Benultam a zsebembe es megneztem a (holland) forintot.

A regi szazason az osztrigafogo hosszucsoru madar lathato, az uj szazason
absztrakt abra, amit nehez hamisitani.  Az otvenesen napraforgo, a 25-oson
szinten absztrakt abra.  Igaz, a tizesen Frans Hals lathato, erosen stilizalva.

A 250-esen viztorony, erre csak emlekszem, mert a zsebem nem eleg mely ehhez. 
Az ezrest kivontak.  Mellesleg a danok lepket, gyikot abrazolnak bankjegyeiken.

Miert irom ezt a zagyvasagot?  Mert szerintem egyaltalan nem fontos, hogy ki/mi
van a penzen.  Az orszag penzet lakoi forgatjak, ok meg remelhetoleg tudjak, ki
kicsoda es milyen erdemei vannak.  Az idegen ilyen szempontbol kevesse szamit. 
(Igaz, en annyira megorultem Gaussnak a nemet tizmarkason, hogy ki sem adtam,
orzom a fiokban, de ezugyben en nem szamitok atlagidegennek).  Igen, en is
szivesen latnam Eotvost, Bolyait, Neumannt, Kandot, Semmelweisst a penzen, bar
semmi kifogasom sincs Meszoly vagy Lotz tajkepei ellen. 

Ha nagyon oszintek akarunk lenni, Kosztolanyi kotetunket surubben forgatjuk,
mint a fenti illusztris szerzok muveit.  Ez persze termeszetes.  A muveltebb
idegen talan hallott termeszettudosainkrol, orvosainkrol, mernokeinkrol es
valoszinuleg sohasem hallott Babitsrol, Toth Arpadrol, Fust Milanrol, de - mint
irtam - az idegen kevesse szamit ebben az ugyben.  Mig az elobbiek sokat adtak
az egyetemes tudomanynak meg az emberisegnek altalaban, az utobbiak ajandeka
kifejezetten a magyarsagnak szol.  Amikor nagyon magyarnak erzem magam, sohasem
a Banki-Csonka fele karburator tulekedik agyam eloterebe, hanem a Kesei Sirato,
a Hajnali Reszegseg meg a Hetedik Ecloga.
 
Szellemiekben gazdag nep nehezen valaszt oriasai kozul es igy inkabb madarat
meg napraforgot tesz a bankjegyekre.

Kivetel persze a vilag legroszabb minosegu es legcsunyabb penze, az USA dollar.
Az annyira szemet, hogy kenytelenek az elnokok kepeit valtozatlanul hagyni az
azonos szinu es meretu, de kulonbozo neverteku bankjegyeken, mert - mint ottelo
kollegaim bevallottak - ez a cimletek ismertetoje, nem a gyakran alig lathato
vagy kopott szamjegyek.

Remelem, a forint sohasem fog a dollar szintjere sullyedni!  Muveszetileg!

Udvozlettel, Gabor
P.S. Mongol tugrikot me'g nem lattam!

Van-e rossz a vilagban?

Kedves Kolos!

A rossznak a vilagban valo leterol egy szep kis
paradoxont allitottal fol egy nemregi leveledben.

>   Csakhogy a rossz nem letezik.
>   Eloszor is:  ami ala van vetve a rossznak, az nem rossz, mert -ugye?-
>   megromolhat. Ami pedig nincs alavetve, az jo, hiszen nem romolhat meg|
>   Ha tehat a rossz letezne, akkor jo volna, mert onmaganak nem lehet
>   alavetve.

Engem ez a "falu borbelya" elnevezesu kozismert
paradoxonra emlekeztet (csak jobb annal), amely-
ben a kepzeletbeli falu borbelya mindenkit bo-
rotval, aki nem maga borotvalkozik. A cso"be ak-
kor kerulunk, amikor foltesszuk a kerdest: ki
borotvalja a borbelyt? Ellentmondas garantalt.

A paradoxonokkal altalaban az a helyzet, hogy
fololdasuk csupan a gondolkodas modjanak megval-
toztatasaval lehet. (Igy szuletett meg a matema-
tikaban peldaul a halmaznal nagyobb osszesseg
fogalma: a "minden dolgok halmaza" halmazkent
valo folfogasa fololdhatatlan ellentmondashoz
vezetett.) 

Amikor ezt irom:
>> Szemelyesen nekem annak a tenynek a tudata, hogy ROSSZ van, boven elegendo.
arra gondolok, hogy a rossz letet nem levezetni
probalom mas dolgokbol, hanem elfogadom, hogy
van. Ez szemleleti dolog. Ebbe beleertem azt
is, hogy rossz van ember nelkul is, anelkul is,
hogy az ember errol tudomast szerezne. Ebbol az
is kovetkezik, hogy en magam szemelyesen nem er-
deklodom a rossz osi eredetenek kutatasaval. Ami
erdekel, az a szemelyes ent befolyasolo rossz.

En ugy velem, a bun nem mas, mint a rossz be-
fogadasa a human letezobe, vagyis az a folyamat,
amelynek soran engedelyezzuk, hogy a rossz be-
hatoljon eletunkbe. Ez az akcio onmagaban is any-
nyi kerdest vet fol, es szamomra oly izgalmas, 
hogy a rossz osi eredeterol szolo kerdes elottem
ennek fenyeben elhalvanyul. Persze, lehet, hogy
ezzel gondolkodasom pongyola marad.

> A folmerulo kerdesek tul fontosak ahhoz, hogy meg lehetne kerulni bennuk
> a melyebb tartalmat. Olyan hitvallasok es meggyozodesek rejlenek melyen
> ezeknek a dolgoknak, amelyek sokkal messzebbre es erosebben hatnak, mint
> az ember kepzelne. 
Tokeletesen egyetertek.

Udvozlettel:                        Szekely Zoli

A beugratos kerdesrol:

Kedves VITA-zo'k!

Par napja ezt a kerdest tettem fol:
> Beugratos kerdesem pedig a kovetkezo: Mit erez egy
> ateista, ha a bun, amit elkovet, nem derul ki? Bu-
> nosnek erzi magat egyaltalan? Bun lehet-e egyalta-
> lan valami, ami nem derul ki? Es ha ki is derul, de
> sikerul eltussolni, tortent-e akkor valami? Vajon
> milyen valasz adhato ezekre a kerdesekre egy olyan
> gondolati rendszerben (az ateista vallas gondolati
> rendszereben) amelynek moralja - ha van is - eset-
> leges, szubjektiv es nem kenyszerito ereju?

Szeretnem fololdani a helyzetet. A dologban a beug-
ratas az volt, hogy SEMMIFELE BEUGRATAS NINCS BENNE! 
Csupan a figyelmet szerettem volna ra folkelteni, 
hogy ez azert nem egy egyszeru kerdes.

Politikai vonzata pl. a kovetkezo: barmilyen bunt
elkovethetek, ha resze vagyok egy olyan hatalomnak,
amely bunom buntetlenseget szavatolja. Tehat a bun
megkovetese helyett az utam a hatalom megszerzese
lehet. Igy elkerulom, hogy valaha is bunosnek ne-
vezzenek. En magammal kiegyezek, Isten pedig nin-
csen. Ha megis valaki mast mond, szajanak szavat
elve'tetem tole.

Udvozlettel:                          Szekely Zoli

Kedves Pe'ter!

