1. |
India es Amerika (mind) |
33 sor |
(cikkei) |
2. |
Az indiai nok elegetese (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
3. |
Csurkacontra Antall, valasz (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
4. |
Bocs, eeebambuuutam... (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
5. |
India (mind) |
32 sor |
(cikkei) |
6. |
Ne1ma gyereknek az anyja ...-a1t ! (mind) |
32 sor |
(cikkei) |
7. |
Re: A Nagy Mesemondo (mind) |
89 sor |
(cikkei) |
8. |
A Mester es Margharetta (mind) |
26 sor |
(cikkei) |
9. |
A hivatala1ban fontos kisbiro (mind) |
52 sor |
(cikkei) |
|
+ - | India es Amerika (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Cser Ferencnek igaza van abban, hogy az amerikaiak sokat tanulhatnak az
indiai kulturatol (bar erzesem szerint a tanulast nem a nokerdes kezelesevel
kellene kezdeni). A ket kultura kozti kapcsolat sokkal komplikaltabb es
erdekesebb, mint a feluletes szemlelo gondolna. Itt San Francisco korul
tizezrevel elnek indiaiak: tobbseguk orvos, mernok vagy uzletember, egy
kisebbseg (valoszinuleg szegenyebb regiokbol) taxisofor, fagylaltarus,
benzinkutas vagy kiskereskedo. Sokan kozuluk gyorsan es siman integralodnak
az amerikai tarsadalomba. Tobbsegukben magasan kepzett, kemenyen dolgozo
polgarok, akiknek a vagyai es ambicioi nem kulonboznek latvanyosan a befogado
kulturatol. Ugyanakkor Kaliforniaban az indiai vallas es eletfelfogas
befolyasa oriasi, sot neha mar komikus mereteket olt. Legalabb egy tucat
buddhista kolostor van errefele. Az idelatogato indiai guruk korulotti
ceco valosagos iparra notte ki magat. A lanyomnak ket olyan osztalytarsa
is van, aki az amerikai szulok tobbeves indiai zarandokutja soran szuletett,
es indiai nevet visel (Mhadavi es Chandra). Egy regebbi szomszedom hazaban
kulon kis hazioltar volt a guru kepevel; a guru nala lakott amerikai
latogatasa soran, es a hivek szazfonyi serege ott gyulekezett naluk
meditalasi es kolompolasi celzattal. A hivek kozt egyetlen indiai
bevandorlo se volt; mind echt, szuletett amerikaiak.
Az amerikai kultura indiai befolyasat nehezebb megitelnem, mert sajnos
sose jartam ott. Amennyire tudom, a hollywood-i "amerikai kulturszemet"
hatasa csekely: a Bombay-ben mukodo hatalmas indiai filmipar egesz Indiat
el tudja latni hazai termelesu kulturszemettel.
Erzesem szerint a ket kultura kozotti erintkezesben mindket fel ad is,
es kap is. Cser Ferencnek szive joga "kap" helyett azt mondani, "rabol",
es "ad" helyett azt, hogy "rakenyszerit", de szerintem ez a fajta
szohasznalat sokat elvesz erveinek meggyozo erejebol.
-----
Fencsik Gabor
|
+ - | Az indiai nok elegetese (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves GG, azaz Geza es Gabor!
kibovitettetek ismereteimet Indiarol. Sohasem hallottam pl. arrol, hogy az apak
elegetnek a lanyaikat. Arrol mar igen, hogy a ferj halala utan elegetik a felese
En 1987-ben jartam Indiaban, ahol egy tobb evet Magyarorszagon toltott hasparnal
laktam, akik itt nem reszletezendo okoknal fogva mindent megtettek, hogy szidjak
Indiat. De ok is csak egy felesegelegetest rottak fol Indianak, azt is a ferj
halala utan. Mas szornyusegekrol volt szo., pl. gyerekek ellopasa, megvakitasa
es koldulasra kenyszeritese. Szoval nem all rendelkezesre ellenorzo adat
szamomra az allitasaitokkal kapcsolatban. Pl. G. Hajnoczy Rozsa Bengali tuzeben
sem szerepelnek. Vagyis egy kerdes maradt hatra: forras?
Udv Bela
|
+ - | Csurkacontra Antall, valasz (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Korosi Gabornak. Antall modszere szerintem is elfogadhatatlan, ebben
egyetertunk. Piti, szemelyeskedo, barki ellen barmikor felhasznalhato, akar
igaz, akar nem. De azt allitom, hogy ebben azesetben veletlenul nem haszontalan,
meg ha ez nem is igazolhatja a modszert. (Joval elobb tisztesseges mod-
szerrel kellet volna megszabadulniua Csurkatol. ) Csurkat en tovabbra is
veszelyes demagognak tartom, aki esetleg par kepviselot bejuttathat
a parlamentbe, es akar egy jobb oldali koalicio resze is lehet. (Tudom, hogy
Izraelben sokkal szetaprozottabb a parlament, de azert nem art emlekezni arra,
hogy ott par kepviselos partok jelentosen befolyasoljak a kormany politikajat.
Vagy Olaszorszag, ahol az egyebkent jelentektelen szocialdemokrata
(szocialista?) part miniszterelnokot adhatott.) Tehat az orszagnak fontos, hogy
Csurka minel kevcesebb szvazatot kapjon (illetve o es a partja). Ismetlem , a
jelenlegi magyar helyzet nagyon kedvez a demagogoknak. Tovabbra is kiemelnem,
hogy a modszerrel nem ertek egyet. Perenyi Andras
|
+ - | Bocs, eeebambuuutam... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Re kell habilita'ljam a KEP-et, valo'ban nem olvastam el ele'g figyelmesen a
ta'je'koztato't.
A 619/12 ara'ny o:nmaga'e'rt besze'l, ennek ellene're nem tudom megi'ge'rni,
hogy ekezet nelkul fogok ezentu'l hozza'(tok)szo'lni.
Felto:lto:ttem a HIX-re az orkeny.alternativ_modell-t.
U:dv & Udv
Umann Korne'l
P.S. Ja, ezt ismeritek?
O:t HU"TO"HA'ZBO'L KE'RTU:NK SZI'NHU'ST...
U.K.
|
+ - | India (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves SZALON!
En is egy indiai kollegahoz fordultam a no"egeto sztorik hallatan.
O nem tagadta, hogy a dolog elofordul, csupan az esetek szamat becsulte
1/ev/nagyvaros, ill. 100-200/ev/India -ra. Ez csupan 4 nagysagrenddel
ter el az amerikai propaganda adataitol, de hat o csak indiai, ugyhogy
honnan is tudhatna. Elmondta meg, hogy Indiaban rendkivul eros a
feminista/no mozgalom. Egy masik indiai holgy kollega, egyebkent meggyozodeses
feminista, tobbszor hangoztatta, hogy Indiaban jobban elismerik a noket
a tudomanyos eletben, mint az USA-ban.
Ha hasonloan demagog akarnek lenni, mint az amerikai agit prop, mondhatnam,
hogy ebben a csodas szabadelvu es tolerans demokraciaban epp mostansag egettek
el 80 embert, tobbsegukben noket es gyerekeket, mert nem voltak meggyozodve
a fogyasztoi tarsadalom felsobbrendusegerol. Persze utolag, ehhez csak ket
het kellett, bebizonyosodott, hogy a megmenteni kivant gyerekeket sulyosan
bantalmaztak, csak az a kerdes, hogy szenne egve jobb-e nekik. Nem mintha
a szektak hive lennek, de az ellenuk felhasznalt modszereket sem talalom
szimpatikusnak.
Ha kevesbe akarok demagog lenni, akkor csak arra emlekeztetnem az
univerzalis emberi jogok nemes bajnokait, hogy az amerikai alkotmany
a fegyverviselest is jogkent rogzitette, emigyen lehetove teve, hogy a
polgartarsak, 80-90%-ban csaladtagok es ismerosok altal, halomraoljek egymast.
Tudom, hogy golyo altal kinyiffani sokkal szebb halal mint elve elegni, de
New Yorkban napi 7 gyilkossag tortenik, ami atlagos (per fo) a tobbi
nagyvarosra vonatkoztatva is. Ebbol 2500/ev/nagyvaros jon ki, v.o~. fenti 1/ev.
Hogy ne legyek igazsagtalan, ez magabanfoglalja a kes, es a vonat ala lokes
altali halaleseteket is. Mindezt egy New York-i szarmazasu amerikai mondta
el, tehat nem az indiai ellenpropaganda szocsove.
Gabor
|
+ - | Ne1ma gyereknek az anyja ...-a1t ! (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Nem dolgozni jo~ttem ide
Nem dolgozni jo~ttem ide
To~rpe-feju", mit akarsz to"lem?
Nehe'z munka az enye'm
Nehe'z munka az enye'm
Mi vagyunk az Uj Undokak.
De jo~tt hozza'm egy to~rpe
De jo~tt hozza'm egy to~rpe
S ke'rdezte, mit akarok?
"Ti vagytok az Uj Undokak
Ti vagytok az Uj Undokak
Menjetek dolgozni ti is."
Felgerjedt szittya ve'rem
Felgerjedt szittya ve'rem
S ra'szo'ltam a To~rpe-feju"re:
Ha't maga megbolondult,
Ha't maga megbolondult,
Hogy mindent ke'tszer mond, ke'tszer mond?"
(Karinthykarinthy)
__o
__o -\<,
-\<, __________O / O
__Gabor____O / O
__o
__o -\<,
-\<, __________O / O
__Gabor____O / O
|
+ - | Re: A Nagy Mesemondo (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
... es aki hisz neki.
Kedves Magyar G. ),
nem ertem indulatos leveledet. Ezeket irod:
>na es Verne Gyula regenyeibe illik, amiket a lap tegnapi szamaban
>olvashattunk az indiai nokrol (maglyaegetes, eladas egy kecskeert). Ezeknek
>lehetett valami valosagtartalma valamikor, de mikor egy indiai kollegamnak
>leforditottam, azt mondta, hogy ebbol egy szo sem igaz ma. Inkabb hiszek
>neki marpedig, mint az amerikai sajtonak feltetelezem, hogy az elhangzottak
>amerikai hirforrasokon alapulnak).
Mivel en inkabb hiszek jo hirnevnek orvendo ujsagoknak mint egy
esetleges nemzeti erzeseben megbantott vagy csak egyszeruen tudatlan indiai
collegadnak, igy eltoltottem kb egy orat a computerem elott, es nem fogod
kitalalni mivel leptem meg magam !
Ami a selective abortuszt (azaz a nonemu fetus muvi abortalasat)
illetve leanygyerekek megoleset illeti:
Jayaraman. India. Saving female babies. Nature 1991; 353:594.
Rao. Sex selection continues in Maharastra. Nature 1990; 343: 497.
(BTW, ezek nem valamikori referenciak, hanem a 90-es evekbol valok.
Tovabba: a Nature NEM amerikai sajto, hanem British. Baratod
egyebkent minden masban helyesen itelte meg a helyzetet.
A tovabbiakban is igyekszem nem-amerikai referenciakat idezni.)
Round the World: India -- Proposed law against pre-natal sex test. Lancet
1989; 8641: 774.
Giarelli. Regional report -- Asia -- Pacific: Female infanticide. World
Press Review 1988; 35: 44.
A mese arrol szol, hogy Indiaban, amniocentesis utan (tehat amikor
a magzat neme biztosra tudhato), a nonemu fetusok 99.9%-at
elabortaljak.
McGowan. Little girls dying: An ancient & thriving practice. Commonwealth
1991; 118: 481.
A nonemu ujszulottek megolesenek gyakorlatarol erdekes kis mese.
Nem csak India, de China is !
Ami a nok "kivaltsagos" helyzetet illeti Indiaban:
Kishor. "May God give sons to all": Gender and child mortality in India. Am
Sociol Review 1993; 58: 247.
A cikk az Indiai leanygyerekek joval magasabb mortalitasanak okat
targyalja.
