzi partjat "A kerekasztaltol a kolaicioig" 
cimu irasaban:
"Az SZDSZ-t letrehozo demokratikus ellenzekben kevesen voltak, akik 
ne azonosultak volna a magyar baloldali hagyomany valamelyik 
reszevel. A polgari radikalis, ujbaloldali nezeteket megfogalmazo, a 
legkulonbozobb kisebbsegek irant empatiat mutato csoportosulas emberi 
jogait gyakorolva kihivoan szembefordult a Kadar-korszak korlatolt 
viszonyaival".
    Magyarorszagon a rendszervaltast levezenylo ertelmiseg ugy velte, 
a nagy csata ideologiai teren, nemzeti konzervativizmus es polgari 
radikalizmus kozott dol majd el. A polgarok jobban ertettek a 
demokraciahoz: ok mar tudtak, hogy a demokracia *erdekkepviseleti* 
rendszer, ahol ideologiai csataknak nem sok tere van. Igy aztan a mai 
Magyarorszagon a "konzervativ-liberalis" acsarkodas sokakban jobb 
esetben mosolyt, rossz esetben undort kepes csak gerjeszteni. A mai 
politikai harcokat a jobb-bal tengelyen vivjak, bizarr modon az MSZP-
n *belul*.

Udv, Gabor
+ - Re: Osszmagyarsag I. Tanacskozasa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

aggyisten!

	Tegnap este a Varbeli Litea Irodalmi kavehazban Nagy Ferenc 
miniszterelnokrol szerkesztett konyvenek bemutatojan talalkoztam 
Csicsery-Ronai Istvannal, a Fuggetlen Kisgazda Foldmunkas es Polgari Part 
valaha volt tisztsegviselojevel, az Occidental konyvkiado egyszemelyes 
motorjaval, regebbrol jo ismerosommel.
	Felhatalmazott es megkert, hogy Cser Ferenc hetfoi, keresre 
tovabbitott nyilt level-kozlese kapcsan kozoljem ugyanezen olvaso 
kozonseggel, hogy a nyilt level alatt Csicsery-Ronay Istvan neve egy 
joindulatu felreertes eredmenyekent szerepel, a maga reszerol nem irt ala 
ilyen nyilt levelet. Nincs ok senkit ezert hibasnak tekinteni, 
kifejezetten hangsulyozta, hogy ez szimpla tenykozles, tud a levelrol, de 
nem irta ala az Osszmagyarsag Elso Tanacskozasat javasolo levelet es neve
alairokent joindulatu felreertes miatt szerepel azon a levelen.

	istenvelunk...			kadargyorgy

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS