EG eredetileg azt a kerdest tette fol, lekepezheto-e a nyugati
konzervativ hagyomany a magyar politikai spektrumra, es milyen
ertelemben mondhato a jelenlegi MDF-FIDESZ-KNDP "konzervativ ellenzek"
valoban konzervativnak.  EG egy kituno (sot hatborzongato) Oakeshott-
idezettel fogott hozza a temanak.  Az idezet a konzervativ lelkialkatrol
szolt.  Emlekeztetoul egy kis Oakeshott szovegminta, TGM forditasaban:

  "A konzervativ elonyben reszesiti a meghittet az ismeretlennel szemben,
  a meglevot a lehetsegessel szemben, a hataroltat a korlatlannal szemben,
  az elegsegest a bosegessel szemben...  A vihar, amely letarolja a
  bozotot, s megvaltoztatja az ember kedves kilatasat, baratok halala,
  a baratsag elszunnyadasa, a viselkedesi szokasok elavulasa, kenyszeru
  szamuzetes, a szerencse forgandosaga -- ezek mind valtozasok, potolhatok
  talan, de amelyeket a konzervativ vermersekletu ember onkentelenul is
  fajlal...  A valtozas az identitast fenyegeti, es minden valtozas az
  elmulas hirnoke..."

A kerdes a kovetkezo: letezik-e osszefugges a konzervativ vermerseklet
es a konzervativ politikai program kozott?  Valoszinu-e, legalabb
statisztikailag, hogy Oakeshott konzervativ vermersekletu polgarai
-- magyar palyan -- tamogatnanak egy konzervativ politikai programot?

En azt hiszem, a korrelacio inkabb negativ (es nemcsak Magyarorszagon).
A konzervativ politikai program, ha letezne ilyen, eleg sok bozot-
tarolassal lenne egybekotve.  Jelek szerint a konzervativ lelkialkatu
szavazopolgarok tobbsegben vannak: 1990-ben az MDF nagyreszt azert nyert,
mert megrazkodtatasoktol mentes atmenetetet igert.  1994-ben viszont
a szocialistaknak sikerult leginkabb apellalniuk a konzervativ
vermersekletu szavazokra.

A konzervativ vermersekletu polgarok ezek szerint az egvilagon mindent
hajlandok tamogatni, kiveve konzervativ politikai programokat.  A
magyarazat kezenfekvo.  Egy majdani konzervativ politikai program altal
letarolando bozot a magyar politikai-gazdasagi status quo, az utobbi
150 ev szakadatlan magyar tarsadalmi keplete: a korporativ partallam
a maga elpusztithatatlan intezmenyeivel.  Ennek a politikai kepletnek
a gyokerei messzire nyulnak vissza, sokkal messzebbre, mint a rovidke
kommunista epizod: vegulis Magyarorszagon a Kiegyezes utani liberalis
reformokat is korporativ-paternalisztikus partallami keretek kozott
bonyolitotta le a Szabadelvu Part.  Egy valoban konzervativ politikai
program, amely radikalisan megnyirbalna az allam gazdasagi es kulturalis
szerepet, eppenseggel a konzervativ vermersekletu szavazopolgarok idegeit
borzolna fol leginkabb.  "A valtozas az identitast fenyegeti, es minden
valtozas az elmulas hirnoke."

A magyarorszagi helyzet egyebkent nem teljesen atipikus.  Amerikaban
jelenleg a konzervativ szineket ket teljesen elkulonult iranyzat
kepviseli: a tradicionalis Buckley-Goldwater-Safire fele libertarianus
konzervativok, es a Falwell-Robertson-Helms tipusu vallasos jobboldal.
Ezek altalaban megfojtanak egymast egy kanal vizben, de annyi kozos
megiscsak van bennuk, hogy egyikben sem tengenek tul az Oakeshott-i
konzervativ embertipusok.  A konzervativ politikai retorika gyakran
dolgozik nosztalgikus-erzelmi rahatasokkal, de ezek nem annyira a status
quo megorzesere iranyulnak, mint inkabb egy fiktiv multbeli status quo
ante feltamasztasat igerik.  Reagan nosztalgikus mult-kepe leginkabb
Frank Capra filmekbol taplalkozott; ugyanezt a modszert eleveniti fol
a Newt nevu ize', aki leginkabb a Boys' Town cimu mozira alapitana
szocialis reformokat (szem nem marad szarazon!).  A nosztalgikus
retorikai fogasok ellenere Reagan vagy Gingrich egyaltalan nem az
Oakeshott-i konzervativ alkat kepviseloi.  Vermersekletuk inkabb egy
egykori orosz anarchistaera emlekeztet.  A "konzervativ" program, amit
kepviselnek, valojaban egy radikalis reformprogram, restauracionak
alcazva.