Steif. India's endangered women. Progressive 1992; 56: 43.
Azt targyalja, hogy miert akar az indiai no kihazasodni az
orszagbol. Tovabba, hogy mi lehet az oka annak, hogy az indiai nok
39% tud csak irni-olvasni.
Bajpai. India's lost women. World Press Review 1991; 38: 49.
Az indiai nok discriminaciojarol igen erdekes olvasmany.
Es vegul az az atkos hazugsag, hogy Indiaban noket egetnek:
Bush. Women's movements and state policy reform aimed at domestic
violence... Gender & Society 1992; 6: 587.
Arrol szol a mese, hogy hogyan valtoztatta meg az Indiai
"nomozgalom" az u.n. "dowry burning" gyakorlatat (ez az amikor az
elegtelen hozomannyal rendelkezo not szereto ferje kozos megegyezes
alapjan elegeti ;-/ ).
Teays. The burning bride. J Feminist Studies & Religion 1991; 7: 29.
Kell-e kifejezobb cim ?
Es hogy egy kis agy mele rakhato mesekonyvecske is legyen a kezed ugyeben
este:
V.N. Datta. Sati: Widow burning in India.
Csak sajat szorakoztatasomra meg megneztem az orvosi szakirodalmat is, es
az 1982 es 1993 kozott az egesekkel foglakozo orvosi szaklapban (Burns)
kozel 10 cikket talaltam, ami terhes nok nagy testfeluletet erinto egesei
serulesenek varhato kimenetelet targyalta. 1993-tol visszamenoleg megneztem
5 cikket, hogy honnan voltak publikalva, es meglepo modon mind Indiabol
kerult bekuldesre ebbe az amerikai journal-ba. Nem "case report"-ok, hanem
kozepes letszamu beteganyag (20-40 per cikk) feldolgozasa. Noha nem
perdonto bizonyitek, de igen meglepo, hogy a vilagon sehol mashol nem
tudnak az orvosok eleg egett terhes not osszeszedni egy cikk megirasahoz,
csak indiaban. Persze az is lehet, hogy ez is az indiai nok kituntetett
helyzetet mutatja, mert egyedul Indiaban foglakoznak veluk, ha megegtek :)
>...azonban a tiz egynehany millios magyarsag
>ne essek abba a tevedesbe, amit egy gazdasagi-katonai vilaghatalom
>manipulativ propagandaja sugall polgarainak a tobbi nemzetrol.
>...
>Magyar G.
Ezzel teljesen egyetertek. Igy most azonnal kijelentem, hogy nem vagyok
gazdasagi-katonai vilaghatalom es felkerem a tizegynehany millios
magyarsagot, hogy ne doljon be manipulativ propagandamnak. Csak eppen
olvassa el a fenti cikkek egyik-masikat es utana dontse el, hogy ki lehet
vajon az a Nagy Mesemondo.
Udv,
Geza
|
+ - | A Mester es Margharetta (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt SZALON!
Tulipant kellett volna irnom, de igy jobban hangzik. Nagyon elveztem azt
a regenyt. A mai dramat annal kevesbe elvezem. Igazat kell adnom Korosi Gabor-
nak, amikol a gyomra forog attol a stilustol es modszertol, amivel most hi-
degre tettek a Profetat. De ez nem ujdonsag. Az 1990-es valasztasokon is ez
a stilus volt a nyero es ez undorito. Mi varhato majd az igazi ellenefelek-
kel szemben? Milyen "dokumentumok" kerulnek elo az elesse valo valasztasi
harcban? Nyerni, mindenaron? Miert? A hatalomert? Eleg ennyi egy gozos feju,
vagy hidegen szamito magyar ertelmiseginek? Nincs eleg megoldando feladat ta-
lan? Vagy ugy velik, hogy a hatalom majd megoldja a problemakat?