>  A kollektiv tudattalan archetipusai nem csak demonok, arto erok, hanem
>segito, pozitiv hatalmak is lehetnek: a mely-enben nincs jelen jo es rossz
>ellentete. A dolog a mi hozzaallasunkon mulik. Ha vedekezunk a tudattalannal
>szemben, ellensegesseget fogunk tapasztalni reszerol is.
Je'zus Krisztushoz megte'rt emberek nem ko:vetnek el o:ngyilkossa'got, e's nem
is kutatja'k a de'monvila'got.
Pszichia'terek az a'tlag ara'ny 7-szerese'vel vezetik az o:ngyilkossa'gi
lista't. A de'monvila'got (kollektiv tudattalan ne'ven) kutatja'k.

>Ha olvastal volna legalabb egyetlen konyvet Jungtol, akkor nem irnal olyat,
>hogy "mereven elutasitotta Jezus Krisztust".
Ne'ha'ny sor Jungto'l:
"Apa'm szeme'lyesen oktatott a konfirma'cio'ra, amit me'rhetetlenu:l untam.
 Egyszer a katekizmusban lapozgattam, hogy valamit tala'ljak benne, nemcsak
 azokat a szentimenta'lisan hangzo' e's egye'bke'nt e'rthetetlen magyara'za-
 tokat az "u'r Je'zusro'l"("her Jesus" . A kiejte'st naza'lis "o:"-vel ironi-
 za'lta.) Az U'r Je'zus to:rte'nete mindig gyanu'snak tu"nt nekem, soha nem
 hittem el igaza'n".
"Ma'sodik sza'mu' szeme'lyise'gem (de'mon) titokban egyete'rtett a ko:ze'p-
 korral e's a ko"ze'pkor megszeme'lyesi'to"je'vel, Fausttal, aki nyilva'n-
 valo'an Goethe't is ero"sen e'rintette, teha't neki is valo'sa'g volt ez a
 Nr.2., ez volt az e'n vigaszom. Egy kis ijedse'ggel, de sejtettem, hogy Faust
 to:bbet jelent nekem, mint a kedves Ja'nos evange'liuma. Faustban e'lt valami,
 amit ko:zvetlenu:l mege'reztem. Ja'nos Krisztusa idegen volt nekem, de me'g
 idegenebb a szinoptikus u:dvhozo'. Faust ellenben e'lo" ma'sa volt az e'n 2.
 szeme'lyemnek. Ez volt a va'lasz, amit Goethe saja't kora ke'rde'se're adott."

>  A fesztival neve Altamont, a Pokol Angyalai nem rockbanda volt. A Stones
>azota is jatszik, bar a gyilkossag valoban a veget jelentette a hippik beke-
>korszakanak, az eroszakmentesseg eszmejenek. Hogy Jaggerek "satani zenet"
>jatszananak, azon en (mint nem Stones-fan) csak rohogni tudok... Huntert nem
>a zene, hanem inkabb alkohol befolyasa alatt szurtak le. Ha kivanod,
>elokeresek beszamolokat az esetrol.
>  Ami pedig gondolkodoba ejt, az az, hogy hogy kerul ide Page es a Zeppelin?
>A Zeppelin dobosa, Bonham valoban meghalt (jo tiz evvel Altamont utan). Page
>azonban ma is el es virul, zenel is.

Jimmy Page a sata'nima'do' Aliaster Crowley egyik legismertebb hi've e's ta-
ni'ta'sa'nak folytato'ja, e's Zen-mester. Tulajdona'ban van a Loch Ness part-
ja'n a'llo' Boleskine nevu" ha'z, mely Alaister Crowley-e' volt e's ahol
titkos kultusza'nak felavata'si szertarta'sait ve'gezte. Emellett okkult
ko:nyvesboltja is van. A ma'sik legismertebb hi've e's tanita'sainak folyta-
to'ja a filmes Kenneth Anger. Kenneth a Lucifer la'zada'sa cimu" film fo"sze-
repe're Mick Jaggert, a Rolling Stones e'nekese't szemelte ki, miuta'n filmbeli
elo"dje Bobby Beausoleil gita'ros a'mokfuto'va' lett e's a'ldozata ve're'vel
rejte'lyes i'ra'sjelet ma'zolt a falra. Jagger elja'tszotta a szerepet.
Hell's Angels rockerbanda volt.      A Stones a "A Sympathy for the Devil"-t
ja'tszotta, mikor ke'sek villantak. A maguk megide'zte ero"ko:n to:bbe' nem
volt hatalmuk. Amikor a Luciferre' stiliza'lt Mick Jagger de'moni po'zban az
"Under My Thumb"-ot e'nekelte to:rte'nt a hidegve'ru" gyilkossa'g.
Ennek hata'sa'ra a Stones elhata'rolta maga't Crowley ma'gia'ja'to'l e's
megmaradt a rockzene o'ria'sa'nak.