Ez a propagandatrukk egyebkent nem a jobboldal monopoliuma: a francia
forradalom retorikaja is a romai polgarerenyeket ohajtotta restauralni
eredetileg.  Ha Magyarorszagon egy nap megjelenik egy konzervativ
politikai program, valoszinuleg ugyanigy lesz alcazva, bar a fiktiv
multat nehezebb lesz beszerezni hozza.  Ez azonban csak egy hipotezis:
a "konzervativ" ellenzek politikai programjaban egyelore nehez follelni
a konzervativ elemeket.

-----
Fencsik Gabor

> Temakor: konzervativizmus es liberalizmus ( 71 sor )
Ve1gh La1szlo1 szerint:
>   A konzervativok es liberalisok ket polust alkotnak, nelkuluk a
> civilizacio egyensulya felborulna. Ha tetszik kinai modon, ugy tartoznak
> egymashoz, mint a jin es a jang.

Szerintem nem ege1szen. Ha valami jin/jang ellente1tben a1ll a
konzervativizmussal akkor az a progresszio1, nem pedig a liberalizmus.
Igaz, hogy a liberalizmus fo3vonala tele van progresszi1v elemekkel,
(pontosabban olyan elemekkel amelyek valaha progresszi1vek voltak azzal
szemben amivel szemben akkor a1lltak) de a mai progresszio1, melynek tipikus
ke1pviselo3je mondjuk Bill Clinton, sza1mos ponton tu1lmegy a libera1lis
a1lla1sponton: poziti1v diszkrimina1cio1 (affirmative action), alanyi jogon
"ja1ro1" szolga1ltata1sok (health care), szabad fegyvervisele1s
korla1toza1sa. Ezek ele1g fontos, vagy legala1bbis ele1g ko2zismert e1s
ele1g hevesen vitatott ke1rde1sek ahhoz hogy e1rdemes legyen elku2lo2ni1teni
a laissez-faire gondolatko2rt a progresszi1v gondolatko2rto3l: elo3bbiek
szerint a kisebbse1geknek jogegyenlo3se1gre, de nem poziti1v
diszkrimina1cio1ra, a betegeknek pedig pe1nzre (hogy fizetni tudja az
orvost) e1s nem gondoskodo1 a1llamra van szu2kse1ge.

> A konzervativ az osi vagy a legalabb
> is kiprobalt ertekekhez ragaszkodik, azokat vedi. Azonban a tokeletes
> tarsadalom nem letezik, nincs, mert a kulso vilag allandoan valtozik.
> Ami ma jo, abbol holnapra jonehany dolgot felul kell vizsgalni, meg kell
> valtoztatni. Ugyhogy az erteket orzok mellett az ujitani kivano liberalisok
> is nelkulozhetetlenek.

Ez amit lei1rsz i1gy stimmel, csak ne nevezzu2k o3ket "libera1lisoknak"
hanem nevezzu2k o3ket "progresszi1veknek". A libera1lisok a1ltala1ban egy
kisebbse1g az a1ltalad lei1rt ke1t nagy ta1bor ko2zo2tt. Valami hasonlo1
vita lezajlott a HUNGARY-n egy fe1l e1ve, ott ma1r egyszer ide1ztem
Diggins-to3l amit a kommunizmusro1l a ko3keme1ny konzervativizmusra
a1tva1lto1 amerikai e1rtelmise1gro3l szo1lo1 ko2nyve1ben (Up From Communism,
Columbia University Press, 1975) i1r:

"When William Buckley wrote his political manifesto in the late fifties, he
titled it _Up from Liberalism_. The sarcastic reference to Booker T.
Washington's _Up from Salavery_ was clear to everyone. Given the writers I
am dealing with, this book is appropriately titled _Up from Communism_.
About half of _National Review_'s editorial board was, after all, Stalin's
gift to the American Right. But Buckley wrought better than he knew when he
chose his title. If Eastman, Dos Passos, Herberg, and Burnham had one thing
in common, it was contempt for liberalism. There is, in fact, a continuity
of disdain for liberalism that runs through their carreers like a red
thread. Eastman criticized the polite liberal reformer who couldn't see the
"beauty" of the revolutionary deed; Dos Passos looked upon liberal
intellectuals as a "milky lot" armed only with "tea-table convictions";
Herberg dismissed liberal pragmatism as the ideology of the burgeoisie; and
Burnham saw liberalism as a philosophy of hope without a philosophy of
power. When the four writers became conservatives, an ironic twist emerged
in their indictment. Once they accused liberals of being intolerant of
communism, now they attacked them for being "soft on communism". Formerly
they scorned the impotence of liberalism, now they complained about its
power and influence. But whether weak or strong, liberalism was still held
responsible for all that had gone wrong in the modern world. If in the
thirties the very fragility of liberal ideology made fascism possible in
Germany and Italy, in the postwar period presumably it was only the timidity
of a powerful Western liberalism that made Stalinism possible in Eastern
Europe. Previously liberalism was rejected for its inability to make a
revolution, now it was repudiated for its inability to prevent one.

In domestic matters modern liberalism was also seen as a curse that had
crept over the nation and produced the welfare state, the eclipse of moral
authority, the decline of educational standards, and the corruption of the
young. In economics, liberalism meant the death of free enterprise
(Eastman); in social life, the disease of bureaucracy (Dos Passos); in
philosophy and theology, the ethical relativism that poisoned authentic
religion (Herberg); in diplomacy. "the ideology of western suicide"
(Burnham). At one time anti-liberal radicals, the four writers became
anti-liberal conservatives, equally frustrated by the liberal consensus of
American life."

Kornai Andra1s

Tisztelt SZALON!

Ellmann Gabor irja:

>Orommel olvasom a melyenszanto elmelkedeseket a konzervativokrol es a
>konzervativizmusrol.  Rengeteget tanultam belole eddig is!
>
>Volna-e valaki kozottetek, aki a liberalisokrol es a liberalizmusrol irna
>hasonlo elemzest?  Manapsag ritkan hallani pejorativ ertelemben, hogy valakit

Mindkettohoz csatlakozom: en is orommel olvasom es olvosnam!

Elek Gabor irja:

>  1. Nem akarom  megserteni.
>  2. Nem kivanok a SZALON hazi Rush Limbaughja lenni.
>  3. Elismerem a new age-okofilozopterek jogat arra, hogy
>  a szutraikat szabadon terjesszek.
>  4. Oregszem.

En is, marmint oregszem, de azert nagyon varom a konzervativizmus tovabbi
tortenetet es ismerveit.

Vegh Laszlo Molnar Tamast idezi:

Nem idezem, mert csak a szellemet szeretnem egy kicsit megkritizalni:
altalanosit! Ugyanazt koveti el onmaga is, amit biral. Atsut rajta a
megbantottak (es a konzervativok??) intoleranciaja.

Amit a ket felfogas egymashoz valo viszonyarol irsz, az egy dialektikus
megfogalmazas es nagyjabol egyetertek vele. Csak az a bokkenom, hogy a
tolerancia egymas irant egyaltalan nem szimmetrikus. A konzervativ/libe-
ralis valtogazdasag csakis ott mukodik, ahol a konzervativok elegge libe-
ralisok ahhoz, hogy a masik felet ne probaljak azonnal es 100%-ban uberelni
es kiszoritani es a liberalisok elegge konzervativok ahhoz, hogy ugyanigy
viselkedjenek. Ez kishazankra nem jellemzo.

>es a konzervativizmust a vallasi tradiciokhoz koto felfogas kozott. A
>konzervativ a szabadsagjogokat es mas ertekekhez valo ragaszkodasat
>indokolva szorosan kotodik a
>Bibliahoz. Az Isten embert szabadnak teremtette, mas embernek nincs ahhoz
>joga, hogy ettol a szabadsagatol megfossza.