Ugy latszik tulzottan naiv vagyok politikai szemleletemben. Ugyan az orosz-
lanrol kiderult, hogy sem fogai, sem eles karmai nincsenek, de attol meg ideg-
tepoen tud bogni. Es aki a hangot hallja, nem tudhatja mindezt, sem azt, hogy
a fenevad ketrecben van-e vagy szabadon. Aki a koala "bomboleset" hallja, az
sem tudhatja (hacsak nem elegge muvelt ezen a teren), hogy a vilag legartal-
matlanabb kis allatkaja torkabol hangzik. De aki ismeri...
Apropos, meg tudja-e valaki erositeni, vagy cafolni: olyan pletyit hallottam,
hogy a Magyar Igazsag Part bejegyzesevel elkesett a Mester, valaki nehany ora-
val megelozte volna? Viccnek nem rosz, de ha igaz, az sem egy rossz vicc.
Kulonosen, ha esetleg a hozzavalot nem margarettas, hanem tulipanos ladabol
meritettek.
Udvozlettel: Cser Ferenc
|
+ - | A hivatala1ban fontos kisbiro (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
s a be'ke bara'tja Bagarja...
Sehogy sem tudok zold a'gra vergodni evvel... Noha bele-bele
olvasol, de aze'r engedd meg, hogy csak felszavakban, de felidez-
zem neked a kontextust:
* - * - * - * - * - * - * - * - * - * - * - * - * - * - * - * - *
Felado : Umann Kornel
Temakor: Ekezetekrul - Aztan ============ ( 123 sor )
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Va'laszul visszaku:ldte a levelemet (figyelitek, mennyire ma'st
jelent[het] ez egy e-mail, mint egy hagyoma'nyos leve'l esete'ben?)
, e's ele'i'rta, hogy
> Aztan ????????????
>
> __o
> __o -\<,
> -\<, __________O / O
> __Gabor____O / O
A dolgot - fe'lig-meddig - poe'nnak sza'ntam, e's mindenke'ppen
SZALONke'pesse' akartam tenni a folytata'st. I'me:]
...Ki'va'ncsi voltam, hogyan fogsz
reaga'ni [veheted leka'dereze'snek is ;-)]
* - * - * - * - * - * - * - * - * - * - * - * - * - * - * - * - *
Segits ki, kerlek, hogyis van ez? Hogy esetleg valaki magan
levelben provokal: az teljesen helyenvalo. Aztan hogy a levelem
szo szerint csatolja a SZALON-ra: usse ko". De hogy mindez meg
is jelenik... na, evvel vagyok bajba`. Igazan nem az inci-
fincidens eredmenye miatt emlitem, merhogy az nincs neki, de
idonkent mintha kicsit hezagosabban olvasnal. Csak hat az elvek:
azok azer elvek, vagymi. Na, persze, sose orul az ember, ha
talajmenti ta'lala'sban la'tja viszont a neve't, dehat ez
elofordul, elvegre nem deszkazhatod be magad felett az eget.
Szoval, az elvek..ertesz, ugye? (Meg aztan ahogy Esterhazy mester
emlitette volt: <<Ha e'ktelen baromsaggal talakozunk, mindig
fonnall a dilemma, hogy ha rendesen foglalkozunk vele, az olyan,
mintha komolyan vennenk, ha meg sehogy, akkor az a veszely
fenyeget, hogy masok veszik komolyan.>> Miota elutazott Rona Tas,
Borocz, es most Csergo Zsuzsa is, fe'lo", hogy vegkepp errol
kezdunk majd szolni itten, ujsagilag.) Ertem en, hogy nem telik
benne tul sok oromod, nekem se telne, dehat azer csak gyomlalni
ke'ne kicsit, ha ugy jon ki a le'pe's. Csakis az elvek miatt. Ha
ma'r moderalunk, vagymi. --Gabor
********************************
Kedves Gabor, velemenyem szerint az emlitett iras a SZALON-ba belefer,
es sajna, irasban lefektetett moderalasi iranyelvek hijan ez szamit.
Tehat ha mar elvekrol beszelsz, kerlek, keszitsd el javaslatodat ezen
iranyelvekre: tisztabb lenne a helyzet, ha lenne ilyen. Udv, RA (moderator)
********************************
|
|