Felhaszna'lt irodalom:
Els Nannen: Psziholo'gia a me'rlegen o:sszefoglalo' cimmel megjelent ko:nyv
ko:vetkezo" ira'sai:1. A pszichotera'pia te'vu'tjai  2. Dr. Carl Gustav Jung
R. Josuran: A spiritizmus ferto"je'ben
U. Ba:umer: Csak a lelkedet akarjuk! /A rockzene vila'ga e's az okkultizmus:
                                      adale'kok-te'nyek a ha'tte'r

"O'vakodjatok a hamis pro'fe'ta'kto'l, akik juhok ruha'ja'ban jo"nek, de
 belu:l ragadozo' farkasok. Gyu:mo:lcseikro"l ismeritek meg o"ket."

A'lda's, be'kesse'g!  Hunor          )

Egy kerdes, a vita szandeka nelkul:
Mi a megfelelo szo arra, aki tagadja Isten letet es valaha is
voltat (mondjuk peldaul ) logikai alapon, esetleg tudomanyosan,
(vagy epp teologiailag) es mi a jo szo arra, aki Isten letet elfogadja
minden erv ellenere, abbol a meggyozodesbol eredoen, hogy kapcsolatban
all vele es ezert nem tud mit kezdeni mas megkozelitesekkel, mert
nem erti, hogy hozhatoak ossze egyatalan, hiszen szamara minden, valahol
Isten maga.
VAn ezekre szo, egyatalan?
A vita soran erre igyekeztem figyelmet forditani es fordittatni:
az igazi kulonbseg azok kozt van, akik nem is ertik, mi ez a dolog,
"valami _isten_" korul, mit kell errol beszelni, meg azok kozt, akik
azt nem ertik, hogy miert nem keresi valaki, hiszen olyan nyilvan-
valo]
 Szoval egy nagy tabort latok, sokakat, akik nem ismerik Istent,
meg nehanyat, aki igen. Azt, hogy ki hova tartozik, inkabb nem feszeget-
nem, mert ez elmeleti csoportositas akart lenni.
Szoval segitsetek, hogy szavakat talaljunk, mert en csak korbeirni
tudom a dolgokat - persze lehet, hogy nem lehetseges mast tenni...

Udv, Kolos

>> Igen, hagynanak. Mert nem tehetnek mast. Akarmilyen fejlett civilizacio,
>> vagy akar legyen Isten, sem kepes kitisztitani fejunkbol azt a tomentelen
>> hagymazas orultseget, amit szorgosan gyujtogetunk es orizgetunk naprol
>> napra. Addig, amig magunk eszre nem vesszuk a helyzetet, es magunk erejebol
>> nem jutunk valamire, nincs mit tenni.
>  Latod Peter, Te sem tudsz mast tenni, racionalis megfontolasokon alapulo
>foldi  szemleletet tulajdonitasz a felsobbrendueknek. Az arnyekunkat
>nem ugorhatjuk at.
  Hat ha akarod, eppen nevezheted igy is... Bar nem latom, ez mit es mennyiben
valtoztat a mondandom helyesseget illetoen. Az ugyanis MIRANK es nem egy masik
civilizaciora vonatkozik. Egyebkent meg nem allitottam soha, hogy kepes lennek
atugorni az arnyekomat, nem is foglalkozom ilyen kiserletekkel...:-)