Ha mar a szabadsagot emlegeted itt, jo lenne azt is deffinialni, hogy a kon-
zervativok szemeben mit is jelent ez a szo? Abbol indulsz ki, hogy az Isten az
embert teremtette es ezekutan a Biblia az abszolut mertek. En ezeket nem isme-
rem el. Az en szabadsagom ezek szerint mas, mint aze, aki ezek szerint el.
Eddig nem talalkoztam olyan "konzervativ" gondolkozasu emberrel, aki elismerte
volna azt a szabadsagomat, hogy ne a Biblia legyen az abszolut referencia az
eletem vezetesenel. Egyebkent nem tartom magam liberalisnak, talan meg ugy
is fogalmazhato, hogy a liberalizmusra epulo allamot sem tartom jonak.

>  A konzervativok es liberalisok ket polust alkotnak, nelkuluk a

Ezt igy elfogadhatonak tartom. Csak azt nem, hogy a jobb es baloldalt ugyanezen
a skalan azonositjuk a konzervativizmussal es a liberalizmussal. Minimum ket
dimenzios a rendszer, meg akkor is, ha a konzervativok zome egyben jobb ol-
dali is es forditva. Ill. a forditva egyaltalan nem biztos, hogy igaz.

> Termeszetesen fontos azt eldontenunk, vannak-e alapertekek, amelyeket
>mindenki tobbe-kevesbe egyforman ertelmez es amikhez mindenki ragaszkodik,
>vagy ezek is idofuggoek. Bizonyos, hogy vannak. Akarmennyire is idofuggo a

Termeszetesen vannak. Ezek egy resze mar a Bibliaban is megfogalmazodik. Ezek
a tarsadalmi egyutteles alaptorvenyei. Nem mondom, hogy a 10 parancsolat,
mert abbol nem mindegyik. De a Biblian kivul is vannak ilyen ertekek es nem
foltetlenul a vallasi megfogalmazas adja ezek ertek jelleget.

Itt had' terjek vissza Horvath Pista nevelesi gondolatahoz. Nekem az a
"konzervativ" gondolat egyaltalan nem tetszik, hogy az embert allandoan
nevelni kell. Nem tetszik, hogy a neveles bazisa egy archaikus atya. E-
gyetertek azzal, hogy peldamutatas a neveles alapja de ebben a papok pel-
daja (foleg a romai katolikusoke) egyaltalan nem lehet tarsadalmi alap.

Vallom, hogy a felnott embernek szuveren szemelyisegnek kell lennie. Nem
kell mar nevelni, mert addigra a sajat allaspontjat ki kell tudnia alakitani
(es erre kellene ifju koraban nevelni, hogy ezt meg tehesse es meg is tegye).
Ez is a konzervativizmus kerdeskorehez tartozik, mert alapvetoen szemleleti
kerdes.

Udvozlettel:   Cser Ferenc

Mielott a temara ternek egy kategorikus kijelentessel elek, mintegy alapallast
es megkozelitest behatarolando (ez van ;-)).
  Barmi elvrol vagy azok kovetoirol lettlegyen is szo, azt kell vizsgalni,
mit jelent elveket kovetni. Aztan, ha ezt tisztaztuk, elemezhetjuk a tobbit
immar a megfelelo tudas birtokaban.
   Abbol indulok ki, hogy joszandekot tetelezek fol minden emberrol.
 Ezt azonban a gyakorlat cafolni latszik. Sok elmelet jarta be a vilagot
es nem egynek neveben kovettek el hitvanysagokat, embertelenseget.
 Ha megvizsgalom, miert van igy, azt talalom, hogy a szandek iranyuljon
barmire is, elbukhat a modszeren, meg elobb magan az emberen. Ezert
kijelentem, hogy az embert abban az iranyban megvaltoztato vagy cselekveset
abba az iranyba elmozdito elvet, vagy igyekezetet, modszeret, eletvitelet
tartom hasznosnak es elsodlegesnek, amely sajat joszandekanak kifejteseben
ot cselekvokepesse teszi. Ha tehat letezik olyan elmelet, modszertan,
kovetendo irany, amely az egyent jora vezerli, azesetben kijelentem, hogy ez
helyes dolog. De meg nem vizsgaltam mit jelent egy ember szamara az, hogy
kovet valamit.

  A kovetes kapcsan fontos, hogy mindenkeppen valtozast jelent az ember
szamara. Akkor jo - mint irtam -, ha ezaltal elobbre jut az ember a
joszandeka kifejtesenek kepessege tekinteteben. Valojaban itt meg is allha-
nank, mert hiba elemezzuk barmifele elmelet mibenletet, ha nem valasztjuk
el attol, hogy mire hasznaljak. Akarmifele ero rejtezzen is elmeletekben,
amelyek ezaltal megvaltoztatni kepesek az embert, akarmi jot celozzanak is
meg es barmi modon szolgaljak is celjukat meg mindig megbukhatnak azon, aki
megerteni igyekszik, alkalmazza, hivatkozik ra.
  Tehat mivel barmi elvet kovetni csak ugy lehet, hogy eleve jora torekszik
az ember, ezert ugy gondolom, hogy elso az az elv, hogy eszerint eljunk.
  Nincsen olyan kovetheto elv, amely ehhez hozzasegit. Vannak olyan tettek,
melyek kotelezoen harulnak az emberre, de nincs semmi iranyado abban a
tekintetben, hogy mikent valositja meg ezeket a tetteket. Vannak persze
indittatasok es okok, lehetosegek, cselekvesi terek, lefolyasok, ezek azonban
megsem vezerelnek. Ez azert van igy, mert az indulasnal rogton eldol, hogy
mibol fakad a cselekedet es ez predesztinalja a kesobbieket. Megszakitani
ezt a sort lehetseges barmikor. De mar ott ketsegesse valik ennek a sikere,
hogy a megszakitas szandeka folmerul-e, tovabb nezve ott, hogy a lehetseges
tovabbindulas eselye egyatalan folfedezodik-e. Az ketsegtelen, hogy az
eselye megvan a megszakitasnak az emberben. Csakhogy ez nem magatol ertetodo.
Az ember kenytelen joszandeka megvalositasa erdekeben megszakitani azt a sort,
amely masfele tereli, de kozben abban a helyzetben van, hogy nem akarja ezt
tenni, mert folyvast eszerint a sor szerint eli az eletet. Tehat azt kell ten-
nie, hogy megkeresi az elszakadas ertelmet es mikentjet. De ebben nem fogja
ot segiteni semmifele gondolat, amig azokat abban az ertelemben fogja fol,
amely pillanatnyi (tehat az elszakittatando) eletvitele, eletszemlelete alap-
jat kepezi. Ezutan mi hat a megoldas? Nincs megoldas, mert aki uj emberkent
akar elni, ujjaszuletni akar, az mihelyst megindult, mar meg is cselekedte.

Mi koze ennek a liberalizmushoz? Annyi, hogy a mai gyakorlat szerint,
Magyarorszagon liberalisnak vallja magat SOK OLYAN, aki ezt kendonek
hasznalja masok szemen. Nem az alapjan vallalja ezt az eszmet, hogy
eszerint el es valositja meg minden jo akaratat, mivel ezaltal az eszme
altal valik erre leginkabb kepesse, hanem eppen ellenkezoleg: azert ezt
az eszmet vallja, mert eppen ez a leginkabb hasznalhato az akadalyok
elharitasara, amelyek emberek vagy egyebek formajaban onos celjait
veszelyeztetik (megha ez a cel csak annyi is, hogy o kapjon egy munkat
a masik ember eleneben).
  Mondhatnank ezert azt is, hogy a liberalizmus olyan szepteves,
amellyel az artatlasag latszatanak megorzesevel lehet onzonek es
onerdekunek lenni. Persze ez nem igaz, hiszen a liberalizmus nem errol
szol. Eppigy lehetne behelyettesiteni barmi mas vilagnezetet vagy
elmeletet, amit effele celokra valaha is folhasznaltak.
 Jelenleg a liberalis magyarorszagi gyakorlat ezekben nagyjabol es
jelentos reszben, kimerul.
 Ezert nem valaszthato szet elmelet es gyakorlat: a gyakorlat,
megha felszines is, befolyasolja az elmelet sorsat, mert ha masra
nem, arra mindenkeppen osztonoz, hogy tiszta forrast keressen, aki
az elmeletet erteni akarja, merthiszen nincs aki azt tisztesseggel
gyakorolna es atadhatna.

Es vegul: sosem mondtam, hogy egy nezet, elmelet is lenne akar, amely
szerencsesebb lenne ennel es ne kellene szenvednie a rombolast.

                                                          Olorin