> Talan azon lehetne meg vitazni, mi lehet a kozos a mi foldhozragadt es az
>esetleges kozmikusan civilizalt lenyek gondolkodasaban. Ilyenekrol mar
>irogattunk, most talan a temat osszefoglalva leirnam roviden, mit vehetunk
>erintkezesi pontoknak.
> 1) A tudatunk, akarcsak az ovek is az Univerzum mukodeset leiro
>torvenyeket tukrozi vissza. Ezek a matematikaval fogalmazhatok meg, tehat
>a matek, a fizika, kemia kozos. Van legalabb is kozos tartomanya, a mi
>tudasunk maradando resze, ezeket illetoen gyorsan megerthetjuk egymast,
>csak nemi nyelveszkedes az egesz.
  Egy torokkoszorulest megengedek: valtottunk nehany penget azugyben, mennyire
tekinthetok az altalunk felfedezett torvenyek tolunk fuggetleneknek, mennyiben
vannak hatassal a vilagra, egyaltalan leteznek-e rajtunk kivul... Ugyhogy en
nem vagyok olyan biztos abban, hogy egy masik civilizacio tenyleg hasonlo
vilagkeppel rendelkezik-e. (De nem is filozok rajta :-) ).

> 2) Az Univerzum alaptorvenyei es az elet kapcsolatarol ok nyilvan sokkal
>tobbet tudnanak es ezen tudas birtokaban kozeledhetnenek hozzank.[...]
> 3) Az Univerzum fejlodesenek alapveto tendenciaja, nevezetesen az egyre
>osszetettebb, kifinomultabb rendszerek kialakulasa, beleertve az Univerzum
>rendjet visszatukrozni kepes ertelem kialakulasat is, kezenfekvove teszi azt,
>hogy letezhet kozmikusan ervenyes erkolcsi ertekrend. Nevezetesen a szabad
>akarattal rendelkezo lenyek eseten az atomizalas, a diabolikus cselekedetek
>negativan itelendok meg. Ertekkent az epitest, a kapcsolatok teremteset,
>apolasat es magasabb szintre emeleset lehet tisztelni.
  Ide ujfent tennek egy kerdojelet... nem latom kulonosebb ertelmet az
ilyen kijelenteseknek. Ha jol tudom, meg nem dolt el, hogy az univerzum
a vegtelensegig tagulni fog-e avagy visszahullik onmagaba es megsemmisul. Az
utobbi eset akkor eszerint az ertekeles szerint a gonosz gyozelme... Nem
latom tovabba ertelmet "kozmikus erkolcs"-ot emlegetni sem. De hat ezt mar
megragcsaltuk korabban is, irtam rola SzZ-nak is. Nem beszelve arrol, honnan
tudod, mi az Univerzum fejlodesenek alapveto tendenciaja... ilyenekrol is volt
mar szo. Szerintem nincs ertelme (es haszna) ilyen kijelenteseket tenni;
szerinted van. Szerinted az ilyen kijelentesek novelik tudasunkat es tisztan-
latasunkat; szerintem novelik zavarodottsagunkat es elterelik figyelmunket a
lenyegrol: onmagunkrol. Te kifele vizsgalodsz; en befele. Mert az ember belul
van es nem kivul.
Mento kerdes: mennyire tekintheto rossznak (kozmikus erkolcs szempontjabol)
pl. egy szupernova-robbanas? (Van Clarke-nak egy novellaja, amiben egy hivo" 
pap urhajos felfedezi annak a szupernovanak a maradvanyait, ami annak idejen
betlehemi csillagkent vilagitott - es a korulotte keringo bolygok egyiken
egy viragzo civilizacio romjait, amit a robbanas pusztitott el. No, mondd meg
gyorsan: jo-e ez vagy rossz?)

>  Foleg a harmadik pont az, ami alapjan a vadaskert ill. rezervatum-szeru
>kezelest nem fogadnam el. Ami pedig az esetleges informaciokozles ertelmet
>illeti, Jezus fellepeset hozod fel peldanak:
>>... Ugyebar, Jezus is kozolte velunk az informaciot, hogy
>>"Szeresd felebaratodat, mint tenmagadat". Egyszeru tomondat, semmi bonyo-
>>dalom. Szerinted felfogtuk? Es azt gondolod, hogy az utobbi 2000 evben sokat
>>fejlodtunk emberileg??? Ugyanazt a ko:rt rojuk azota is, mint a mokus a
>>kere'kben.
>  Nem akarjuk igazabol felfogni, egyetertunk. De sokan voltak es vannak,
>akik komolyan vettek es veszik es ezzel a kozles, amely egyebkent megvan az
>Oszovetsegben is, felmerhetetlen modon befolyasolta es
>befolyasolja a tortenelmet. Nelkule ki tudja, hol tartanank.
  Ugy bizony - ki tudja? Kontrollkiserletet nem all modunkban elvegezni...
(Kozbevetoleg: nemcsak az Oszovetseg, hanem minden ismertebb vallas es profeta
tanitasai tartalmazzak, ha nem is szoszerint az inkriminalt mondatot, de annak
szellemet mindenkeppen...)
Mindenesetre szerintem a tortenelem, meg az hogy "Szeresd felebaratod...", az 
ket kulonbozo dolog. De rendben van, ezzel egyutt sem jutunk sokra, csak arra,
hogy mindig volt es van NEHANY ember, aki felfogja az iget es eszerint el.
De az emberek maradek mintegy 99.99%-a jelnlegi allapotaban nem kepes erre.
Tehat nehany kivetelen kivul a tobbi szerintem nem volna kepes adott esetben
egyenrangu kapcsolatba lepni mondjuk egy masik civilizacioval. Ne probald 
osszemosni "az emberiseget".
Az kulon teszta, hogy nem haraptal ra egy kis csaletekre: nevezetesen a TUDAS
es INFORMACIO kozti kulonbsegre. A "Szeresd felebaratod..." veheto informacio-
nak, gondolom, ki is lehet szamolni informaciotartalmat bitekben. De aki igy
el, az nem az INFORMACIO, hanem a TUDAS birtokaban van - azt hiszem, eleg 
vilagos a kulonbseg. Es lenyeges az is, hogy az informacio kommunikacio utjan
terjed, a tudas pedig belso tapasztalas eredmenye; nem atadhato. Jezus sem
tudta atadni, meg tanitvanyai legbelsobb korenek sem teljesen.

Allah szelleme fenyeskedjek neked,
Pe'ter

Szegyenlem, hogy magyar vagyok, akkor most mi legyek?

  Erdekes, ha jol tudom a francia frankon szerepel  "Le Petit Prince".
  Hmm, vajon mit tett Franciaorszagert a Kis Herceg?
Azert meg lehet ra buszke egy nep, hogy az ami, vagy, mondjuk
olyan amilyen, esetleg buszke lehet arra valaki, hogy szep
orszagban el es gyonyoru nyelvet beszel, etc.

Sajna, nincs kedvem ra, hogy internacionalis polgar legyek, mert
ennek valami rossz ize van. Ugy megszoktam mar, hogy olyan vagyok
amilyen es neha meg buszke is vagyok egy-ket dologra - amit erte-
kesnek gondolok. No, buszkelkedni nincs kedvem, de ami ertek az
ertek, nem?

Udv, Kolos

Ui.: Vajon mikor veszik az angolok a batorsagot, hogy Winnie The Pooh-t
     a penzeikre nyomjak? Nem hiszem, hogy ne lennenek buszkek ra...
     Ezt nem hianyolod, erdekes.